Bányászati és Kohászati Lapok - Kőolaj és Földgáz, 1997 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1997-06-01 / 6. szám
Egyesületi hírek Az OMBKE Ellenőrző Bizottságának 17. ülése Időpont: 1997.január 21. Helyszín: Tapolca, a Bakonyi Bauxitbányák Kft. központja A tárgyalt fő téma al6 ülés döntésének megfelelően az 1996. év zárása és az 1997. évi költségterv volt. Bemutatták az apparátus új pénzügyi dolgozóját, Varga Józsefnét. Az új gazdasági vezető, Dócziné egyéb elfoglaltsága miatt nem tudott eljönni. Az elnökség által elfogadott 30. ajánlásunk értelmében az ő tisztük a gazdasági, pénzügyi munka hatékonyságjavítása. A fő témakör előtt az aktuális gondok felvetésére is sor került, ezen beül a szakosztályi költségtervek kidolgozásának elmaradásából származó problémák feloldására vonatkozó javaslatunkat a 33. ajánlásunk tartalmazza. A 30-30-40%-os központi költségmegosztást az elnökség végső soron elfogadta, ugyanakkor tudomásul kell venni a következetesen képviselt szakosztályi ellenvéleményt is. Erről a január 30-i elnökségi ülésen újra vita alakult ki. A testület nem volt egységes abban, hogy ez a döntés valóban megtörtént vagy sem, s ez újra és újra felszínre hozza az elnökségi munka egyik legnagyobb gondját, jelesül: csekély az elnökségi döntések egyértelműsítésének, végrehajtásának hatékonysága, mivel a jegyzőkönyvezési gyakorlat ellenére is állandó vita tárgya, mikor mit fogadott el ténylegesen a bizottság. Pontosan ezt a lehetetlen helyzetet megoldandó tett az EB elnöke a január 30-i elnökségi ülésen konkrét javaslatot, amelyet a 34. ajánlásunk tartalmaz. A felvetést az elnökség egyhangúlag elfogadta, és konkrétan döntött a végrehajtásáról, mivel az egyesületi törvény szerint eddig is szükséges, sőt kötelező lett volna az elnökségi határozatok, döntések sorszámozása. Az EB elnöke javaslatot tett arra vonatkozóan is, hogy az elnökségi munkát javítandó, a három-négysoros ülésmeghívók gyakorlata helyett a meghívó tartalmazzon a tárgyalandó témakörökről egyenként néhány mondatos, az ügyvezetőség által megfogalmazott, figyelemfelhívó rezümét, melyek a neuralgikus pontok, mire kell alaposabb figyelmet, felkészülést fordítani. Ez nem helyettesítené a szokásos háttéranyagokat, de a lényegre való egyoldalas figyelemráirányítás révén javítja a felkészülést, segíti annak kiküszöbölését, hogy mégoly jószándékból is, de lényegtelenebb témákkal menjen el az elnökségi ülések ideje, mert nagyon gyakori, hogy az üléseken éppen a legfontosabbakra marad a legkevesebb idő és türelem. A január 30-i elnökségi ülés e felvetést nem fogadta el. A 17. EB-ülés vita után állást foglalt abban, hogy az 1. szja-felajánlás ne helyettesítse, vagy ne egészítse ki a tagdíjfizetést, külön tárgykör legyen, nagy reményeket hozzáfűzni illúzió. Ezután a legteljesebb részletességgel sor került a költségvetési tervek táblázatának és szöveges kiegészítésének megtárgyalására, a konkrét kritikai észrevételek megtételére. Állásfoglalás született arról, ha az ügyvezető igazgató a felvetésekre (nagyrendezvények bevételcsökkenése, egyéb bevételcsökkenések, utazási alaphiány, személyi jellegű kiadásnövekedés, lapköltségek anomáliái, az új egyesületi központ létesítési költségtervezésének teljes hiánya, mint legnagyobb gond, a jelenlegi pénzügyi helyzet bemutatásának hiánya, stiláris hibák, általános megfogalmazások konkretizálása, az egész anyag aláírásának, tehát a felelősség vállalásának hiánya stb.) a január 30-i elnökségi ülésen a testület számára elfogadható szóbeli kiegészítést tesz és konkrét magyarázatot, indoklást ad - az EB nem lát okot a költségvetési terv elfogadásának további elhalasztására. Az EB az elfogadott 25. ajánlásának megfelelően továbbra is ragaszkodik a jutalmazási, megbízási listák áttekintési jogához, különös tekintettel a fizetett egyesületi apparátus mindenkori jutalmazásának ellenőrzésére. Rendkívül fontos érvényt szerezni annak az elnökségi döntésnek, amely szerint meghatározandó a jogi, pártoló tagok, cégek bejárási ütemterve a résztvevők kijelölésével és a végrehajtás nyomon követésével, ellenőrzésével együtt. Ez megkezdődött, a folyamatot azonban végig kell vinni. Schmidt György a helyszínen az észrevételek megválaszolására tételenként kitért, azokat részben megválaszolta,int pl. a bérköltség növekedését mint a változtatással összhangban álló logikus következményt. A január 30-i ülés végén, a döntésnek megfelelően az ügyvezető igazgató az EB elnökének bevezetőjét követően tételesen megtette a szóbeli kiegészítéseket és részletes indoklást adott, ezeket és velük a költségtervet a testület elfogadta. Az EB elnöke felhívta az apparátus figyelmét arra, hogy a május 29-ére tervezett elnökségi ülésre beterjesztendő 1996-os pénzügyi mérleg és gazdálkodás értékelése már minden tekintetben az elfogadott, 1995. január 12-i hatodik ajánlásunk szerint kell, hogy történjék, a jelentésekben uralkodó általános közlések, nem egyértelmű kimutatások, az áttekinthetetlenségek és átfedések kiküszöbölését célzó pozitív folyamatot végig kell vinni és be kell fejezni. Az elnökség részére megfogalmazott ajánlásaink: 53. Mivel a szakosztályi költségvetési tervek többsége rendre nem áll rendelkezésre a kért és a vállalt határidőre, javasoljuk, hogy ilyen esetben is a központ adott határidőre kidolgozandó költségterve kerüljön elfogadásra azon szakosztályokra vonatozóan is, amelyek nem éltek a kidolgozás jogával. Indoklás: egyfelől másként az elnökség nem tudja tartani az önmagára megszabott feladattervet, másfelől enélkül mindenféle költségtervezés komolytalanná, következésképp értelmetlenné válik. 34. Javasoljuk, hogy az elnökség, majd pedig a választmány vegye át az ellenőrző bizottság megalakulása óta működő gyakorlatát, amely szerint mind üléseit, mind pedig ajánlásait sorszámozza és ezzel egyértelműsíti. Ennek révén a döntések nyomon követhetők, vissza-ellenőrizhetők, kiküszöbölhetők az átfedések és a határozatok múltbeli elfogadására, érvényre irányuló meddő viták. Mindez önmagában súlyt, felelősséget ad az irányító, segítő munkának, amely feltétlenül találkozik a tagság elvárásaival. Egyéb: 1997. január 4-én a GTT szervezésében került sor A magyar villamosenergia-rendszerjelen és jövőképe című, immár második konferenciára, illetve vitafórumra. Régi egyesületi elhatározásunk a meghatározó fontosságú szakmai fórumokon való egyesületi képviselet, józan, szakmasegítő felszólalások, előadások érvényesítése. Úgy látszik, ezúttal is csak zászlóra tűzött szlogen maradt ez a törekvés, ezen az összes privatizációs vezetőt felvonultató konferencián mindenképpen. Jómagam mint EB-elnök kaptam Schmidt Györgytől meghívót, ahol felszólalást jelentettem be, mint a hazai lakossági szén idő előtti eltűnéséért aggódó szénértékesítési szakember. Úgy véltem, szakmánk nagyjainak elhangzó előadása vagy hozzászólalása után ötödik, hatodik bányászfelszólalóként már helye van egy igenis komoly következményekkel járó járulékos helyzet felvetésének. Ezzel szemben nemhogy szénnel, bányával, bányákkal, de még szenes erőművel kapcsolatos előadás, sőt hozzászólás sem hangzott el egyetlen egy sem, azon kívül, amit mindezek ellenére magam megtettem. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület legnagyobb lélekszámú szakosztálya a Bányászati Szakosztály, ezen belül a legnagyobb számban még mindig a szénbányákból megélhetést remélő tagjaink vannak. Vélhetően jó néven vették volna, ha a szép számú bányamérnök egyesületi elöljáró közül, például az elnökség tagjai közül valaki szót emel ezen a fórumon - még akkor is, ha módfelett csekély bárminemű eredmény vagy a változtatás esélye. Ha valaki erre vállalkozik, akkor is rettenetesen kicsi ez az esély, de hasonló fórumokat szervezetten nem használjuk ki, akkor ez az esély viszont nulla. Kiss Csaba az EB elnöke Kőolaj és Földgáz 30. (130.) évfolyam 6. szám, 1997. június 13.