Bátor, 2002 (12. évfolyam, 1-12. szám)
2002 / 1. szám
2002. január Iskolatörténet "A nyírbátori állami elemi iskola Házirendje” A házirend az iskola törvényes működésének egyik feltétele. Régi keletű műfaj az iskolai dokumentumok körében. Mindig a diákoknak szóló belső törvény volt, amely a tanulói jogokat, kötelességeket és az iskola munkarendjét, szokásait tartalmazta. Korábban elsősorban nevelési, pedagógiai eszköz volt, s csak kevésbé az iskolai élet belső rendjének jogszabálya. A központilag szigorúan szabályozott időkben a házirend készítése adott szerény lehetőséget az iskola önálló arculatának kinyilvánításához. Jellege csak annyiban változott az idők során, hogy a diákönkormányzat, majd az iskolaszék egyetértése is szükséges hatályba léptetéséhez. A nyírbátori állami elemi iskola 1921. szeptemberi keltezésű házirendje a tanulókra vonatkozólag az alábbi szabályokat tartalmazza: Tanítási napokon a tanulók d.e . 8-8. d.u .2-2 óráig kötelesek az iskolában mosakodva, fésülködve tisztán megjelenni. Esős, havas időben minden tanuló az iskola udvarán köteles lábbelijét a sártól, vagy hótól megtisztítani. Minden tanuló felső ruháját, kalapját, kendőjét, esernyőjét, avagy tarisznyáját az iskola folyosóin elhelyezett fogasokra aggatja. A tanulók a tanterembe lépésük alkalmával de "Jó reggelt kívánok", d.u avagy az iskolából való távozás alkalmával "Jó napot kívánok" módon kell, hogy köszönjenek. Köszönés után minden tanuló csendesen helyére megy, s ott készül a feladott leckére. A tanulóknak önként helyet cserélni, egymással hangosan beszélgetni, veszekedni, vagy egymást csúfolni, gúnynevet adni nem szabad. Tanítás alatt kötelesek a tanulók a tanítóra (tanerőre) vagy felelő társukra figyelni, illendően viselkedni. A tanulóknak felelés közben egymásnak súgni nem szabad. Az óraközti szünetekben csak az iskola udvarán a tanító (tanítónő) által megengedett játékot szabad játszani. Ha az iskolába hivatalos látogató, avagy gondnoki tag jön be, a gyermekek a tanító intésére felállnak. Az iskolából a tanulók páronkint, lárma nélkül kötelesek haza menni s az utcán minden felnőtt embernek illendően, magyarul köszönni. Iskolában ebédre maradni a távol lakóknak s azoknak is, csak a tanító engedélyével szabad. A tanulóknak, ha valami mondanivalójuk van, jobb kezük két ujjának felnyújtásával kell jelentkezniük. A tanulóknak az utcán csapatokba állni, vagy az iskolában az ablakban állni, az iskolában szaladgálni nem szabad. Az iskola épületet, vagy bútorokat rongálni, bepiszkolni nem szabad. A térképekhez csak mutató pálcával szabad nyúlni. Az árnyékszékbe egyszerre csak egy gyereknek szabad menni, az árnyékszékek falára írni, vagy azt bepiszkolni nem szabad. Iskolaudvaron lévő fákra mászni, azokat lógatni, megsérteni nem szabad. Gombozni, kártyázni, valamit eladni, cserélni nem szabad. Istent káromolni, egymásnak illetlen szavakat mondani nem szabad. Tanulóknak kocsmákba, bálba, színházba, moziba menni nem szabad. Lakodalomba is csak a tanító engedelmével szabad menni. Ünnep- és vasárnap a tanulók kötelesek az iskolában megjelenni és onnan párosan, a templomba menni. A tanulók az iskolaszolgának engedelmeskedni tartoznak. A bemutatott házirend második fejezete az iskolaszolga feladatait rögzíti. A dokumentumot a tantestület fogadta el, s jóváhagyási záradékkal Szabolcs vármegye királyi tanfelügyelője látta el. A társadalomban, a közoktatásban - az elmúlt 80 évben - bekövetkezett változások a szabályozás több előírását hatálytalanították. Néhány ma is érvényes pontját a most közelgő félév zárásakor diáknak, szülőnek, pedagógusnak jó lenne megszívlelniük, s önelhatározásból betartani, betartatni, azok szerint cselekedni, élni. J.T. Bátor 3 AHOL AZ ÉLETNEK TANULNAK A nyírbátori Bethlen Gábor Szakközép- és Szakképzőiskola a környék egyik legnépszerűbb oktatási intézménye. Bizonyítja ezt, hogy jelenleg immár 830 diák jár ide, s az intézményben a zsúfoltság további fokozásának megelőzése érdekében váltótanítást vezettek be, a különféle szakmák oktatását csak fele létszámban végzik, bizonyos szakmákra pedig kétévenként fogadnak jelentkezőket. Nagy népszerűség - Örülünk ennek a népszerűségnek, bár bőven ad számunkra pluszfeladatot - mondja Dózsa Györgyné, az intézmény igazgatója - Különösen akkor, ha figyelmbe vesszük, mostanra általában véve is alaposan megváltozott a képzés módszertana, mégpedig úgy, hogy a korábbinál jóval erőteljesebb hangsúlyt kapott az úgynevezett szakmacsoportos alapozás. Ez magyarán azt jelenti, hogy a diákok több szakma alapjait sajátítják el egyszerre azért, hogy szükség esetén a kor igényeinek megfelelően könnyebben átképezhessék őket, ha erre majdani munkahelyükön igény mutatkozik. Ma ugyanis egyre kevesebb munkáltató engedheti, s engedi meg magának, hogy egy ember csak egyféle dolgot tudjon, mind nagyobb az igény a „több lábon álló”, több dologhoz értő szakemberek iránt. Mindez megfelel annak a szemléletnek is, amely ma már elengedhetetlen: a folyamatos, állandó tanulás igénye. Határrendészet A szakközépiskolában négy éve indult az akkor igencsak újnak számító határrendészeti fakultás, amely ebben az évben ad először bizonyítványt, hiszen idén érettségiznek az első fecskék. A fakultás indulása óta rendkívül népszerű. A harmincas létszámú osztálynak több mint a fele a határrendészet területén kíván elhelyezkedni, a jövőben továbbtanulni. A frissen végzett diákok szerencsésnek tarthatják magukat, hiszen már pályakezdőként a környék szinte legjobb fizetését kapják. Legalább ennyire kedvelt és sikeres az ugyancsak első érettségiző kereskedelmi-marketing szak, amelyet a legkorszerűbb tananyaggal oktat az iskola. Mind a marketing, mind pedig a határrendészeti és informatikai szakos diákok a világbanki program keretén belül tanulhatnak, ami két lényeges dolgot is jelent egyszerre: a korszerű tananyagot, illetve azt az újfajta szemléletet, amely nem az elméleti oktatásra, sokkal inkább a gyakorlatra, épít, a beszéd, a kommunikáció fejlesztését tartja elsődleges követelménynek. A világbanki program másik nagy előnye a biztos és igen komoly anyagi támogatás. A kor igényeihez igazodva indították el érettségizettek számára a felsőfokú szakképzési rendszerinformatikus szakon. Az itt végzettek távoktatás formájában tanulnak, s végül nemzetközi bizonyítványt is kapnak. Nyelvvizsgával Ugyancsak a felmerülő igényeknek tettek eleget azzal, hogy a végzett szakmunkások számára nappali tagozatos oktatás keretében lehetővé tették az érettségi bizonyítvány megszerzését. Ráadásul úgy, hogy az oktatás ezen formáján továbbtanulók a rendelkezésre álló teljes szociális ellátást is igénybe vehetik. Kovács Éva A Bethlen Gábor Szakképzőben többféle szakmát sajátíthatnak el a gyermekek A nyírbátori Bethlen Gábor Szakképző Iskolának jelenleg 830 diákja van. Közülük 267-en szakközépiskolába, 550-en a szakmunkásképzőbe járnak, a többiek az érettségi utáni szakképzésben vesznek részt. A szakközépiskolások informatikai és kereskedelmi-marketing szakon tanulhatnak, a szakmunkásképzősök pedig asztalos, cipőgyártó, élelmiszer-vegyiáru kereskedő, női ruha készítő, karosszérialakatos, villamos gép- és készülékszerelő, valamint szellőző és klímaberendezés szerelő szakmát szerezhetnek. Az érettségi után is tanulni szándékozók rendszerinformatikus és ügyintéző-titkár képesítéshez juthatnak. Utóbbi szakon kizárólag azok kapnak oklevelet, akik valamilyen idegen nyelvből legalább alapfokú nyelvvizsgát tesznek. Dózsa Györgyné SZÁMÍTHATNAK RÁJUK A BAJBAN! A tűzoltás és a műszaki mentés azoknak az önkormányzatoknak a feladata, amelyek készenléti szolgálatot ellátó hivatásos önkormányzati tűzoltósággal rendelkeznek. A nyírbátori tűzoltóság e kategóriába tartozik. Munkájuk értékelésekor általánosan elmondható, hogy a törvényekben, jogszabályokban, valamint az éves munkatervben meghatározott feladataiknak maradéktalanul eleget tettek, sőt, a korábbi évekhez viszonyítottan minden eddiginél több feladatot végeztek, rekordmennyiségű tennivalót teljesítettek. Valamennyi tavalyi munkájuk közül kiemelkedik a tiszai árvíz, ahol a nyírbátori tűzoltók lelkiismeretes, derekas munkát végeztek, közel három hónapig voltak jelen az árvíz súlytotta területen. Előbb a katasztrófa elhárításában, később a károk helyreállításában, legvégül pedig a bontási munkálatokban működtek közre. A nyírbátori önkormányzati tűzoltók az elmúlt évben soha nem látott gyakorisággal, összesen 509 esetben vonultak ki tűzhöz, illetve műszaki mentéshez. Az elmúlt év legtragikusabb eseménye az a Nyírcsászári határában bekövetkezett baleset volt, amelynek során egy család három tagja vesztette életét a helyszínen. A tűzmegelőzési terén is szaporodott a munkájuk, és több dolguk akadt a szakhatósági munka területén is. E kategóriában szinte megduplázódott a telepengedélyekkel, valamint az üzletek működési engedélyével kapcsolatos tennivalójuk. A tűzmegelőzési munka során a legjelentősebb leterheltséget tavaly is a pályázatokkal kapcsolatos eljárások adták, mivel nagyszámú dokumentációt kellett viszonylag rövid idő alatt elbírálniuk. A tűzvédelmi statisztika összeállításakor kiderült: összesen 53 esetben kellett élniük figyelmeztetéssel, két esetben pedig helyszíni bírságot szabtak ki, hétszer szabálysértési eljárást kezdeményeztek. A Megyei Katasztófavédelmi Igazgatóság munkatársai az általuk megtartott szakfelügyeleti ellenőrzések során a tűzmegelőzési tevékenységgel kapcsolatban hiányosságot nem találtak. Nyírbátor tűzoltói komoly figyelmet fordítanak a propagandára, munkájuk megismeretésére is, hiszen csakis így remélhető, hogy aki megismeri a veszélyt, nem játszik majd a tűzzel. 3