Bányászati és Kohászati Lapok - Kohászat, 2002 (135. évfolyam, 1-12. szám)
2002-06-01 / 6-7. szám
... a történet eleje RÉSZLET A MAGYAR ALUMÍNIUMIPARI MÚZEUM INDULÁSÁRÓL Néha egyes történetek vége valószínűtlen és hiányérzetet kelt a szemlélőben. Számomra a MÁM 30 éves munkájáról történt megemlékezésen a történet eleje volt ilyen. Hiányzott a történet eleje. E nélkül csonka a történet és egyesek elismerésre méltó tevékenysége homályban marad. Lássuk tehát a MÁM előtörténetét és annak dokumentumait: A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának a műszaki emlékek védelméről szóló 4/1954 sz. törvényerejű rendelete megteremtette az ipari múzeumok létrehozásának lehetőségét. A nehézipari ágazatok közül elsőnek a bányászat nyitotta meg múzeumát Sopronban, 1957-ben. A Magyar Vegyészeti Múzeum a várpalotai Thúry várban nyílt meg. Ezután az olajosok hozzák létre múzeumukat Zalaegerszegen. A negyedik ágazati múzeum létrehozására 1969 őszén született kezdeményezés majd az indulási lépés a következő dokumentumok szerint: Fejér Megyei Múzeumok Igazgatósága Székesfehérvár Magyar Alumíniumipari Tröszt Dr. Dobos György vezérigazgató Budapest XIII. Pozsonyi út 56. Mellékelten támogató ajánlással megküldjük Önnek azt a javaslatot, melyet Kovács János, a székesfehérvári István Király Múzeum legújabbkori történész-muzeológusa készített a Magyar Alumíniumipari Múzeum alapítása tárgyában. Javaslatunkkal Székesfehérvár város Tanácsa VB is egyetért, és azt támogatja. A magyar alumíniumipar kiemelkedő nemzetközi rangja biztosítéka lehetne annak, ez az új ipari múzeum Székesfehérvárott, az iparág közép-európai viszonylatban is jelentős központjában virágzó intézménnyé váljon. A fentiek és a mellékelt javaslat alapján kérjük Önt, hogy munkatársunkat személyesen vagy megbízottja útján a javaslat részletes megbeszélése céljából 1970. január második felében fogadni szíveskedjék. Székesfehérvár, 1970. január 5. Dr. F. Petres Éva s.k. Javaslat A Magyar Alumíniumipari Múzeum megalapítására 1. A múzeum neve: Magyar Alumíniumipari Múzeum 2. A múzeum helye: Székesfehérvár a Könnyűfémmű közelében a balatoni út mellett 3. Az alapítás időpontja: 1970. márc.-ápr. 4. Alapító és fenntartó: az Alumíniumipari Tröszt a Fejér megyei Múzeumok Igazgatóságának szalmai támogatásával 4. Ideiglenes elhelyezés: a Könnyűfémmű területén 5. Végleges elhelyezés: az ALUTERV által tervezett múzeumépületben, melyet a közeli években egy nevezetes évfordulón, pl. Székesfehérvár 1972-re tervezett millenniumi ünnepségei keretében avathatnánk fel. 6. A kezdeti szakember igény: 1-1 tiszteletdíjas, mellékfoglalkozású, alumíniumipari szakember/esetleg egy széles látókörű nyugdíjas mérnök / és újkori történész muzeológus, akik közösen végzik a gyűjtés, a nyilvántartás és a rendezés munkáját. Székesfehérvár, 1969. október 27. Kovács János s.k. A Bányászati és Kohászati Lapok Bányászat 1970/6. számában „Új ipartörténeti múzeum születik. A Magyar Alumíniumipari Múzeumról" címmel cikk jelent meg Kovács János tollából. Ebben a szerző leszögezte:... az „írás végső célja, hogy a Lapok valamennyi olvasójának részvételét kérje e feladat (a múzeum alapítása, szerk.) megoldásához." A cikkhez 1970. szept. 26.-án kelt levelében Nemes Vilmos rajzolt: Kovács János muzeológus úrnak Székesfehérvár A Bányászati Lapok I. évi VIII. havi számából értesültem arról, hogy egy tervezet készült a Magyar Alumíniumipari Múzeum létesítéséről, amit szíves örömest vettem és nagyon időszerűnek tartok. Mivel magam is a magyar bauxitbányászat úttörői közé tartozom s az ALUÉRC Bánya- és Ipar Rt. gánti bányájának megindításától, 1925-45 ill. 1951-60-ig különböző műszaki beosztásban, mint vezető bauxitbányászattal foglalkoztam. Továbbá kéziratba foglaltam a magyar bauxitbányászat történetét 1957 évig, emléktárgyak, fényképek vannak birtokomban, amelyek múzeumi elhelyezésre véleményem szerint alkalmasak volnának. Ezért lehetőségeim szerint magam is szívesen vennék részt az említett feladatok megoldásában. Jó szerencsét! Nemes Vilmos s.k. nyug. bányamérnök :* Fémkohászat