Petőfi Népe, 1991. május (46. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-02 / 101. szám
PETŐFI NÉPE BÁCS-KISKUN MEGYEI NAPILAP XLVI. évf., 101. szám Ára: 7,90 Ft 1991. május 2„ csütörtök ___________ EZ A MÁJUS ELSEJE NEM AZ A MÁJUS ELSEJE VOLT________________ Emberek ezrei a szabadban A munka ünnepét megelőző napokban sokan kérdezték: valóban ünnep lesz-e május elseje az idén és ezután is? Természetesen az volt és az lesz, de a tegnapi ünnep azért mégiscsak különbözött az évtizedeken át megszokottól. Kecskeméten jelezte ezt a többi között az álláskeresők — munkanélküliek—egyesületének sátra, s itt és a megye más településein a pártok sátrai, reprezentálva a demokratikus átalakulást, s a velejáró gondokat is. A jókedv persze most sem hiányzott a majálisokról, s reméljük, lesz a hangulat még jobb is a jövendő tavaszi ünnepeken. A korábbi május elsejékhez képest az ideit rövid ünnepi beszéddel, kevés álldogálással megúszta a kecskeméti vasútkertben délelőtt 10 órára összegyűlt közönség. Az előadó, Merász József polgármester a város mai helyzetéről szólva elmondta, hogy nyomasztóak az önkormányzat és a lakosság anyagi gondjai. Szükség van a gazdaság élénkítésére, hogy új munkahelyeket hozhassanak létre. Az önkormányzat fontos feladatának tekinti megteremteni a körülményeket az olcsóbb és jobb minőségű szolgáltatásokra. Május elseje, a polgármester szerint, sosem volt politikai ünnep. Kellemes időtöltést kívánt a jelenlévőknek, bízva abban, hogy új hagyományai lesznek a közösségi ünneplésnek. Annyi eladó talán az eddigi majálisokon együttvéve sem volt, mint a mostanin! Egy sátor árukínálata csupa farmerruhából állt. Erdélyi kürtőskalács, 20 forintért egy zacskó erős cukor, fasirtok, fakanalak, bárdok, enni- és innivalók meg déligyümölcs: mindből bőséges mennyiséget forgalmaztak. Zenéből is. A jókedv mégsem ragadt rá mindenkire. A múzeum mögé települt pártok és egyesületek háza (sátra) táján, ottjártunkkor, nem volt ennek megfelelő hangulat. Az MSZP, a Magyarországi Vállalkozók Pártja, a Szociáldemokrata Párt, az MSZMP parkrészén helyet kapott Munkás Kör Egyesületnek és az Álláskeresők Egyesületének sátorfelirata — „Zsíroskenyér, retek, hagyma és sör" elütött a dallamoktól. A bajai vállalatok tartották magukat a régi hagyományhoz: amelyiknek a Petőfi-szigeten üdülőtelepe van, meghívta a dolgozóit és családjukat egy kis vendéglátásra. Egy üveg sör, egy pár virsli, na meg egy kis terefere a kollégákkal — mondta egy öreg textiles szaki. Jól sikerült a nap. Az árusok, körhintások teljes számban kivonultak. Minden kapható volt, ami egy jó majálishoz kell. — Ezt vegye meg, uram, nem bánja meg — ajánlja egy fiatalember nejlontasakba hegesztett magazinját, melynek címlapján dúskeblű hölgy díszeleg. S valahányszor összetalálkozunk, újra és újra meggyőz, hogy ezt a sajtóterméket mindenkinek meg kell venni, a 146 forint nem pénz érte. Bárcsak így terjesztenék a Petőfi Népét! Veszek viszont két pogácsát, amit két aranyos kislány árul. Mint mondják, saját maguk sütötték. Az arányosságukban nem volt kivetnivaló, ellenben a pogácsasütést még gyakorolni kellett volna. A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája színpadot állított, amelyen, ottjártunkkor, beat-zenekar játszott. Mellettük volt a Bácskai Munkavállalók Szövetsége, az MSZP és az MSZMP szintén saját sátrával vonult ki. Általános benyomásként elmondhatom, hogy a sok ezer bajai, aki kijött a szigetre, jól szórakozott. Szeremlén egész napos programot szerveztek. Reggel 9-kor kezdődött a majális a sportpályán, ahol megjelent a falu apraja-nagyja. Minden korosztály talált „testre szabott” szórakozást ma(Folytatás a 3. oldalon) . Bocsán tovább él az ünnephez fűződő kedves hagyomány. Kovács Bernadett májusfát kapott a fiúktól az Ady Endre utcában. • A kecskeméti munkanélküliek sátránál. SZEZAM, NYÍLJ KI! Éjféli látogatók egy bácsalmási raktárban Késő bánat, eb gondolat. Ha ismerte volna a történetben szereplő két kunbajai illetőségű fiatalember a régi-régi közmondást, talán másként alakulnak a dolgok. Legalábbis nem kellett volna megbánniuk, amit tettek, nem is beszélve arról, hogy aligha fog a törvény az őszinte megelégedni.szánom-bánommal — Jó lenne pénzt szerezni — gondolta Siskovics Sándor 23 éves kunbajai fiatalember, akinek volt ugyan becsületes foglalkozása a MÁV-nál, így jövedelme is, de azt nyilván kevesellte. Ne felejtsem el, hogy nem vezérigazgatóként, hanem váltótisztítóként dolgozott. Aminek mégis volt egy nagy előnye: sokkal jobban ismerte a bácsalmási vasútállomást, mintha vezérigazgató lett volna. Nos, a pénzszerzési ötlet megszületett: elemei a darabáruraktárból néhány darab árut. Társ is adódott, a szintén kunbajai, 20 esztendős vasúti térközőr, Vigh László személyében. A megvalósításra április 12-ének csillagfényes éjszakáját választották. A darabáru-raktár meglehetősen gyéren megvilágított helyen található, meg aztán éjnek idején a kutya se jár a környékén, nem volt valami nagy a kockázat. A két, műszaki érzékkel megáldott fiatalembernek nem jelentett nehézséget a raktárajtó felfeszítése. Aki látott már ilyet — minden állomáson ez a szokásos —, görgőkön gurul az elhúzható faajtó. Nos, a görgők alá egy baltát tettek, és ezzel egyszerűen kiemelték a sínből az ajtó alját. Még azt sem mondták, hogy „szezám, nyílj ki”, s a raktár feltárult. Valóságos kincseskamra! Rengeteg Symphonia és Sopianae cigarettát pakoltak ki a magukkal hozott két személygépkocsira, tele lett a Trabant és a Dacia. De ezért úgy gazdálkodtak, hogy néhány karton vilmoskörte pálinkának, vodkának, likőrnek is jusson hely. Úgy 200 ezer forint lehetett a zsákmány értéke. Útjukat a falujuk, Kunbaja felé vették, de nem a megszokott nagy országutat, hanem egy dülőutat választottak. Kerülték a feltűnést. El ne felejtsem: nem volt szívük otthagyni a sok mindent, hát még egyszer fordultak a két kocsival. Öt napig gazdagnak érezhették magukat. Ennyi kellett mindössze a rendőrségnek az események rekonstruálására, a házkutatás megejtésére, amikor is az ellopott holmi jó része megkerült. Gál Zoltán MEGHÍVÓ JOJS JJÄDUDVÄRw tisztelettel meghív minden kedves érdeklődőt A KISGAZDASÁGOK, FARMERGAZDASÁGOK GÉPEI KIÁLLÍTÁSRA ÉS VÁSÁRRA, amely JÁNOSHALMÁN, 1991. május 1—5. között kerül megrendezésre, a mezőgazdasági szakmunkásképző intézet területén. A kiállítás ideje alatt a helyszínen: MARDI vegyszerezőgépeket, NADIR—NAMIR öntözőberendezéseket árusítunk, kollégáink pedig szakmai segítséget adnak az üzemeltetési és telepítési kérdésekben. 1459 59 MAGYAR—SVÁJCI TÁRGYALÁSOK Előnyös megkülönböztetést kért az elnök Magyarország szívesen fogad minden külföldi segítséget gazdaságának talpra állításához és korszerűsítéséhez, s változatlanul ki akarja fizetni minden külföldi adósságát — jelentette ki Göncz Árpád köztársasági elnök kedden Bernben a svájci kormány vezető képviselőivel tartott megbeszélésén. Az elnök hétfőn délután érkezett Svájc fővárosába és vasárnapig tartó látogatásának első teljes napját nagy részben a berni hivatalos tárgyalásoknak szentelte. (Folytatás a 2. oldalon) GÖNCZ ÁRPÁD ÜZENETE A MUNKÁSOKHOZ Erős érdekképviseletet Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke május 1. alkalmából az alábbi üzenetet intézte a munkásokhoz: „Barátaim! Szívesen éltem volna kedves meghívásukkal, s csak hivatalbéli kötelezettségem, hogy hazánkat külföldön képviseljem, tart távol ma, a munkások évszázados ünnepén, e szép tavaszi ünnepségtől. De engedjék meg, hogy mint egykori szervezett mezőgazdasági dolgozó, vasmunkás és az Írók Szakszervezetének volt elnöke, legalább távolról üzenjek mindannyiuknak — szakszervezeti tagoknak és szakszervezeten kívüli munkavállalóknak. Egy emberélet tapasztalatai alapján üzenem, hogy épp ma, egy valódi egyenlőséget ígérő, összeomlott gazdasági rend romjain, a kínok közt születőben lévő versenytársadalom kezdeti időszakában, mikor a „munkás” szó jobbára csak a munkanélküliség vonatkozásában hangzik el, az önkéntes tagság elvét szem előtt tartó, szabadon szerveződő, erős szakszervezetek szerepe, összefogása fokozottan fontos. Demokratikus politikai rend, jól működő parlamentáris demokrácia el sem képzelhető hatékony munkavállalói érdekképviseletek, a tagságuk — s velük együtt valamennyi szaktársuk — érdekét felelősen védeni és érvényesíteni képes, alapvető kérdésekben egyet akaró érdekképviseleti szervezetek nélkül. Hazánknak ma a társadalomépítés szinte valamennyi más kívánalmát megelőző létérdeke a szakszervezetek együttműködése , az eredményes társadalmi érdekegyeztetés munkavállalói alapjának megteremtése. A feladat sürgős: a szakszervezetek tagságának érdeke azonos. Meggyőződésem, hogy ezt valamennyi szakszervezet fölismeri, s ha fölismerte, azt is föl kell ismernie, hogy egymás közti vitáik rendezése nem tűr halasztást. S hogy a munkavállalóknak maguknak kell eldönteniök, hogy melyik szakszervezetet választják vagy támogatják. A munkavállalók sürgős szükségét érzik, elvárják, hogy minden szinten beleszólásuk legyen tulajdon sorsuk irányításába, hogy vállalati szinten egyazon törvényi védelem illesse meg valamennyi szakszervezet helyi képviselőjét, hogy a privatizáció során helyi szervezeteik kimerítő tájékoztatást kapjanak mind a privatizálandó vállalattól, mind a Vagyonügynökségtől, ágazati, iparági, szakmai szervezeteik pedig szót kapjanak az általuk képviseltek jövőjének kialakításában. Jogos követelésük, hogy a sorsukat, szociális helyzetüket meghatározó törvények megalkotása során hangjukat hallathassák és meghallgatást nyerjenek. Hogy ez milyen hatásos, az az erejüktől függ — erejük pedig a szakszervezetek együttműködésétől. Mindezek megkövetelik a munkavállalók és érdekképviseleti szerveik jogait és kötelességeit magába foglaló korszerű, az európai normáknak megfelelő érdekképviseleti törvény megalkotását, ami nem történhet meg a szakszervezetek közreműködése és egyetértése nélkül. Meggyőződésem, hogy a kiegyensúlyozott társadalmi fejlődés kulcsa a munkaadók és a munkavállalók érdekképviseleti szerveinek felelős párbeszéde, a világos érdekvonalak mentén szabadon szerveződő társadalom pedig a parlamentáris demokrácia, az eredményes kormányzat társadalmi alapja és előfeltétele. Magánemberként erkölcsi, a Magyar Köztársaság elnökeként hivatali kötelességem, hogy erre irányuló törekvéseiket, hazánk érdekében, minden erőmből támogassam. (MTI) JELES A SZAKMUNKÁSKÉPZŐNEK Kisgépmustra Jánoshalmán Rámozdultak a hazai mezőgazdaságigép-gyártók és -forgalmazók is a kisgazdaságok rohamos léptékű térhódítására. Ez derült ki a farmergazdaságok jegyében a Bács-Kiskun megyei Jánoshalmán rendezett mezőgazdasági kisgépkiállítás és -vásár szerdán lezajlott megnyitóján. Kisgazdaságok számára tervezett traktorokból, ekékből, haszonjárművekből, vetőbetakarító gépsorokból és öntözőgépekből néhány évvel ezelőtt még szinte teljes volt a hiány, ezen a kiállításon viszont már meglepően bőséges választékot találtak az érdeklődők. Az öt napon át tartó bemutatóra több mint 70 kiállító hozta el kínálatát. A külföldiek — így a japán, jugoszláv, francia, az olasz gyártók — mellett felvonultatták újdonságaikat olyan magyar gyártók is, amelyek korábban szinte kizárólag csak nagyüzemek részére készítettek eszközöket, így például a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát, az Iparszerű Kukorica Termelési Rendszer, a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár, valamint a Kismotor és Gépgyár újdonságai érzékeltetik a kisüzemek felé történő nyitást. A vidéki körülmények között első ízben tapasztalt gazdag kínálat következményeként megfigyelhető volt, hogy a kiállítók szinte az utolsó percig vártak az árak feltüntetésével. Már az első napon akadt példa alkura is és árengedményre is. A Jánoshalmi Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet egyébként a múlt évben rendezte meg először a kisüzemi gépek kiállítását. A sikert igazolja, hogy a mostani vásárra kétszer annyian jelentkeztek, mint tavaly. A vállalkozó szellemű iskola, amely a jövő mezőgazdasági kisgép-szerelőit, illetve gazdáit képzi, ezentúl rendszeressé óhajtja tenni a hasonló bemutatókat. Nem csupán azért, mert ezek a rendezvények a tanulók és a tanárok számára is hasznosak, hanem a kiállításokkal kapcsolatban foglalkoztatási, jövedelemszerzési tervet is sző az intézmény. Remény van arra, hogy a külföldi, illetve a hazai gyártók szerződést kötnek velük mezőgazdasági kisgépek garanciális javítására, szervizelésére. SZÁZNÁL TÖBB HALOTT, 80 EZER HAJLÉKTALAN A grúzok elutasítják a szovjet támogatást Már több mint száz halottja és több száz sebesültje van a hétfői grúziai földrengésnek, s félő, hogy az áldozatok száma tovább emelkedik. Zviad Gamszahurdia grúz elnök kedden természeti katasztrófa sújtotta területnek nyilvánította a köztársaság északi területét. Ezen a részen több mint százezer ember él. Az előzetes felmérések szerint romba dőlt az itteni épületek 85 százaléka. Tengiz Szigua grúz miniszterelnök szerint mintegy 80 ezer ember vált hajléktalanná. A hétfői grúziai földrengés erősebb volt, mint az a földmozgás, amely 1988-ban 25 ezer ember halálát okozta Örményországban. A mentési munkálatokat nehezíti, hogy a földrengés a legnagyobb pusztítást hegyvidéki területen okozta. Mozgósították Grúzia valamennyi mentőalakulatát, alpinistáját. Speciális mentőalakulatok érkeztek Moszkvából és Franciaországból. A mentéshez segítséget nyújt több szovjet tagköztársaság, köztük Örményország. ásr Hatpárti megbeszélések A hat parlamenti párt tárgyalódelegációi kedden este megállapodtak abban, hogy konzultációikat két hét múlva folytatják. A pártok többsége egyetértett abban, hogy egy héten belül írásos anyagot juttatnak el egymásnak a véleményük szerint megtárgyalásra érdemes témákról. Szabó Iván, az MDF küldöttségének vezetője a tárgyalások után a sajtó képviselői előtt aláhúzta, hogy hatpárti megbeszélések folytak, nem ellenzék és kormánypárt közötti kerekasztal-tárgyalások. Az első fordulóban szóba került tematikai és eljárásjogi kérdésekről minden pártnak saját véleménye volt, ebből adódtak a viták. Szabó Iván beszámolt arról: egyetértés született abban, hogy a tárgyalásoknak két síkon kell folyniuk. Az egyik a politikai döntéshozók grémiuma, amelyik kedden is ülésezett. Az elfogadandó tematikától függően pedig különféle szakbizottságok fognak dolgozni. A döntés mindig a politikai testületé lesz. Szabó Iván utalt arra, hogy amíg a tematikai és a metodikai kérdésekben nincs megegyezés, addig az első ülést nem befejezettnek, hanem csak megszakítottnak kell tekinteni. Orbán Viktor ezért arra kérte Antall József miniszterelnököt, hogy mint az első ülés „moderátora” addig maradjon meg tisztében, utána a kormány mint közvetítő kiszáll a tárgyalásokból. Az aláírt megállapodások a pártokat kötelezni fogják, a parlamenti képviselőket azonban nem. TERRORVESZÉLY KELET-EURÓPÁBAN Amerika segítséget ígér WASHINGTON. A demokratizálás, az államhatalom csökkenése sebezhetőbbé tette a kelet-európai országokat a belső terrorizmus számára és először válhatnak nemzetközi terrorizmus célpontjává — mutat rá az amerikai külügyminisztérium kedden kiadott jelentése. A világ helyzetét a terrorizmus szempontjából áttekintő éves jelentés rámutat: Kelet- Európa országai, amelyek csatlakoztak a Kuvait melletti koalícióhoz, felvették a diplomáciai kapcsolatot Izraellel, segítik a szovjet zsidók kivándorlását, s immár nem támogatják a terrorista csoportokat — most maguk lehetnek azok célpontjai. Éppen ezért az Egyesült Államok és más nyugati országok (Folytatás az 2. oldalon) A grúz kormány hivatalosan segítséget kért Franciaországtól — közölte a Párizsban működő grúz képviselet. A grúz képviselet közleménye ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Grúzia „elutasítja a központi szovjet hatalom által felajánlott segítséget”. Külön súlyosbítja a helyzetet, hogy a független grúz szakszervezetek felhívására a közlekedési dolgozók huszadik napja sztrájkolnak Grúziában, állnak a vonatok, nem működnek a kikötők és szünetel a közúti teherállítás is.