Petőfi Népe, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-03 / 182. szám
IDŐJÁRÁS várható időjárás ma estis: országszerte gyakran lesz erősen felhős vagy borult az ég, és bárhol számítani lehet esőre, záporra, zivatarra. A nappali felmelegedés gyengül. A legmagasabb nappali hőmérséklet északnyugaton 22 és 25, délkeleten 25 és 30 fok között valószínű. A Balaton vizének hőmérséklete 11 órakor Siófoknál 24 fok volt. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVIII. évf. 182. szám Ára 1,40 Ft 1983. augusztus 3. szerda Törekvés az ellátás Io/ÍÍQCQrQ Építési kedv J** * ******** és anyagkínálat Tavaly 1384 hitelkérelem érkezett az OTP megyei igazgatóságára, s összesen 258 millió forint volt a családi ház építéséhez igényelt bankkölcsönök összege. Idén már az első félévben 1673 kérvény futott be, összesen egymilliárd-háromszázmillió forintos igénnyel. Számban és összegben egyaránt szembetűnő a különbség. A szociálpolitikai kedvezmény kiterjesztése a családi ház építéire, a hitelhatárok emelése egyértelműen növelte megyénkben is az építési kedvet. A kedv azonban nem elég, még akkor sem, ha a pénz minden anyagra összejött. Ahhoz,, hogy az épületek elkészüljenek, legalább százféle épületanyagra van szükség kereslet, építési kedv tehát van. De milyen a kínálat, a választék? Erre kértünk választ az Alföldi Tüzelőszer és Építőanyagkereskedelmi Vállalat kereskedelmi igazgatójától, Búza Endrétől. — Telepeink három megyét látnak el anyaggal. A leggyakrabban a nyílászárók és a cserép szerepel a hiánycikkek között. A rugalmasságot szolgálja az az új intézkedés, amely a vállalatok hatáskörébe helyezte a gyártókkal való szerződés jogát. Korábban ezt a TÜZÉP Egyesülés végezte. (Folytatás a 2. oldalon.) A hagyományos építőanyagok a kelendőbbek, pedig sok új, korszerű is van helyettük — állítják a TÜZÉP-en. Táppénzről, ügyvitelkorszerűsítésről A megyében tavaly 91 millió 400 ezer forinttal többet költöttek társadalombiztosítási kiadásokra, mint az előző esztendőben. Emelkedett a családi és a jövedelempótlék A két évvel ezelőtti 666 millió 300 ezer helyett 1982-ben már 686 millió 400 ezer forint volt ennek a két szolgáltatásnak az összege. Ebből több mint 18 millió forintot kisiparosoknak, magánkereskedőknek és különböző kistársulások tagjainak fizettek. A táppénz tavaly 298 millió 300 ezer forint volt , szemben az 1981. évi 277 millió 700 ezer forinttal. Az egyéb juttatásokat is alapul véve, Bács- Kiskun megye lakossága a múlt esztendőben 4 milliárd 418 millió 600 ezer forint társadalombiztosítási ellátásban részesült. Az idei első félévben az eltelt idővel arányosak ezek az állami kiadások. Változatlanul magas viszont a táppénzesek száma. A tavalyelőtti 9430-cal szemben 1982-ben már kilencezer-nyolcszázhúszan kaptak átlagosan naponta táppénzt. A helyzet ez évben sem javult. Az indokoltnál több a munkahelyekről rövidebb ideig, két-három napig hiányzó dolgozó, akinek egy-három nap alatt gyógyuló betegsége közvetlenül a munkáltatók esetén fizetnek táppénzt. Oka a romló táppénzhelyzetnek az is, hogy az üzemi balesetek megelőzésére több munkahelyen még mindig nem fordítanak elég gondot. Gottlieb József, a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatósága Bács-Kiskun megyei Igazgatóságának vezetője szerint a jelenlegi egészségügyi helyzetből és az üzemegészségügyi ellátásból nem következik, hogy a táppénzes állomány az említett mértékben növekedjék. Gond, a vállalatok, az üzemek, a hogy szövetkezetek és az intézmények társadalmi munkában nem vállalják beteg dolgozóik ellenőrzését. Ezek és más problémák, mint például az évről évre változó keresetek és a táppénz valóságosabb megközelítésének szükségessége, úgy tűnik, megérlelik a feltételeket a táppénzrendszer korszerűsítéséhez. A megyei igazgatóságként igyekszik eleget tenni egyébezután is a társadalombiztosítás mai feladatainak. A kormányzat kiemelt beruházásként kezeli a számítógépes ügyviteli munka bevezetését. A gyorsabb és pontosabb adatfeldolgozás kísérleteibe az igazgatóság még 1972- ben bekapcsolódott. Ennek eredményeként elektronikus módszerrel állapítják meg a nyugdíjak összegét és hasonlóképp bocsájtják ki az erről szóló határozatokat is. Az ügyviteli tevékenység további korszerűsítését jelenti a Microorient System számítógéppel idén ősszel kezdődő kísérletsorozat. Ez a gép a legfejlettebb szovjet számítástechnikai tapasztalatok alapján készült. A korszerű feldolgozó módszerek hozzájárulnak ahhoz, hogy a felemelt összegű nyugdíjakat, a 45 550 egy- és kétgyermekes családot érintő — július 1-től ugyancsak nagyobb — családi pótlékot és más járadékot jókor, a várt időben kapják meg a címzettek • K—1 Amerikai fegyverek Csádnak WASHINGTON Az Egyesült Államok — csatlakozva Franciaországhoz — légvédelmi fegyvereket szállít a csádi kormánynak — jelentette be az amerikai külügyminisztérium. A döntést állítólagos Líbiai bombázásokkal indokolták. Az amerikai hadügyminisztérium hétfőn megerősítette, hogy készültséget rendelt el a líbiai partok közelében tartózkodó „Eisenhower” repülőgép-anyahajón. Líbia erélyesen cáfolta a csádi célpontok ellen líbiai repülőgépek által végrehajtott támadásokról szóló híreszteléseket. A kilátásba helyezett amerikai segítség szállítóeszközöket és egyéb katonai felszereléseket is magában foglal. Mint John Hughes külügyminisztériumi szóvivő közölte, Washington konzultációkat kezd Franciaországgal és más — főként afrikai — államokkal a csádi hadi helyzetről, és ezek alapján alakítja majd ki segélyprogramját. Ronald Reagan elnök és George Schultz külügyminiszter a hét folyamán tanácskozik Mobutu Sese Seko zairei elnökkel. Zaire — mint ismeretes — közvetlenül is részt vesz a csádi harcokban a kormánycsapatok oldalán. Népművelők tanfolyama Baján Hétfőn Baján, a Kenyeres Júlia Kollégiumban megkezdődött a Bács-Kiskun megyei népművelők ötnapos nyári tanfolyama. Gija Jánosnak, az Erdei Ferenc Művelődési Központ igazgatójának megnyitó szavai után Fodor Péter, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa tartott előadást a közművelődés irányításának feladatairól. Délután a résztvevők Tóth Jánosnak, a Népművelési Intézet igazgatóhelyettesének szavai nyomán nyerhettek a nyugati bepillantást államok felnőttoktatásába, népművelésébe, közművelődésébe. Az előadást konzultáció követte. Tegnap már a Bács-Kiskun megyét érintő kérdések kerültek terítékre. Elöljáróban Soft Éva, a megyei tanács művelődési osztályának osztályvezető-helyettese számolt be a megye közművelődésének helyzetéről és feladatairól. Ezt követően a népművelők dr. Major Imrével, a Bács-Kiskun megyei Tanács elnökhelyettesével találkoztak. Kérdések sokasága hangzott el, legtöbben a közigazgatás átszervezésével, az integrációval kapcsolatos dolgok iránt érdeklődtek. A program délután kerekasztal-beszélgetéssel folytatódott, ahová a megyei közművelődési intézmények vezetői voltak hivatalosak. A nyári tanfolyam ma délelőtt a kulturális demokráciával foglalkozó előadással kezdődik, majd ezt a Bács-Kiskunban folyó kísérletek és kezdeményezések bemutatása követi. SZÜRETI ELŐKÉSZÜLETEK Növelik az exportot Jelentős exportfeladatot szeretne megvalósítani a Kecskemét-Szikrai Állami Gazdaság, ahonnan a legtöbb palackos és hordós italt a Szovjetunióba és az NDK- ba szállítják. A nyugati országokba összesen 8700 hektoliter áru kerül. A gazdaság vezetőitől kapott információk szerint, a MONIMPEX Külkereskedelmi Vállalat és az AGKER KFT eredményesen segít a piackutatásban, a külföldi vevőkör bővítésében. Lassítja viszont a szállítást a vagon- és a tartályhiány. A gazdaság gyümölcslevet is exportál. Ügyintézője annak társaságnak, amely citrom-, narancs- és grape-fruit juice-t tölt műanyag flakonokba. A teljesítményeket állandóan növeli, a piacra küldött áru mennyisége már 00 százalékkal emelkedett, de még így sem tudják az igényeket kielégíteni. További fejlesztére lesz szükség. A citrusfélék helyett hazai gyümölcsleveket is szállítanak a külföldi partnernek. Eddig több mint egymillió palack hagyta el az országot. Az Izsáki Állami Gazdaság is a tervezettnél többet szállít termékeiből a szocialista országokba. Augusztus elsejéig az előirányzottnak 70 százalékát teljesítette. A tőkés államokba mintegy 15 százalékkal többet szeretnének küldeni. Ugyancsak panaszkodnak a vagon- és tartályhiányra. A Helvéciai Állami Gazdaság szintén emelte az exportkontingensét. Több mint 5 millió palack bort és vermutot értékesít. A kiskunmajsai Jonathán Termelőszövetkezettel együtt pedig meggyből készült italokat juttat külföldre. Az egész évi kötelezettségét októberig teljesíti, ettől kezdve már — ha sikerül új piacokat szerezni — további készleteket értékesítenek. A Kiskunhalasi Állami Gazdaság időarányosan teljesítette exporttervét. A nyugati országokba folyamatosan szállítják a bort, s igyekeznek betartani a rendkívül igényes vásárlók minőségi követelményeit. A szocialista országok közül a Szovjetunió és az NDK a legjobb vevő, a nyugatiak között Anglia vezet. K. S. fi> Az iU&mi eaxÜMS&z Ipar- A szüreti felkészülés egyik feltétele a pincék, tárolóhelyek előkészítése, a tavalyi bor — elsősorban külföldön történő — értékesítése. Szinte valamennyi borászattal foglalkozó mezőgazdasági nagyüzem igyekszik a tervezettnél többet exportálni, de még így is sok helyen gond lesz a termés elhelyezése. A szőlőültetvényekben eddig viszonylag kevés kárt tett az aszály. Jégkár csak a bajai járásban érte a termést. Számos mezőgazdasági üzemben építenek állami támogatással új tárolót a termés elhelyezésének könnyítésére. • - * MM WU Magyar orvosok világtalálkozója Tegnap Budapesten megkezdődött a világ magyar orvosainak első szervezett találkozóját jelentő tudományos tanácskozás. Programja négynapos. Huszonkét országból érkeztek óhazájukba az orvostudományok magyar származású művelői, hogy a gyógyászat, az orvosképzés több száz itthoni képviselőjével együtt fölmérjék azokat az eredményeiket, amelyekkel hozzájárultak az orvoslás egyetemes fejlődéséhez. A találkozót közösen hívta össze ésvédnökséggel is patronálja a Magyarok Világszövetsége, a Magyar Tudományos Akadémia, valamint a Magyar Nyi Társaságok és OrvostudomáEgyesületek Szövetsége. A megnyitó ünnepséget az Akadémia székházában tartották, ahol a program során plenáris üléseken és szekciókban hangzik el várhatóan 150 tudományos előadás a mintegy gyógyítás történeti témáiról, elméleti kérdéseiről, az orvosi kutatásokról és gyakorlati tapasztalatokról. Az első plenáris összejövetelen Zoltán Imrének, a MOTESZ elnökének bevezető szavai arról szóltak, miért fontos ez a nemzetközi jellegű magyar rendezvény. Egyfelől azért — mondta —, mert fórumot ad a szakmai értékek, a tudományos és klinikai munkálkodás kölcsönös megismertetésére, másfelől pedig elősegíti a világ magyar orvosainak kapcsolatteremtését és -bővítését, az eddiginél szorosabb személyi együttműködését. A Magyarok Világszövetsége nevében Gosztonyi János főtitkár mondott megnyitó beszédet, külön is köszöntve a külföldről hazalátogatott mintegy 200 orvost. Szentágothai János, az MTA elnöke méltatta ezután a magyar orvosok világtalálkozójának jelentőségét. Bejelentette, hogy a Magyar Tudományos Akadémia idei közgyűlésén külföldi tiszteleti tagjává választotta Klein Györgyöt, a stockholmi linákó Intézet professzorát. Karoúttörő megállapításokat tett akt a daganatimmunológiában és lajtha Lászlót, a manchesteri Chris*thie Hospital professzorát, akinek az experimentális haematológia területén végzett kutatásai nemzetközi hírűek. Mindkettejüknek átadta tiszteleti tagsága dokumentumát. Ugyancsak átadták a hasonló okmányt a Magyar Humángenetikai Társaság tiszteleti tagjává választott Pozsonyi József kanadai orvosprofesszornak, aki a klinikai genetikában ért el jelentős eredményeket. Ezután megkezdődött a vilaptalálkozó tudományos előadássorozata. Elsőként Schultheisz Emil egészségügyi miniszter ,,Mag... orvosok külföldön az évszázadok folyamán” címmel tartott előadást, majd Lajtha László a vérképző sejtekről, Klein György a karciogenezis mechanizmusáról értekezett, s a további előadásokban a klinikai orvostudomány magyarországi történetéről, hazai népegészségügyről volt szó a a plénumon. maammmmmmammmmmmmmmmmu A tömegközlekedési eszközökön gyakran utazgató emberben önkéntelenül és ismétlődően felmerül a kérdés: kulturáltan közlekedünk-e, s egyáltalán beszélhetünk-e közlekedéskultúráról, mint valamiféle ideális helyzetről? Azt tapasztalhatjuk, különösen az utóbbi években, hogy nagyot léptünk előre, bár sok kisebbnagyobb visszásság ennek éppen az ellenkezőjét mutatja. Az érvek egész sorát vehetném elő erre is, arra is, ezért csak néhány jellemző példa említésére szorítkozom e helyütt. Kellemes emlékkel kezdem. Annak idején gyakran utazgattam a Kecskemét— Nagykőrös—Cegléd—Szolnok vasútvonalon. Nagykőrösön kellemes meglepetés ért egy napon. Vonatunk begördült a kisváros vasútállomására, és a hangosbemondó üdvözölte kedves utasokat, néhány perc múlva pedig további kellemes utazást kívánt mindannyiójuknak. Tudom, nem a nagykőrösi vasutasok találták ki ezt a gesztust, az országban másutt is köszöntötték — köszöntik — a MÁV szolgáltatását igénybe vevőket, ám csalódottan kell tapasztalnom, hogy nem vált általánossá — ha úgy tetszik szabállyá — ez a szép kezdeményezés. Emlékszem, velem — s gondolom, nem vagyok egyedül ezzel az érzéssel — még a vasúti kocsi piszkosságát is elfeledtette ez a figyelmesség. Előfordultak — ma is előfordulnak — fordított esetek is. Ezek közé tartoznak a szép tiszta kocsikban — vasúton vagy buszon — a vezetők, illetve a kalauzok visszatetszést kiváltó megnyilvánulásai. Egyik főszereplője voltam minap annak a kétszemélyes a epizódnak, melyből én kerültem ki vesztesen. Dél volt és elviselhetetlen hőség. Felszálltam az egyik kecskeméti autóbuszra, húztam el az ablakot, hogy levegőt kapjak, de ebben a pillanatban megszólalt a zárt fülkéből mikrofonon át a buszvezető: ,,Hagyja azt az ablakot uram! Vagy maga nem utasjegyet váltott!?”. Leforrázottan néztem szét, útitársaim mosolyogtak és méltatlankodva csóválták fejüket. Én meg tudomásul vettem, hogy sajnálják tőlem a levegőt. Sok eset arról győzött meg, hogy a közlekedés oly mértékben kulturált, amennyiben ahhoz maguk az utasok is hozzájárulnak. Nem először teszem szóvá a nyilvánosság előtt azoknak a magatartását, akik ülve, kényelmesen elnézik, hogy az autóbuszokon álló öregek, terhes anyák ide-oda vágódnak a járművezetés „jóvoltából”. Mások olyan dolgokat művelnek, melyek — ki kell mondani — már-már súrolják a normális gondolkodás határát. Hogyan vélekedjünk például arról a fiatalemberről, aki kerékpárral együtt tülekedett fel a buszra, s alig értette meg, hgy a városi autóbusz nem teherszállító eszköz. Ki érti meg azt az idős hölgyet, aki borzalmas patáliát csapott — sokak megbotránkoztatására — azért, mert a mellette álló férfi rálépett a lábára egy gyorsan bevett kanyarban. Továbbá: mit gondoljunk arról (azokról) a buszvezetőkről, aki „megtáncoltatja" az utasokat száguldásával, és elviseli a tömeg szidalmát. Ki tudná felsorolni a közlekedés kultúrájának (kultúrálatlanságának) fogalmába tartó összes jót és rosszat. Egyvalamit azonban még mindenképpen meg kell említeni: a buszjáratok sűrűségével, illetve ritkaságával kapcsolatos, olykor nagyon visszás és bosszantó helyzetet. A megye legnagyobb városában, Kecskeméten gyakran tapasztalhatjuk, hogy a nap bizonyos óráiban (nem csúcsforgalmi időben), némely buszjáratok majdnem üresen futkároznak, míg másutt ugyanakkor negyvenen-ötvenen várakoznak megállókban, s ha végre meg i * érkezik a busz, alig férnek fel rá. A Széchenyivárosban rendszeresen előfordul, hogy három járat is begördül az Akadéma körúti megállókba, s jó, ha öten-hatan várakoznak ott. Máskor viszont úgy préselik fel egymást a belvárosba igyekvők a buszra.A kérdésre, hogy kulturáltan közlekedünk-e vagy sem, aligha válaszolhatnánk egyértelműen. Sokat kell még tenni — közös erővel — azért, hogy egyszer elmondhassuk: megteremtettük az utaztatás, az utazás — egyelőre csak a képzeletünkben élő — ideális feltételeit, körülményeit. Kapi Miklós