Békés Megyei Népújság, 1971. július (26. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-31 / 179. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1971. JÚLIUS 31- SZOMBAT Miss A mai Okány (3. oldal) Várszínház! Donna Diana (7. oldal) Holnap avatják a tiszthelyetteseket (4. oldal) Mini Magazin (6. oldal) Hazautazott a dán kulturális miniszter Jh. Helen Petersen, dán kulturális és leszerelésügyi miniszter, aki Ilku Pál művelődésügyi miniszter meghívására négynapos hivatalos látogatást tett hazánkban, pénteken délben felesége társaságában hazautazott. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Ilku Pál művelődésügyi miniszter, Esztergály Ferenc nagykövet, a Külügyminisztérium főosztályvezetője, valamint a Művelődésügyi Minisztérium és a Kulturális Kapcsolatok Intézetének több vezető beosztású munkatársa. Ott volt Sven Kuchler Poulsen, a Dán Királyság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Ara Ft Világ proletárjai XXVI. ÉVFOLYAM, 179. SZÁM Szélesítik a Csaba—Gyula közti műutat A KPM Békéscsabai Igazgatóságának szakemberei az elmúlt napokban kezdték meg a Békéscsaba—Gyula közötti műút felmérését. A tervek szerint a nagy forgalmú út szélesítését, korszerűsítését 1972-ben kezdik meg. (Fotó: Demény Gyula) «■■■sasaaaBaaHaiBaaaBMUBaaaaaMaaBaaaaaaBaBaBBMiBaaBBKaBaBBMKBsaMaaBBaasBiBaaaBMaBBBsaaaaaaaBBaaBaaaisaBBiaaaBaaaBeaaaaBeaaasBBaaa* Kevés a patron, de szódavíz van Az utóbbi napokban többen kifogásolták, hogy a házi szódakészítéshez nem kapnak patront, pedig egyre több háztartásban van már szifon. A FÜSZÉRT-től érdeklődtünk a hiány oka felől. Elmondották, hogy a patronellátást illetően nem biztató a helyzet, mert a répcelakó gyár nem tud eleget szállítani, csak akkor, ha már az új üzemrészt is működtetheti. Az igények az utóbbi időben különösen megnőttek, emiatt fordul elő, hogy időnként a boltokban nem lehet patront kapni. A FŰSZERT hetenként indít gépkocsit a gyárba, ahonnan rendszerint 30 ezer doboz patront kap. Ennél lényegesen több kellene, a lakosság igényeit eddig mindössze 60—70 százalékban tudták csak kielégíteni a kapott mennyiséggel. A túrajáratok 10 naponként viszik ki az árut a községekbe. Üdítő itallal, gyümölcslével viszont az egész megyét el tudják látni, nagyobb isésületük van ezekből, mint a jelenlegi igény. Versenyezni azonban nem tudnak az Extra készítményekkel, mivel általában a rostos gyümölcslevek nem olyan kedveltek. A fogyasztók leginkább a meggy- és szőlőlevet vásárolják. Ha már a patronellátásról szóltunk, meg kell említenünk, hogy a Szikvíz- és Szeszipari Vállalat arról tájékoztatott bennünket, hogy szóda van elegendő. Békéscsabán például három műszakban termelnek, ha szükséges vasárnap is szállítanak. Békéscsabán készítik a közkedvelt Extra üdítő italokat — cola, narancs, citrom —, melyekből naponta 50 ezer palackot töltenek meg. Szódából összesen 25— 26 ezer litert készítenek és értékesítenek. A gyulai, szarvasi, gyomai és orosházi üzem a nyári időszakban nyújtott műszakban dolgozik. Fennakadás tehát nincs, remélhetőleg nem is lesz, így az egész megyét el tudják látni hűsítő itallal, szikvízzel. K. 3. Az orosházi Üveggyárból jelentjük: Augusztus elején kezdik meg a termelést a IV-es hutában Az Orosházi üveggyárban a IV-es huta kemencéjének, termelő automata gépeinek és hűtőszalagjainak a felújítása május 3-tól tart. A kemence elkészült, a felfűtését július 23-án elkezdték. Augusztus első hetében már árasztja a négy automatagépbe a folyékony üveget. Tulajdonképpen nemcsak felújításról van szó, hanem bővítésről és a gépek elhelyezésének a módosításáról. A kemence bővítésére az eddigi tapasztalatok alapján került sor. Célja, hogy az olvasztott üveg mindig letisztultan kerüljön az automatákba. A gyártó gépek elrendezését a célszerűség határozta meg. Az üveggyár műszaki osztálya a tervet úgy készítette el, hogy egy ötödik gépnek is legyen helye, aminek az érkezését októberben várják az NDK-ba. A fentiekről Juhász Géza gépészmérnök, az üzemvezető tájékoztat, akinek elég sok fejtörést okoz, hogy egy-egy szakkifejezést hogyan fordítson le „magyarra”. Az már egyszerűbb, hogy a felújítással az eddigi 2— 2 és fél évről 3 és fél—4 évre hosszabbítják meg az egyfolytában való üzemelést. Ennek a jelentőségét pedig akkor érthetjük meg, ha tudjuk, hogy a felújítás költsége sokmillió forint és a termeléskiesésből származó veszteség is milliókra rúg. Az üveggyár dolgozói közül azok, akik a munkában részt vettek, derekasan helytálltak. Különösen Tornyi Sándor és Kiss Imre lakatos-, valamint Oláh Károly kemencekőművescsoportja. Nem így vélekedik azonban Juhász Géza a Hőtechnikai Vállalat itteni részlegének a munkájáról. A szerződés szerint ugyan nem késtek, de a határidőt — ha jobban törekednek —, lerövidíthették volna. Annál is inkább, mert tudvalevő, hogy egy-egy napi eltolódás több mint 200 ezer üveg (100—150 ezer forint) veszteséget jelent. Egyébként az automatagépek alkatrészei finomak, érzékenyek. A szerelőknek, a gyár gépkarbantartó csoportjának a jó vagy rossz munkája az üveggyártás közben mutatkozik majd meg. A felújításért és a termelésért a felelősség elsősorban Juhász Gézára hárul. Róla még annyit érdemes tudni, hogy fiatal, mindössze 27 éves. Az egyetem befejezése után, 1968 januárjában került az Orosházi Üveggyárba, s azóta az üveggyártás soksok titkát megismerte. De nem mindent. Ezért mondja: — Munka közben számos új dolog előbukkan, amire nem lehet előre számítani. Így nemcsak siker, hanem kudarc is érheti az embert. Ilyen tehát az üveggyártás, amit azonban ő mégis szenvedélyesen csinál, mert sok-sok érdekességet tartogat számára. Talán azért nem hord fehér köpenyt és ha az ideje engedi, együtt dolgozik a munkásokkal. Nem baj, ha olajos is lesz a ruhája. Pásztor Béla Zsiguli - bérben Zsiguli személygépkocsikkal frissíti fel a Volán — főleg vidéki — vállalatainak gépkocsiparkját. Az új típusú járművekből százat vásárol a tröszt. 79 taxiként közlekedik a jövőben, többek között Miskolc, Kecskemét, Szolnok, Szeged, Székesfehérvár, Veszprém és Szombathely utcáin 21 XX-es rendszámú Zsiguli, vezető nélkül, főleg a Balaton partján és Pécsen kölcsönözhető. A forintért is bérelhető személyautók száma ezzel 320-ra, a Volán-taxiké több mint ezerre nő. Aratás végén Mindössze kétszer zavarta meg az időjárás az idei aratást. Július 20-a körül és a napokban. Nagyon kellett az eső. Az emberek, akik már hetek óta, kora hajnaltól késő estig talpon voltak, hiszen hétköznap, vasárnap egyaránt dolgoztak, 1 2 napra pihenni szerettek volna. A takarmánynövényekre viszont valóságos áldás volt az eső. A gabona nagy része fedél alá került. Az aratást 90 százalék körül már teljesítették az üzemek. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek többsége a csütörtök reggeli esőzésig befejezte a nyári betakarítást. Néhány gazdaságban az utolsó táblák vágását zavarta meg a zápor. A termés eredményéről még korai lenne beszélni. Mindenesetre annyit tudunk, hogy a megye déli részén 20 mázsa körül alakul a holdankénti hozam. A Körösök térségében az üzemi átlagtermések nagy szóródást mutatnak. Hat mázsától 13 mázsáig, sőt 24 mázsáig váltakoznak. A megyei átlagtermést ezekből majd , csak egy későbbi időpontban számítják ki. Az idei viszonylag igen kiváló búzatermés tanúsítja, hogy érdemes volt tavaly ősszel, sőt már tavaly nyáron is megkülönböztetett figyelmet fordítani a kenyérgabona-termesztés előkészítésére. A megye politikai, társadalmi életének irányítói egy évvel ezelőtt nagyon sokat vitatkoztak állami gazdasági és termelőszövetkezeti vezetőkkel a talajmunkán és a műtrágya felhasználásán. Akkor jelentő® műtrágyakészletek voltak az üzemekben és az AGROKER telepein. A sok vitának végül is az lett az eredménye, hogy a műtrágyát kiszórták. Az eredménye az idei jó gabonatermés, amely az eddigi tapasztalatok szerint túlhaladja az 1969. évit, melyet akkor rekordnak nyilvánítottak. Az idei jó búzatermés arra ösztönzi az üzemi vezetőket, hogy a jövő évi kenyérgabonavetéshez ugyanúgy készüljenek fel, mint a múlt esztendőben. Az aratás úgynevezett járulékos munkáiról lenne szó. Ezek a szalma lehúzása kaplazása, bálázása, a tarlók hántása, az istállótrágya kihordása, alászántása és az alapműtrágya kiadagolása. A járulékos munkák sajnos nehezen mennek. Egyes üzemi vezetők ezt azzal magyarázzák, hogy minden épkézláb géphez értő embert az aratáshoz osztottak be. A szántótraktorok üzemeltetése egy műszakban ezért jelent nehézséget. Most azonban, ahogy az aratás végefelé járunk, egyre sürgetőbben vetődik fel a kérdés: az aratás jó üteméhez képest üzemeinkben vajon tovább tudják-e folytatni a nyári munkákat? A válasz csak egyértelmű igen lehet. A gépek és az emberek adottak a nagy munkához. Meg kellene szervezni a műszakokat, hogy az emberek minél nagyobb teljesítményt sajtoljanak ki a gépekből. A mezőkovácsházi Új Alkotmány Tsz-ben, a vésztői Aranykalász Tsz-ben, a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz-ben, a békéscsabai Lenin Tsz-ben, a Bánkúti Állami Gazdaságban, Orosháza és Kondoros környékén jól haladnak a tarlók rendbetételével. Helyenként már két műszakban szántanak a traktorokkal azért, hogy augusztus végére az összes gabonaföldet megforgassák. Most az lenne a legkívánatosabb, hogy az őszi betakarításig valamennyi gabonatarló mélyen is fel legyen szántva. Csakis így előzhető meg, hogy októberben, novemberben ezzel a munkával ezeken a területeken már ne kelljen vesződni. Dunai Károly