Petőfi Népe, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-27 / 22. szám

VILÁG PROLET­ÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxviii. évf. 22. szám Ára: 1,40 Ft 1983. január 27. csütörtök Losonczi Pál a Mezőgazdasági Szövetkezetek * A Házában Losonczi Pál, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, az El­nöki Tanács elnöke tegnap a Me­zőgazdasági Szövetkezeteik Házá­ba látogatott. A vendéget Szabó István, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke és Eleki János, a TOT főtitkára fo­gadta. A vendég találkozott a TOT elnökségének tagjaival és­­ meg­hallgatta Szabó István tájékoz­tatóját a szövetkezeti mozgalmat foglalkoztató fontosabb kérdések­ről, az elmúlt év gazdálkodásá­nak tapasztalatairól, továbbá az idei tervekről. A TOT elnöke elmondotta, hogy az elmúlt évi eredményes gazdál­kodás tanulságait ezekben a na­pokban a tsz-munkahelyi közös­ségek, a küldöttgyűlések és a zár­­számadó-tervtárgyaló közgyűlé­sek sokoldalúan vitatják meg. A tanácskozásokon kifejezésre j­ut, hogy a tavalyi sikereket nemcsak a kedvező időjárás hozta, hanem a szövetkezeti parasztság erőfe­szítésén és munkaszeretetén túl az egész gazdaság és a társadalom növekvő segítsége. Az eredmé­nyekhez hozzájárult az a helyes agrár- és szövetkezetpolitika, amely a szövetkezeti mozgalom­nak már több évtizede ad bizal­mat és támogatást. A TOT elnöke szólt arról is, hogy az elmúlt év­ben a kedvezőtlen adottságú üze­mek gazdálkodásában a stabili­(Folytatás a 2. oldalon.) Pérez de Cuellar Moszkvába látogat Javier Pérez De Cuellar,­­ az ENSZ főtitkára március végén Moszkvába látogat. Ezt a főtit­kár jelentette be tegnap az ENSZ székhelyén, sajtóértekezle­tén. Pérez De Cuellar közölte, hogy a találkozót Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára javasolta. A világszervezet főtitkára közölte, hogy moszkvai megbeszéléseinek nincs előre meghatározott napi­rendje. Véleménye szerint első­sorban a leszerelés, a közel-keleti és az afganisztáni helyzet lesz a tanácskozások témája. Afganisztánnal kapcsolatban Pérez De Cuellar hangoztatta, hogy ebben­ a kérdésben Afga­nisztán, Irán és Pakisztán számít tárgyaló félnek. Mint ismeretes Diego Córdovez, a főtitkár afga­nisztáni különmegbízottja az el­múlt napokban Teheránban Iszlamabadiban tárgyalt a kérdés­és­ről, és csütörtökön az afgán ve­zetőikkel találkozik Kabulban. Állami és OTP-lakások építését kezdték meg (képünk) Batthyány utcában: szebbek és tágasabbak, mint házgyári elő­a­dóik, mert újfajta panelekből készülnek. — Több mint 200 ott­hon a Műkertvárosban épül, az érdeklődők még az árakat is pontosan megtudhatják. — Szanálási tervek, telekajánlat 1985- ig. — Kik a népfront jelöltjei a szombati tanácstagválasztá­sokon? — Hogyan lesz a húsz fillérből húsz forint? — Az el­lenőr nem hitt a szemének. — Sebő Gyula kérdezte, Gyenes Géza válaszolta: az év közepén kezdik a telefonszereléseket a Széchenyiváros Akadémia körúton túli területén. Megyeszékhely* (5. oldal) Magyar-kubai barátsági nap Magyar-kubai barátsági na­pot rendezett tegnap a Hazafias Népfront megyei bizottsága Kecskeméten, az IMSZMIP Bács- Kiskun megyei Oktatási Igazga­tóságán, valamint Lászlófalván. Az első helyszínen dr. Szabó Lajos, az oktatási igazgatóság ve­zetője fogadta a kubai vendéget, Jorge Lor­est, a nagykövetség első titkárát és feleségét, s tá­jékoztatta az intézmény munká­járól, feladatairól, felépítéséről. Jorge Lores ezt követően talál­kozott az iskola tanáraival, va­lamint az egyéves pártiskola és a propaganda-módszertani tanfo­lyam hallgatóival.­­ A követség első titkára előadá­sában bemutatta országát. Be­szélt Kuba földrajzi elhelyezke­déséről, amely sajátosságánál fogva meghatározója a politiká­­­­nak is, s felelevenítette a kubai­­ nép történelmének fontos esemé­nyeit — az őslakosság betelepü­lésétől egészen napjainkig. Külön is szólt a Fidel Castro vezette kubai forradalom 24 év­vel ezelőtti győzelméről, s az el­telt időszak alatt a szocialista társadalom építésében munkáról. Ez korántsem végzett volt könnyű feladat, hiszen a mind­össze 180 kilométerre lévő Egye­sült Államok — állandó fenyege­tésével, akcióival — mintegy 900 millió dolláros kárt okozott a karib-tengeri szigetországnak. Az előadó beszélt a három irányzat tömörülésével létrejött Kubai Kommunista Pártról, az 1075-ös első amely ugyancsak kongresszusról, mérföldkőnek számít, hiszen innentől alkalmaz­zák Kubában az előrelátó elem­zésen alapulói tervgazdálkodást, s szólt az 1980-as második kong­resszus megállapításairól is. Tá­jékoztatójában kitért a gazdasá­gi helyzet elemzésére, s kiemel­te annak a szoros kapcsolatnak a jelentőségét, amelyet Kuba a Szovjetunióval és a szocialista országokkal kialakított. Ezután a hallgatók, főként a szocializmust építő Kuba napi aktuális gazdasági és politikai, ideológiai feladatait firtató kér­déseire adott választ. Késő délután a citerazenekar és az énekkar színes népdalcsok­ra vezette be­ a lászlófalvi műve­lődési házban megrendezett ma­gyar—kubai barátsági találkozót. Az eseményre érkező közönség elő­zetesen megtekinthette a Kubát bemutató fotókiállítás anyagát, majd a nagygyűlésen Pásztor Gézá­­né községi népfrontelnök beszélt az amerikai kontinens szocialista országáról.­­Ezt követően felszó­­­­lalt Jorge Lores is. A baráti ta­lálkozó résztvevőinek levetítet­tek egy, az országot és­ a kubai emberek életét, megjelenítő filmet, mindennapjait V. T. d Jorge Lores előadása a pártiskolán. Az úthálózat fejlesztése, színvonalának javítása népgazdasági érdek • Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága A megyei tanács végrehajtó bi­zottsága tegnap ülést tartott. Megtárgyalta a testültet a megye útellátottságáról, útjainak műsza­ki helyzetéről készült jelentést, m­elyet Sándor Béla osztályveze­tő és Pogány Károly, a KPM Közúti Iga­zga­­tós­ágainak igazgató­ja terjesztett elő. A téma tárgya­lásán részt vett Hegyi Kálmán, a KPM Közúti Főosztályának ve­zetője is. Amdint a jelentés megállapította: Bács-Kiskun megye állami és ta­nácsi úthálózatának ge, műszaki jellemzői kiépítettsé­elmarad­nak az országos átlagtól és több mutató tekintetében a hasonló (tanyás) megyék ellátottságától is. Míg országosan az állami utak csaknem nyolcvan százaléka be­ton, kő, aszfaltbeton vagy aszfalt­­szőnyeggel van ellátva, megyénk­ben a­ hasonló burkolat aránya csak 54 és fél százalék. Ugyanak­kor az általában rossz állagú, fe­lületi bevonással ellátott maka­dámút nálunk meghaladja a negy­ven százalékot, szemben az or­szágos 18,7 százalékkal. A tanácsi úthálózatnál is je­lentős az elmaradás. A bel- és külterületi utak kiépítettsége mindössze tizenegy százalék, míg országosan eléri a huszonkilenc százalékot A belterületi tanácsi utak tekintetében valamivel jobb a helyzet — mintegy 32 szá­zalék —, de még így is csak négy megyét előzünk meg, a többiek előttünk járnak. A megye úthálózatának lema­radása egyéb ágazatok fejlődését is hátrányosan érinti, de kihatnak az útviszonyok a baleseti helyzet alakulására is. A jelentés részletesen szólt azokról az erőfeszítésekről, me­lyek — a jelentős társadalmi ös­­­szefogás révén is — enyhítették, de meg nem szüntették a megle­vő gondokat. A társadalmi mun­ka a hatodik ötéves terv első két évében ezen a területen elérte a háromszázmillió forintot. Elisme­résre méltó az útépítő társulások szervezése, amely a kalocsai kez­deményezésre széles körben bon­takozott ki a megyében. Elsődleges cél a továbbiakban az utak, hidak fenntartása és ál­lagmegóvása. A fenntartás elsőd­legessége mellett a rendelkezés­re álló keretek egy részét a helyi összefogással megvalósítható ol­csó burkolatok építésének támo­gatás­a indokolt felhasználni.­­ Nélkülözhetetlen a városokban a forgalomszervezési feladatok elvégzése, a balesetveszélyes cso­mópontok rendezése és a tanácsi utak szintbeni vasúti keresztező­déseinek korszerűsítése. Fontos továbbá­ az országos és a tanár­­si úthálózat összehangolt, for­galomtól függő fejlesztése, kor­szerűsítése. A megyében 70 öt tonna teher­bírásnál kisebb tanácsi híd van. Ezek állapota jelentős mezőgaz­dasági területeken akadályozza a szállítást, a korszerű gépek moz­gását A hidak korszerűsítését külön hídfelújítási program alap­ján tervezik — folyamatosan — a VI. ötéves tervben és a továb­biakban. A végrehajtó bizottság által el­fogadott határozat leszögezte: A VI. ötéves tervben és a további tervidőszakokban a közúthálózat fejlesztését, korszerűsítését, mű­szaki jellemzőinek javítását emelt feladatként kell kezelni ki­a megye egész területén. Szükséges a megye úthálózatá­nak további fejlesztése, korszerű­sítése. A tervezett pénzügyi erő­források hatékony felhasználását, további koordinált erőforrások bevonását kell elérni. Az éves tervek kialakításánál a főútvona­lak és átkelési szakaszok mellett továbbra is fokozott figyelmet kell fordítani a város környéki és a községi összekötő utak korsze­rűsítésére, a vasúti közlekedéssel el nem látott települések útháló­zatának megfelelő szinten tartá­sára. Folyamatosa­n korszerűsíte­ni kell a balesetveszélyes útsza­kaszokat és csomópontokat. A végrehajtó bizottság köszö­netét és elismerését fejezi ki az érdekelt tanácsoknak, a megye (Folytatás a 2. oldalon.) Ifjúmunkás­fórum A KISZ Központi Bizottsága 1975-ben foglalkozott átfogóan a munkásifjúság életével, munkakö­rülményeivel, mozgalmi életük ta­pasztalataival. Hét év telt el az­óta, s újabb korosztály kapcsoló­­­dott be a termelésbe, gondjaik is mások. Ők képviselik az ifjúság egyik legnagyobb rétegét, ezért is fordít a KISZ megkülönböztetett figyelmet a munkásfiatalokra. A KISZ Központi Bizottságának kezdeményezésére január 24. és 28. között az ország mintegy 80 nagy­­vállalatánál, üzeménél rendeznek ifjúmunkás-fórumot Ilyen talál­kozó volt tegnap Kecskeméten, a Duna—Tisza közi Állami Építő­ipari Vállalat munkásszállóján, ahol közel kétszázan vettek részt. Jelen voltak a DUTÉP, az ÉP­SZER, valamint Bács-Kiskun me­gye és Kecskemét nagyobb ipari üzemeinek munkásfiataljai, KISZ- aktivistái. A fórumot Gráner Gyu­­­la, a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottságának első titkára vezet­te. A tanácskozáson ismertették és megvitatták a KISZ KB 1982 de­cember 9-i ifjúmunkás-határoza­tát, amely tartalmazza a munkás­­fiatalok gazdasági építőmunkában való jelentős szerepét, s azt, hogy az újításokban, a szocialista bri­gádmozgalomban az Alkotó Ifjú­ság-pályázaton erősíteni kell az ifjúmunkások kezdeményezőkész­ségét.­­ Tájékoztató hangzott el az idei gazdaságpolitikai feladatokról, a népgazdasági terv megvalósításá­val kapcsolatos sajátos KISZ-es tennivalókról. Végezetül az ifjúmunkás fóru­mon elhangzott kérdésekre kap­tak választ a fiatalok. B. T. Finn és svéd leszerelési javaslatok Finnország támogatja egy kö­­zép-európai atomfegyvermentes övezet létrehozásának gondolatát — jelentette ki Mauno Koivisto finn köztársasági elnök. A finn államfő Svédország erre vonatkozó javaslatával kapcsolat­ban foglalt állást, rámutatva, hogy a svéd javaslat „nagy jelen­tőségű és méltó arra, hogy figye­lembe vegyék”. Koivisto emlékeztetett Finnor­szágnak az észa­k-európai atom­fegyvermentes övezet létrehozá­sával kapcsolatban tett javasla­taira, és hangsúlyozta: mind finn, mind a többi északi ország­­ érdekeinek megfelel, hogy Észak- Európába ne telepítsenek atom­fegyvereiket. A svéd kormány síkraszáll az atomfegyvereknek a jelenlegi szinten történő befagyasztásáért — hangsúlyozta M. B. Theorin, a genfi leszerelési bizottságban részt vevő svéd delegáció vezető­je kedden a svéd békeszervezetek stockholmi konferenciáján. RENDELŐ, GYÓGYSZERTÁR, ISKOLA, ÁTSZÓTÉR, PIAC Összefogással valósulnak meg a közhasznú javaslatok A lakosság ajánlására, pénzbeni és társadalmi munkával való tá­mogatásával eredményes a településfejlesztés megyénk sok községé­ben. A tanácsok és a falvak lakóinak együttműködésével mind több helyen valóra válnak a közhasznú javaslatok. Akasztón kihasználják az eny­he, csapadékmentes időt.* Ala­pozzák a régi iskola új szárny­­épületét, amelyben hat tanterem lesz. A mostani és a leendő ál­talános iskolásokért, hogy jobb körülmények között tanulhas­sanak, a község ezerötszáz csa­ládja ötszáztól 1500 forintig ter­jedő hozzájárulást fizet. A vá­lasztókat az e hónap végén kez­dődő beszámolókon tanácstagjuk már arról tájékoztathatják, hogy az építők hamarosan hozzáfog­nak a szárnyépület falazásához. Törődnek Akasztón a napi el­látással is. Két magánárus meleg ételek, sült kolbász, palacsinta stb. eladására kapott engedélyt januárban. Ezenkívül — mint Bilekov László tanácselnöktől megtudtuk — tervezik egy ven­déglő és egy iparcikkáruház épí­tését a kereskedelmi ellátás ja­vítására. Balotaszálláson néhány éve az alapellátásra okkal­­ panaszkod­tak. Az 1980. évi választáson a mintegy felerészben megfiatalí­tott tanácstól azt kérte a lakos­ság: szüntesse meg azt a mosto­ha állapotot, hogy a kenyeret és a tejet a boltban egy kis abla­kon át szolgálják ki, s az üzletet korán, már 16 órakor bezárják. A választók javaslatára a tanács intézkedett. Javult a kiszolgálás, és az üzletben az emberek 18 óráig vásárolhatnak. A kereskedelem után az egész­ségügy került sorra. Ezt jelzi a régi, 72 négyzetméteres helyett épített új orvosi rendelő és vá­ró, amelyért 8 órát dolgozott tár­sadalmi munkában minden ba­­lotaszállási felnőtt. Helyben van egy kisegítő gyógyszertár, hogy az ide 10 kilométerre levő Kis­kunhalasra ne kelljen senkinek alapvető gyógyszerért elutaznia. Új kút fúrásával növelték a vízhozamot. Egy-egy család napi a köbméternyi vízszükségletét most már fedezni tudja. Nyolc­százötven méter vezetékkel bő­vítették a villanyhálózatot, és 12 buszvárót készítettek a község­ben 1980 óta. A közművesített telkeken kedvező adottságokkal várják a családiház-építőket. Tompán a februári falugyűlés nem lesz eseménytelen. Lengyelné László Veronika Mint ta­nácselnök összegezte­ az elmúlt két és fél évi előrehaladásukat: az 1981-ben átadott 450 adagos étterem és konyha, az azóta to­vábbépített vízvezeték-hálózat, a szolgálati lakások garázsai, a Má­jus 1. utcai járdaépítés, a gyer­mekjátszótér és a tavaly decem­berben megnyitott ABC bizako­dással tölti el a lakosságot ,leg­nagyobb terve, az iskolaépítés megvalósításában. A kétszintes, 8 tantermet és két szakelőadó­helyiséget magában foglaló isko­lát a múlt nyáron kezdték el építeni. Az első szintig már eljutottak. Volt olyan nap, hogy százan dolgoztak az építkezésen — ezenkívül sokan pénzzel já­rultak hozzá a költségekhez. Há­romszázharmincezer forintot fi­zettek be az iskola javára. Ezek után érthető, miért kere­kedett Tompán az egy lakosra jutó tavalyi társadalmi munka értéke 2700 forintra. Mélyhűtőn minden­­ utcában van villany és víz. Az idén földgázt akarják háromszáz csa­a­lád otthonába elvezetni annak eredményeként, hogy a fővezeték két és fél kilométeren keresztül ott a községben. A tanács ezért a célért is a lakossággal együtt­működve dolgozik. Nagy fele­lősség hárul a testületre és végrehajtó bizottságra egyaránt, a hiszen gázkészülékeiket a leg­többen már megvették. Csupán a csatlakozásra várnak. Gyümölcsöző a nagyközség ta­nácsának és választóinak a kap­csolata egyéb területeken is. Sportcsarnok építéséről döntöt­tek, ehhez portánként hétezer forinttal járult hozzá egy-egy lakás. A tanácstagok vállalták, hogy elmennek minden család­hoz ötven—száz—kétszáz forin­tos téglajegyeket árusítani. Hasonlóan nagy érdeklődés kí­séri a kétműszakos tanítás végét jelentő 6 új tanterem létesíté­séért indított kezdeményezést. A helybeli Lenin Termelőszövetke­zet nem az egyetlen és az utolsó, amely kétmillió forinttal segíti a 6 tanterem megépítését. Hol legyen a piac? Ötféle ja­vaslat megvitatása után, a mély­kútiak véleményére alapozva hoz döntést a tanács ebben a kérdés­ben, miután a falugyűlés ajánlá­sát is meghallgatták. Száz véleménykérőrí­el és az érdekelt állattartókkal való be­szélgetéssel készítették elő Kis­szálláson a vásártér és a piac el­helyezési tervét. „Több ötletből sikerült kiválasztani a jót”. Var­ga Sándor tanácselnök megjegy­zése a tanács és a lakosság gyü­­­mölcsöző kapcsolatáról tanúsko­dik. Amikor tavaly több fórumon javasolták, hogy építsenek sütő­üzemet, az ajánlást tett követte. A sütőüzemet, amelynek csempé­­zett dagasztó­ja lesz, s ahonnét csupán át kell majd vinni a friss sütésű kenyeret és péksüteményt az oda 25 méterre lévő üzletbe, május 1-re adják át a Déryné utcában. K—1 • Alapozzák az akasztói iskolát.

Next