Balkon, 2019 (27. évfolyam, 1-12. szám)
2019-01-01 / 1. szám
Benjamin Buchloh hangsúlyozta, hogy Richter életművének rendkívül fontos sajátossága a readymade-elv.+* Richter nemcsak a készentalált fotóelőképeket, hanem az általa alkalmazott stílusokat is readymade-ként emeli be és értelmezi át a művein. Nagyon fontos azonban, hogy mindezt úgy teszi, hogy csak átmenetileg, rövid időszakokra lép ki a festészet hagyományos kategóriarendszeréből. A fotófestmények a readymade festői variánsai, amelyek a festészeten kívüliséget a festészet terrénumán belül reprezentálják. Ez a konceptuális alapállás teszi lehetővé Richter számára a Stílusok közötti szabad mozgást, hiszen a különböző képalkotó eljárások alkalmazása által a festészet különböző formáit és akfaektusait mutatja fel. A médiumok közötti mozgás szabad játékaként írható le Richter Erna (Akt a lépcsőn) (1966) című,4 45 46 * a Színmintákat ábrázoló sorozattal egyidejű ikonikus festménye, amely Marcel Duchamp ismert kompozícióját, A Lépcsőn lemenő aktot (1912) parafrazeálja.+6 A festészetet elhagyó festő legismertebb festményét idézi meg. Duchamp kubolu turista vonásokat mutató műve mozgásfázisokat rendel egymás mellé, ennyiben a kronofotográfia tanulságait is magán viseli. Richter a festmény motívumát visszaülteti a fotográfia nyelvébe (lefotózza a lépcsőn lemenő meztelen feleségét), majd a fotografikus képet visszahelyezi a festészet kontextusába. Felvetíti és megfesti a fényképet, a mozgás lendületét, dinamikáját pedig ezúttal is a felület átsöprésével, életlenítésével érzékelteti. A fénykép readymade. Richter megfesti a readymade-et, ezáltal visszahelyezi azt a festészet területére. Paradox módon közös nevezőre hozza a festő és a nem-festő Marcel Duchamp-ot. Felmutat egy stílusok, művészetfelfogások és médiumok közötti átmeneti pozíciót. Akkor érzékelhető, hogy mennyire átmenetekre épülő, áttételes és konceptuális ez a festészetértelmezés, amikor Richten szembesítjük egy tőle radikálisan eltérő festői attitűddel. 2016-ban Georg Baselitz - aki a richteri festészetfelfogás tökéletes ellenpólusaként is leírható - megfejtette a saját változatát a lépcsőn lemenő akt témájára, amely egyszerre parafrazeálta és persziflálta Marcel Duchamp és Gerhard Richter festményét. A figura-sokszorozás Duchamp-ot, a frontális beállítás Richtert idézte. A mű címe: Kedves Marcel Duchamp, ön ezt mégiscsak Picassótól lopta,ds mintegy igazságot szolgáltat Gerhard Richter Emo [Akt auf einer Treppe / Akt a lépcsőn), 1966, olaj, vászon, 200 x 130 cm (CR: 134) © 2011 Gerhard Richter - All rights reserved / Alle Rechte Vorbehalten 44 Buchloh 2003 (1977), i.m., 365-4.03. 45 Gerhard Richter: Erna (Akt auf einer Treppe), 1966, olaj, vászon, 200x130 cm (CR: 134) Vö. Benjamin H. D. Buchloh: A Nude in the Neo-Avant-Gardee. Erna (Nude on a Staircase), 1966, in: Isabelle Graw - Ewa Lajer-Burcharth eds.: Painting Beyond Itself. The Medium in the Post-medium Condition, Sternberg Press, Berlin, 2016,229-268. 46 Marcel Duchamp: A lépcsőn lemenő akt, 1912, olaj, vászon, 147 x 89,2 cm, Philadelphia Museum of Art, Philadelphia 47 Georg Baselitz: Lieber Marcel Duchamp, das haben sie doch von Picasso gestohlen!, 2016, olaj, vászon, 410,1 x 305 cm; a műről és a párhuzamról lásd korábbi írásomat: Fehér Dávid: Az emlékezés mint ornamens. Nonfigurációk Georg Baselitz művészetében / Memory as Ornament. Non/Figurations in the Art of Georg Baselitz, in: Georg Baselitz. Újrajátszott múlt / Review with Preview, Bódi Kinga szerk., kat., Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 2017,78-113. (különösen: 109-113.)