Petőfi Népe, 1990. október (45. évfolyam, 230-255. szám)
1990-10-30 / 254. szám
• PETŐFI NÉPEI 1990. október 30. Frakcióvezetők a forró hétvégéről id cn következő népszerűtlen intéződés, annak nem megfelelő előkészítése is párosult. Ugyanakkor leszögezte, j, első pillanattól fogva elfogadhatatlannak tartották a tiltakozás törvénytelen módját, amely az ország lakosságai legelemibb jogainak gyakorlásában akadályozta, az ország életét megbénítottaa, s a katasztrofális gazdasági helyzetet tovább súlyosbította. Petti Iván, az SZDSZ frakcióvezetője mi mutatott rá, hogy az elmúlt napokban nem benzinárválság, hanem n> ilt politikai válság zajlott le. A társadalom sok áldozatot elvisel, ha hisz hogy a terhek vállalása elkerülődjön ugyan, de bármily fájdalmas is, értelme van. Ez a hit ingott meg a parlamenti választások utáni hónapokban majd omlott össze a benzináreme I... bejelentésekor, s ezért a kormányt nékívüli felelősség terheli. Elismerte, hogy a megmozdulás kezdeményezői figyelmen kívül hagyták a törvényes .i.Voksokat. Kétségtelen, hogy a kormány dolga betartani és betartatni a lörvényt. Azonban tudomásul kell venni, hogy az úttorlaszállítók végső két ,becsesükben cselekedtek, és hogy ellésükben a társadalom nagy ré,e osztozott. A politikai erőknek min’* meg kell tenniük az érdekegyezte■ funktúrák kiépítéséért és megsziiárhtásáért — mondotta. A Független Kisgazdapárt nevében Ze Kálmán fejtette ki képviselőtárs véleményét. Hangsúlyozta, hogy az í.nőiesek nyomán kirobbant elégedő iuiség Valódi okát a teljes rendszerváltás elmaradásában látják. Ugyanis Ilés forradalom mindeddig nem nejezte át a tulajdoni viszonyokat, lemaradt a reprivatizáció, a földkérdés ildása is. Mind a mai napig a gazdasági törvényeknek csak a töredéke olt a parlament elé. A gazdasági eégedetlenség azonban nem adhatott erkölcsi és jogi alapot arra, hogy a szabad választások eredményeképpen hatalomra jutott kormányt erőszakos eszközökkel próbálják lemondásra kényszeríteni. Horn Gyula, az MSZP-s képviselők véleményét tolmácsolta. Az eset egyik ltnagyobb tanulsága — mondta —, hol, nem lehet az eddigi módon, stílusai politizálni és kormányozni. A rok,most mélyülő válság mind több feszültséggel jár együtt, és ennek enyhítésében összefogásra van szükség. Az országnak a háromnapos bénultságkora károkért nem szabad a taxisokat felelőssé tenni. A károkat a rossz kormányzati döntés következményei írák. Az áremelés mértéke és módja, elfogadhatatlan volt. Az MSZP kezdedől fogva az ügy átfogó és egyeztetést rendezése mellett foglalt állást. A Szocialista Párt ezt a helyzetet sem kívánta politikai előnyök megszerzésére kihasználni, nem akart és nem akar kormányzati válságot, nem követeli a kormány lemondását. Cselekvést és ennek érdekében összefogást javasoltak. Orbán Viktor a Fidesz képviseletében a továbbiakban kisebb vihart kiváltó megállapítást tett. Véleménye szerint a kormány hazudott. A benzinárak emelését megelőző napon még tagadták másnapra tervezett intézkedésüket. Másodszor akkor hazudott, amikor az árak ilyen mértékű emelését a világpiaci árak változásával indokolta, amikor világossá vált, hogy ez csak kisebbrészt volt oka lépéseiknek, valójában az államháztartásban keletkezett réseket akarták befoltozni. Az a tény, hogy a kormány immár sokadszor félrevezette a közvéleményt, nemcsak azért baj, mert aláássa a kormány erkölcsi hitelét, és mára a kormány elvesztette presztízsét, hanem azért is, mert a kormánnyal szembeni állampolgári bizalmatlanságnak kézzel fogható és messze ható gazdasági következményei is vannak. Füzessy Tibor a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportjának vezetője arról beszélt, hogy a pártnak erkölcsi hitvallásából adódóan ilyen válsághelyzetekben az az első dolga, hogy lelkiismereti vizsgálatot tart és önkritikusan értékeli a kormánykoalíció és a kormány munkáját. Az eset egyik tanulságaként említette, hogy a tömegek zsebébe nem lehet úgy belenyúlni, hogy előtte ne értessék meg az intézkedés szükségességét, ne próbálják megmagyarázni annak indokát. Ugyanakkor fölhívta a figyelmet, hogy mások jogainak érvényesülését lehetetlenné tenni, utakat elzárni, közlekedést megakadályozni nincs senkinek joga. Az erőszakkal elért békesség senkinek nem okozhat megnyugvást. Fodor István a független képviselők nevében arra mutatott rá: minden politikai erőnek önkritikusan át kell tekinteni, hol és miben hibázott, mert nem lehet még egyszer ilyen hibákat elkövetni. Miután az országgyűlés — még a hivatalos napirend megkezdése előtt — meghallgatta a pártok és a független képviselők csoportjának véleményét az országos tiltakozó megmozdulásról, Szabad György a vitát lezárva bejelentette: a parlament elnökeként az Alkotmánybírósághoz fordul, hogy határozzák meg, melyek a polgári engedetlenség alkotmányos határai. Ezt követően a napirend elfogadása után, megkezdődhetett a honvédelmi törvény módosításának részletes vitája. Az országgyűlés hétfő délután 18.27 perckor 328 igen szavazattal, 1 ellenében, 3 tartózkodással módosította a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvényt. A képviselők hosszadalmas szavazási procedúra után—minthogy 41 módosító indítványról kellett állást foglalniuk — úgy döntöttek: a fegyveres, a fegyver nélküli és a polgári szolgálat össz időtartama egyaránt 22 hónap legyen. Ezen belül a fegyveres sorkatonai szolgálat idejét 12 hónapban, a tartalékos szolgálatot pedig 10 hónapban jelölték meg. A fegyver nélküli katonai szolgálatban döntésük szerint 1S hónap a sorkatonai és 7 hónap a tartalékos szolgálatban eltöltendő idő. A polgári szolgálat, illetve tartalékos polgári szolgálat időtartama szintén 22 hónap. Úgy határoztak továbbá: maradjon el a honvédelmi feladatok közül a nevelő tevékenység; az ifjúság nevelésében való részvétel helyett a tényleges állomány oktatása és képzése legyen a honvédelem feladata. Pontban este hét órakor — a Társadalombiztosítási Alap 1990. évi költségvetéséről szóló törvény módosításának tárgyalását megszakítva — befejeződött az országgyűlés hétfői ülésnapja. Surján László népjóléti miniszter előterjesztése után az illetékes bizottságok előadói véleményezték a módosításról szóló törvényjavaslatot. A tervezet általános és részletes vitájára s a kormány által ígért egyszeri nyugdíjkiegészítést lehetővé tevő törvénymódosítás feletti döntésre azonban csak a keddi ülésnapon kerül sor. (MTI) HP Orbán Viktor (Folytatás az 1. oldalról) Pető Iván Kónya Imre % Különös párbaj ! Ugyancsak megteltek a bársonyszékek és a sajtópáholyok is a kimentben a hétfői ülésen. Szó szerint egymás lábát taposták a ii ösítók. A nagy érdeklődésre természetesen számítani lehetett az múlt „barikádos hétvége” után. Kezdetben azonban úgy tűnt, az s nem igazolja a várakozásokat, s szinte csodálkozva tekinthetik a magyar parlamentre. A frakciók állásfoglalása a kritikus 72 t,ni kapcsolatban olyan politikusokhoz illő módon hangzott el, ;z már-már ámulatba ejtő volt. Mert az ugyebár megszokottá n, hogy mint minden a világon, relatív, így az események értékelésakhogy a Fidesz frakcióvezetőjének, Orbán Viktornak a megújítása, „a kormány, hazudott”, mozgolódást váltott ki a koránykoalíció soraiban, s ez Torgyán úrnál csúcsosodott ki. Nyomó magasba is lendítette a kezét, s később, midőn megkapta a szót, ejtette véleményét. Míg a többi parlamenti frakció állásfoglalását ealapozottnak értékelte, a Fideszét a minősíthetetlen jelzővel is. Sőt, a Ház szabályaiba ütközőnek nyilvánította. Szankciókat is Orbán Viktor fejére, megkérdőjelezte, hogy a mentelmi joga a megnyilvánulására kiterjed-e, mert ha nem, hát akkor súlyos következményei is lehetnek a szavainak. Orbán Viktor minderre igen röviden kívánt reagálni. Véleménye mint két okból volt helyénvaló a kifejezés, mert teljesen fedi a cságot, s ez még a legenyhébb szó volt, amit alkalmazhatott, micrt egyébként nem Torgyán úrnak, hanem a többi képviselőinak szánta válaszként. A parlament „fenegyereke” — ki tudja, ti?...ezúttal felelet nélkül hagyta a kisgazdapárti frakcióvezető „olvertüzét”... (bencze) „Megőrizték az ügyészi és bírói hivatás méltóságát” (Folytatás az 1. oldalról) Különösen a háborús és népellenes bűnökkel vádoltak esetében vizsgálnak meg igen gondosan esetleges felülvizsgálati kérelmeket, nehogy valóban bűnösök utólagos mentesítésével sértsék az okkal rehabilitáltakat vagy azok emlékét. Mert bizony kevesen élnek a meghurcoltak közül. Az idős Kovács Balázs felmentése miatt elítélt kecskeméti bírák és ügyészek (kálváriájukat néhány hete sorozatban ismertettük lapunkban) közül senki sem élte meg a Bács- Kiskun Megyei Bíróság kezdeményezésére, a Legfelsőbb Ügyész javaslatára elrendelt törvényességi felülvizsgálat nyilvános tárgyalását. A hozzátartozókat is köszöntötte dr. Berkes György kollégiumvezető bíró, a Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsának az elnöke a tegnapi tárgyalás elején. Kérésére a héttagú bíróság egyik beosztott bírája ismertette id. Kovács Balázs elítélését, ügyének vizsgálatát, tárgyalását, a bírák és ügyészek letartóztatását, elítélését. Elemezte a körülményeket, a vádlottak védekezését, az ellenük eljáró bíróságok magatartását, megállapításaik törvényességét. Nagyon tudatosan emelte ki dr. Vörös Sándor, a Legfőbb Ügyészség ügyésze, hogy az egy személy halálát okozó idős Kovács Balázs ügyét lelkiismeretes körültekintéssel, az akkor érvényes törvényes módszerekkel vizsgálták az ezzel megbízott kecskeméti ügyészek és bírák. Egy személyről beszélt, mert mint most megtudtuk, még az sincs bizonyítva, hogy szovjet katona lelte 1944 november legelején Bugacon a halálát. Az áldozat civil nadrágban volt, nem tudott oroszul. A zaklatásaitól, fenyegetéseitől megrémült tanyaiak ugyanis segítségért jutottak a közelben valószínűleg telefonvonalat építő szovjet katonákhoz, akik azonban nem tudták szóra bírni, távozásra késztetni. „Ez bolond” legyintéssel távoztak.. Egyetlen szovjet alakulat sem kereste azon a tájon elveszett katonáját. Az ügyész hite és esküje szerint járt el, amikor emberöléssel és nem háborús bűntettel vádolta az Önvédelemből gyilkoló idős Kovács Balázst. Minden szabályszerűen és tisztességesen ment, amíg nem lépett közbe egy politikai akarat, amely bírák és ügyészek megfélemlítésével próbálta engedelmes eszközévé aljasítani az igazságügyet. Földönfutóvá tettek ügyvédeket,ügyészeket, mert volt önálló véleményük, a törvény házában csúfolták meg a törvényt. Végezetül megismételte a legfőbb ügyész javaslatát, az 1951 elején elítéltek ártatlanságának kimondását. Dr. Marton Gyula ügyvéd, mint a rehabilitációs ügyekkel foglalkozó országos bizottság tagja, először saját emlékeit említette(a tárgyalásról hurcoltak el mellőle védőügyvédet). Kitért arra, hogy miként tűntek el fontos periratok. Véleménye szerint a koncepciós perekkel részben a magyar értelmiséget akarták lefejezni, részben az egész népet megfélemlíteni, felfedték, hogy az úgymond „tervszerűen” dolgozó pártállamban központi utasításra dolgozták ki, hogy egyes megyékben milyen foglalkozásúakat kell mondvacsinált ürügyekkel bíróság elé állítani. Előre meghatározták, hogy milyen cselekményekkel kell vádolni őket. Számításaik szerint mintegy félmillió (!) bírósági ügyben mutathatók ki koncepciós motívumok, szándékok! A volt népszerű kecskeméti színész, Mezey Lajos hasonnevű fia volt a másik védőügyvéd. Érdekes fejtegetéssel okolta meg, hogy miért esett oly sok igazságügyi szakember az önkény áldozatául. Mert a leváltott politikai, közigazgatási, gazdasági, kulturális vezetők helyébe minden további nélkül beállíthattak képzetlen, tanulatlan embereket, de az igazságszolgáltatásban kénytelenek voltak a jogi végzettséghez, bizonyos vizsgákhoz ragaszkodni. Ezért próbálták megtörni az úgynevezett régi bírák, ügyészek gerincét. Természetesen védőtársával egyetemben ő is a törvényességi óvás elfogadását támogatta. Rövid tanácskozás után hirdette ki dr. Berkes György a magas bírói testület határozatát. Kellően megalapozottnak találták a Legfőbb Ügyész indítványát. Megállapították: szabályszerűen, törvényesen járt el dr. Rákossy Árpád, dr. Bakkay Tibor, dr. Holozsnyay Ambrus, dr. Gorzó Györgyi dr. Nagy Lajos. A határozat röviden, meggyőzően, tartalmilag és jogilag megcáfolta az őket elmarasztaló —jogi abszurdumig ítélet úgynevezett bizonyítási részét. Vétlenek valamennyien az ellenük felhozott vádakban. Szóbeli indoklásában elmondta dr. Berkes, hogy a fent nevezettek megőrizték az ügyészi és bírói hivatás méltóságát egy olyan korban, amikor az igazságszolgáltatást ártó hatalmak az elnyomó politika eszközévé züllesztették. A tudósító mindehhez csak annyit tehet hozzá, hogy hite szerint előbb-utóbb márványtáblán örökítik meg neveiket és a hozzájuk hasonló bátorsággal működőket az igazság kecskeméti palotájában. Heltai Nándor Ülést tartott ,‘Y Folytatás az 1. oldalról) miatt az év végéig terjedő időre — egyes ágazatok és közszolgáltatók részére kompenzációt biztosít, a júliusban bevezetett kompenzációs rendeletet pedig emiatt hatályon kívül helyezte. A kormány megtárgyalta és elfogadta annak a törvénymódosításnak a tervezetét, amely az Érdekegyeztető Tanácsban létrejött megállapodás alapján az üzemanyagok árának és forgalmazásának liberalizálásához szükséges. A törvényjavaslatot a kormány az Országgyűlés elé terjesztette.” * Az érdekegyeztető tanács vasárnapi ülésén született megállapodás értelmében a kormány meghozta az új — 12 forinttal csökkentett — üzemanyagárakkal kapcsolatos intézkedéseket. A három kormányrendeletet kommentálva László Balázs szóvivő elmondta: a most kiadott rendeletek csak arra az átmeneti időszakra vonatkoznak, amíg — a parlament által meghozandó törvénymódosítás értelmében — liberalizálják az üzemanyagok árát és forgalmazását. Erre várhatóan a közeljövőben sor kerül, hiszen a kormány már a kormány megtárgyalta az árliberalizációs törvény tervezetét, s rövidesen a parlament elé terjeszti. A kormányszóvivő mindehhez hozzáfűzte: a kormány a hordónkénti 29 dolláros benzinárat veszi alapul a termelői ár kialakításakor, s erre tevődik rá a fix összegű fogyasztói adó, mégpedig a különböző oktánszámú benzinfajtáktól függően. László Balázs utalt arra is, hogy míg korábban százalékban meghatározott fogyasztói adó épült be az üzemanyagárba, addig a jövőben az adó egy változatlan forintösszeg lesz. Ennek értelmében tehát a liberalizációt követően a termelői ár alakulásától függően csökken vagy nő immár egy állandó összegű fogyasztói adó mellett — az üzemanyagár. Arról a kormányszóvivő még nem tudott érdemi információt adni, hogy mennyi lesz e fogyasztói adó összege, azt azonban elmondta: az összeg meghatározásánál a most életbe lépő — tehát a 12 forinttal csökkentett benzinárat veszik figyelembe. Hozzáfűzte továbbá: elképzelhető, hogy a fogyasztói adó összegébe a jövőben nem épül be az útalaphoz való hozzájárulás, valamint a kötelező felelősségbiztosítás díjtétele sem. (MTI) A készletek 4-5 napra elegendőek (Folytatás az 1. oldalról) 100 ezer tonnával kevesebb az eredetileg szerződött mennyiségnél. Novemberben 400 ezer, decemberben pedig 41,2 ezer tonna kőolajat kell szállítania a Szovjetuniónak. Éves szinten a leszerződött 6,48 millió tonna helyett azonban így is kevesebb mint 5 millió tonna kőolaj várható a Szovjetunióból. Ezért a szabad piacon még az idén mintegy 450-600 ezer tonna kőolajat kell vásárolnia az OKGT-nek. Az idén Magyarország eddig már több mint 900 ezer tonna kőolajat vásárolt mintegy 250 millió dollárért. Az OKGT illetékese a tervezett benzinár-liberalizációval kapcsolatban elmondta, hogy a tröszt véleménye szerint csak akkor alakulhatna ki igazi árverseny a benzintársaságok között, ha az üzemanyag importja lekerülne az úgynevezett kivételi listáról. Az OKGT egyébként azt javasolja az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumnak, hogy 1991-től teljesen szabaddá váljon valamennyi szénhidrogén exportja és importja, így a különböző benzintársaságok dönthetik el, honnan és mennyiért vásárolnak üzemanyagot, s ennek végső soron a fogyasztók látnák hasznát. A vezető meghalt, három gyermek megsérült (Folytatás az 1. oldalról) Pénteken Kecskemét határában, az 52-es számú úton, a 39 éves Szekeres István (Kecskemét, Semmelweis u. 1.) személygépkocsival közlekedve későn vette észre az előtte haladó és fékező személygépkocsit , amelyet a 21 éves Turóczi Miklósné (Fülöpháza, Kossuth L. u. 21.) vezetett és beleütközött. Turócziné utasa, Borsodi Ferencné (Fülöpháza, Mező I. u. 12.) súlyos, míg egyéves, Bettina nevű gyermeke könnyű sérülést szenvedett. Pénteken délután ugyancsak Kecskeméten, az 54-es számú főúton, a 21 éves Balázs Béla (Köncsög 21.) személygépkocsival figyelmetlenül hajtott fel a főútra. Nem adott elsőbbséget az 50 éves Font László (Soltvadkert, Lenin u. 14.) által vezetett, balról érkező személyautónak. A baleset során Balázs Béla súlyosan megsérült. Ugyanezen a napon este, a tiszakécskei Tanácsköztársaság u. 66. számú ház előtt a 37 esztendős Mata László (Tiszakécske, Csokonai u. 24.) személygépkocsijával letért a jobb oldali útpadkára és egy villanyoszlopnak ütközött. Mata László a helyszínen meghalt, 33 éves felesége, valamint a 34 éves Mészáros Sándor (Tiszakécske, Tanácsköztársaság u. 106.) súlyos sérülést szenvedett. A gépkocsiban utazó három gyermek is megsérült. Szombaton, kora este, Bocsa külterületén a 35 éves Árváné Mészáros Márta (Jakabszállás, Úttörő u. 12.) autójával közlekedve későn vette észre az útszélen gyalogló, 60 éves Juhász Illést (Bocsa, IV. ker. 109.), és elütötte. Juhász Illés a helyszínen életét vesztette. Egy másik baleset is történt még ezen az estén, másfél órával később, Borota külterületén. A 16 esztendős Beck Tibor (Sükösd, Árpád vezér u. 19.) motorkerékpárral, lekapcsolt világítással közlekedett, és nekiütközött a vele azonos irányban motorkerékpározó borotai Lajtai Mihálynak (Széchenyi u. 47.). A baleset alkalmával mindkét motorkerékpár-vezető könnyű, míg Beck Tibor utasa, a 25 éves Czik Erzsébet (Sükösd, Dózsa Gy. u. 80.) súlyos sérülést szenvedett. Vasárnap hajnalban Kecelen, a Zöldfa és a Császártöltési utca kereszteződésében a 24 éves Csonka Gábor (Kecel, Barna-Kert 14.) személygépkocsival közlekedve nem adott elsőbbséget a védett útvonalon haladó, 21 éves Antoni Zsolt (Kecel, Avar tér 14.) autóvezetőnek. Összeütköztek. A balesetnél Csonka Gábor életveszélyes, Antoni Zsolt utasai közül a 17 éves Vörös Zsuzsanna (Érsekcsanád, Deák F. u. 70.) és a 17 éves Lavati Klára (Kiskunhalas, Felszabadulás u. 10.) súlyos, sérülést szenvedett. Vasárnap hajnalban, még pirkadat előtt, Baja külterületén, az 5- es számú főúton a 23 éves Rideg András (Kalocsa, Miskei u. 12.) személyautóval nekiütközött a 49 éves Markos József (Baja, Dózsa Gy. út 193.) tulajdonában levő, kivilágítva álló személygépkocsinak. A baleset során Rideg András és Batanovics József nevű utasa (Nagybaracska, Rákóczi u. 67.) súlyos sérülést szenvedett. A harmadik, vasárnapi baleset Kiskunfélegyháza határában történt. Az 54002 és az 5302-es szzámú út kereszteződésében az 58 éves Huszár Antal budapesti lakos személygépkocsival nem adott elsőbbséget a 43 éves, Dudás Istvánná (Kiskunfélegyháza, Szilfa u. 46.) által védett útvonalon vezetett személyautónak. Egymásnak ütköztek. Huszár Antalt súlyos, Dudás Istvánnét és utasát, a 44 éves Illés Pétert (Kiskunfélegyháza, Szilfa u. 46.) súlyos sérüléssel szállították kórházba. K—1