A Nap, 1994. augusztus (1. évfolyam, 72-97. szám)
1994-08-25 / 92. szám
1994. augusztus 25., csütörtök GAZDAOLDAL Mi legyen a szalmával? A jó gabonaterméssel nagy „szalmatermés” párosult idén. Ezzel a sok szalmával sok termelő nem tud mit kezdeni. Rendes esetben a szalma mint alomanyag hasznosul az állattenyésztésben. Egyik alkotórésze a szervestrágyának, melyről tudjuk, a tápanyag-visszajuttatás legideálisabb anyaga. Azon kívül, hogy jelentős a nitrogén-, kálium- és foszfortartalma, nem hanyagolható el a talaj szerkezetjavító, humusztartalom-növelő hatása. Igen ám, de az utóbbi időben jelentősen visszaesett az állatállomány létszáma, nincs szükség a korábbihoz hasonló mennyiségű alomanyagra. S ha még volna is. A bálázás pénzbe kerül. A gépi munkához gázolaj kell, a bála megkötéséhez zsineg. Ennek ára sem elhanyagolható. Egy kilogramm zsineg ára 150 forint körül van, így egy kisbála elkészítése 16-20 forintba kerül. A búza termesztőjének nem éri meg bálázni bizonytalan eladásra. Gyakran megteszik, hogy a kombájn után maradt szalmacsíkot egyszerűen betárcsázzák a földbe. A baj csak az, hogy ezek után képtelenség jó magágyat készíteni ezen a területen a következő vetéshez. Persze feltalálták már az arató-, cséplőgépre szerelhető szecskázó adaptert, mely a cséplődobból kikerülő szalmát felaprítja és viszonylag egyenletesen szétteríti a tarlón. Beszántva, tárcsázva a talajba az aratás mellékterméke ily módon tápanyagként hasznosul, hiszen a búza szára is jelentős mennyiségű nitrogént, káliumot tartalmaz. Csakhogy az említett adapter ára 3-400 ezer forint, így már érthető, hogy nem minden kombájnra szerelik fel. Gyakran a legolcsóbb megoldáshoz folyamodnak a termelők, egyszerűen felgyújtják a tarlót szalmástul, mindenestül. A tarlóégetést az önkormányzatok jegyzője engedélyezheti, de szükséges hozzá a növényegészségügyi állomás hozzájárulása. Amit ők csak nagyon indokolt esetben tesznek meg. Például egy erős gabonafutrinka vagy valamilyen gombafertőzés esetén. Tudnunk kell ugyanis, hogy bár a tarlóégetés elpusztítja a kártevőket és kórokozókat, több negatív hatása is van. Ezek közül csak az egyik, hogy száraz időben nehéz fizikailag elhatárolni a szándékosan égetett területet. Nagyobb probléma, hogy elpusztul a szerves anyag, ami táplálék lehetne a földnek, ugyanígy megsemmisülnek azok a talajban lévő mikroorganizmusok, melyek egyébként kedvező hatással lennének a talaj minőségére. . Végül, de nem utolsósorban nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy az égetés során a levegőbe kerülő gázok nagymértékben szennyezik a környezetet. KISS ZOLTÁN FELVÉTELE K.Zs. Környezetszennyező tehenek Az éghajlatváltozás tényét ma már egyetlen meteorológus sem vitatja. A fokozódó felmelegedést a légkör egyes gázai, a freon, a széndioxid, a metán és a vízgőz okozza. Ezek a szennyező anyagok felelősek az üvegházi hatásért. A Nap által besugárzott hőt a Föld kisugározza. A légkörben található gázok azonban ennek egy részét visszatartják. Ez bizonyos mértékig igen kedvező, hiszen ha nem érvényesülne a hatásuk, akkor mintegy 100 Celsiusfokkal alacsonyabb lenne a földi hőmérséklet. A baj abból ered, hogy az utóbbi időben megnövekedett ezeknek a gázoknak a mennyisége a légkörben. A vízgőz esetében bizonyos öngerjesztő hatásról is beszélhetünk. Ha magasabb a hőmérséklet, akkor nagyobb a párolgás. Ha nagyobb a párolgás, akkor több vízgőz kerül a légkörbe, tehát nagyobb a hőmegkötés. Az ördögi kör bezárni. Azaz bezárulna, ha nem lennének „beépített” fékek. Mint mondjuk a felhőképződés. A felhő a Nap besugárzását gátolja. Alfeonról már sokan tudják, hogy aerosolos készítmények hajtóanyagként használják, ennél is nagyobb jelentősége van a hűtőiparban. A másik ludas a metán. A metánról gondolhatnánk, hogy az autók kipufogójából kerül a levegőbe. Onnan is. De ennél nagyobb mennyiségben szabadul fel az ázsiai rizsföldeken, a szerves anyagok levegőtlen körülmények közötti bomlásakor. Szintén szerepe volt a metánnak abban, hogy a tehenek is terítékre kerültek Hollandiában. Egyelőre még nem a szó szoros értelmében, de mindenesetre komolyan fontolóra vették létszámuk csökkenését. Egyik bűnük, hogy kérődzés közben metánt eregetnek. Nagyobb baj az, hogy az extenzíven tartott, legeltetett tehenek vizeletükkel szennyezik a talajvizet. Ez első hallásra enyhén szólva képtelenségnek tűnik. Magyar ésszel azt gondolhatnánk, ahhoz, hogy a talajvízszennyezés megvalósuljon, egyszerre legalább 15 tehénnek kellene legelnie egy négyzetméter gyepen. Tudnunk kell azonban, hogy Hollandiában a talajvíz többnyire 20-25 centiméterrel van csak a talajfelszín alatt. Az ottani bőséges csapadék hamar lemossa a vizeletet a talajba, még mielőtt a talajkolloidok észbe kaphatnának. A talajvíz szennyezése azért veszélyes, mert összeköttetésben van a talajban mélyebben húzódó ivóvíznyerő rétegekkel. Márpedig a nagy népsűrűségű Hollandiában komoly gondot jelent megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvizet nyerni. Tehát a félelem ilyen módon megalapozottnak látszik. Azt már csak félve merem mondani, a hollandoknak fogalmuk sincs róla - amit Békés megye több településén nagyon jól tudunk -, mi mindenre lehet még azt mondani: ez ivóvíz. K. ZS. FAZEKAS FERENC FELVÉTELE A NAPft Vadkacsakerengő Kész vadrezervátum az a szarvasi holtág. Amolyan vadkacsakerengő. Legalábbis most már, amikor estelente szárnyra kelnek a vadkacsák. Néhány család rendszerint itt költ a Halászcsárda és a K. G. nádasa környékén. Reggelente lehetett látni a híd lábánál serényen mosakodó tojót. Miután jól kifürödte magát, jól fürdött, úszott egy nagy hurkot és a csárda mólójánál tűnt el a ritkás nádban. Ezután már csak a nád ritka ringását lehetett látni. Igyekezett vissza a fészekre, nehogy kihűljenek a tojások. Később már délelőttönként is ott úszkáltak a ciprusok alatt: elöl a kacsamama, utána a kiskacsák sorban. Lemaradni nem volt szabad és érdemes. A békalencsés vízben tegnap reggel is megjelentek. Az egész család. Most a szemközti parton fürdőző kutyát nézik. Mind figyel. A mama hápogott két figyelmeztetőt. Alig lehet felismerni már az anyányi süldő kacsái között. Figyelnek, nem úsznak oda a békalencséhez, a fűzfák alá. De miután a kutya kimászik a vízből a gazdijához, hát csendben elindulnak és hozzálátnak a reggelijüket jelentő békalencséhez. Hiába, az éhség nagy úr... Néhány napja már szárnyra keltek és boldog hápogással le-föl röpködnek a holtág fölött. Nem is tudom, hogyan képes egyáltalán repülni a vadkacsa azzal a mindenféle aerodinamikai törvényt meghazudtoló, ellentmondó alakjával. De repül... A kacsató a másik kacsa-rezervátum, ahogy a neve is mutatja. A kacsamama reggelente kikukkant a nád közül, és ha tiszta a terep, hápog egyek és átvezeti a családot a holtágra. Az a Szetáv üdülő udvarára. Este vissza ugyanúgy... Megjelentek a kedvenceim is a Körös-parton, a Szent Istvánparknál. Itt szoktak napozni a reggeli verőfényben. Ezek is vadkacsák, illetve nem is tudom, mik ezek, mert itt jelentek meg először Szarvason. A házikacsa és a vadkacsa kereszteződéséből kialakult termékeny utód, Jutka néni udvarában keveredtek össze a vadkacsák és a háziak. Tavaly egy pár kiszabadult ezek közül. Ezek a nagyszülők különös, fehér-fekete, op-art kacsák voltak. A fiókáik közül a mostaniak apjának a nyaka és begye fehér, fehér mellényes. És úgy látszik, ez erős gén, mert abból a két családból, amelyiknél ő volt az apa, a kiskacsáknál is ugyanolyan fehér mellényűek lettek a fiúk! De csak a fiúk! Azok viszont mind olyanok! A hátuk szintén fekete, szárnyuk is, már a vízen messzire világít a fehér nyakuk, mellényük. Különösen szép látvány. A lányok vadkacsamama-szerűek. Legfeljebb a szárnytükrükön a két fehér csík világít erősebben és szárnyuk alul is fehérebb. Igazi különlegességek a gácsérok. A két említett családban van belőlük öt-hat olyan fehérmellényes. Már nevet is adtam nekik: Anas szarvasiensis. Sokan felfigyeltek rájuk. Legutóbb egy német család csodálta meg őket, lapozták is erősen a madaras könyvüket, de még hasonlót sem találtak. Szép lenne, ha megmaradnának, bár sokan a lábasukra és persze a hasukra gondolnak, amikor meglátják őket... Az igazi vadkacsák egészen sokan vannak, mert szerencsére van, aki gondozza is őket. A Szetáv gondnoka (a volt KISZ-üdülőben) rendszeresen eteti őket, illetve a vadkacsacsapatot. Tavaly ugyanis - meséli a gondnok - a Szirén üdülőjéből valaki kilőtte a vadkacsamamát a kiskacsák mellől, mint egy vadorzó! A kiskacsák ott sipítoztak egy napot éhesen, de aztán a gondnok kenyérmorzsái odacsalták őket a Szetáv üdülő mólójára, így nevelt fel egy családot tavaly. Az idén azok mindegyike odahozta a kiskacsáit bemutatni, sőt azóta is odahordja őket etetni-legelni. Van már belőlük 100-150. Zaklatott életük ellenére egészen szelídek. A szirénes kocavadásznak meg az legyen az utolsó falat... Dr. Reszkető Péter Felvételünk a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban készült KISS ZOLTÁN FELVÉTELE Növényorvosok A mezőgazdasági, kertészeti, erdészeti szakirányú egyetemi végzettséggel rendelkezők számára növényorvosi szakmérnöki szakot indít az 1994/95-ös tanévben a Pannon Agrártudományi Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kara Keszthelyen. A képzés célja az, hogy speciális növényvédelmi, ökológiai és hozzá kapcsolódó ismeretek elsajátítása után a növényorvos képes legyen az engedélyhez kötött mezőgazdasági kemikáliák okszerű felhasználására, és a növényvédelem területén szaktanácsadásra. Az oktatás formája egyéves, triemszteres nappali képzés.