Petőfi Népe, 1987. március (42. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-14 / 62. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLII. évf. 82. szám Ára: 2,20 Ft 1987. március 14. szombat . Az SZKP KB felhívása a szovjet néphez (2. oldal) KÉP és HANG • rádió és a televízió műsora •sombattól jövő vasárnapig. (7—8. oldal) Képünkön: részlet jó világon tekt, 2009. 1.c. FÁKLYÁS FELVONULÁS, VETÉLKEDŐ, FILM ANKÉT A FIN megnyitója Kunszentmiklóson Történelmünk jeles napjára, az 1848—49-es polgári forradalom és szabadságharc kezdetét jelentő március idusára emlékezve nyitották meg tegnap Kunszentmiklóson a Forradalmi Ifjúsági Napok megyei rendezvénysorozatát. Kora délután félezer lelkes tanuló startolt a 620- as Ipari Szakmunkásképző Intézet kollégiuma elől „A szabadságharc emlékére fuss 1848 métert” futamban. Sokan úgy vélték, hogy rövid ez az „emléktáv” és meg is toldották a métereket talán még 1987-ig is ... A délutáni program ezután az általános művelődési központ modern épületében, valamint a Damjanich János Gimnáziumban folytatódott. A faluház könyvtárában „Haza és haladás" címmel rendezték meg a középiskolásoknak meghirdetett történelmi vetélkedő első fordulóját, tíz csapat részvételével, majd a rajzteremben megnyílt a FIN plakátpályázat legjobb, legötletesebb alkotásait bemutató kamaratárlat. Már esteledett, amikor a nagymúltú gimnázium aulájában rangos és mindannyiunk közreműködését igénylő színes programmal kedveskedett a hallgatóságnak Csizmadia Sándor dalénekes, valamint a Radnóti Béke Klub irodalmi színpada. Hat óra körül gyülekeztek a Ságvári téren a felvonulók. Több száz fiú és lány fáklyás menetben indult a főtéri Petőfi-szoborhoz. Este fél hétkor a református templom kivilágított tornyában megszólaltak a fanfárok. A Gábor Áron Iézágyúja elhangzása után a dísztribünön Szűcs Pál, a KISZ Kunszentmiklósi Városi Jogú Nagyközségi bizottságának titkára köszöntötte a megjelenteket, köztük a megyei és a városi pártszervek, valamint a tanácsok és a társadalmi szervezetek képviselőit. Ezután Molnár Mihály, a KISZ Bács-Kiskun Megyei Bizottságának első titkára szólt a fiatalokhoz. Beszédének első részében megemlékezett történelmi nagyjainkról, a jeles elődökről , akik fiatalon felismerték, hogy mi a fejlődés igazi útja. Az első titkár megemlékezett az ifjúság politikai szervezetének harminc évvel korábbi megalakulásáról is, majd hangsúlyozta: — Minden lánynak és fiúnak, politikai szervezetünk minden tagjának elemi érdeke és kötelessége, hogy felelősen dolgozzon a holnapért... Jövőnk ■ a tét, erre hívja fel a figyelmet mozgalmunk legújabb akciója, s ezt kell belátnia mindenkinek, aki az iskolában, az esztergapadnál, a szövőgépnél vagy az íróasztal mellett munkához kezd. A KISZ-tagoknak áldozatokat is vállalva, odaadással támogatni kell a párt által kijelölt gazdasági programot, a reform továbbhaladását. Így lehetnek csak méltó utódai a márciusi ifjaknak. Az ünnepi beszéd után a színpadon felállított kandeláberben fellobbant a forradalmi láng, majd a szalkszentmártoni művelődési ház tánckara, valamint a kunszentmiklósi iskolák irodalmi színpada adott műsort. Ezután a fiatalok elhelyezték az emlékezés virágait Petőfi Sándor szobránál. A nagygyűlést követően több helyszínen folytatódott a program. A filmszínházban Erdőss Pálnak a játékfilmszemlén díjat nyert Gondviselés című filmjét vetítették, majd annkéton beszélték meg a produkciókban felvetett problémákat. A művelődési központban a könnyűzene barátai a Sirokkó együttes koncertjén szórakozhattak. •Ma a Petőfi-emlékhelyek képviselőinek országos találkozója résztvevőivel közösen folytatódik a FIN programsorozata Kunszentmiklóson. F. P. J. • A megye oktatási intézményei is megemlékeztek tegnap március 19-éről Felvételünkön: kecskeméti apróságok a Kossuth-szobornál. az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottságának 1987. március 12-ei üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun Megyei Bizottsága 1987. március 12-én Romany Pálnak, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a megyei pártbizottság első titkárának elnökletével ülést tartott. A pártbizottság ülésére meghívták a városi és a városi jogú nagyközségi pártbizottságok első titkárait, a megyei pártbizottság osztályvezetőit, a megyei tanács tisztségviselőit, a megyei tanács több osztályvezetőjét, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának titkárait, a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság, a statisztikai hivatal, a pénzintézetek megyei vezetőit, Kecskemét város pártbizottságának titkárait és tanácsának elnökét, valamint nagyüzemi vezetőket, továbbá a napirend előkészítésében is részt vevő főiskolák több tanszékvezetőjét. A pártbizottság ülésén jelen volt Pozsgay Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. A vitában részt vett Latos István, az MSZMP Központi Bizottsága párt- és tömegszervezetek osztályának helyettes vezetője. I. A megyei pártbizottság Hodossi Sándor megyei titkár előterjesztésében megvitatta és kiegészítésekkel elfogadta a párt vezető szerepe érvényesülésének megyei tapasztalatairól szóló jelentést, valamint a további vonatkozó javaslatot.feladatokra Megállapította, hogy megyénkben a fő kérdésekben érvényesül a párt vezető szerepe, de hiányosan teljesülnek a politikai követelmények. A gazdasági építőmunka nehezebb feltételei között gyakrabban lehet találkozni téves nézetekkel, elfogultsággal, esetenként helytelen gyakorlattal is. A megyei pártbizottság úgy döntött, hogy az előterjesztett jelentést és a testület határozatát eljuttatja a megyében működő valamennyi pártszervnek és pártalapszervezetnek. A vita tapasztalatait összegzik és megküldik a Központi Bizottság részére. II. A megyei pártbizottság Szakolczai Pál megyei titkár előterjesztésében megtárgyalta és elfogadta a megye gazdaságának 1987. év eleji tapasztalatairól szóló tájékoztatót. A Központi Bizottság novemberi ülését nagy várakozás előzte meg mind a szélesebb, mind pedig a szakmai közvélemény körében. A párttagok a helyzetértékeléssel és a fő célokkal egyetértenek. Sokan sürgetik a határozat gyorsabb végrehajtását az irányítás különböző szintjein, ugyanakkor legtöbben elismerik, hogy ezért a munkahelyeknek — a jelenlegi közgazdasági feltételek között is— többet kell tenni. Az iparban az 1987-es gazdasági év indítása a mérsékelt megélénkülés jeleit mutatja: a megyében működő ipari vállalatok többségénél a rendelésállomány január végén meghaladta mind az előző évit, mind a két évvel korábbit. Egyes — főként faipari, textilipari, kohászati — alapanyagok hiánya azonban néhol problémát okoz, a tőkés import anyagok késedelmes beérkezése pedig komoly bizonytalanságot teremt és hátráltatja a termelést. Az 1987-es gazdasági év sikere alapvetően azon múlik, hogy az iparban megkezdődik és felgyorsul-e régóta szükséges megújulás. Néhány vállalatnál számolnak jelentős teljesítménynövekedéssel. Komoly gondokat jeleznek viszont a textiliparban. Jelentős üzemszervezési, munkaerő-átcsoportosítási tervekhez sehol sem láttak hozzá. Ipari vállalataink piaci, üzletpolitikai kezdeményezései még nem eléggé erőteljesek, a nagyobb ipari szövetkezetek indokolatlanul szerények. Kevés a változás az ipari vállalatok és a mezőgazdasági szervezetek ipari ágazatainak jobb, versenyképesebb kapcsolataiban. (Folytatás a 2. oldalon.) A földtörvénytervezetről tanácskoztak a képviselők A földről szóló törvényjavaslatot, valamint a megyei bíróság és a megyei főügyészség tevékenységéről készült összegzést vitatta meg tegnap Kecskeméten a megyei bíróságon tartott ülésén az országgyűlési képviselők Bács-Kiskun megyei csoportja. Miskó István, a csoport vezetője köszöntötte a megjelenteket, majd Romány pártbizottság első Pál,a megyei titkára tájékoztatta a képviselőket az előző napi Hazafias Népfront bizottsági, valamint megyei pártbizottsági ülésről. Ezután Horváth József, a megyei földhivatal vezetője a földről szóló törvényjavaslatról mondta el a szakemberek véleményét. Rámutatott, hogy Magyarországon a termőföld és az ingatlanok együttes értéke a nemzeti vagyon felét teszi ki. Éppen ezért igen nagy a földtörvény jelentősége. De az a tény, hogy a földdel és az ingatlanokkal kapcsolatban több mint kétszáz jogszabály létezik, nemcsak az állampolgár, hanem gyakran az értő ügyintéző számára is sok nehézséget okoz. Ezen kíván változtatni az új jogszabály, amely egyszerűsíteni akarja a rendelkezéseket, amellett, hogy tovább erősíti a föld védelmét. Egyebek között azzal is, hogy a korábbinál jóval többe kerül majd a földterület kivonása a termelésből. De lényeges új vonása a készülő törvénynek, hogy azonos kategóriába sorolja az állami és a szövetkezeti földtulajdont. Az előadó szólt azokról a Bács- Kiskun megyében is megfogalmazott javaslatokról, amelyek beépültek a törvénytervezetbe. Például a téeszek megválthatják (Folytatás a 2. oldalon.) Küzdeni erőnk szerint” 1848. március 15-re emlékezni mindig, minden helyzetben különös és fölemelő kötelesség, ilyenkor magunk mögött tudjuk azt a szellemi erőt, amit Széchenyi, Kossuth, Petőfi, Arany, Vasvári, Táncsics, Jókai életműve jelent a magyarságnak. Lét és nemlét nagy kihívásával azóta többször kellett bátran szembenéznünk. Példára és párhuzamra tehát, a múlt erkölcsi támasztékaira gyakran volt szükségünk. Még akkor is, ha különben tudjuk, hogy a történelemben minden órának, minden helyzetnek más a parancsa. 1848-ban a nemzeti függetlenség és a polgári haladás volt a tét. Az ország sorsa, jelene és jövője a cselekvés és nem cselekvés kettősségében fogalmazódott meg. S aki a tétlenséget, a maradást választotta, eleve kirekesztette ezt a népet az európai fejlődés lehetőségéből. Ha a legjobbakban, és magában a népben nincs bátorság a cselekvésre, Magyarország politikai, társadalmi, gazdasági értelemben hosszú időre a perifériára szorul. Ez az, ami ma is tanulságos: a helyzet józan felismerése és a cselekvés bátorsága. Most más kérdéseket vet fel a történelem, elsősorban azt, hogy képesek vagyunk-e a kor követelményéhez igazítani a szocializmus hazai gyakorlatát. De a cselekvés és nem cselekvés kettőssége épp olyan sorsmeghatározó dilemma, mint volt 1848 históriai napjaiban. A jelen kényelmes nyugalmával nem lehet megváltani a jövőt. Csak a cselekvés bátorságával. Ilyen értelemben történelmi sorsfordulóhoz érkeztünk újra. A vagy-vagy állapotába. Perifériára szorulni a huszadik században is lehet. Hiába hivatkozunk arra a sok áldozattal is járó történelmi útra, amelyet 1945 óta megtettünk, a világban elfoglalt, lényegében kedvező helyzetünket a mában is meg kell erősítenünk. Mert ez a hely nem örökös vívmány. Előttünk — a címben is idézett Vörösmarty szavaival — ma is „egy nemzetnek sorsa áll". És ez a sors a fölzárkózás vagy lemaradás ellentétében villantja fel önmaga távlatait. A világ nélkülünk is halad, de nekünk egyáltalán nem mindegy, hogy a történelemben hátrébb csúszott nemzetek sorában vagyunk-e, vagy sem. Különösen nem mindegy a fiataloknak, hiszen a mai döntéseink — a jók és a rosszak is — az ő életüket fogják meghatározni. Ezért van felelősségük és helyük az induló nemzedékeknek is a cselekvésben, hogy az idők szavának megfelelő változások minél gyorsabbak, és a társadalom egészére kiterjedők legyenek. Ezért tette közzé tettekre sarkalló felhívását január végén a KISZ Központi Bizottsága: „Jövőnk a tét!" Ma persze az idő nem végletes önfeláldozást kér tőlünk. Cselekedteink távlata nem a segesvári csatamező. Mégis kérdés, hogy a mostani ifjú nemzedék fölkészült-e arra, amire a mai kor szólítja, egyre erőteljesebben? Végzetes volna azt válaszolni: nem. Könnyű kibúvó ugyanis, hogy ez a nemzedék nem volt jelen a nagy ügyek eldöntésekor, nem kérdezték meg, hogy milyennek képzeli a szocialista gazdaság és társadalom útját. Következésképpen vállalják a felelősséget és a szükséges változtatások gondját azok, akik eddig is a folyamatok középpontjában álltak. A fiatalság pedig vagy beilleszkedik abba, ami van, vagy elegánsan kívül marad. Nem. Ma nem lehet ilyen munkamegosztás. Vannak ugyan a kívülmaradást ösztönző megfontolások, de minél hosszabb távon gondolkodunk, ezek annál inkább elveszítik az érvényüket. Be kell látni: ma már a beilleszkedés, a meglevő gazdasági és politikai mechanizmusokba való közömbös belesimulás se elegendő. A nemzet érdekeit tekintve sohase volt az, most még kevésbé. A mai ifjú nemzedék tanultabb, mint eddig bármelyik volt a magyar történelemben. Közéletisége azonban sokszor messze alatta marad annak, amit egy művelt emberfők számában igencsak megnövekedett nemzedéktől joggal várhat az ország. Olyan helyzetben vagyunk, amikor egy generációnak a gyakorlat mezején kell megmérnie önmagát: képes-e vállalni a történelem által rámért küldetést. Előttünk valóban egy nemzetnek sorsa áll. A márciusi ifjak példája — 1987-ben — leginkább erről beszél. Domonkos László, a KISZ KB titkára VESZTEGLŐ TRAKTOROK, VETŐGÉPEK A hideg időjárás felborította a számításokat i Március közepe táján télies a határ képe. Az elmúlt időszak szokatlanul hideg időjárása alaposan felborította a mezőgazdászok számításait. A tavaszi munkakezdést mindenütt el kellett halasztani, egyelőrre tétlenül vesztegelnek a téli időszakban rendbehozott traktorok, vetőgépek. Az agronómusok pontosam nem tudják felbecsülni, hogy a március elejei kegyetlenül hideg időjárás mekkora károkat okozott a növényekben, fákban. Annyi azonban bizonyos: az átlagosnál lényegesen nagyobb mértékű kipusztulásra, elfagyásra kell számítani ebben az esztendőben. A keleti orzágrészben a mínusz 15, mínusz 20 fokos éjszakai hidegek „meztelenül” érték az őszi búzavetést, nagy kérdés, hogy mennyire tudtak ellenállni a védtelen, zsenge növényeik. Valamivel kedvezőbb a kép a Dunántúlon, ahol némi védelmet adott az öt—tíz centis alkalmi hóbunda a vetéseknek, ámbár itt is nagyobb mértékű kipusztulástól tartanak a szakemberek. Ebben az időszakban mást nem rügyvizsgálatokkal tehetnek, mint próbálják meghatározni a fagykárokat. A módszert főként a kertészetekben használják a fák, illetve a szőlő állapotának becslésénél. A rügyvizsgálatok a történelmi borvidékeken és az alföldi területeken egyaránt nem sok jóval biztatnak. Végül is azonban majd csak a következő hetekben, a növények „megindulásánál” dől el, mennyire volt képes a búza, illetve a kertészeti kultúra a regenerálódásra, megújulásra. A téli gépjavításokkal az üzemek jó részében elkészültek. tavasszal elsőnek indított traktorok és vetőgépek felújítva várják a jó időit A szerelőknek gondot okozott, hogy — bár általában kiegyensúlyozott volt az alkatrészellátás — a Zetor-vontatóik néhány cseredarabja hiányzott a raktárakból, s a kereskedelmi készletekből egyaránt. Többfelé a Rába traktorok egyes alkatrészeihez sem lehetett hozzájutni. Az MTZ-vontatók alkatrészeiből a kereskedelmi hálózatba az elmúlt hetekben nagyobb tételek érkeztek, így a gazdaságokban ezeket a traktorokat is felkészíthették a szezonra.