Bácsország, 2008 (14. évfolyam, 1-4. szám)

2008 / 2. szám

Korhecz Papp Zsuzsanna, Szabadka Szabadka Mátyás korában Szemelvények Magyar László és Blazovich László munkáiból1 Emlékeztetőül: Szabadka, mint királyi birtok a XV. század első felében válik a környék központjává. A nyugat-kelet irányú sóút megállóhelyeként kialakuló középkori Zabotka településünk 1391-es bűnperrel kapcsolatos első írásos említését követően, nevével az 1407-es évben, mint keddi piacnappal rendelkező faluéval találkozunk az oklevelekben, majd 1428-ban már mezővárosként említik. Központját a mai ferences templom helyén álló 1470-ben épült„castellum" képezte (23x23 m), mely helyén a vár teljes nyugati és déli falának részét és déli tornyát felhasználva a ferencesek felépítették 1730-36 között a barokk Szent Mihály-templomot (26x 1 Om, Tormássy Gábor). Előzőleg vár ács emeleteit és északi tornyát lehordták. Később a XVIII. század folyamán a felépülő rendház három szárnya is csatlakozik a templomhoz. E barokk műemléket 1907-ben kibővítették, és kívül-belül neoromán köntösbe öltöztették. A rendház feltárt falrészei XVIII. századiak, eredetileg ott volt a kolostor bejárata. A középkori Szabadka Magyarországnak azon a részén, az Alföldön terült el, amelyet a kutatók hagyományosan városhiányos vidéknek tekintenek. Azonban e tájékon a XV. század végére, a XVI. század elejére a nagyállattartás konjunktúrájának következtében keletkezett jövedelmek gazdasági fellendülést eredményeztek. Számban és gazdaságban is gyarapodott a lakosság, és a nagyobb települések elindultak a mezővárossá fejlődés útján. A városunk közvetlen környékén levő helyek, Szeged és Zenta példája is jól mutatja ezt. Hozzájuk tartozik Szabadka is, amely a XV. és XVI. század fordulójára - mint uradalmi központ és piaci alközpont - az alföldi városhálózat fontos tagjává fejlődött. Feltételezhetően 1430 körül a hospesek érkezése nyomán változott meg a település jogállása. Talán ebben az időszakban emelte ki a települést a Kunságból a király. Talán, mint általában, teljes vagy részbeni elnéptelenedés késztette e lépés megtételére a birtokost, vagy egyéb okok miatt következett be, mindenesetre azért, mert ilyen módon nagyobb jövedelmet remélt Szabadkától. A magyar városi jog az ún. hospes jogból alakult ki. A király, majd később a földesurak is az újonnan letelepülők közösségének gazdasági és jogi kiváltságokat adtak. Kezdetben csak a külföldieknek, latinusoknak és németeknek, később a belső vándorlás során érkező hospesek (vendégek) is élvezték az említett előnyöket. Az illető település hospeseinek adott jogot utóbb a többi lakos is élvezhette. Általában nagyobb mértékű kiváltságot nyertek a királyi városok, kevesebbet a földesúriak. Bár a XV. század közepén királyiból földesúri város lett, és ezáltal magának és lakóinak jogi helyzetét illetően hátrányosabb helyzetbe került, ugyanis előjogok szerzését csak földesurától remélhette, gazdasági fejlődése azonban nem állt meg, töretlen maradt a török megjelenéséig, amely nemcsak városunk, hanem az egész Alföld ígéretes városfejlődését derékba törte. Albert király Madaras, Tavankút (Towankwth), Szabadka (Zabathka) és Halas mezővárosokat, valamint Csőszapa (Chewzapa) falu felét 2757 aranyért a két Hunyadi Jánosnak zálogba adta. Elmondhatjuk, hogy Szabadka, a Hunyadi család birtoka, egy uradalom központjaként létezett, s a környező falvak piacközpontjaként működő mezővárosból igazgattak a Hunyadiak. Ezt erősíti meg az a tény, hogy mezővárosunkban később castellum (vár, kastély) is épült. A szabadkaiak előtt ismert volt, hogy a városok számára a magánföldesúri hatalomtól többet jelentett a királyi földesuraság, ezért királyi városi állásukat hamis oklevéllel szerették volna igazolni. 1448-ban az országgyűlés azonban érvénytelennek nyilvánította és megsemmisítette a Zemlényi (Zomolini) Gábor királyi jegyző által Szabadka részére készített hamis szabadalom­levelet. Hunyadi Jánost közvetlenül a nándorfehérvári (belgrádi) győzelem (1456) után Zimonyban elragadta a pestis. Szabadkát és a szomszédos birtokokat Szilágyi Mihály örökölte. S amikor ő 1459- ben örökösök nélkül elhunyt, e birtokokat unokaöccse, az 1458. Szabadka első látképe, melyet Savoyai Jenő térképészének 1697 es tollrajza alapjai) készült a Palicsi tó mellől

Next