Bátor, 2002 (12. évfolyam, 1-12. szám)

2002 / 1. szám

2002. január Iskolatörténet "A nyírbátori állami elemi iskola Házirendje” A házirend az iskola törvényes műkö­désének egyik feltétele. Régi keletű műfaj az iskolai dokumentumok kö­rében. Mindig a diákoknak szóló belső törvény volt, amely a tanulói jogokat, kötelességeket és az iskola mun­karendjét, szokásait tartalmazta. Ko­rábban elsősorban nevelési, pedagó­giai eszköz volt, s csak kevésbé az is­kolai élet belső rendjének jogszabá­lya. A központilag szigorúan szabá­lyozott időkben a házirend készítése adott szerény lehetőséget az iskola önálló arculatának kinyilvánításához. Jellege csak annyiban változott az idők során, hogy a diákönkormányzat, majd az iskolaszék egyetértése is szükséges hatályba léptetéséhez. A nyírbátori állami elemi iskola 1921. szeptemberi keltezésű házirendje a tanulókra vonatkozólag az alábbi szabályokat tartalmazza: Tanítási napokon a tanulók d.e . 8-8. d.u .2-2 óráig kötelesek az iskolában mosakodva, fésülködve tisztán meg­jelenni. Esős, havas időben minden tanuló az iskola udvarán köteles lábbelijét a sártól, vagy hótól megtisztítani. Minden tanuló felső ruháját, kalapját, kendőjét, esernyőjét, avagy tarisznyá­ját az iskola folyosóin elhelyezett fogasokra aggatja. A tanulók a tanterembe lépésük alkal­mával d­e "Jó reggelt kívánok", d.u a­­vagy az iskolából való távozás alkal­mával "Jó napot kívánok" módon kell, hogy köszönjenek. Köszönés után minden tanuló csende­sen helyére megy, s ott készül a feladott leckére. A tanulóknak önként helyet cserélni, egymással hangosan beszélgetni, ve­szekedni, vagy egymást csúfolni, gúny­nevet adni nem szabad. Tanítás alatt kötelesek a tanulók a ta­nítóra (tanerőre) vagy felelő társukra figyelni, illendően viselkedni. A tanulóknak felelés közben egymás­nak súgni nem szabad. Az óraközti szünetekben csak az iskola udvarán a tanító (tanítónő) által meg­engedett játékot szabad játszani. Ha az iskolába hivatalos látogató, a­­vagy gondnoki­ tag jön be, a gyerme­kek a tanító intésére felállnak. Az iskolából a tanulók páronkint, lár­ma nélkül kötelesek haza menni s az utcán minden felnőtt embernek illen­dően, magyarul köszönni. Iskolában ebédre maradni a távol la­kóknak s azoknak is, csak a tanító en­gedélyével szabad. A tanulóknak, ha valami mondanivaló­juk van, jobb kezük két ujjának fel­nyújtásával kell jelentkezniük. A tanulóknak az utcán csapatokba állni, vagy az iskolában az ablakban állni, az iskolában szaladgálni nem szabad. Az iskola épületet, vagy bútorokat ron­gálni, bepiszkolni nem szabad. A térképekhez csak mutató pálcával szabad nyúlni. Az árnyékszékbe egyszerre csak egy gyereknek szabad menni, az árnyékszé­kek falára írni, vagy azt bepiszkolni nem szabad. Iskolaudvaron lévő fákra mászni, azo­kat lógatni, megsérteni nem szabad. Gombozni, kártyázni, valamit eladni, cserélni nem szabad. Istent káromolni, egymásnak illetlen szavakat mondani nem szabad. Tanulóknak kocsmákba, bálba, szín­házba, moziba menni nem szabad. Lakodalomba is csak a tanító engedel­­mével szabad menni. Ünnep- és vasárnap a tanulók kötele­sek az iskolában megjelenni és onnan párosan, a templomba menni. A tanulók az iskolaszolgának engedel­meskedni tartoznak. A bemutatott házirend második feje­zete az iskolaszolga feladatait rögzíti. A dokumentumot a tantestület fogadta el, s jóváhagyási záradékkal Sza­­bolcs vármegye királyi tanfelügyelője látta el. A társadalomban, a közokta­tásban - az elmúlt 80 évben - bekövet­kezett változások a szabályozás több előírását hatálytalanították. Néhány ma is érvényes pontját a most közelgő félév zárásakor diáknak, szülőnek, pedagógusnak jó lenne megszívlel­niük, s önelhatározásból betartani, betartatni, azok szerint cselekedni, élni. J.T. Bátor 3 AHOL AZ ÉLETNEK TANULNAK A nyírbátori Bethlen Gábor Szakkö­zép- és Szakképzőiskola a környék egyik legnépszerűbb oktatási intéz­ménye. Bizonyítja ezt, hogy jelenleg immár 830 diák jár ide, s az intézményben a zsúfoltság további fokozásának meg­előzése érdekében váltótanítást ve­zettek be, a különféle szakmák okta­tását csak fele létszámban végzik, bizonyos szakmákra pedig kétéven­ként fogadnak jelentkezőket. Nagy népszerűség - Örülünk ennek a népszerűségnek, bár bőven ad számunkra pluszfelada­tot - mondja Dózsa György­né, az in­tézmény igazgatója - Különösen ak­kor, ha figyelmbe vesszük, mostanra általában véve is alaposan megválto­zott a képzés módszertana, mégpedig úgy, hogy a korábbinál jóval erőtelje­sebb hangsúlyt kapott az úgynevezett szakmacsoportos alapozás. Ez ma­gyarán azt jelenti, hogy a diákok több szakma alapjait sajátítják el egyszerre azért, hogy szükség esetén a kor igé­nyeinek megfelelően könnyebben át­képezhessék őket, ha erre majdani munkahelyükön igény mutatkozik. Ma ugyanis egyre kevesebb munkáltató engedheti, s engedi meg magának, hogy egy ember csak egyféle dolgot tudjon, mind nagyobb az igény a „több lábon álló”, több dologhoz értő szakemberek iránt. Mindez megfelel annak a szemléletnek is, amely ma már elengedhetetlen: a folyamatos, állandó tanulás igénye. Határrendészet A szakközépiskolában négy éve in­dult az akkor igencsak újnak számító határrendészeti fakultás, amely ebben az évben ad először bizonyítványt, hiszen idén érettségiznek az első fecskék. A fakultás indulása óta rendkívül népszerű. A harmincas létszámú osz­tálynak több mint a fele a határren­dészet területén kíván elhelyezkedni, a jövőben továbbtanulni. A frissen végzett diákok szerencsésnek tart­hatják magukat, hiszen már pálya­kezdőként a környék szinte legjobb fizetését kapják. Legalább ennyire kedvelt és sikeres az ugyancsak első érettségiző kereskedelmi-marketing szak, amelyet a legkorszerűbb tan­anyaggal oktat az iskola. Mind a marketing, mind pedig a határren­dészeti és informatikai szakos diákok a világbanki program keretén belül tanulhatnak, ami két lényeges dolgot is jelent egyszerre: a korszerű tan­anyagot, illetve azt az újfajta szemléletet, amely nem az elméleti oktatásra, sokkal inkább a gyakor­latra, épít, a beszéd, a kommunikáció fejlesztését tartja elsődleges követel­ménynek. A világbanki program másik nagy előnye a biztos és igen komoly anyagi támogatás. A kor igényeihez igazodva indították el érettségizettek számára a felsőfokú szakképzési rendszerinformatikus szakon. Az itt végzettek távoktatás formájában tanulnak, s végül nemzetközi bizonyítványt is kapnak. Nyelvvizsgával Ugyancsak a felmerülő igényeknek tettek eleget azzal, hogy a végzett szakmunkások számára nappali tago­zatos oktatás keretében lehetővé tet­ték az érettségi bizonyítvány meg­szerzését. Ráadásul úgy, hogy az oktatás ezen formáján továbbtanulók a rendelke­zésre álló teljes szociális ellátást is igénybe vehetik. Kovács Éva A Bethlen Gábor Szakképzőben többféle szakmát sajátíthatnak el a gyermekek A nyírbátori Bethlen Gábor Szakképző Iskolának jelenleg 830 diákja van. Közülük 267-en szakközépiskolába, 550-en a szak­munkásképzőbe járnak, a többiek az érettségi utáni szakképzésben vesznek részt. A szakközépiskolások informatikai és kereskedelmi-marketing szakon tanulhatnak, a szakmunkásképzősök pedig asztalos, cipőgyártó, élelmiszer-vegyiáru kereskedő, női ruha készítő, karosszérialakatos, villamos gép- és készülékszerelő, valamint szellőző és klímaberendezés szerelő szakmát szerezhetnek. Az érettségi után is tanulni szándékozók rendszerinformatikus és ügyintéző-titkár képesítéshez juthatnak. Utóbbi szakon kizárólag azok kapnak oklevelet, akik valamilyen idegen nyelvből legalább alapfokú nyelvvizsgát tesznek. Dózsa Györgyné SZÁMÍTHATNAK RÁJUK A BAJBAN! A tűzoltás és a műszaki mentés azoknak az ön­kormányzatoknak a feladata, amelyek készenléti szolgálatot ellátó hivatásos önkormányzati tűzoltósággal rendelkeznek. A nyírbátori tűzoltóság e kategóriába tartozik. Munkájuk érté­kelésekor általánosan elmondható, hogy a törvényekben, jogszabályokban, valamint az éves munkatervben meghatározott feladataiknak maradéktalanul eleget tettek, sőt, a korábbi évekhez viszonyítottan minden eddiginél több feladatot végeztek, rekordmennyiségű tennivalót teljesítettek. Valamennyi tavalyi munkájuk közül kiemelkedik a tiszai árvíz, ahol a nyírbátori tűzoltók lelkiismeretes, derekas munkát végeztek, közel három hónapig voltak jelen az árvíz súlytotta területen. Előbb a katasztrófa elhárításában, később a károk helyreállításában, legvégül pedig a bontási munkálatokban működtek közre. A nyírbátori önkormányzati tűzoltók az elmúlt évben soha nem látott gyako­risággal, összesen 509 esetben vonultak ki tűzhöz, illetve műszaki mentéshez. Az elmúlt év legtragikusabb eseménye az a Nyírcsászári határában be­következett baleset volt, amelynek során egy család három tagja vesztette életét a helyszínen. A tűzmegelőzési terén is szaporodott a munkájuk, és több dolguk akadt a szakhatósági munka területén is. E kategóriában szinte megduplázódott a telepengedélyekkel, valamint az üzletek működési engedélyével kapcsolatos tennivalójuk. A tűzmegelőzési munka során a legjelentősebb leterheltséget tavaly is a pályázatokkal kapcsolatos eljárások adták, mivel nagyszámú do­kumentációt kellett viszonylag rövid idő alatt elbírálniuk. A tűzvédelmi statisztika összeállításakor kiderült: összesen 53 esetben kellett élniük figyelmeztetéssel, két esetben pedig helyszíni bírságot szabtak ki, hétszer szabálysértési eljárást kezdeményeztek. A Megyei Katasztófavédelmi Igazgatóság munkatársai az általuk megtartott szakfelügyeleti ellenőrzések során a tűzmegelőzési tevékenységgel kapcsolatban hiányosságot nem találtak. Nyírbátor tűzoltói komoly figyelmet fordítanak a propagandára, munkájuk megismeretésére is, hiszen csakis így remélhető, hogy aki megismeri a ve­szélyt, nem játszik majd a tűzzel. 3

Next