Petőfi Népe, 1988. január (43. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-16 / 13. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! . v . PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIII. évf. 13. szám­ára: 2,20 Ft 1988. január 16., szombat SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ BUDAPESTEN Bács-Kiskun bemutatkozik Pest megyében Hazánk két legnagyobb megyéje — már ami egyrészt a népességet, más­részt pedig a területet illeti — Pest és Bács-Kiskun a múlt év elején együtt­működési megállapodást kötött. Ez a szerződés számos területre, így példá­­i­nak okáért a kultúrára, a sportra, az egészségügyre, a közlekedésre, a termé­szetvédelemre is kiterjed. Persze, jólle­het az együttműködésre már eddig is számos konkrét példát lehetne hozni, igazából még nem volt ideje teljesen kibontakozni. Egyebek mellett ezekről a tényekről is beszélt Balázs Gézáné, a Pest Megyei Tanács elnökhelyettese a tegnapi sajtótájékoztatón, amelyet azért hívták össze, hogy a Bács-Kiskun megye bemutatkozik Pest megyében el­nevezésű rendezvénysorozatról infor­málják az érdeklődőket. A program január 29-én, pénteken délelőtt fél tízkor kezdődik a nagykő­rösi fióklevéltárban, ahol tudományos tanácskozásra gyűlnek össze a két me­gye levéltárosai. Bács-Kiskun és Pest megye története köztudomásúan össze­fonódik s a mindennapos munkából is következik, hogy a levéltárosok nem most találkoznak először. (A Bács- Kiskun megyei törzsanyag egy része Pest megyében van.) Ezúttal konkrét javaslatokkal állnak majd elő a mun­katársak, a közös munka az ismeret­­terjesztés, az iratvédelem, a kiállítások rendezése, a kutatás, a reprodukciók­­ cseréje — jobb és hatékonyabb meg­­­­szervezése érdekében. A rendezvénysorozat megnyitóját csakúgy, mint az összes többi rendez­vényt, a másik helyszínen, Százhalom­battán tartják. Dr. Geri Istvánnak, a Bács-Kiskun Megyei Tanács elnökhe­lyettesének beszéde után a bajai Danu­bius vonósnégyes ad hangversenyt. Ugyanitt, a Barátság Művelődési Köz­pont és Könyvtár színháztermében folklórestet rendeznek, ahol a Kalocsai Népi Együttes és a helybeli Forrás Néptáncegyüttes lép színpadra. A másnapi, szombati program fősze­replői délután kettőtől a Szórakaténusz Játékműhely és Múzeum munkatársai, valamint a Pannónia Filmvállalat Kecskeméti Műtermében készült rajz­filmek lesznek. A százhalombattaiak ez idő alatt két kiállításon ízelítőt kapnak a nemzetközi zománcművészeti, vala­mint a nagybaracskai szociofotó-alko­­tótelepen született művekből. A könyvtárban bemutató nyílik a me­gyénkről szóló, illetve a megyénkben kiadott könyvekből. Ez utóbbiakból ajándékpéldányokkal is kedveskednek majd a Bács-Kiskun megyeiek a ven­déglátóknak. A január 30-ai sportrendezvények sorát a két megye ifjúsági válogatottja közti fiú kosárlabda-mérkőzés nyitja. Délben ugyancsak ifjúsági válogatott teremlabdarúgó-meccs lesz. Fél tizen­egykor kezdődik az úszóverseny, ahol a legjobb fiú és leány serdülők mérik össze tudásukat. Ennyit előzetesen a százhalombattai szomszédolásról, amelynek bizonyára lesz folytatása is, itt Bács-Kiskunban. H. K. E. FÖLDGÁZ A SZOVJETUNIÓBÓL Rekord szállítmányok A Gáz- és Olajszállító Vállalat siófo­ki központjában kapott tájékoztatás szerint ezekben a napokban már órán­ként több mint egymillió köbméter földgáz érkezik a Testvériség és az Ös­­­szefogás gázvezetéken a Szovjetunió­ból Magyarországra. Az eddigi rekord óránként 920 ezer köbméter volt. Ezt a most megdőlt csúcsteljesítményt egy évvel ezelőtt regisztrálták. Túlszárnya­lását az tette lehetővé, hogy 1987 de­cemberében alapvető műszaki berende­zéseit tekintve elkészült az Összefogás gázvezeték utolsó szakasza. A keleti országhatártól — a beregdaróci foga­dóállomástól ■— Hajdúszoboszlóig kí­gyózó 230 kilométeres vezeték, a már korábban megépített hajdúszoboszló —endrőd—városföldi szakasszal együtt alkotja az új energiaszállító rendszer magyarországi ágát, s nem­csak a hazai ellátást szolgálja, hanem a Jugoszláviába irányuló tranzitszállítás lehetőségét is megteremtette. Az utolsó szakasz építésére eddig 2,1 milliárd forintot költöttek, de a rend­szer bizonyos kiegészítő elemeinek —­ például hírközlő hálózatának — kivite­lezése még folyamatban van. Ez azon­ban a gázvezeték üzemeltethetőségét alapvetően nem korlátozza, s a Gáz- és Olajszállító Vállalat vezetői bíznak ab­ban, ho­gy a jelenleginél szigorúbb téli időjárás esetén is nagyobb biztonság­gal, az eddiginél zökkenőmentesebben oldhatják meg az ország földgázellátá­sát. ' ✓ Nyugatnémet atombotrány A nyugatnémet parlament pénteken interpellációs vitában foglalkozott a hanaui Nukem és leányvállalata, a Transnukler nemzetközi botrányával. Felme­rült az a gyanú, hogy az említett cégek — együttműködve a bel­giumi Mal város atomkutatási központjával — atomfegyver előállítására alkalmas hasadó­anyagot, dúsított urán—235-öt juttattak külföldre. A Hanno­verben megjelenő Neue Presse című újság tegnapi jelentésében Pakisztánt és Líbiát tünteti fel a titkos szállítmányok célországá­nak. Az esetről, az atomfegyve­rek elterjedésének megakadá­lyozására hivatott, 1968-ban kelt úgynevezett atomsorompó­­szerződés lehetséges megszegé­sének gyanújáról az illetékes mi­niszter értesíti a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséget és a (Nyugat-)Európai Közösséget. ff . • . , > , P.­ . v , ,, , . , TAVALY 612 PANASZT VIZSGÁLTAK — ZAVARFORRÁSOK A TELEVÍZIÓZÁSBAN ÉS A RÁDIÓZÁSBAN — SOK MÚLIK A JÓ ANTENNÁN Tiszta vételt! A tévénézés és a rádiózás alapvető feltétele, hogy az adóál­lomásokról kisugárzott műsor akadály nélkül eljusson a készülékekhez. Manapság, amikor e két hírközlő forrás nél­kül már szinte el sem tudnánk képzelni az életünket, a nézők és a hallgatók jogosan tartanak igényt a tiszta vételre. A Szegedi Rádió és Tv Zavarvizsgáló Üzemnek — az ország többi nyolc, hasonló megfigyelő állomásával együtt — feladatai közé tartozik kiszűrni és megszüntetni a műsor­vételt rontó káros jeleket. Ezeknek egyik ritkább forrása lehet egy másik, közeli hibás készülék, de legtöbbször külső tényezők — nagyfrekvenciás villamos vezetékek szigetelő­tartóinak repedése, rossz zavarszűrővel működő szénkefés villanymotorok, gázkazán-hőszabályzók be- és kikapcsolá­sa, vagy éppen az elhasználódott, és már alacsonyabb hatás­fokú közösségi antennarendszerek — a ludasak a hallgatói és nézői panaszokért. Számos újabb vállalati és szövetkezeti hírközlő és távjelző berendezést is telepítettek az adó vételkörzetében az elmúlt esztendőkben. Az ország 80 ezer CB adóvevőjéből 3 ezer 200 intézményi és 1800 magánhasználatú Bács-Kiskun és Csong­­rád megyében van. Ezek csekély számú zavart okoztak eddig — hallottuk a héten Szegeden Berkecz Alajostól, a Csongor téri zavarvizsgáló vezetőjétől. Nagyobb gond a budapesti 1-es tv-sáv távoli adók jeleivel való zavarása. Ezeknek — a hozzánk 1000—3000 kilométerre lévő — nagy teljesítményű adóknak a hullámai a föld felé visszaverődnek, így a velük azonos csatornán működő műsorsugárzók vételét nyáron erősen zavarják. (Ilyenkor segíthet a Kékesre vagy a Kab­­hegyre irányított antenna.) Azonban bármi is zavarja a hazai műsorszórást, azt az üzem mérőműszereivel minden esetben kideríti. Amíg tavalyelőtt 500, 1987-ben már 612 tv-nézői és rádióhallgatói panaszt vizsgáltak és szüntettek meg. Kecskeméten, a Csongrádi úton, a Lőcsei és a Vasvári Pál utcában egy alkalommal a higanygőzlámpák vezetékének és kapcsolóinak rossz érintkezése okozott nézői panaszt. A hi­bát az áramszolgáltatók megjavították, akárcsak a közel­múltban egy hasonló esetben a Béke fasoron. Fülöp­­szálláson a nagyfeszültségű villanyvezeték egyik eltört porce­lánszigetelője miatt vált pettyessé a tv képe és sercegővé a hangja. Bácsalmásra ugyanilyen hiba miatt hívták a zavar­vizsgáló üzem szakembereit a 26-222-es közönségszolgálati telefonszámon (körzetszám: 62). Baján és Kecskeméten egy­­egy vendéglátó hely presszógépét kellett megjavítani ahhoz, hogy az üzletek fölötti lakásokban a lakók újra zavaró jelek nélkül láthassák a tv-adásokat. Szatymaz és Kistelek után ezen a héten ismét Bács- Kiskunban dolgoztak a zavarvizsgáló üzem műszerészei. Ezúttal kecskeméti, kiskőrösi és — már nem először fü­löpszállási vételi panaszokat vizsgáltak. K — 1 • Bemérő készülékével Kenderesi Zoltán zavarforrások után kutat a kecskeméti Nagykőrösi utcában. (Straszer András felvétele) Új helyzetben a közétkeztetés (Riportunk a 3. oldalon) Az élelmiszerek árának emelkedésével növekedett a vendéglátóipar kiadása is. Emiatt, s a munkahelyi és az előfizetéses étkeztetésben az állami támogatás megszűné­sével egy-egy ebédért 8-9 forinttal fizetnek többet a fo­gyasztók. A változás a bajai székhelyű Dunatáji és a kecskeméti Kiskunsági Vendéglátó Vállalat ellátási terü­­­­letén együttvéve huszonhat és fél ezer előfizetőt érint. A termelő vállalatok és az intézmények szociális és­­ jóléti alapjukból, anyagi helyzetüktől függően, többnyire ezentúl is részt vállalnak a dolgozók ebédköltségéből. Persze, vannak olyan munkahelyek is, ahol nem térítenek meg semmit az áremelkedésből adódó nagyobb kiadás­ból. A drágulást a közétkeztetésben nem fogadta ujjongás, ám az emberek többsége megértette a kényszerű lépés okát. Viszont joggal számíthatnak arra, hogy pénzükért kielégítő ellátást kapjanak, s hogy udvarias, előzékeny kiszolgálásban legyen részük. Akárcsak a háziasszonyok, a vendéglátók és az üzemi étkezdék vezetői is a piacon vásárolnak. S természetesen tapasztalják, hogy ott a helyzet nem éppen kedvünkre való. Sokba kerül — s nem is mindig kifogástalan minő­ségű — a zöldségféle. A Füszért szállítókészségén ugyan­csak van mit javítani. Viszont a nehezebb körülmények mellett is szükség van a vendéglátó-ipari és az üzemi közétkeztetésre, ami a lakosság jelentékeny részének, nél­külözhetetlen. KÉP és HANG SZERZŐDÉSKÖTÉSEK A ZÖLDÉRTNÉL Növekszik a termelési kedv A Bács-Kiskun megyei Zöldség és Gyümölcs Értékesítő Szövetkezeti Vállalat tavaly csúcsmennyiségű, 140 ezer tonna árut forgalmazott. Idén 120 ezer tonnát terveznek, de nem tartják lehetetlennek, hogy ezt túllépjék. Masir József igazgatótól és Kemény Endre kereskedelmi igazgatóhelyettestől megtudtuk, hogy a termeltetési szerződések mintegy 60 százalékát már megkötötték. A szerződéskötések során a vállalatnál azt tapasztalták, hogy egyrészt a kister­melőkre vonatkozó adókedvezmény következtében, másrészt azért, mert sokan töblettermeléssel igyekeznek szinten tartani jövedelmüket, igen megnőtt a termelé­si kedv. Ez elsősorban a zöldségfélék termesztésére vonatkozik. A Zöldért vezetői szerint egyformán biztos belföldi és külpiaca van a pritamin­­paprikának, a dughagymáról nevelt hagymának, az uborkának, a paradicsomnak és a fehér paprikának, valamint élénkül a kereslet a spárga iránt. A többi zöldség­félét elsősorban belföldön értékesítik, ezek exportkilátásai kevésbé kedvezőek. Javulnak az idén a nyári gyümölcsök értékesítési lehetőségei. Itt viszont kevésbé van meg a termelői háttér, és felül kellene vizsgálni a fajtaösszetételt is. A Bács-Kiskun megyei Zöldért 120-130 termelőüzemmel áll szerződéses kap­csolatban, ezen felül nagyszámú kistermelőtől vesz át zöldséget és gyümölcsöt forgalmazásra. A megyében bármelyik kirendeltségükön várják a magántermelő­ket, de, mint Masir József igazgató mondja, a kistermelőknek körültekintőbben kell megválogatniuk, mit termeljenek. A biztonságosabb áruértékesítés érdekében nem árt a leendő kereskedelmi partnertől —jelen esetben a Zöldérttől — megtud­ni, mire van nagyobb kereslet a piacon. Azoknak a termékeknek, amelyek felhasz­nálása többirányú (lakossági fogyasztás, konzervgyári feldolgozás, hűtőipar) na­gyobb az esélyük az átvételre. Ezzel együtt a szerződéskötések nem szűkülnek le egy-két cikkre. A vállalatnak minden termékre van ajánlata, figyelembe tudják venni a termelési tájkörzetek hagyományait is. Az árut mind nagyobb partnereiktől, mind a kistermelőktől a megkötött szerződések értelmében nem fix, hanem garantált áron veszik át, ezzel is jobban szem előtt tartva a termelők érdekeit. Ebben az évben szeretnének nagyobb súlyt adni a szerződéseknek, a szerződési feltételek betartásának. M. A. A rádió és a televízió jövő heti műsora (7—8. oldal) • Idén a Zöldért Vállalat egyik „vezérterméke” a hagyma. A kecskeméti kirendelt­ség telepén a Tiszaörsi Rákóczi Tsz áruját válogatják. Veszélyes szállítmányok Közlekedési szakemberek tanácskozása Baján Ha megkérdeznék tőlem, hogy hány­fajta veszélyes anyagot szállítanak a közutakon, azt válaszolnám, hogy so­kat, talán több százat. jóval nagyobb a számuk — világosított fel Golecz An­tal, a Közlekedési Főfelügyelet munka­társa, az áruszállítási szakemberek két­napos bajai tanácskozásának előadója. Nem kevesebb, mint 70 ezer különböző veszélyes anyagot tartanak nyilván vi­lágszerte, de Magyarországon is többet tízezernél. A tegnap kezdődött és ma záruló, konzultációval egybekötött konferenciának nyilván az célja, hogy a veszélyes áruk nemzetközi közúti szállítására vonatkozó európai megál­lapodás január 1-jével életbe lépett mó­dosítását megbeszéljék. Az említett nemzetközi megállapo­dás — nevének francia nyelvű kezdő­betűiről röviden ADR-nek nevezik —, hazánkban 1979-ben lépett hatályba. Azóta jó néhányszor a gyakorlati élet új és újabb követelményeihez igazítot­ták. Legutoljára 1985-ben, amikor is összehangolni törekedtek a különböző szállítási módok (tengeri, légi, vízi) elő­írásait. Hogy az ADR-egyezménynek mi­lyen fontos szerepe van, és mennyire szükséges a betartása, emlékezhetünk az egész világ közvéleményét megrázó katasztrófákra: a 70-es években a Los Alfaques helység melletti kempingben kétszáz turista lelte szörnyű tűzhalálát egy polipropilénnel túltöltött tartály­autó robbanása következtében. Nem­rég pedig az NSZK-beli Herborn vá­roskában égett le több épület egy üzemanyagot szállító jármű fékhibájá­ból. Mindkét esetben az ADR-előírá­­sok megsértése okozta a katasztrófát. Magyarországon az utóbbi egy-másfél évben 27 esetben kellett tűzoltóknak és mentőcsapatoknak beavatkozni. Sze­rencsére nálunk baleset nem történt, de a szállítás kockázatát a szakemberek igyekeznek a minimálisra csökkenteni. A most életbe lépő változás leglénye­gesebb tényezője, hogy a további fel­­használásra alkalmas hulladékok, illet­ (Folytatás a 2. oldalon.) A jólét a tét Sokan felfigyeltek arra, hogy az MSZMP Központi Bizottsága ta­valy decemberi ülésén nem hozott határozatot az idei népgazdasági tervről, sőt, még irányelveket sem szabott a tervnek számszerű adatok, arányok meghagyásával, mint tette azt megelőzően rendszeresen. Ehe­lyett az előttünk álló súlyos gazda­sági feladatok szükségszerűségéről, fontosságáról szólt, tudomásul véve a kormányzat számításait, önmagá­ra vállalt tennivalóit az ülésről kia­dott közleményben. Jól teszi az, aki emögött szándé­kokat keres. Előfordulnak magya­rázatok, amelyek a politika elhalvá­nyulását, a gazdasági szférából való visszahúzódását tételezik fel az új módszer konstatálásakor, mondván, ezután szabad kezet kap a gazdasági irányítás a társadalmi erő­tényezők­­­től. Jelenlegi nehéz gazdasági hely­zetünket tekintve még sokat várnak a bábáskodás, az ellenőrzés megszű­nésétől. Úgy vélik, a távolságtartás a laikusok beleszólását csökkenti a minimálisra, a gazdaság pedig ön­erejével képes lesz megújulni. Azt hiszem, valamennyire is kép­zett ember nem „díjazhatja" a politi­ka és a gazdaság szembeállítását. Már csak azért sem, mert a történe­lemben a küzdelmek gazdasági, tár­sadalmi célokért folytak, s nagyon gyakran ennek eszközéül szolgált a technikai haladás, a földművelés, vagyis az ipar forradalma. Valóban, a politika nem másíthatja meg a gaz­daság törvényszerűségeit, nem csele­kedhet helyette. Viszont teljességgel bizonyos, hogy az általa jónak látott társadalmi törekvések gazdasági megalapozásához kiválasztja gaz­dag tárházából a legcélravezetőbbet, a legszükségesebbet. Ezt meg is tette most a Központi Bizottság, amikor társadalmi vívmányaink megerősíté­se érdekében megszabta a gazdaság stabilizálásának útját, oly módon, hogy a konvertibilis adósságnöveke­dés fékezését, a költségvetési hiány erőteljes csökkentését, a termelési szerkezetváltás gyorsítását, a gaz­daságtalan termelés visszaszorítását szorgalmazta. Ennek alapján a kor­mány kidolgozta az éves tervet, amelynek előirányzatait mint­hogy azok a gazdaságstratégiai meg a politikai széndéknak megfeleltek — már csak tudomásul kellett vennie a párt testületének. A baj sohasem abból eredt nálunk, hogy a politika foglalkozott a gaz­dasággal, hanem éppen ellenkezőleg: abból, hogy nem rangján kezelte, rosszul sáfárkodott vele. Valójában az kecsegtet eredménnyel, ha a poli­tika a maga szintjére emeli a gazda­ság stratégiáját, megszabja annak a politikai szándékokból gyökerezte­­tett kereteit, de meghagyja a gazda­ságnak a gazdálkodás, a reformok szabadságát a kereteken belül, a tö­rekvések számszerűsítését, a végre­hajtást, s ehhez a legmegfelelőbb eszközök, intézményrendszer kivá­lasztását is. Az ember jóléte a tét. Ezt, ennek a célnak újbóli eléré­sét, az életszínvonal jövőbeni emelé­sét szolgálja a jelen megannyi intéz­kedése. Ehhez a szükséges gazdasági lépéseket meg kell tennünk, mégha átmenetileg lemondással járnak is. Az elbátortalanodás nem pusztán politikai kishitűségre vallana, hanem kárt is okozna, mivel válságba taszí­taná gazdaságunkat, kikezdve és diszkriminálva politikánkat is. Az utóbbi időben sok jel mutatja, hogy gazdaságunk egyre önállóbb és egyre szélesebb mozgástérhez jut, a gazdasági folyamatok a termelés­ben, és nem az irányító csúcsokon, vagyis a politikában dőlnek el (lásd az indokolatlan támogatások régi, rossz gyakorlatát). Ezzel együtt nem tagadható a politika felelőssége a gazdaságért, mint ahogy nem ta­gadható a gazdasági vezetők politi­kai felelőssége sem. Ez utóbbiban fejeződik ki ugyanis, hogy mire és miért vállalkozik az üzem, a vállalat. Hogy a vezetés megtalálja-e az utat a dolgozókhoz, és velük együtt an­nak módját, miként jövedelmezzen a munka többet nekik maguknak, s mindannyiunknak. Komornik Ferenc

Next