Petőfi Népe, 1990. október (45. évfolyam, 230-255. szám)

1990-10-30 / 254. szám

• PETŐFI NÉPE­I 1990. október 30. Frakcióvezetők a forró hétvégéről id cn következő népszerűtlen intéz­ődés, annak nem megfelelő előkészíté­se is párosult. Ugyanakkor leszögezte, j­, első pillanattól fogva elfogadhatat­lannak tartották a tiltakozás törvény­telen módját, amely az ország lakossá­gai legelemibb jogainak gyakorlásában akadályozta, az ország életét megbéní­totta­a, s a katasztrofális gazdasági hely­zete­t tovább súlyosbította. Petti Iván, az SZDSZ frakcióvezetője m­­i mutatott rá, hogy az elmúlt na­pokban nem benzinárválság, hanem n> ilt politikai válság zajlott le. A társa­dalom sok áldozatot elvisel, ha hisz hogy a terhek vállalása elkerül­őd­jön ugyan, de bármily fájdalmas is, értelme van. Ez a hit ingott meg a parlamenti választások utáni hónapok­ban majd omlott össze a benzináreme­ I... bejelentésekor, s ezért a kormányt­­ nék­­ívüli felelősség terheli. Elismerte, hogy a megmozdulás kezdeményezői figyelmen kívül hagyták a törvényes .i.Vo­ksokat. Kétségtelen, hogy a kor­mány dolga betartani és betartatni a lör­vényt. Azonban tudomásul kell ven­ni, hogy az úttorlaszállítók végső két­­­ ,becsesükben cselekedtek, és hogy el­­­­­­­lésükben a társadalom nagy ré­­,­e osztozott. A politikai erőknek min­­’* meg kell tenniük az érdekegyezte­­■ funktúrák kiépítéséért és megszi­­i­árhtásáért — mondotta. A Független Kisgazdapárt nevében Ze Kálmán fejtette ki képviselőtár­­s véleményét. Hangsúlyozta, hogy az í.nőiesek nyomán kirobbant elége­dő­ iuiség Valódi okát a teljes­ rendszer­­váltás elmaradásában látják. Ugyanis I­lés forradalom mindeddig nem­­ nejezte át a tulajdoni viszonyokat, l­em­aradt a reprivatizáció, a földkérdés ildása is. Mind a mai napig a gaz­­dasági­ törvényeknek csak a töredéke­­ olt a parlament elé. A gazdasági e­égedetlenség azonban nem adhatott erkölcsi és jogi alapot arra, hogy a sza­bad választások eredményeképpen ha­talomra jutott kormányt erőszakos e­szk­özökkel próbálják lemondásra kényszeríteni. Horn Gyula, az MSZP-s képviselők véleményét tolmácsolta. Az eset egyik ltnagyobb tanulsága — mondta —, hol,­ nem lehet az eddigi módon, stílus­ai politizálni és kormányozni. A ro­­k,­mos­t mélyülő válság mind több fe­szült­séggel jár együtt, és ennek enyhíté­sében összefogásra van szükség. Az or­szágnak a háromnapos bénultság­ko­ra károkért nem szabad a taxiso­kat felelőssé tenni. A károkat a rossz k­orm­­ányzati döntés következményei í­rák. Az áremelés mértéke és mód­ja, elfogadhatatlan volt. Az MSZP kez­ded­ől fogva az ügy átfogó és egyezte­­tés­t rendezése mellett foglalt állást. A Szocialista Párt ezt a helyzetet sem kívánta politikai előnyök megszerzésé­re kihasználni, nem akart és nem akar kormányzati válságot, nem követeli a kormány lemondását. Cselekvést és en­nek érdekében összefogást javasoltak. Orbán Viktor a Fidesz képviseleté­ben a továbbiakban kisebb vihart ki­váltó megállapítást tett. Véleménye szerint a kormány hazudott. A benzin­árak emelését megelőző napon még ta­gadták másnapra tervezett intézkedé­süket. Másodszor akkor hazudott, amikor az árak ilyen mértékű emelését a világpiaci árak változásával indokol­ta, amikor világossá vált, hogy ez csak kisebbrészt volt oka lépéseiknek, való­jában az államháztartásban keletkezett réseket akarták befoltozni. Az a tény, hogy a kormány immár sokadszor fél­revezette a közvéleményt, nemcsak azért baj, mert aláássa a kormány er­kölcsi hitelét, és mára a kormány el­vesztette presztízsét, hanem azért is, mert a kormánnyal szembeni állampol­gári bizalmatlanságnak kézzel fogható és messze ható gazdasági következmé­nyei is vannak. Füzessy Tibor a Kereszténydemok­rata Néppárt képviselőcsoportjának vezetője arról beszélt, hogy a pártnak­ erkölcsi hitvallásából adódóan ilyen válsághelyzetekben az az első dolga, hogy lelkiismereti­­ vizsgálatot tart és önkritikusan értékeli a kormánykoalí­ció és a kormány munkáját. Az eset egyik tanulságaként említette, hogy a tömegek zsebébe nem lehet úgy bele­nyúlni, hogy előtte ne értessék meg az intézkedés szükségességét, ne próbál­ják­­ m­egm­agyarázni annak indokát. Ugyanakkor fölhívta a figyelmet, hogy mások jogainak érvényesülését lehetet­lenné tenni, utakat elzárni, közlekedést megakadályozni nincs senkinek joga. Az erőszakkal elért békesség senkinek nem okozhat megnyugvást. Fodor István a független képviselők nevében arra mutatott rá: minden poli­tikai erőnek önkritikusan át kell tekin­teni, hol és miben hibázott, mert nem lehet még egyszer ilyen hibákat elkö­vetni. Miután az országgyűlés — még a­ hivatalos napirend megkezdése előtt — meghallgatta a pártok és a független képviselők csoportjának véleményét az országos tiltakozó megmozdulásról, Szabad György a vitát lezárva bejelen­tette: a parlament elnökeként az Alkot­mánybírósághoz fordul, hogy határoz­zák meg, melyek a polgári engedetlen­ség alkotmányos határai. Ezt követően a napirend elfogadása után, megkez­dődhetett a honvédelmi törvény módo­sításának részletes vitája. Az országgyűlés hétfő délután 18.27 perckor 328 igen szavazattal, 1 ellené­ben, 3 tartózkodással módosította a honvédelemről szóló 1976. évi I. tör­vényt. A képviselők hosszadalmas sza­vazási procedúra után­­—minthogy 41 módosító indítványról kellett állást foglalniuk — úgy döntöttek: a fegyve­res, a fegyver nélküli és a polgári szol­gálat össz időtartama egyaránt 22 hó­nap legyen. Ezen belül a fegyveres sor­katonai szolgálat idejét 12 hónapban, a tartalékos szolgálatot pedig 10 hó­napban jelölték meg. A fegyver nélküli katonai szolgálatban döntésük szerint 1S hónap a sorkatonai és 7 hónap a tartalékos szolgálatban eltöltendő idő. A polgári szolgálat, illetve tartalékos polgári szolgálat időtartama szintén 22 hónap. Úgy határoztak továbbá: maradjon el a honvédelmi feladatok közül a neve­lő tevékenység; az ifjúság nevelésében való részvétel helyett a tényleges állo­mány oktatása és képzése legyen a hon­védelem feladata. Pontban este hét órakor — a Társa­dalombiztosítási Alap 1990. évi költ­ségvetéséről szóló törvény módosításá­nak tárgyalását megszakítva — befeje­ződött az országgyűlés hétfői ülésnap­ja. Surján László népjóléti miniszter előterjesztése után az illetékes bizottsá­gok előadói véleményezték a módosí­tásról szóló törvényjavaslatot. A terve­zet általános és részletes vitájára s a kormány által ígért egyszeri nyugdíj­kiegészítést lehetővé tevő törvénymó­dosítás feletti döntésre azonban csak a keddi ülésnapon kerül sor. (MTI) HP Orbán Viktor (Folytatás az 1. oldalról) Pető Iván Kónya Imre % Különös párbaj ! Ugyancsak megteltek a bársonyszékek és a sajtópáholyok is a k­imentben a hétfői ülésen. Szó szerint egymás lábát taposták a ii ösítók. A nagy érdeklődésre természetesen számítani lehetett az múlt „barikádos hétvége” után. Kezdetben azonban úgy tűnt, az s nem igazolja a várakozásokat, s szinte csodálkozva tekinthet­ik a magyar parlamentre. A frakciók állásfoglalása a kritikus 72 t,ni kapcsolatban olyan politikusokhoz illő módon hangzott el, ;­z már-már ámulatba ejtő volt. Mert az ugyebár megszokottá n­, hogy mint minden a világon, relatív, így az események értékelé­­­sakhogy a Fidesz frakcióvezetőjének, Orbán Viktornak a meg­újítása, „a kormány, hazudott”, mozgolódást váltott ki a kor­­ánykoalíció soraiban, s ez Torgyán úrnál csúcsosodott ki. Nyom­­­­ó magasba is lendítette a kezét, s később, midőn megkapta a szót, e­jtette véleményét. Míg a többi parlamenti frakció állásfoglalását ealapozottnak értékelte, a Fideszét a minősíthetetlen jelzővel is. Sőt, a Ház szabályaiba ütközőnek nyilvánította. Szankciókat i­s Orbán Viktor fejére, megkérdőjelezte, hogy a mentelmi joga a megnyilvánulására kiterjed-e, mert ha nem, hát akkor súlyos­­ következményei is lehetnek a szavainak.­­ Orbán Viktor minderre igen röviden kívánt reagálni. Véleménye mint két okból volt helyénvaló a kifejezés, mert teljesen fedi a cságot, s ez még a legenyhébb szó volt, amit alkalmazhatott, micrt egyébként nem Torgyán úrnak, hanem a többi képviselő­­inak szánta válaszként. A parlament „fenegyereke” —­ ki tudja, ti?...ezúttal felelet nélkül hagyta a kisgazdapárti frakcióvezető „olvertüzét”... (bencze) „Megőrizték az ügyészi és bírói hivatás méltóságát” (Folytatás az 1. oldalról) Különösen a háborús és nép­ellenes bűnökkel vádoltak ese­tében vizsgálnak meg igen gon­dosan esetleges felülvizsgálati kérelmeket, nehogy valóban bűnösök utólagos mentesítésé­vel sértsék az okkal rehabilitál­­takat vagy azok emlékét. Mert bizony kevesen élnek a meghur­coltak közül. Az idős Kovács Balázs fel­mentése miatt elítélt kecskeméti bírák és ügyészek (kálváriáju­kat néhány hete sorozatban is­mertettük lapunkban) közül senki sem élte meg a Bács- Kiskun Megyei Bíróság kezde­ményezésére, a Legfelsőbb Ügyész javaslatára elrendelt törvényességi felülvizsgálat nyilvános tárgyalását. A hozzá­tartozókat is köszöntötte dr. Berkes György kollégiumvezető bíró, a Legfelsőbb Bíróság El­nökségi Tanácsának az elnöke a tegnapi tárgyalás elején. Kéré­sére a héttagú bíróság egyik be­osztott bírája ismertette id. Ko­vács Balázs elítélését, ügyének vizsgálatát, tárgyalását, a bírák és ügyészek letartóztatását, el­ítélését. Elemezte a körülmé­nyeket, a vádlottak védekezé­sét, az ellenük eljáró bíróságok magatartását, megállapításaik törvényességét. Nagyon tudatosan emelte ki dr. Vörös Sándor, a Legfőbb Ügyészség ügyésze, hogy az egy személy halálát okozó idős Ko­vács Balázs ügyét lelkiismeretes körültekintéssel, az akkor érvé­nyes törvényes módszerekkel vizsgálták az ezzel megbízott kecskeméti ügyészek és bírák. Egy személyről beszélt, mert mint most megtudtuk, még az sincs bizonyítva, hogy szovjet katona lelte 1944 november leg­elején Bugacon a halálát. Az ál­dozat civil nadrágban volt, nem tudott oroszul. A zaklatásaitól, fenyegetéseitől megrémült ta­nyaiak ugyanis segítségért ju­tottak a közelben valószínűleg telefonvonalat építő szovjet ka­tonákhoz, akik azonban nem tudták szóra bírni, távozásra késztetni. „Ez bolond” legyin­téssel távoztak.. Egyetlen szov­jet alakulat sem kereste azon a tájon elveszett katonáját. Az ügyész hite és esküje szerint járt el, am­ikor emberöléssel és nem háborús bűntettel vádolta az Ön­védelemből gyilkoló idős Ko­vács Balázst. Minden szabályszerűen és tisztességesen ment, amíg nem lépett közbe egy politikai aka­rat, amely bírák és ügyészek megfélemlítésével próbálta en­gedelmes eszközévé aljasítani az igazságügyet. Földönfutóvá tet­tek ügyvédeket,­­ügyészeket, mert volt önálló véleményük, a törvény házában csúfolták meg a törvényt. Végezetül megismétel­te a legfőbb ügyész javaslatát, az 1951 elején elítéltek ártatlan­ságának kimondását. Dr. Marton Gyula ügyvéd, mint a rehabilitációs ügyekkel foglalkozó országos bizottság tagja, először saját emlékeit em­lítette­­(a tárgyalásról hurcoltak el mellőle védőügyvédet). Kitért arra, hogy miként tűntek el fon­tos periratok. Véleménye szerint a koncepciós perekkel részben a magyar értelmiséget akarták le­fejezni, részben az egész népet megfélemlíteni, felfedték, hogy az úgymond „tervszerűen” dol­gozó pártállamban központi utasításra dolgozták ki, hogy egyes megyékben milyen foglal­kozásúakat kell mondvacsinált ürügyekkel bíróság elé állítani. Előre meghatározták, hogy mi­lyen cselekményekkel kell vá­dolni őket. Számításaik szerint mintegy félmillió (!) bírósági ügyben mutathatók ki koncep­ciós motívumok, szándékok! A volt népszerű kecskeméti színész, Mezey Lajos hasonne­vű fia volt a másik védőügyvéd. Érdekes fejtegetéssel okolta meg, hogy miért esett oly sok igazságügyi szakember az ön­kény áldozatául. Mert a levál­tott politikai, közigazgatási, gazdasági, kulturális vezetők helyébe minden további nélkül beállíthattak képzetlen, tanu­latlan embereket, de az igazság­szolgáltatásban kénytelenek voltak a jogi végzettséghez, bi­zonyos vizsgákhoz ragaszkod­ni. Ezért próbálták megtörni az úgynevezett régi bírák, ügyé­szek gerincét. T­ermészetesen vé­dőtársával egyetemben ő is a törvényességi óvás elfogadását támogatta. Rövid tanácskozás után hir­dette ki dr. Berkes György a ma­gas bírói testület határozatát. Kellően megalapozottnak talál­ták a Legfőbb Ügyész indítvá­nyát. Megállapították: szabály­szerűen, törvényesen járt el dr. Rákossy Árpád, dr. Bakkay Ti­bor, dr. Holozsnyay Ambrus, dr. Gorzó Györgyi dr. Nagy Lajos. A határozat röviden, meggyő­zően, tartalmilag és jogilag megcáfolta az őket elmaraszta­ló —­jogi abszurdumig ítélet úgynevezett bizonyítási részét. Vétlenek valamennyien az elle­nük felhozott vádakban. Szóbeli indoklásában el­mondta dr. Berkes, hogy a fent nevezettek megőrizték az ügyé­szi és bírói hivatás méltóságát egy olyan korban, amikor az igazságszolgáltatást ártó hatal­mak az elnyomó politika eszkö­zévé züllesztették. A tudósító mindehhez csak annyit tehet hozzá, hogy hite sze­rint előbb-utóbb márványtáblán örökítik meg neveiket és a hozzá­juk hasonló bátorsággal műkö­dőket az igazság kecskeméti pa­lotájában. Heltai Nándor Ülést tartott ,‘Y Folytatás az 1. oldalról) miatt az év végéig terjedő időre­ — egyes ágazatok és közszolgálta­tók részére kompenzációt biztosít, a júliusban bevezetett kompenzá­ciós rendeletet pedig emiatt hatá­lyon kívül helyezte. A kormány megtárgyalta és el­fogadta annak a törvénymódosí­tásnak a tervezetét, amely az Ér­dekegyeztető Tanácsban létrejött megállapodás alapján az üzem­anyagok árának és forgalmazásá­nak liberalizálásához szükséges. A törvényjavaslatot a kormány az Országgyűlés elé terjesztette.” * Az érdekegyeztető tanács vasár­napi ülésén született megállapodás értelmében a kormány meghozta az új — 12 forinttal csökkentett — üzemanyagárakkal kapcsolatos intézkedéseket. A három kor­mányrendeletet kommentálva László Balázs szóvivő elmondta: a most kiadott rendeletek csak arra az átmeneti időszakra vonatkoz­nak, amíg — a parlament által meghozandó törvénymódosítás ér­telmében — liberalizálják az üzem­anyagok árát és forgalmazását. Erre várhatóan a közeljövőben sor kerül, hiszen a kormány már a kormány megtárgyalta az árliberalizációs törvény tervezetét, s rövidesen a parlament elé terjeszti. A kor­mányszóvivő mindehhez hozzá­fűzte: a kormány a hordónkénti 29 dolláros benzinárat veszi alapul a termelői ár kialakításakor, s erre tevődik rá a fix összegű fogyasztói adó, mégpedig a különböző oktán­számú benzinfajtáktól függően. László Balázs utalt arra is, hogy míg korábban százalékban megha­tározott fogyasztói adó épült be az üzemanyagárba, addig a jövőben az adó egy változatlan forintösszeg lesz­. Ennek értelmében tehát a li­beralizációt követően a termelői ár alakulásától függően csökken vagy nő immár egy állandó ös­­­szegű fogyasztói adó mellett — az üzemanyagár.­ Arról a kormányszóvivő még nem tudott érdemi információt ad­ni, hogy mennyi lesz e fogyasztói adó összege, azt azonban elmondta: az összeg meghatározásánál a most életbe lépő — tehát a 12 forinttal csökkentett benzinárat veszik fi­gyelembe. Hozzáfűzte továbbá: el­képzelhető, hogy a fogyasztói adó összegébe a jövőben nem épül be az útalaphoz való hozzájárulás, vala­mint a kötelező felelősségbiztosítás díjtétele sem. (MTI) A készletek 4-5 napra elegendőek (Folytatás az 1. oldalról) 100 ezer tonnával kevesebb az ere­detileg szerződött mennyiségnél. Novemberben 400 ezer, december­ben pedig 41,2 ezer tonna kőolajat kell szállítania a Szovjetuniónak. Éves szinten a leszerződött 6,48 millió tonna helyett azonban így is kevesebb mint 5 millió tonna kő­olaj várható a Szovjetunióból. Ezért a szabad piacon még az idén mintegy 450-600 ezer tonna kőola­jat kell vásárolnia az OKGT-nek. Az idén Magyarország eddig már több mint 900 ezer tonna kő­olajat vásárolt mintegy 250 millió dollárért. Az OKGT illetékese a tervezett benzinár-liberalizációval kapcso­latban elmondta, hogy a tröszt vé­leménye szerint csak akkor alakul­hatna ki igazi árverseny a benzin­­társaságok között, ha az üzem­anyag importja lekerülne az úgyne­vezett kivételi listáról. Az OKGT egyébként azt javasolja az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumnak, hogy 1991-től teljesen szabaddá váljon valamennyi szénhidrogén exportja és importja, így a külön­böző benzintársaságok dönthetik el, honnan és mennyiért vásárolnak üzemanyagot, s ennek végső soron a fogyasztók látnák hasznát. A vezető meghalt, három gyermek megsérült (Folytatás az 1. oldalról) Pénteken Kecskemét határában, az 52-es számú úton, a 39 éves Sze­keres István (Kecskemét, Semmel­weis u. 1.) személygépkocsival köz­lekedve későn vette észre az előtte haladó és fékező személygépkocsit , amelyet a 21 éves Turóczi Mik­­lósné (Fülöpháza, Kossuth L. u. 21.) vezetett és beleütközött. Turócziné utasa, Borsodi Ferenc­­né (Fülöpháza, Mező I. u. 12.) sú­lyos, míg egyéves, Bettina nevű gyermeke könnyű sérülést szenve­dett. Pénteken délután ugyancsak Kecskeméten, az 54-es számú fő­úton, a 21 éves Balázs Béla (Köncsög 21.) személygépkocsi­val figyelmetlenül hajtott fel a főútra. Nem adott elsőbbséget az 50 éves Font László (Soltvad­­kert, Lenin u. 14.) által vezetett, balról érkező személyautónak. A baleset során Balázs Béla sú­lyosan megsérült. Ugyanezen a napon este, a ti­­szakécskei Tanácsköztársaság u. 66. számú ház előtt a 37 eszten­dős Mata László (Tiszakécske, Csokonai u. 24.) személygépko­csijával letért a jobb oldali út­padkára és egy villanyoszlopnak ütközött. Mata László a helyszí­nen meghalt, 33 éves felesége, valamint a 34 éves Mészáros Sándor (Tiszakécske, Tanácsköz­társaság u. 106.) súlyos sérülést szenvedett. A gépkocsiban utazó három gyermek is megsérült. Szombaton, kora este, Bocsa külterületén a 35 éves Árváné Mé­száros Márta (Jakabszállás, Úttö­rő u. 12.) autójával közlekedve ké­sőn vette észre az útszélen gyalog­ló, 60 éves Juhász Illést (Bocsa, IV. ker. 109.), és elütötte. Juhász Illés a helyszínen életét vesztette. Egy másik baleset is történt még ezen az estén, másfél órával később, Borota külterületén. A 16 esztendős Beck Tibor (Sü­­kösd, Árpád vezér u. 19.) motor­­kerékpárral, lekapcsolt világítás­sal közlekedett, és nekiütközött a vele azonos irányban motorke­rékpározó borotai Lajtai Mi­hálynak (Széchenyi u. 47.). A baleset alkalmával mindkét motorkerékpár-vezető könnyű, míg Beck Tibor utasa, a 25 éves Czik Erzsébet (Sükösd, Dózsa Gy. u. 80.) súlyos sérülést szen­­­vedett. Vasárnap hajnalban Kecelen, a Zöldfa és a Császártöltési utca ke­reszteződésében a 24 éves Csonka Gábor (Kecel, Barna-Kert 14.) személygépkocsival közlekedve nem adott elsőbbséget a védett út­vonalon haladó, 21 éves Antoni Zsolt (Kecel, Avar tér 14.) autóve­zetőnek. Összeütköztek. A bal­esetnél Csonka Gábor életveszé­lyes, Antoni Zsolt utasai közül­ a 17 éves Vörös Zsuzsanna (Érsek­­csanád, Deák F. u. 70.) és a 17 éves Lavati Klára (Kiskunhalas, Fel­­szabadulás u. 10.) súlyos, sérülést szenvedett. Vasárnap hajnalban, még pirka­dat előtt, Baja külterületén, az 5- es számú főúton a­ 23 éves Rideg András (Kalocsa, Miskei u. 12.) személyautóval nekiütközött a 49 éves Markos József (Baja, Dózsa Gy. út 193.) tulajdonában levő, ki­­­világítva álló személygépkocsinak. A baleset során Rideg András és Batanovics József nevű utasa (Nagybaracska, Rákóczi u. 67.) súlyos sérülést szenvedett. A harmadik, vasárnapi baleset Kiskunfélegyháza határában tör­tént. Az 54002 és az 5302-es szzámú út kereszteződésében az 58 éves Huszár Antal budapesti lakos sze­mélygépkocsival nem adott el­sőbbséget a 43 éves, Dudás István­ná (Kiskunfélegyháza, Szilfa u. 46.) által védett útvonalon vezetett személyautónak. Egymásnak üt­köztek. Huszár Antalt súlyos, Du­dás Istvánnét és utasát, a 44 éves Illés Pétert (Kiskunfélegyháza, Szilfa u. 46.) súlyos sérüléssel szál­lították kórházba. K—1

Next