Béke és Szabadság, 1953. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1953-01-04 / 1. szám
NÉGrnW A FELSZÓLALÓK KÖZÜL EUGENIE COTTON, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség elnöke NGUYEN XUAN THUY vietnami küldött A koreai agresszió ellen Monica Felton (Anglia): — Akegyetlenkedések folytatódnak. Nem csupán folytatódnak, hanem fokozatosan egyre kegyetlenebbekké válnak... Sohasem fogjuk elfelejteni az elégetett és szétroncsolt női és gyermek-holttestekkel teletöltött tömegsírok borzalmát. A halál bűze és az élők kiáltozása mondta itt el annak a történetét, mit jelentett Észak- Korea nagy területeinek amerikai megszállása olyan emberek számára, akiknek egyetlen bűnük a haza, szomszédaik és barátaik iránti szeretetük és hűségük volt. Ez volt az 1951-es esztendő Koreája... és mégis az 1952-es esztendő Koreája még borzalmasabb látványt nyújt, mivel az égből alázuhanó tűzeső minden nap frissen felszakítja a romokat. Még az a hadifogoly is, aki elmesélte nekem, hogy az amerikai légi haderő miként bombázta táborukat és barátai közül hogyan haltak vagy sebesültek meg többen, a következő megjegyzést fűzte ehhez: »És amikor a következő reggelen bementem a faluba és láttam, ahogyan a koreai férfiak és nők rámnéztek, a szégyentől a legszívesebben a föld alá süllyedtem volna ...« A hadifoglyok követelése egyszerű: haza akarnak menni, de egy olyan világba akarnak hazatérni, amely a béke világa. Saját érdekükben, akoreai nép érdekében és az emberiség érdekében azt követelik, hogy most azonnal jöjjön létre a fegyvernyugvás! Kim Hen Szu (Korea): — Egyetlen tartományban 12.000 ártatlan embert gyilkoltak meg az amerikai megszállók, amikor átmenetileg benyomultak Észak-Koreába. Egy tömegsírban 70 meggyilkolt apró gyermeket találtak. Egy koreai leendő anyának az amerikai vadállatok levágták egyik kezét és lábát, felmetszették hasát, s a magzatot kitépve testéből, szétszaggatták, majd a szerencsétlen asszonyt több lövéssel meggyilkolták. Egy másik koreai anyának a karjaiközül tépték ki gyermekét és szeme láttára verték szét puskatussal az ártatlan csöppség fejét, szemét rohamkéssel kivájták s arra kényszerítették az anyát, hogy egye meg saját halott gyermekének szemét! Az amerikai barbárok már két és fél éve tiporják Korea földjét, de megtörni sohasem tudják ezt a népet. A koreai nép szabadságáért és függetlenségéért küzd s ezért győz! Georges Hayward (Egyesült Államok): — Itt, a népek parlamentje előtt követelem az amerikai nép neve San Szuat Hong (Malájföld): — Az angol támadók Malájföldön eddig több mint ötvenezer hazafit gyilkoltak meg. A brit gyarmati kormányzat a régi japán minta szerint kollektív sarcot vetki egész vidékek lakosságára — így rabolja el a parasztok terményeit, igásállatait és utolsó ingóságait is. A megszállt területeket féktelenül kizsákmányolják. A brit tőkések 1950-ben és 1951-ben 630 millió dollár profitot zsebeltek be malájföldi érdekeltségeikrévén. Malájföld ma az új világháború kirobbantásának egyik legveszedelmesebb tűzfészke. Az ország sokat szenvedett népe önrendelkezési lőben: fejezzék be azonnal a koreai háborút. Mindenki tudja, hogy a koreai háború okát nem Koreában kell keresni. — Ez így van: a háborút az amerikaiak vezetik. Mi azonban azt követeljük: hozzák vissza a katonákat Koreából! Fegyverszünetet Koreának! Bennünket, akik itt vagyunk, valamennyiünket a békevágy fűz össze, bárhonnan is jöttünk. Ennek a békevágynak pedig győzedelmeskednie kell! Kuo Mo-zso (Kína): — A világ közvéleménye hatalmas. Másfél évvel ezelőtt kikényszerítette a fegyverszüneti tárgyalások megkezdését. Ha kongreszszusunk most — a világ népei forró békevágyának engedelmeskedve — még nagyobb aktivitásra szólítja fel a világ közvéleményét, biztosak vagyunk abban, hogy sikerül elérni a hadműveletek azonnalibeszüntetését Koreában. Hát és a külföldi csapatoknak azonnali kivonását, valamint öthatalmi békeegyezmény megkötését követeli, mert csak ez biztosíthatja mind Malájföld, mind az egész világ békéjét. Tao Nuak (Laosz): — Laosz népe hősiesen ellenáll az imperialista agressziónak. Hiába teszik tönkre a francia gyarmatosítók a rizsültetvényeket, hiába próbálják a lakosságot éhhalálra ítélni: tankokkal, repülőgépekkel sem lehet megtörni azt a népet, amely függetlenségéért és szabadságáért küzd. Ugyanakkor Laosz népe szolidaritást vállal a francia néppel, amely szintén felemeli szavát az indokínai háború ellen RAYMONDE DIEN, A FRANCIA NÉP IFJÚ HŐSE vidáman beszélget Alekszej Szurkov költővel (balról), Szergej Geraszimov filmrendezővel és V. Sz. Kenenovval, a Szovjetunió Művészeti Akadémiájának levelező tagjával. A jobbszélen A. I. Oparin akadémikus, a világhírű tudós A nemzeti függetlenség kérdéséről ☆ ☆ OLGA POBLETE chilei küldött ☆ JÁNOSSY LAJOS akadémikus KÉT Nép BARATKOZASÁNAK MEGKAPÓ PILLANATA: koreai küldött autogrammot ad Winnie Carter amerikai küldöttnek A VILÁG NÉPEINEK Már véget ért a Népek Békekongresszusa, de hatásának igazán csak az elkövetkező hónapokban leszünk szemtanúi. A kongresszus tanulságai lassan mélyülnek el a milliók tudatában, hogy azután kitörölhetetlen nyomot hagyjanak bennük. Ceylonban és Nyugat- Németországban, Magyarországon és Venezuelában még hónapok múlva is beszélnek arról, hogyan is határozta meg Josio Curie a feladatokat, hogyan rázták meg a kongresszus részvevőit a koreai Han Szer Ja szavai, miket mondott Sartre a két rendszer együttélésének lehetőségéről, hiszen a Konzerthausban egy sokszázmilliós mozgalom jövőjéről döntöttek. A kongresszus szellemében, útmutatásait mindenkor szem előtt tartva kezdik meg a népek minden eddig ÍGY LÁTTA PAUL HOGARTH A BÉCSI KONZERTHAUS TERMÉT. A kiváló angol grafikus küldöttként vett részt a Népek Sékekongreszusán