Bányászati és Kohászati Lapok - Kőolaj és Földgáz, 1988 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1988-01-01 / 1. szám
26 Kőolaj-finomító kapacitások Nyugat-Európában 1980—1986-ban Szegest K. Törökország cseppfolyós gázt vásárol Algériától A tervek szerint Törökország évente 1,6 -109 m3 cseppfolyós gázt fog vásárolni Algériától. A cseppfolyós gáz tárolására és fogadására a Kellog cég készített tanulmányt. Gas Wärme International, 1987. aug. Távészlelés alakalmazása az EOR-eljárásokhoz A távészlelés különböző módszereit már régebben és több célra alkalmazzák a szénhidrogén-kutatás és -termelés területén. Egy kelet-texasi mezőben, ahol gőzelárasztást hajtanak végre egy 450 m mélységben levő és 15 m vastag telepben, a gőzelárasztás/szénhidrogén-érintkezési front és az egész folyamat mozgásának ellenőrzésére infravörös érzékelőrendszert alkalmaznak, melynél rendszeres éjjeli repüléssel feltérképezik a terepet. Az ilyen rendszer felhasználható a föld alatti elégetés és a COa-os elárasztás ellenőrzésére is. World Oil, 1987. márc. Alacsony űrszelvényű, portábilis himbaegység A Lufkin cég „X-Caliber” himbaegysége olyan új szerkezetű alacsony űrszelvénnyel készül, hogy szétszerelés nélkül, hajtó- és közlőművel teljesen összeszerelve együtt szállítható trailereken. A berendezés még üzemanyagtartállyal is el van látva. Ez a szerkezet nem igényel költséges, mely vasbeton alapozást, csak egyszerű sík betonalapra van szükség. Az egész berendezést egyetlen személy fél órán belül felszerelheti a kútnál. World Oil, 1987. május. Turkovich Gy. Ausztria 1980 14,3 Belgium/ Luxemburg/Dánia/ Norvégia 55,5 Franciaország 167,5 Hollandia 91,4 Nagy-Britannia 131,5 NSZK 150,4 Olaszország 204,6 Spanyolország 73,2 Svájc 6,8 1 Előzetes adatok Oeldorado ’86 Millió t 1984 1985 19861 13,4 10,2 10,2 34,6 32,6 32,4 119,3 97,3 91,7 74,9 73,4 70,0 100,4 89,6 89,0 105,3 87,3 85,3 154,8 136,9 133,9 74,7 68,4 65,3 6,8 6,8 6,8 EGYESÜLETI HÍREK Magyar—osztrák informatikai konferencia Az informatika fejlődése adta lehetőségek kihasználását tekintve sajnos még elmaradtunk a fejlett ipari országok színvonalától. A hátrány csökkentése érdekében igyekszünk mindazt az eredményt felhasználni, amit az e téren előttünk járó külföldiektől átvehetünk. Ez a gondolat vezetett arra az elhatározásra, hogy a Neumann János Számítógéptudományi Társaság az osztrák számítógép társasággal együtt rendezett június 18—20. között Sopronban az „Informatika 2000” című munkakonferenciát. A tanácskozás célja volt ráirányítani a figyelmet az informatika területén az ezredfordulóig várható, a két országot egyaránt érdeklő fejleményekre, a fejlődés és a továbbfejlődés fő irányaira. Nem annyira az informatikai szolgáltatások gyakorlati szakmai kérdései voltak előtérben, mint inkább a szakmai irányítás kérdései, az államigazgatási, politikai, gazdasági vonatkozások, az információ áruvá válása és — amire különösen nagy súlyt helyeztek — az információszabályozás témaköre. Ausztriában ugyanis már nyolc éve van hatályban az az információszabályozási „adatvédelmi törvény”, amelyhez hasonlónak az előkészítése Magyarországon ma még csak a koncepció kialakításának fázisában tart. A konferencián az osztrák törvény végrehajtása során szerzett tapasztalatokat és a Magyarországon jelenleg megfontolás alatt álló elképzeléseket megismerhettük. Alkalmat adott a munkakonferencia az informatika jelenlegi magyarországi és ausztriai helyzetének — elsősorban a számítástechnikai berendezések állományának — összehasonlítására. Sőt, mivel az osztrákok már összemérték a náluk és az NSZK-ban tapasztalható fejlettségi állapotot, arra is lehetőség nyílt, hogy szakembereink szélesebb nemzetközi összevetésben is felmérhessék, hogyan értékelhető az informatika jelenlegi magyarországi helyzete. A tanácskozáson magyar részről az érdekelt tudományos területek kiemelkedő ismerői tartottak előadást egyebek közt az e téren kívánatosnak látszó műszaki-tudományos fejlődés lehetőségeiről, a mesterséges intelligenciával kapcsolatos problémákról, arról, milyen szerepet játszanak a műszaki-tudományos információk a nemzetközi kapcsolatok alakulásában, illetve, hogy Magyarországon mi a jelene és milyenek a jövőbeli kilátásai a számítástechnika informatikai alkalmazásának. Nagyon érdekesek és tanulságosak voltak az osztrák előadások is, köztük Ausztria tudományos és kutatási minisztériuma, a bécsi és a linzi egyetem, valamint az e kérdéskör területén döntő szerepet játszó „adatvédelmi bizottság” egy-egy képviselőjének beszámolója. K. L. A mélyfúrási geofizikai és a műszeres kútvizsgálatok szerepe a vízkutatásban A Magyar Geofizikusok Egyesülete mélyfúrási geofizikai szakosztálya, a Magyar Hidrológiai Társaság hidrogeológiai szakosztálya és az OMBKE kőolaj-, földgáz- és vízbányászati szakosztálya közös rendezésében a „Mélyfúrási geofizikai és a műszeres kútvizsgálatok szerepe a vízkutatásban” című témakörben műszeres bemutatóval egybekötött előadóülést tartott 1987. április 23-án az Anker közi I. emeleti előadótermében. A megnyitó előadást dr. Pataki Nándor, az MHT hidrogeológiai szakosztály elnöke tartotta, s felvázolta a vízkutak fúrása, kiképzése és műszeres vizsgálata terén végbement és elért műszaki fejlődés főbb eredményeit. Ezt dr. Megyeri Mihály (Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat, Nagykanizsa) előadása követte „Interferencia- és kavernamérési tapasztalatok a kőolaj- és földgázbányászatban” címmel. Ismertette a nagy érzékenységű nyomásmérők terén elért fejlesztési eredményeket, melyek a tárolómérnöki feladatok megoldásában rendkívül fontos szerepet játszanak. Ugyancsak beszámolt a kavernamérések fejlesztéséről s annak jelenlegi állásáról. A következő előadás Kremszner Miklós, a VIKUV geofizikai osztályának vezetője részéről hangzott el „Csáposkutak robbantózsinóros tisztítása” címmel (Puskás Miklós társszerzővel), amelyben ismertette a VIKUV szolgálati szabadalmát képező módszer eddigi alkalmazásának jelentős eredményeit a szentendrei, csepeli, nagytétényi és dunaújvárosi példák alapján. A távollevő dr. Kemény Tamás helyett Sanda György (Műszeripari Kutató Intézet) tartotta meg előadását „Ipari nyomásmérés laborpontossággal. A magas hőmérsékletű nyomásmérés lehetőségei” címmel. Előadásában ismertette a nyomásmérők alkalmazási területeit s a fejlesztés új irányait. Végül Lakatos Sándor (VIKUV) Szentpáli Miklóssal együtt (ELGI) adta elő az „ELGI—VIKUV fejlesztésű termelésgeofizikai szondák, alkalmazásukkal kapcsolatos méréstechnikai és interpretációs lehetőségek a hidrogeológia és rezervoármechanika területén” című tanulmányt, melynek során ismertették az áramlás-hőmérséklet és fajlagos ellenállásmérő hármas szondát, valamint a nyomás- és hőmérsékletmérő műszert. E szondákat a szép számban összegyűlt hallgatóság a szomszédos teremben működés közben is megtekinthette. Az előadóülés sikeresnek bizonyult s jól demonstrálta a vízkutatás terén elért legújabb műszaki fejlesztési eredményeket. Dr. Korim Kálmán KŐOLAJ ÉS FÖLDGÁZ 21. (121.) évfolyam 1. szám, 1988. január