Békés Megyei Népújság, 1960. július (5. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-21 / 171. szám

1980. július 21., csütörtök KÉPÚJSÁG SPORT »SPORT *SPORT Vasárnap Orosházán rendezik meg a IX. Falusi Spartakiád Békés megyei döntőjét Nagy sportesemény színhelye lesz július 22—23—24-én Orosháza: a IX. Falusi Sparta­kiád megyei döntőit itt rendezi meg a me­gye TST. Ezen a három napon mintegy 550 falusi sportoló utazik Orosházára és a követ­kező sorrendben és helyen vesznek részt a versenyeken: Július 22-én, pénteken délelőtt 9 órai kez­dettel a Kinizsi külső pályáján női és férfi kézilabda-, a belső pályán röplabda-mérkő­zések kezdődnek. Július 23-én délután fél 4 órakor az atlé­tika versenyszámok kezdődnek, és másnap folytatódnak 11 óráig. Ugyancsak szombaton délelőtt 10 órakor kezdődik a füves pályán a tornaverseny, szombaton délután 5 órakor az Orosháza—békéscsabai műúton a kerékpár­­verseny. Szombaton délelőtt 10 órakor a vá­rosi tanács pályáin a tekeversenyeket bonyo­lítják le. A spartakiád ünnepélyes megnyitója szom­baton délelőtt 9 órakor lesz a Kinizsi belső pályáján az összes sportoló dís­zfelvonulásá­­­­val. A záróünnepélyt vasárnap délelőtt 11 órakor rendezik meg. LONDONTÓL RÓMÁIG... Néhány hét múlva — augusztus 25-én — a római olimpiai stadion tor­nyában ismét kigyúl az olimpiai láng . . . Nyolcvan ország versenyzői gyűl­nek össze egy egész világot összefogó, békés, nemes vetélkedésre, az öt­ka­rika jegyében. Talán nem lesz érdektelen egy kis visszapillantás ezzel kapcsolatban a magyar sport eredményeire a legutóbbi olimpiákon. London, 1948 10 ARANYÉREM Világszerte nagy feltűnést keltett a magyar sportolók kiváló szereplése a második világháborúban kiállt renge­teg szenvedés után! Kalapácsvetésben Németh Imre stílu­sával valósággal elkápráztatta az olim­pia százezernyi nézőjét (56,07 m.) Gyarmati Olga a táv­olugrásban dia­dalmaskodott. (560,5 cm.) Kardvívásban csapatunk és Gerevich Aladár méltó módon szerepelt ebben a hagyományos magyar sportéban. Női tőrvívásban Elek Ilona 12 évi szünet után ismét diadalmaskodott. Takács Károly főhadnagy az ötalakos gyorspiratolylövésiben adta ritka pél­dáját az emberi akaraterőnek és katasz­­tásna­k. Bóbis Gyula a szabadfogású birkózás nehézsúlyú csoportjában tette fel 20 év szorgalmas munkájára a körö­nét . Papp László — az angyalföldi fiatal­ság büszkesége — első olimpiai baj­nokságát nyerte. Az ökölvívásban még egy magyar győzelem is született: Csík Tibor a harmatsulyban nyert baj­nokságot. Tornában Pataki Ferenc szerzett olimpiai aranyérmet műszabadgyakor­latával. Helsinki, 1952 16 ARANYÉREM A magyar sport világraszóló sikere: az USA és a Szovjetunió titán­ párhar­ca mellett harmadik helyezés a nem­zetek pontversenyében! Kalapácsvetésben a 20 éves Csermák József páratlan világcsúccsal szerzett aranyérmet a magyar atlétikának. (60,34 m.) Kardvívócsapatunk, s az egyéniben Kovács Pál biztosan győzött. Női tornászaink közül Köröndi Mar­git és Keleti Ágnes szerzett aranyér­met. Női úszóink négy aranyérméhez nem kell külön kommentár... 200 m mell­úszásban Székely Éva (2 p 51.7), 100 m gyorson Szőke Kató (1 p 6.8), 400 m gyorson Gyenge Valéria (5 p 12.1), a 4x 100 as váltóban pedig a Novák Ilona, Temes Judit, Novák Éva, Szőke Kató összeállítású csoport diadalmaskodott. Papp Laci megismételte londoni bra­vúrját! Birkózásban (kötöttfogású) a lég­súlyú Hódos Imre és a váltósúlyú Szil­­vási Miklós vitte diadalra a magyar színeket. Vízilabdázóink visszahódították a Londonban elszenvedett hegemóniát, az első ízben megrendezett öttusa-csa­patversenyben pedig fiatal csapatunk aratott diadalt. Labdarúgó-csapatunk is olimpiai baj­noksággal koronázta be évek óta tar­tó kitűnő szereplését. ötalakos gyorspisztolylövésben Ta­kács Károly megismételte londoni győzelmét, tanítványával, Kun Szilárd­dal osztozva az első két helyen... Melbourne, 1956 9 ARANYÉREM Soha nagyobb nehézségek között nem vágott még neki az útnak olim­­piás csapat, mint 1956. őszén a mienk, mégis megállták a helyüket! Papp László az újkori olimpiák tör­ténetében páratlan bravúrral harmad­szor is aranyérmet szerzett. Vízilabda-csapatunk biztos győzel­met aratott.­­Női tornászaink négy aranyérmet érdemeltek ki. Női kézi­­szer-csapatunk is aranyérmet szer­zett. Kardcsapatunk és Kárpáti Rudolf Melbourneben is megvédte a magyar kard hírnevét. A 10 000 méteres kettes kajak-ver­senyben az Urányi—Fábián pár dia­dalmaskodott. Róma, 1960 Július 16-án délben tette le az­­okat a "Romába készülő magyar olimpiai csapat. Gerevich Aladár sokszoros olimpiai kadbajnoknak olvasta fel a fogadalom szövegét, a csapat tagjai pedig hangosan mondták utána: — ,,én, a Magyar Népköztársaság olim­piai válogatott keretének tagja foga­dom; minden tudásommal, töretlen akaratommal azon leszek, hogy az olimpiai versenyek során magatartá­sommal és sporteredményeimmel hoz­zájáruljak a Magyar Népköztársaság tekintélyének növeléséhez. Fogadom, hogy minden cselekedetemet és mun­­kámat az igaz hazafiság szelleme hatja át. Forrón szeretett hazám további di­csőségére erőmet megfeszítve küz­dök a lehető legjobb sporteredmé­nyekért. Fogadom, hogy a versenypá­lyákon és azokon kívül is népünk igaz, ha fiához méltó módon visel­kedem és az elkövetkező nagy küz­delmekben becsületesen helytállók. Fogadom, hogy a népek legszentebb ügyéért, a békéért vívott küzdelemből teljes odaadással kiveszem a részem, és a XVII. nyári olimpiai játékokon a népek közötti barátság szellemében versenyzek és minden vonatkozásban szocialista sportemberhez méltó ma­gatartást tanúsítok.” Bízunk benne, hogy római olimpiai csapatunk megtartja fogadalmát, és hagyományos jó szerepléssel fogja megörvendeztetni az értük szurkoló egész magyar népet... CSERNAI ZOLTÁN Néhány gondolat a Toldi Miklós testnevelési mozgalomról (1) Felnőtt, meglett emberek szájából talán tíz év alatt sem hang­zott el annyiszor Toldi Miklós neve, mint az utóbbi heteikben. Fél­reértés ne essék, nem Arany János elbeszélő költeménye, hanem a magyar sport egészét átfogó új,testnevelési mozgalom kapcsán. Az új mozgalom ugyanis a magyar irodalom egyik legnépszerűbb alak­járól, Toldi Miklósról nyert elnevezést Arról a Toldi Miklós­ról, aki nemes emberi tulajdonságaival napjaink embereinek is példaképe lehet, mind az erő és a hazaszeretet, mind pedig a bá­torság és a becsületesség terén. Milyen lesz ez az új mozgalom? Erről a magyar sport parla­mentje a júniusban megtartott teljes ülésén tárgyalt. Majd a moz­galom bevezetésére készült tervezetet az ország sport­társa­dalma elé bocsátotta, széleskörű megvitatásra. Természetesen so­kaknak akad majd javaslata, figyelemre méltó, hasznos vélemé­nye. Külön öröm — amely egyben a sportéletben kialakult de­mokratizmust is visszatükrözi —, hogy e javaslatok közül egy sem kerül majd a papírkosárba. Milyen is lesz ez az új mozgalom? El­sősorban arra hivatott, hogy összefogjon, keretet adjon mindenfaj­ta alapfokú sporttevékenységnek. Egyben a sportmozgalomban részt vevőket fokozatosan szoktassa hozzá a rendszeres sportolás­hoz. A régi MHK egyes bizonyos sportágaikban kijelölt szintjeit akár egyetlen délutánon lehetett teljesíteni. A Toldi Mi­klós-mozga­­lom jelvényét bármilyen sportágban kifejtett versenyzéssel össze­gyűjtött pontokkal lehet megszerezni. Az úgynevezett vándor­spor­tokban — természetjárás, túraevezés, autós, motoros túra — már egy-egy túrán való részvétel is pontszerzési lehetőséget ad. S ami a leglényegesebb, nem lehet egyszeri sportolással, egy délutánon megszerezni a Toldi Miklós sportmozgalom jelvényét. A jelenlegi pontozási táblázat szerint évente 20—25 alkalom­mal kell sportolni, versenyezni a jelvény elnyeréséért. Húsz-huszonöt alkalommal sportolni, a labdát rúgni a zöld gyepen, vagy lubickolni az uszoda kékes zöld vizében, mindez még az álmokban is túl szépnek tűnhet. A Toldi Miklós-mozgalom pe­dig már­­1961 januárjában elindul falut és várost, az egész országot meghódító útjára. (Folytatjuk) 5 Temetés -­ tánczene mellett Hol történt, nem fontos. Akár­hol megtörténhetett volna, ahol bevezették a hangszóró-hálóza­­tot. Megyénk egyik helységében tikkasztó meleg, csendes dél­utánon szomorú menet vonult végig az utcán. Elöl halottas­kocsi haladt, mögötte gyászolók kísérték utolsó útjára hozzátar­tozójukat. Vajon ki lehet? — gondoltam magamban, miközben lassan kö­zeledtek. Az előbb még vidám hangulatomat önkéntelenül ko­mor gondolatok váltották fel. Meghalt egy ember. Pedig mi­lyen szép most élni... — Tizenhét óra 10 perc. Ked­ves hallgatóink, tánczenét köz­vetítünk — szólalt meg hirtelen egy magas ház tetején elhelye­zett hangszóróból a rádió be­mondójának hangja. Talán mire a menet a sarokra ér, kikapcsolják — kaptam fel a fejem és reménykedve néztem a ház tetején trónoló szürke töl­csérre. Nem kapcsolták ki. Hon­nan is tudhatná a gép kezelője, hogy az egyik hangszórója alatt ezekben a percekben gyászoló emberek egy halottat kísérnek. Éppen a sarokra értek, amikor a hangszóró vidám táncritmusok­kal árasztotta el a környéket. Erről egy kínai történet jutott eszembe. Az özvegyasszony fér­jének temetése napján leült a szoba közepére és a fedőket ösz­­szecsapva nagy zene-béna kísé­rettel énekelt. Amikor a meg­hökkent rokonok megkérdezték tőle, vajon miért olyan vidám, ő azt mondta: Minek búslakodja? Az életnek örülök. Tulajdonképpen idős férjem­mel nem történt semmi különös, amikor meghalt. Születünk, élünk és meghalunk. Ez az élet természetes rendje. Miért szo­­morkodjak tehát? — kérdezte az asszony és tovább csindarattá­­zott nagy vidámsággal. Engem azonban ez a kínai tör­ténet sem tudott felvidítani. Már régen gondoltam arra, hogy a városokban és községekben fel­szerelt hangszórókkal a közhírű dolgokon túl­­ csínyján bán­junk. Egy egész város nem vi­dámpark, nem mulatságos bódé, nem mozi. Manapság csaknem mindenkinek van rádiója. Ha hangulatunknak megfelelő zenét akarunk élvezni, megvan rá a lehetőségünk otthon vagy a fen­tebb már említett helyeken. Tartsuk tehát tiszteletben az emberek érzéseit, hangulatait, hogy maguk döntsék el, mikor mit akarnak meghallgatni. Boda Zoltán RÁDIÓS,­TELEVÍZIÓS MILLICDIIOR PÉNTEK, 1960. JÚLIUS 22. KOSSUTH RADIO. 8.10 Klasszikus operettek. 8.50 Vidám percek. 9.10 A Prágai várőrség fúvószenekara ját­szik. 9.25 Operarészletek. 9.50 Byron verseiből. 10.00 Hírek. 10.10 Színes népi muzsika. 11.00 Könnyű zene. 11.35 He­vesi Sándor és az opera. 12.00 Hírek. 13.00 Ördög és pokol. 13.15 Könnyű szimfonikus zene. 14.20 Egy nap a sé­tahajón. 15.40 Szervánszky Endre: Fú­vóstrió. 15.00 Hírek. 15.10 Gitármuzsi­ka. 15.30 Mesélő városulk: Tbiliszi. 16.15 Zenés ajándékműsor a Pécsi Kesztyű­gyár dolgozóinak. 11.00 Hírek. 17.15 Szív küldi szívnek szívesen. 17.50 Lá­nyok, asszonyok. 18.25 Három Petőfi­­vers Somlay Artúr előadásában. 18.40 Lengyel zenei hét. 19.05 Gyári sziré­na. 19.20 Zenekari muzsika. 19.54 Jó­éjszakát gyerekek! 20.00 Esti krónika 20.30 Jó szórakozást! 21.30 Professzor úr, mi az igazság? 21.45 Kóczé Gyula népi zenekara játszik. 22.00 Hírek. 22.20 Közvetítés a Zeneművészeti Főiskola nagyterméből. PETŐFI RADIO. 8.00—8.10 Hírek. 14.15 Operettrészletek. 15.00 Zenekari muzsika. 15.45 Kurt Eicher együttese játszik. 16.15 Modernség és modernke­dés. 16.30 Balettzene operákból. 17.15 Tíz perc a bíróságon. 17.25 Maria La­­taratu és Alexandra Grosuta román népdalokat énekel. 17.50 Filmdalok. 18.05 Nevető falu. 18.35 Beethoven és Bartók zongoraműveiből. 19.00 Hírek. 19.05 Tánciskola kezdőknek és hala­dóknak. 19.35 A rivaldafény mögött. 19.55 Heti hangversenykalauz. 20.40 Fa­lurádió. 21.00 Hírek. 21.05 Don Carlos. 21.45 Sporthíradó. 22.00 Este van... 22.20 A reményhez. Csokonai Mihály verse. 22.25 Tánczene. 23.00—23.15 Hí­rek. TELEVÍZIÓ: Adásszünet. Mozik m­űsora SZABADSÁG MOZI, Békéscsaba. Július 21—27: Különös hajótöröttek. K. h.: 6, 8, v.: 4, 6, 8.­­ BRIGÁD MOZI, Békéscsaba. Július 21—27: Folytassa, admirális. K. h.: fél 6, fél 8, v.: fél 4, fél 6, fél 8.­­ Szabadság és a Brigád moziban minden kedden és pénteken délelőtt 11 —1-ig elővételi pénztár. BRIGÁD KERTMOZI, Békéscsaba. Július 21—22: Csendes otthon. Kez­dés : minden este kilenc óra­kor — rossz idő esetén a fedett mo­ziban, a rendes előadások befejezése után. TERV MOZI, Békéscsaba. Július 21—24: Az elcserélt fénykép. K. h.: 6, 8, v.: 4, 6, 8. SZABADSÁG MOZI, Gyoma. Jú­lius 22—24: Párizsi balett. K. h.: 8, v.: 4, 6, 8. BÉKE MOZI, Orosháza. Július 21—24: A megjavultban bízni kell. K. h.: fél 6, fél 8, v.: fél 4, fél 6, fél 8. PARTIZÁN MOZI, Orosháza. Jú­­liu­s 22—24 Aranyvonat. K. h. 6, 8, v.: 6, 6, 8. BÁSTYA MOZI, Békés. Július 21— 24: A nagy családok. K. h.: fél 7, fél 9, v.: fél 5, fél 7, fél 9. ERKEL MOZI, Gyula Július 22— 24: A mi fiaink. K. h. fél 6, fél 8, v.: fél 4, fél 6, fél 8. PETŐFI MOZI, Gyula. Július 21— 26 Fatima. K. h.: 6, 8, v.: 4, 6, 8. VÖRÖS OKTOBER MOZI, Mező­kovácsháza. Július 22—24: Hegyem­­völgyön. K. h.: 8, v. 4, 6, 8. PETŐFI MOZI, Sarkad. Július 22— 24: Az aranyvonat. K. h.: 8, v.: 4, 6, 8. TÁNCSICS MOZI, Szarvas. Július 21— 27: Mennyei pokol. K. h.: 6, 8, v.: 4, 6, 8. ADY MOZI, Szeghalom. Július 22— 24: Nyomorultak I. r. K. h.: 8, v.: 4, 6, 8. BÉKÉS MEGYEI VÉPÚJSÁG Az MSZMP megyei bizottsága és a megyei tanács lapja Felelős szerkesztő Csere­ Pál Szerkesztőség: Békéscsaba József A. u. 4., I. em. Telefon: 22—96. Kiadja a Békés megyei Lapkiadó vállalat, Békéscsaba, Szt. István tér 3. Felelős kiadó Lehoczky Mihály. Telefon: 10—21 Békés megyei Nyomdaipari Vállalat, Békéscsaba. Felelős nyomdavezető: Kendra György Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj­­ hóza­ml.— Ft

Next