Békés Megyei Népújság, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-28 / 74. szám

Az idén 80 automata-berendezést gyártanak a külföldi és hazai lucernaliszt-üzemeknek Exportra termelő „miniü­zem" a Vizesfási Állami Gazdaságban „AUTOMATIKA’­ cí­men új miniüzemet rendeztek be a Vizesfási Állami Gazda­ságban.­ Amint kiderült, forró­­levegős lucernalszt-üzemekhez készítenek itt automatikus be­rendezéseket. Már az első évben 12 millió forint értéket gyárta­nék, s többségét keleti és nyu­gati államokba exportálják. —­ Először csak a saját üze­münk korszerűsítésére újítot­tunk — mondja erről Jánosi Gyula, a forrólevelgős lucerna-­­ liszt üzem vezetője . A Moson-­­ magyaróvári Gépgyár ugyanis­­ évi 25 ezer mázsa liszt előállítá­sára készítette el az üzem tech­nológiáját Nem is volt ezzel semmi baj, csakhogy mi szeret­tünk volna többet termelni. Ha fokoztuk a napi termelést, gyak­ran házdtűz keletkezett, a mé­rést nem győztük, a zsákokba vagy több, vagy kevesebb liszt jutott, s sok volt a reklamáció. Az itt dolgozó emberek sokat idegeskedtek, igen feszült volt a légkör. Ezen akartam segíteni, amikor sorra megszülettek a kü­lönböző automatikus berende-Vizesfáson olyan antioxidánst adagoló automatát gyártottak, aminek segítségével tartósan megmarad a lucernaliszt magas karotintartalma. Így egyéves ga­ranciával szállítják külföldre az értékes takarmányt. Az üzeme­lést irányító automata kiküszö­bölte a fizikai munkát. Az ügye­letes gépész karosszékből irá­nyítja, ellenőrzi a munkát. A nyersanyag-adagoló berendezés kiegészítője az automatáknak, az automatamérleg pedig — maxi­mális termelés esetén is — gyors, pontos mérést, zsákzárást biztosít A fenti automata-beren­dezések segítségével nemcsak minőségileg lett jobb a liszt s könnyebb a munka, hanem az évi teljesítmény 25 ezer mázsá­ról biztonságosan emelkedett 35—40 ezer mázsára. — Amikor a Mosonmagyar­óvári Gépgyár szakemberei meggyőződtek arról, hogy az au­tomatikus berendezések kiváló­an beváltak, megvásárolták a szellemi tulajdonjogot — foly­tatja az üzemvezető. —• Most Jánosi-féle automata-berendezé­sek címén mi gyártjuk vala­mennyi új gyár részére. A Mo­sonmagyaróvári Gépgyár meg­bízásából rendeztük be saját miniüzemünket. 1970-ben össze­sen 10 komplett automata-be­rendezést készítünk. Ennek jó részét a Szovjetunióba, Csehszlo-­­vákiába, Romániába és más ál­lamba exportálja a gyár, a töb­bit az ország különböző tájain szereljük fel. Idehaza és külföl­dön egyaránt vizesfasi munká­sok szerelik fel a berendezése­ket, mi Indítjuk meg a munkát s ellenőrizzük a gépek működé­sét Teljes felelősséggel készít­jük a forrólevegős lucernaliszt­­üzemek automata­ berendezéseit Megtudtuk még azt is, hogy a Vizesfasi Állami Gazdaság a for­rólevegős lucernaliszt-üzem ki­szolgálására saját lucernást te­lepített több mint ezer hold földön. Igen bőtermő az öntö­zött palangóstakarmány s a be­rendezések segítségével zöld szí­nű, magas tápértékű lisztet gyártanak. Sláger lett a vizet- lásd automata és a lucernaliszt egyaránt. 1970-re összesen 350 vagon lucernaliszt exportérté­kesítésére kötöttek szerződést, s többek között Olaszországba, Jugoszláviába és Ausztriába szállítanak. A. R. Ésszerű elképzelés Csabacsűdön A csabacsüdi Rét-, Legelő Kö­zös Vállalkozás 1969-es gazdál­kodását értékelte legutóbb LEKÖV igazgatósági ülése. A közös vállalkozás igazgatója el­mondta többek között, hogy megnövekedett állatállomány és a várhatóan továbbfejlődő közös, valamint háztáji állattartás új helyzetet teremt a legelőtársulá­sok munkájában. Megállapította, hogy az eddiginél sokkal inten­zívebb gazdálkodásra van szük­ség Ennek egyik járható díja­ként említette meg, hogy a LE­KÖV szaktanácsadási szerződést kíván kötni a Szarvasi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum nö­vénytermesztési tanszékével. Az elgondolás ésszerűnek lát­szik, s elképzelhető, hogy más legelő- és rét­gazdálkodásoknál, társulásoknál is kötnek hasonló szerződést, ha nem is a szarvasi technikummal, de más megyei mezőgazdasági intézményekkel. Készül az első magyar 220 mW-os generátor A Ganz Villamossági Művek dolgozói vállalták, hogy a fel­­szabadulás negyedszázados év­fordulójára a Gagarin Hőerőmű részére elkészítik az ORV 220 mW-os teljesítményű generátort. A 120 tonna súlyú generátor-ál­­lórészbe 205 ezer lemezt szerel­tek be. A képen: Ujszászi János ellenőrzi a beszerelt lemezt este,­ket. (MTI fotó) ­ROWIiroSIT te­chtems A háztájiban végzett munka — közös munka Új rendeletek — új lehetőségek Mindazok, akik az ország sorsáért felelősek, az utóbbi években egyre növekvő aggoda­lommal figyelték a háztáji állat­állomány alakulását A statisz­tika egyre kisebb számokat mu­tatott és ez mérsékelte már az országos összlétszámot is, mert a háztáji csökkentést a közös gazdaságok nem tudták ellensú­lyozni. Az aggodalom és felelősségér­zet tetteket érlelt. Rendezték a szarvasmarha- és sertésfelvá­sárlási árakat, mégpedig úgy, hogy az emelés igazi nyertesei a háztáji gazdaságok lettek. Ak­ciók sora indult, hogy az érdek­lődők állatot kaphassanak. Fel­szabadították a takarmányfor­galmat, ma már bárki hozzájut­hat a legértékesebb táphoz, az importált fehérjéhez is. Egy másik rendelet eltörölte a ház­táji gazdaságokban az állatlét­­szám korlátozását, a tartható, tenyészthető állatok számának megállapítását magára a tag­ságra, a közgyűlésre bízta. Tehát egyre inkább lehetséges és ér­demes mi nálunk háztájiban jó­szágot tartani, szaporítani, ne­velni, hizlalni Hiányzott azonban még egy lépés, amit politikai nyelvezet­tel úgy fogalmazhatnánk, hogy a háztájiban végzett munka tár­sadalmi elismerése. A Magyar Közlöny 18. számában közölt rendeletcsokor most ennek a kí­vánságnak is eleget tesz. A jövőben — sőt 1970. ja­nuár elsejétől visszamenőleges hatállyal — a háztájiban vég­zett munkát a társadalmi jut­tatásoknál is figyelembe veszik. A rendelet betűd szerint: „Kö­zösben végzett munkának szá­mít a mezőgazdasági termelőszö­vetkezet tagjának az a tevé­kenysége, amelyet a termelőszö­vetkezettel kötött megállapodás alapján háztáji gazdaságban szarvasmarha vagy sertés tar­tására fordít. Ezt a munkatevé­kenységet a nyugdíj és egyéb társadalombiztosítási szolgálta­tások, a gyermekgondozási se­gély, valamint a tagnak a ter­melőszövetkezettel járó szociális juttatások és a háztáji föld szempontjából figyelembe kell venni.” Tehát a közösben végzett te­vékenységgel egyenlő értékű az a munka, amit a tag odahaza végez. Természetesen csak ab­ban az esetben, ha ezt a közös céljára és a közössel kötött megállapodás alapján teszi. Ide lehet számítani a tehéntartást, azaz a tejtermelést; a kocatar­tást; a borjú- és malacnevelést, valamint a sertés- és marhahiz­lalást Amint látjuk, a rendele­tek hatálya a kisállattartásra és tenyésztésre, tojásra, pe­csenyecsirkére, tenyészbaromfi­­ra, nyúlra, galambra, bárányra, gyapjúra nem terjed ki. Tovább­ra sincs azonban akadálya an­nak, hogy — az eddigi mód­szer szerint — az ilyen háztáji állományt a termelőszövetkezet tulajdonába adják és így a tag­nak a közös tulajdonú kisállam­­ Békéscsabai Építő- és Épületkarbantartó Ktsz azonnali belépéssel felvesz 1 fő vasbetonszerelőt, 2 szegezőlakatost, 2 bádogos szakmunkást, 3 rakodót, segédmunkásokat. Fizetés megegyezés szerint. Jó kereseti lehetőség. 44 órás munkahét. Jelentkezés: Békéscsaba, Kétegyházi u. Személyzeti osztály, állomány körül végzett otthoni munkáját közös tevékenység­ként számolják el A rendeletek meghatározzák a beszámítható munkanapok számát is. Eszerint tehén után darabonként és havonként há­rom, egyenként 19 órás munka­nap számolható el Hízómarha és tenyészüsző után darabon­ként és havonként másfél, borjú nevelése és hizlalása, valamint a kocatartás után egy, sertéshizla­lás, süldőtartás után pedig 0,25, tehát negyed munkanap számol­ható fel. Felső határt egyik ren­delet sem szab meg. Azonban, ha egy kicsit számolgatunk, rá­jövünk, hogy ily módon egy in­tenzív háztáji gazdálkodást foly­tató család évenként mintegy száz — közös tevékenységnek számító — munkanapot szerez­het Az így elszámolt munkanapok teljes­ értékűek a háztáji föld mértékének kiszámításánál, bár­milyen, a tsz-ből juttatott és munkateljesítményhez kötött szociális juttatásnál, a táppénz­nél, a gyermekgondozási segély­nél és természetesen a nyugdíj­nál is. Sőt, ha a tsz-tagot a ház­tájiban, de a közössel kötött megállapodás alapján tartott jó­szág ellátása során baleset éri, akkor ez ugyanúgy üzemi bal­esetnek számít, mintha a közös­ben érte volna valami szeren­csétlenség. A szövetkezet viszont az államnak az ilyen napok után is társadalombiztosítási járulé­kot fizet A háztájiban, a közössel kötött megállapodás alapján végzett állattenyésztési munka után természetesen külön fizet­ség nem jár. Hiszen a tejpénz­­ben, az átadott növendékállat vagy hízó árában már benne foglaltatik a háztájiban végzett munka bére is. A megszerzett napokat viszont a nyugdíj ki­számításánál a tsz-ben egy kö­zösben végzett munkanapra járó átlagos részesedés mértékének megfelelően veszik figyelembe. Amint látjuk, a rendeletek meglehetős pontosan körülhatá­rolják a lehetőségeket. Jelentős feladatot bíznak azonban a kö­zösségre, a tsz közgyűlésére is. A közgyűlésnek kell kidolgoz­­nia, illetve jóváhagynia azokat a feltételeket, amelyek mellett a szövetkezet szerződést köt tag­jaival a háztájiban végzendő, közösnek számító munkára. Eze­ket a feltételeket igen pontosan kell kidolgozni, hogy a későb­bi jogvitákat megelőzhessék. A feltételek között kell megállapí­tani azt is, hogy a munkanapo­kat kinek, mikor írják jóvá. Ér­dekes utasítása a rendeletnek az a rész, amely kimondja, hogy ha a tag szerződni akar, akkor ezt a közös csak igen nyomós okok fennforgása esetén tagad­hatja meg. Ha viszont a tag nem jár el a megkívánt gondos­sággal, akkor a szerződés fel­bontható vagy a juttatás csök­kenthető. Örömmel ismertettük ilyen részletekbe menő pontos­sággal ezt az új lehetőséget. Hisszük, hogy ez az immár be­fejezett intézkedéssorozat határ­kő lesz minálunk a háztáji gaz­dálkodás történetében. Tiszta lelkiismerettel, a tagság egyéni javáért érzett felelősséggel ja­vasoljuk minden termelőszövet­kezeti tagnak, hogy tanulmá­nyozza az immár széles skáláin mozgó lehetőségeket és válassza ki a neki leginkább megfelelő megoldást

Next