Békés Megyei Népújság, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-28 / 74. szám
Az idén 80 automata-berendezést gyártanak a külföldi és hazai lucernaliszt-üzemeknek Exportra termelő „miniüzem" a Vizesfási Állami Gazdaságban „AUTOMATIKA’ címen új miniüzemet rendeztek be a Vizesfási Állami Gazdaságban. Amint kiderült, forrólevegős lucernalszt-üzemekhez készítenek itt automatikus berendezéseket. Már az első évben 12 millió forint értéket gyártanék, s többségét keleti és nyugati államokba exportálják. — Először csak a saját üzemünk korszerűsítésére újítottunk — mondja erről Jánosi Gyula, a forrólevelgős lucerna- liszt üzem vezetője . A Moson- magyaróvári Gépgyár ugyanis évi 25 ezer mázsa liszt előállítására készítette el az üzem technológiáját Nem is volt ezzel semmi baj, csakhogy mi szerettünk volna többet termelni. Ha fokoztuk a napi termelést, gyakran házdtűz keletkezett, a mérést nem győztük, a zsákokba vagy több, vagy kevesebb liszt jutott, s sok volt a reklamáció. Az itt dolgozó emberek sokat idegeskedtek, igen feszült volt a légkör. Ezen akartam segíteni, amikor sorra megszülettek a különböző automatikus berende-Vizesfáson olyan antioxidánst adagoló automatát gyártottak, aminek segítségével tartósan megmarad a lucernaliszt magas karotintartalma. Így egyéves garanciával szállítják külföldre az értékes takarmányt. Az üzemelést irányító automata kiküszöbölte a fizikai munkát. Az ügyeletes gépész karosszékből irányítja, ellenőrzi a munkát. A nyersanyag-adagoló berendezés kiegészítője az automatáknak, az automatamérleg pedig — maximális termelés esetén is — gyors, pontos mérést, zsákzárást biztosít A fenti automata-berendezések segítségével nemcsak minőségileg lett jobb a liszt s könnyebb a munka, hanem az évi teljesítmény 25 ezer mázsáról biztonságosan emelkedett 35—40 ezer mázsára. — Amikor a Mosonmagyaróvári Gépgyár szakemberei meggyőződtek arról, hogy az automatikus berendezések kiválóan beváltak, megvásárolták a szellemi tulajdonjogot — folytatja az üzemvezető. —• Most Jánosi-féle automata-berendezések címén mi gyártjuk valamennyi új gyár részére. A Mosonmagyaróvári Gépgyár megbízásából rendeztük be saját miniüzemünket. 1970-ben összesen 10 komplett automata-berendezést készítünk. Ennek jó részét a Szovjetunióba, Csehszlo-vákiába, Romániába és más államba exportálja a gyár, a többit az ország különböző tájain szereljük fel. Idehaza és külföldön egyaránt vizesfasi munkások szerelik fel a berendezéseket, mi Indítjuk meg a munkát s ellenőrizzük a gépek működését Teljes felelősséggel készítjük a forrólevegős lucernalisztüzemek automata berendezéseit Megtudtuk még azt is, hogy a Vizesfasi Állami Gazdaság a forrólevegős lucernaliszt-üzem kiszolgálására saját lucernást telepített több mint ezer hold földön. Igen bőtermő az öntözött palangóstakarmány s a berendezések segítségével zöld színű, magas tápértékű lisztet gyártanak. Sláger lett a vizet- lásd automata és a lucernaliszt egyaránt. 1970-re összesen 350 vagon lucernaliszt exportértékesítésére kötöttek szerződést, s többek között Olaszországba, Jugoszláviába és Ausztriába szállítanak. A. R. Ésszerű elképzelés Csabacsűdön A csabacsüdi Rét-, Legelő Közös Vállalkozás 1969-es gazdálkodását értékelte legutóbb LEKÖV igazgatósági ülése. A közös vállalkozás igazgatója elmondta többek között, hogy megnövekedett állatállomány és a várhatóan továbbfejlődő közös, valamint háztáji állattartás új helyzetet teremt a legelőtársulások munkájában. Megállapította, hogy az eddiginél sokkal intenzívebb gazdálkodásra van szükség Ennek egyik járható díjaként említette meg, hogy a LEKÖV szaktanácsadási szerződést kíván kötni a Szarvasi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum növénytermesztési tanszékével. Az elgondolás ésszerűnek látszik, s elképzelhető, hogy más legelő- és rétgazdálkodásoknál, társulásoknál is kötnek hasonló szerződést, ha nem is a szarvasi technikummal, de más megyei mezőgazdasági intézményekkel. Készül az első magyar 220 mW-os generátor A Ganz Villamossági Művek dolgozói vállalták, hogy a felszabadulás negyedszázados évfordulójára a Gagarin Hőerőmű részére elkészítik az ORV 220 mW-os teljesítményű generátort. A 120 tonna súlyú generátor-állórészbe 205 ezer lemezt szereltek be. A képen: Ujszászi János ellenőrzi a beszerelt lemezt este,ket. (MTI fotó) ROWIiroSIT techtems A háztájiban végzett munka — közös munka Új rendeletek — új lehetőségek Mindazok, akik az ország sorsáért felelősek, az utóbbi években egyre növekvő aggodalommal figyelték a háztáji állatállomány alakulását A statisztika egyre kisebb számokat mutatott és ez mérsékelte már az országos összlétszámot is, mert a háztáji csökkentést a közös gazdaságok nem tudták ellensúlyozni. Az aggodalom és felelősségérzet tetteket érlelt. Rendezték a szarvasmarha- és sertésfelvásárlási árakat, mégpedig úgy, hogy az emelés igazi nyertesei a háztáji gazdaságok lettek. Akciók sora indult, hogy az érdeklődők állatot kaphassanak. Felszabadították a takarmányforgalmat, ma már bárki hozzájuthat a legértékesebb táphoz, az importált fehérjéhez is. Egy másik rendelet eltörölte a háztáji gazdaságokban az állatlétszám korlátozását, a tartható, tenyészthető állatok számának megállapítását magára a tagságra, a közgyűlésre bízta. Tehát egyre inkább lehetséges és érdemes mi nálunk háztájiban jószágot tartani, szaporítani, nevelni, hizlalni Hiányzott azonban még egy lépés, amit politikai nyelvezettel úgy fogalmazhatnánk, hogy a háztájiban végzett munka társadalmi elismerése. A Magyar Közlöny 18. számában közölt rendeletcsokor most ennek a kívánságnak is eleget tesz. A jövőben — sőt 1970. január elsejétől visszamenőleges hatállyal — a háztájiban végzett munkát a társadalmi juttatásoknál is figyelembe veszik. A rendelet betűd szerint: „Közösben végzett munkának számít a mezőgazdasági termelőszövetkezet tagjának az a tevékenysége, amelyet a termelőszövetkezettel kötött megállapodás alapján háztáji gazdaságban szarvasmarha vagy sertés tartására fordít. Ezt a munkatevékenységet a nyugdíj és egyéb társadalombiztosítási szolgáltatások, a gyermekgondozási segély, valamint a tagnak a termelőszövetkezettel járó szociális juttatások és a háztáji föld szempontjából figyelembe kell venni.” Tehát a közösben végzett tevékenységgel egyenlő értékű az a munka, amit a tag odahaza végez. Természetesen csak abban az esetben, ha ezt a közös céljára és a közössel kötött megállapodás alapján teszi. Ide lehet számítani a tehéntartást, azaz a tejtermelést; a kocatartást; a borjú- és malacnevelést, valamint a sertés- és marhahizlalást Amint látjuk, a rendeletek hatálya a kisállattartásra és tenyésztésre, tojásra, pecsenyecsirkére, tenyészbaromfira, nyúlra, galambra, bárányra, gyapjúra nem terjed ki. Továbbra sincs azonban akadálya annak, hogy — az eddigi módszer szerint — az ilyen háztáji állományt a termelőszövetkezet tulajdonába adják és így a tagnak a közös tulajdonú kisállam Békéscsabai Építő- és Épületkarbantartó Ktsz azonnali belépéssel felvesz 1 fő vasbetonszerelőt, 2 szegezőlakatost, 2 bádogos szakmunkást, 3 rakodót, segédmunkásokat. Fizetés megegyezés szerint. Jó kereseti lehetőség. 44 órás munkahét. Jelentkezés: Békéscsaba, Kétegyházi u. Személyzeti osztály, állomány körül végzett otthoni munkáját közös tevékenységként számolják el A rendeletek meghatározzák a beszámítható munkanapok számát is. Eszerint tehén után darabonként és havonként három, egyenként 19 órás munkanap számolható el Hízómarha és tenyészüsző után darabonként és havonként másfél, borjú nevelése és hizlalása, valamint a kocatartás után egy, sertéshizlalás, süldőtartás után pedig 0,25, tehát negyed munkanap számolható fel. Felső határt egyik rendelet sem szab meg. Azonban, ha egy kicsit számolgatunk, rájövünk, hogy ily módon egy intenzív háztáji gazdálkodást folytató család évenként mintegy száz — közös tevékenységnek számító — munkanapot szerezhet Az így elszámolt munkanapok teljes értékűek a háztáji föld mértékének kiszámításánál, bármilyen, a tsz-ből juttatott és munkateljesítményhez kötött szociális juttatásnál, a táppénznél, a gyermekgondozási segélynél és természetesen a nyugdíjnál is. Sőt, ha a tsz-tagot a háztájiban, de a közössel kötött megállapodás alapján tartott jószág ellátása során baleset éri, akkor ez ugyanúgy üzemi balesetnek számít, mintha a közösben érte volna valami szerencsétlenség. A szövetkezet viszont az államnak az ilyen napok után is társadalombiztosítási járulékot fizet A háztájiban, a közössel kötött megállapodás alapján végzett állattenyésztési munka után természetesen külön fizetség nem jár. Hiszen a tejpénzben, az átadott növendékállat vagy hízó árában már benne foglaltatik a háztájiban végzett munka bére is. A megszerzett napokat viszont a nyugdíj kiszámításánál a tsz-ben egy közösben végzett munkanapra járó átlagos részesedés mértékének megfelelően veszik figyelembe. Amint látjuk, a rendeletek meglehetős pontosan körülhatárolják a lehetőségeket. Jelentős feladatot bíznak azonban a közösségre, a tsz közgyűlésére is. A közgyűlésnek kell kidolgoznia, illetve jóváhagynia azokat a feltételeket, amelyek mellett a szövetkezet szerződést köt tagjaival a háztájiban végzendő, közösnek számító munkára. Ezeket a feltételeket igen pontosan kell kidolgozni, hogy a későbbi jogvitákat megelőzhessék. A feltételek között kell megállapítani azt is, hogy a munkanapokat kinek, mikor írják jóvá. Érdekes utasítása a rendeletnek az a rész, amely kimondja, hogy ha a tag szerződni akar, akkor ezt a közös csak igen nyomós okok fennforgása esetén tagadhatja meg. Ha viszont a tag nem jár el a megkívánt gondossággal, akkor a szerződés felbontható vagy a juttatás csökkenthető. Örömmel ismertettük ilyen részletekbe menő pontossággal ezt az új lehetőséget. Hisszük, hogy ez az immár befejezett intézkedéssorozat határkő lesz minálunk a háztáji gazdálkodás történetében. Tiszta lelkiismerettel, a tagság egyéni javáért érzett felelősséggel javasoljuk minden termelőszövetkezeti tagnak, hogy tanulmányozza az immár széles skáláin mozgó lehetőségeket és válassza ki a neki leginkább megfelelő megoldást