Petőfi Népe, 1988. január (43. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-16 / 13. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! . v . PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIII. évf. 13. számára: 2,20 Ft 1988. január 16., szombat SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ BUDAPESTEN Bács-Kiskun bemutatkozik Pest megyében Hazánk két legnagyobb megyéje — már ami egyrészt a népességet, másrészt pedig a területet illeti — Pest és Bács-Kiskun a múlt év elején együttműködési megállapodást kötött. Ez a szerződés számos területre, így példáinak okáért a kultúrára, a sportra, az egészségügyre, a közlekedésre, a természetvédelemre is kiterjed. Persze, jóllehet az együttműködésre már eddig is számos konkrét példát lehetne hozni, igazából még nem volt ideje teljesen kibontakozni. Egyebek mellett ezekről a tényekről is beszélt Balázs Gézáné, a Pest Megyei Tanács elnökhelyettese a tegnapi sajtótájékoztatón, amelyet azért hívták össze, hogy a Bács-Kiskun megye bemutatkozik Pest megyében elnevezésű rendezvénysorozatról informálják az érdeklődőket. A program január 29-én, pénteken délelőtt fél tízkor kezdődik a nagykőrösi fióklevéltárban, ahol tudományos tanácskozásra gyűlnek össze a két megye levéltárosai. Bács-Kiskun és Pest megye története köztudomásúan összefonódik s a mindennapos munkából is következik, hogy a levéltárosok nem most találkoznak először. (A Bács- Kiskun megyei törzsanyag egy része Pest megyében van.) Ezúttal konkrét javaslatokkal állnak majd elő a munkatársak, a közös munka az ismeretterjesztés, az iratvédelem, a kiállítások rendezése, a kutatás, a reprodukciók cseréje — jobb és hatékonyabb megszervezése érdekében. A rendezvénysorozat megnyitóját csakúgy, mint az összes többi rendezvényt, a másik helyszínen, Százhalombattán tartják. Dr. Geri Istvánnak, a Bács-Kiskun Megyei Tanács elnökhelyettesének beszéde után a bajai Danubius vonósnégyes ad hangversenyt. Ugyanitt, a Barátság Művelődési Központ és Könyvtár színháztermében folklórestet rendeznek, ahol a Kalocsai Népi Együttes és a helybeli Forrás Néptáncegyüttes lép színpadra. A másnapi, szombati program főszereplői délután kettőtől a Szórakaténusz Játékműhely és Múzeum munkatársai, valamint a Pannónia Filmvállalat Kecskeméti Műtermében készült rajzfilmek lesznek. A százhalombattaiak ez idő alatt két kiállításon ízelítőt kapnak a nemzetközi zománcművészeti, valamint a nagybaracskai szociofotó-alkotótelepen született művekből. A könyvtárban bemutató nyílik a megyénkről szóló, illetve a megyénkben kiadott könyvekből. Ez utóbbiakból ajándékpéldányokkal is kedveskednek majd a Bács-Kiskun megyeiek a vendéglátóknak. A január 30-ai sportrendezvények sorát a két megye ifjúsági válogatottja közti fiú kosárlabda-mérkőzés nyitja. Délben ugyancsak ifjúsági válogatott teremlabdarúgó-meccs lesz. Fél tizenegykor kezdődik az úszóverseny, ahol a legjobb fiú és leány serdülők mérik össze tudásukat. Ennyit előzetesen a százhalombattai szomszédolásról, amelynek bizonyára lesz folytatása is, itt Bács-Kiskunban. H. K. E. FÖLDGÁZ A SZOVJETUNIÓBÓL Rekord szállítmányok A Gáz- és Olajszállító Vállalat siófoki központjában kapott tájékoztatás szerint ezekben a napokban már óránként több mint egymillió köbméter földgáz érkezik a Testvériség és az Összefogás gázvezetéken a Szovjetunióból Magyarországra. Az eddigi rekord óránként 920 ezer köbméter volt. Ezt a most megdőlt csúcsteljesítményt egy évvel ezelőtt regisztrálták. Túlszárnyalását az tette lehetővé, hogy 1987 decemberében alapvető műszaki berendezéseit tekintve elkészült az Összefogás gázvezeték utolsó szakasza. A keleti országhatártól — a beregdaróci fogadóállomástól ■— Hajdúszoboszlóig kígyózó 230 kilométeres vezeték, a már korábban megépített hajdúszoboszló —endrőd—városföldi szakasszal együtt alkotja az új energiaszállító rendszer magyarországi ágát, s nemcsak a hazai ellátást szolgálja, hanem a Jugoszláviába irányuló tranzitszállítás lehetőségét is megteremtette. Az utolsó szakasz építésére eddig 2,1 milliárd forintot költöttek, de a rendszer bizonyos kiegészítő elemeinek — például hírközlő hálózatának — kivitelezése még folyamatban van. Ez azonban a gázvezeték üzemeltethetőségét alapvetően nem korlátozza, s a Gáz- és Olajszállító Vállalat vezetői bíznak abban, hogy a jelenleginél szigorúbb téli időjárás esetén is nagyobb biztonsággal, az eddiginél zökkenőmentesebben oldhatják meg az ország földgázellátását. ' ✓ Nyugatnémet atombotrány A nyugatnémet parlament pénteken interpellációs vitában foglalkozott a hanaui Nukem és leányvállalata, a Transnukler nemzetközi botrányával. Felmerült az a gyanú, hogy az említett cégek — együttműködve a belgiumi Mal város atomkutatási központjával — atomfegyver előállítására alkalmas hasadóanyagot, dúsított urán—235-öt juttattak külföldre. A Hannoverben megjelenő Neue Presse című újság tegnapi jelentésében Pakisztánt és Líbiát tünteti fel a titkos szállítmányok célországának. Az esetről, az atomfegyverek elterjedésének megakadályozására hivatott, 1968-ban kelt úgynevezett atomsorompószerződés lehetséges megszegésének gyanújáról az illetékes miniszter értesíti a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséget és a (Nyugat-)Európai Közösséget. ff . • . , > , P. . v , ,, , . , TAVALY 612 PANASZT VIZSGÁLTAK — ZAVARFORRÁSOK A TELEVÍZIÓZÁSBAN ÉS A RÁDIÓZÁSBAN — SOK MÚLIK A JÓ ANTENNÁN Tiszta vételt! A tévénézés és a rádiózás alapvető feltétele, hogy az adóállomásokról kisugárzott műsor akadály nélkül eljusson a készülékekhez. Manapság, amikor e két hírközlő forrás nélkül már szinte el sem tudnánk képzelni az életünket, a nézők és a hallgatók jogosan tartanak igényt a tiszta vételre. A Szegedi Rádió és Tv Zavarvizsgáló Üzemnek — az ország többi nyolc, hasonló megfigyelő állomásával együtt — feladatai közé tartozik kiszűrni és megszüntetni a műsorvételt rontó káros jeleket. Ezeknek egyik ritkább forrása lehet egy másik, közeli hibás készülék, de legtöbbször külső tényezők — nagyfrekvenciás villamos vezetékek szigetelőtartóinak repedése, rossz zavarszűrővel működő szénkefés villanymotorok, gázkazán-hőszabályzók be- és kikapcsolása, vagy éppen az elhasználódott, és már alacsonyabb hatásfokú közösségi antennarendszerek — a ludasak a hallgatói és nézői panaszokért. Számos újabb vállalati és szövetkezeti hírközlő és távjelző berendezést is telepítettek az adó vételkörzetében az elmúlt esztendőkben. Az ország 80 ezer CB adóvevőjéből 3 ezer 200 intézményi és 1800 magánhasználatú Bács-Kiskun és Csongrád megyében van. Ezek csekély számú zavart okoztak eddig — hallottuk a héten Szegeden Berkecz Alajostól, a Csongor téri zavarvizsgáló vezetőjétől. Nagyobb gond a budapesti 1-es tv-sáv távoli adók jeleivel való zavarása. Ezeknek — a hozzánk 1000—3000 kilométerre lévő — nagy teljesítményű adóknak a hullámai a föld felé visszaverődnek, így a velük azonos csatornán működő műsorsugárzók vételét nyáron erősen zavarják. (Ilyenkor segíthet a Kékesre vagy a Kabhegyre irányított antenna.) Azonban bármi is zavarja a hazai műsorszórást, azt az üzem mérőműszereivel minden esetben kideríti. Amíg tavalyelőtt 500, 1987-ben már 612 tv-nézői és rádióhallgatói panaszt vizsgáltak és szüntettek meg. Kecskeméten, a Csongrádi úton, a Lőcsei és a Vasvári Pál utcában egy alkalommal a higanygőzlámpák vezetékének és kapcsolóinak rossz érintkezése okozott nézői panaszt. A hibát az áramszolgáltatók megjavították, akárcsak a közelmúltban egy hasonló esetben a Béke fasoron. Fülöpszálláson a nagyfeszültségű villanyvezeték egyik eltört porcelánszigetelője miatt vált pettyessé a tv képe és sercegővé a hangja. Bácsalmásra ugyanilyen hiba miatt hívták a zavarvizsgáló üzem szakembereit a 26-222-es közönségszolgálati telefonszámon (körzetszám: 62). Baján és Kecskeméten egyegy vendéglátó hely presszógépét kellett megjavítani ahhoz, hogy az üzletek fölötti lakásokban a lakók újra zavaró jelek nélkül láthassák a tv-adásokat. Szatymaz és Kistelek után ezen a héten ismét Bács- Kiskunban dolgoztak a zavarvizsgáló üzem műszerészei. Ezúttal kecskeméti, kiskőrösi és — már nem először fülöpszállási vételi panaszokat vizsgáltak. K — 1 • Bemérő készülékével Kenderesi Zoltán zavarforrások után kutat a kecskeméti Nagykőrösi utcában. (Straszer András felvétele) Új helyzetben a közétkeztetés (Riportunk a 3. oldalon) Az élelmiszerek árának emelkedésével növekedett a vendéglátóipar kiadása is. Emiatt, s a munkahelyi és az előfizetéses étkeztetésben az állami támogatás megszűnésével egy-egy ebédért 8-9 forinttal fizetnek többet a fogyasztók. A változás a bajai székhelyű Dunatáji és a kecskeméti Kiskunsági Vendéglátó Vállalat ellátási területén együttvéve huszonhat és fél ezer előfizetőt érint. A termelő vállalatok és az intézmények szociális és jóléti alapjukból, anyagi helyzetüktől függően, többnyire ezentúl is részt vállalnak a dolgozók ebédköltségéből. Persze, vannak olyan munkahelyek is, ahol nem térítenek meg semmit az áremelkedésből adódó nagyobb kiadásból. A drágulást a közétkeztetésben nem fogadta ujjongás, ám az emberek többsége megértette a kényszerű lépés okát. Viszont joggal számíthatnak arra, hogy pénzükért kielégítő ellátást kapjanak, s hogy udvarias, előzékeny kiszolgálásban legyen részük. Akárcsak a háziasszonyok, a vendéglátók és az üzemi étkezdék vezetői is a piacon vásárolnak. S természetesen tapasztalják, hogy ott a helyzet nem éppen kedvünkre való. Sokba kerül — s nem is mindig kifogástalan minőségű — a zöldségféle. A Füszért szállítókészségén ugyancsak van mit javítani. Viszont a nehezebb körülmények mellett is szükség van a vendéglátó-ipari és az üzemi közétkeztetésre, ami a lakosság jelentékeny részének, nélkülözhetetlen. KÉP és HANG SZERZŐDÉSKÖTÉSEK A ZÖLDÉRTNÉL Növekszik a termelési kedv A Bács-Kiskun megyei Zöldség és Gyümölcs Értékesítő Szövetkezeti Vállalat tavaly csúcsmennyiségű, 140 ezer tonna árut forgalmazott. Idén 120 ezer tonnát terveznek, de nem tartják lehetetlennek, hogy ezt túllépjék. Masir József igazgatótól és Kemény Endre kereskedelmi igazgatóhelyettestől megtudtuk, hogy a termeltetési szerződések mintegy 60 százalékát már megkötötték. A szerződéskötések során a vállalatnál azt tapasztalták, hogy egyrészt a kistermelőkre vonatkozó adókedvezmény következtében, másrészt azért, mert sokan töblettermeléssel igyekeznek szinten tartani jövedelmüket, igen megnőtt a termelési kedv. Ez elsősorban a zöldségfélék termesztésére vonatkozik. A Zöldért vezetői szerint egyformán biztos belföldi és külpiaca van a pritaminpaprikának, a dughagymáról nevelt hagymának, az uborkának, a paradicsomnak és a fehér paprikának, valamint élénkül a kereslet a spárga iránt. A többi zöldségfélét elsősorban belföldön értékesítik, ezek exportkilátásai kevésbé kedvezőek. Javulnak az idén a nyári gyümölcsök értékesítési lehetőségei. Itt viszont kevésbé van meg a termelői háttér, és felül kellene vizsgálni a fajtaösszetételt is. A Bács-Kiskun megyei Zöldért 120-130 termelőüzemmel áll szerződéses kapcsolatban, ezen felül nagyszámú kistermelőtől vesz át zöldséget és gyümölcsöt forgalmazásra. A megyében bármelyik kirendeltségükön várják a magántermelőket, de, mint Masir József igazgató mondja, a kistermelőknek körültekintőbben kell megválogatniuk, mit termeljenek. A biztonságosabb áruértékesítés érdekében nem árt a leendő kereskedelmi partnertől —jelen esetben a Zöldérttől — megtudni, mire van nagyobb kereslet a piacon. Azoknak a termékeknek, amelyek felhasználása többirányú (lakossági fogyasztás, konzervgyári feldolgozás, hűtőipar) nagyobb az esélyük az átvételre. Ezzel együtt a szerződéskötések nem szűkülnek le egy-két cikkre. A vállalatnak minden termékre van ajánlata, figyelembe tudják venni a termelési tájkörzetek hagyományait is. Az árut mind nagyobb partnereiktől, mind a kistermelőktől a megkötött szerződések értelmében nem fix, hanem garantált áron veszik át, ezzel is jobban szem előtt tartva a termelők érdekeit. Ebben az évben szeretnének nagyobb súlyt adni a szerződéseknek, a szerződési feltételek betartásának. M. A. A rádió és a televízió jövő heti műsora (7—8. oldal) • Idén a Zöldért Vállalat egyik „vezérterméke” a hagyma. A kecskeméti kirendeltség telepén a Tiszaörsi Rákóczi Tsz áruját válogatják. Veszélyes szállítmányok Közlekedési szakemberek tanácskozása Baján Ha megkérdeznék tőlem, hogy hányfajta veszélyes anyagot szállítanak a közutakon, azt válaszolnám, hogy sokat, talán több százat. jóval nagyobb a számuk — világosított fel Golecz Antal, a Közlekedési Főfelügyelet munkatársa, az áruszállítási szakemberek kétnapos bajai tanácskozásának előadója. Nem kevesebb, mint 70 ezer különböző veszélyes anyagot tartanak nyilván világszerte, de Magyarországon is többet tízezernél. A tegnap kezdődött és ma záruló, konzultációval egybekötött konferenciának nyilván az célja, hogy a veszélyes áruk nemzetközi közúti szállítására vonatkozó európai megállapodás január 1-jével életbe lépett módosítását megbeszéljék. Az említett nemzetközi megállapodás — nevének francia nyelvű kezdőbetűiről röviden ADR-nek nevezik —, hazánkban 1979-ben lépett hatályba. Azóta jó néhányszor a gyakorlati élet új és újabb követelményeihez igazították. Legutoljára 1985-ben, amikor is összehangolni törekedtek a különböző szállítási módok (tengeri, légi, vízi) előírásait. Hogy az ADR-egyezménynek milyen fontos szerepe van, és mennyire szükséges a betartása, emlékezhetünk az egész világ közvéleményét megrázó katasztrófákra: a 70-es években a Los Alfaques helység melletti kempingben kétszáz turista lelte szörnyű tűzhalálát egy polipropilénnel túltöltött tartályautó robbanása következtében. Nemrég pedig az NSZK-beli Herborn városkában égett le több épület egy üzemanyagot szállító jármű fékhibájából. Mindkét esetben az ADR-előírások megsértése okozta a katasztrófát. Magyarországon az utóbbi egy-másfél évben 27 esetben kellett tűzoltóknak és mentőcsapatoknak beavatkozni. Szerencsére nálunk baleset nem történt, de a szállítás kockázatát a szakemberek igyekeznek a minimálisra csökkenteni. A most életbe lépő változás leglényegesebb tényezője, hogy a további felhasználásra alkalmas hulladékok, illet (Folytatás a 2. oldalon.) A jólét a tét Sokan felfigyeltek arra, hogy az MSZMP Központi Bizottsága tavaly decemberi ülésén nem hozott határozatot az idei népgazdasági tervről, sőt, még irányelveket sem szabott a tervnek számszerű adatok, arányok meghagyásával, mint tette azt megelőzően rendszeresen. Ehelyett az előttünk álló súlyos gazdasági feladatok szükségszerűségéről, fontosságáról szólt, tudomásul véve a kormányzat számításait, önmagára vállalt tennivalóit az ülésről kiadott közleményben. Jól teszi az, aki emögött szándékokat keres. Előfordulnak magyarázatok, amelyek a politika elhalványulását, a gazdasági szférából való visszahúzódását tételezik fel az új módszer konstatálásakor, mondván, ezután szabad kezet kap a gazdasági irányítás a társadalmi erőtényezőktől. Jelenlegi nehéz gazdasági helyzetünket tekintve még sokat várnak a bábáskodás, az ellenőrzés megszűnésétől. Úgy vélik, a távolságtartás a laikusok beleszólását csökkenti a minimálisra, a gazdaság pedig önerejével képes lesz megújulni. Azt hiszem, valamennyire is képzett ember nem „díjazhatja" a politika és a gazdaság szembeállítását. Már csak azért sem, mert a történelemben a küzdelmek gazdasági, társadalmi célokért folytak, s nagyon gyakran ennek eszközéül szolgált a technikai haladás, a földművelés, vagyis az ipar forradalma. Valóban, a politika nem másíthatja meg a gazdaság törvényszerűségeit, nem cselekedhet helyette. Viszont teljességgel bizonyos, hogy az általa jónak látott társadalmi törekvések gazdasági megalapozásához kiválasztja gazdag tárházából a legcélravezetőbbet, a legszükségesebbet. Ezt meg is tette most a Központi Bizottság, amikor társadalmi vívmányaink megerősítése érdekében megszabta a gazdaság stabilizálásának útját, oly módon, hogy a konvertibilis adósságnövekedés fékezését, a költségvetési hiány erőteljes csökkentését, a termelési szerkezetváltás gyorsítását, a gazdaságtalan termelés visszaszorítását szorgalmazta. Ennek alapján a kormány kidolgozta az éves tervet, amelynek előirányzatait minthogy azok a gazdaságstratégiai meg a politikai széndéknak megfeleltek — már csak tudomásul kellett vennie a párt testületének. A baj sohasem abból eredt nálunk, hogy a politika foglalkozott a gazdasággal, hanem éppen ellenkezőleg: abból, hogy nem rangján kezelte, rosszul sáfárkodott vele. Valójában az kecsegtet eredménnyel, ha a politika a maga szintjére emeli a gazdaság stratégiáját, megszabja annak a politikai szándékokból gyökereztetett kereteit, de meghagyja a gazdaságnak a gazdálkodás, a reformok szabadságát a kereteken belül, a törekvések számszerűsítését, a végrehajtást, s ehhez a legmegfelelőbb eszközök, intézményrendszer kiválasztását is. Az ember jóléte a tét. Ezt, ennek a célnak újbóli elérését, az életszínvonal jövőbeni emelését szolgálja a jelen megannyi intézkedése. Ehhez a szükséges gazdasági lépéseket meg kell tennünk, mégha átmenetileg lemondással járnak is. Az elbátortalanodás nem pusztán politikai kishitűségre vallana, hanem kárt is okozna, mivel válságba taszítaná gazdaságunkat, kikezdve és diszkriminálva politikánkat is. Az utóbbi időben sok jel mutatja, hogy gazdaságunk egyre önállóbb és egyre szélesebb mozgástérhez jut, a gazdasági folyamatok a termelésben, és nem az irányító csúcsokon, vagyis a politikában dőlnek el (lásd az indokolatlan támogatások régi, rossz gyakorlatát). Ezzel együtt nem tagadható a politika felelőssége a gazdaságért, mint ahogy nem tagadható a gazdasági vezetők politikai felelőssége sem. Ez utóbbiban fejeződik ki ugyanis, hogy mire és miért vállalkozik az üzem, a vállalat. Hogy a vezetés megtalálja-e az utat a dolgozókhoz, és velük együtt annak módját, miként jövedelmezzen a munka többet nekik maguknak, s mindannyiunknak. Komornik Ferenc