Békés Megyei Népújság, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-28 / 73. szám
Losonczi Pál látogatása Baranya megyében Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke kedden az esti órákban Baranya megyébe érkezett. Pécsett, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának székházában dr. Nagy József, a megyei pártbizottság első titkára, Horváth Lajos, a megyei tanács elnöke és Bocz József, a megyei pártbizottság titkára fogadta a vendéget. Szerdán délelőtt Losonczi Pál eszmecserét folytatott Baranya és Pécs párt- és állami vezetőivel, s ennek során dr. Nagy József, a megyei pártbizottság első titkára adott tájékoztatást a megye és a város politikai, társadalmi, gazdasági helyzetéről, fejlődésének eredményeiről és gondjairól. . Az Elnöki Tanács elnöke ezután a helyi vezetők társaságában ellátogatott a város legfiatalabb felsőoktatási intézményébe, a Pollack Mihály Műszaki Főiskolára. (MTI) Népi ülnökök értekezlete az SZMT-nél 1973. január 1-én a Területi Munkaügyi Döntőbizottságot felváltotta a Munkaügyi Bíróság. Ez lett a munkaügyi viták legfelsőbb megyei fóruma. A feladatköre is kibővült. A járásbírósághoz tartozó két percsoport, mégpedig a leltárhiánnyal és a foglalkozási betegséggel kapcsolatos kártérítési perek is a Munkaügyi Bírósághoz kerültek. Tegnap, március 27-én Békéscsabán, az SZMT székházában a Békéscsabai Munkaügyi Bíróság ülnökei értekezletet tartottak. Lipcsei Imre, az SZMT osztályvezetőjének megnyitó szavai után dr. Balla József, a Munkaügyi Bíróság elnöke beszámolt a múlt évi munkáról. Az értekezleten részt vett dr. Molnár Dániel, a SZOT közgazdasági osztály vezetőhelyettese és dr. Bernáth István, az Igazságügyi Minisztérium területi instruktora. 1973-ban a Békéscsabai Munkaügyi Bírósághoz 452 peres ügy és 629 végrehajtási lap iránti kérelem érkezett. A perek közül 98 fegyelmi ügy volt, 96 munkabérrel, 51 munkaviszonnyal, 50 leltárhiánnyal, 46 ügy pedig kártérítéssel állt kapcsolatban. A fegyelmi ügyek száma azt igazolja, hogy a vállalatok egyre nagyobb súlyt fektetnek a munkafegyelem megszilárdítására. A vállalati munkaügyi döntőbizottságok határozatai megalapozottak. A kártérítési perek száma viszonylag kevés, s nem tükrözi a vállalatok által elbírált ilyen jellegű ügyek számát. A tapasztalat az, hogy a kártérítési ügyek első fokon megnyugtatóan rendeződnek. A Munkaügyi Bíróságnál 67 ülnök tevékenykedik. Többségük nagy gyakorlattal és élettapasztalattal rendelkezik és hatékonyan segítik az ítélkezési munkát. Kerékpárút épül Békéscsabán Közel félmilliós költséggel kerékpárút épül Békéscsabán, a Bartók Béla úton, a Dózsa György út—Temetősor közötti szakaszon. Tervezik, hogy a kerékpárutat mindkét irányban kiépítik. A munkát a városi tanács kivitelező részlege végzi. , (Fotó: Remény) / l . VETERÁNOKKAL TALÁLKOZTAK (3. oldal) TETSZETT — NEM TETSZETT (3. oldal) A PEDAGÓGUS ÍRJA (4. oldal) ffiRl Kádár János Nyíregyházán és Fehérgyarmaton Kádár János, az MSZMP KB első titkára Szabolcs-Szatmár megyei látogatása során szerdán délelőtt a megyei pártbizottság székházában találkozott a megyei párt-végrehajtó bizottság tagjaival. Dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára köszöntötte és tájékoztatta Szabolcs-Szatmár helyzetéről, fejlődéséről, s a további fejlesztés terveiről. Kádár János válaszában megköszönte a szívélyes fogadtatást, s visszaemlékezve korábbi látogatásaira, elismeréssel szólt a megye életének fejlődéséről, és beszélt a további haladás főbb teendőiről. Ezután a Taurus Gumiipari Vállalat nyíregyházi gyáregységébe látogatott. Dr. Horváth László, a Taurus Gumigyár vezérigazgatója és Gergely Ferenc, a nyíregyházi gyár igazgatója tájékoztatta Kádár Jánost. A gyár jól példázza az iparosítás hatását az egykor elmaradott, szegény megye felemelkedésében, lakosainak boldogulásában. A 60-as évek elején az egykori kukoricaföldek helyén nőtt ki a gyár, amely fennállásának rövid évei alatt nemzetközileg is jó hírnevet vívott ki magának. Termékeit 30 országba exportálja, és egyebek között a világ kemping-cikkeinek 17 százalékát termeli. A megye életére is jelentős befolyást gyakorol a nyíregyházi gumigyár tevékenysége. Ezt a többi között az is mutatja, hogy 3 millió forinttal járult hozzá a nyíregyházi bölcsődei és óvodai ellátás fejlesztéséhez. Az itt folyó munka színvonalárajellemző, hogy a magyar vegyiparban elsőnek vezették be a „Dolgozz hibátlanul” mozgalmat. A gyárban dolgozó egyetemi végzettségű műszaki és közgazdász szakemberek, vegyész-, gépész- és elektrotechnikusok száma egymagában annyi, mint ahány, ilyen szakember a gyár építése idején az egész megyében volt. A Taurus nyíregyházi gumigyára már az V. ötéves tervben a magyar nehézvegyipar egyik fellegvára lesz. A mai gyár mellett két új üzem épül, ahol nagy mennyiségű gumiabroncsot gyártanak majd a legkorszerűbb technikával és technológiával. Tóth Emil, a pártszervezet csúcstitkára ismertette ezután a párt- és társadalmi szervezetek munkáját, Molnár Sándorné, a szakszervezeti bizottság titkára pedig a szakszervezeti mozgalom tevékenységéről szólt. A tájékoztatókat üzemlátogatás követte. Megtekintették a kemping, és a kerékpárköpenyt gyártó üzemet. Kádár János szívélyesen elbeszélgetett a dolgozókkal, köztük Veres Máriával, a Kaffka Margit Szocialista Brigád vezetőjével és Mikulás Ferencnével, a nemrég alakult Váci Mihály brigád vezetőjével. A dolgozók nevében Virág Magdolna virágcsokrot nyújtott át a kedves vendégnek. Kádár János búcsúszavaiban köszönetet mondott a szívélyes (Folytatás a 2. oldalon) Megkezdődött a nyerstéglagyártási idény A tapasztalatok szerint a Békés megyei Tégla és Cserépipari Vállalat Békés és Csongrád megyei hagyományos téglagyáraiban a megelőző évinél is tervszerűbben és jobban sikerült a téli nagyjavítás. És bár az előkészületek megfelelőbbek voltak, a megnövekedett nyers- és égetett téglakészletek miatt mégsem volt szükség arra, hogy korábban megkezdjék a nyersgyártási idényt. A két megye hagyományos téglagyáraiban március 20-tól kezdődött el a gyártás. Március 26-án három gyár kivételével már mindenütt dolgoznak az emberek és a prések. A Szentesi I. számú Téglagyárban a folyamatban levő rekonstrukció miatt előreláthatóan április elején látnak hozzá a termeléshez. Battonyán és Békésen pedig a múlt évről áthúzódó magas nyerstéglakészlet nem tette szükségessé a korábbi idénykezdést. Battonyán valószínűleg a hét végén, Békésen pedig április közepén kezdődik el a nyerstéglatermelés. A vállalat gondoskodott arról, hogy addig is foglalkoztassák a békési nyersgyártó brigádot. Ezért a brigád tagjait a vállalat saját autóbuszával naponta szállítják be a Békéscsabai I. számú Téglagyárba, ahol viszont munkaerőhiánynyal küzdenek. Évente tízmillió négyzetméter húzott síküveget gyártanak Orosházán Szovjet-magyar kooperáció a KGST alapján Mint arról már hírt adtunk, az Üvegipari Művek Orosházi Húzott síküveggyárában megkezdődött az üveghúzás. Ezzel döntő szakaszához érkezett a mintegy másfél milliárd forintos beruházás, amely a gazdasági bizottság határozata alapján 1974. július 1-re készül el teljes egészében. A gyár óriáskemencéjét január közepén gyújtották be, s több héten át hevítették, míg elérte az 1500 Celsius fok hőmérsékletet. Az egyetlen kemence méreteire jellemző, hogy mintegy hatvan méter hosszú, tíz méter széles és 135 centiméter mély. Területe 650 négyzetméter, űrtartalma 2200 tonna. A kemencéből hat húzógép huszonegy méter magasra emeli az üveget, s eközben öt kezelői szinten figyelik, egyengetik útját. Ami a technológiát illeti, a KGST-kooperáció alapján szovjet eljárással dolgozik a gyár, s hazánkban itt alkalmazzák első ízben ezt a korszerű üveghúzási módszert. A korábbi, úgynevezett csónakos technológiával — amelyet a Salgótarjáni Üveggyárban alkalmaznak — egy gép kétszáz órát üzemelhet, a jelenlegivel pedig ezerötszáz órát. A minőség is lényegesen jobb, a csónakos eljárással gyártott üveg tíz százaléka első osztályú, a szovjet technológiával készülőknek hatvan százaléka az. Előnye még, hogy az üveg nem hólyagosodik, így optikai tulajdonságai kedvezőek. Ezáltal felhasználási területe is nagyobb, tükörnek, építészeti elemnek, gépkocsik ablaküvegének egyaránt megfelel. Ez utóbbi napbán a gyár kapcsolódik a járműprogramhoz, a Rába-Mann autóbuszokhoz szállít üveget. A teljes üzemelés idején évente tízmillió négyzetméter, 3—10 milliméter vastagságú üveg készül, mintegy négyszázmillió forint értékben. Ez a mennyiség fedezi a hazai igényeket és exportra is jut belőle. Az itt gyártott síküveg további feldolgozását is biztosították, erre épült a Hungaropán üzem Itt többrétegű, különböző vastagságú és nagyságú, különleges eljárással ragasztott üvegelemek készülnek. Az egyes rétegek közül kivonják a levegőt, így az üveg gyakorlatilag nem párásodik, s mint építészeti üvegelem sokoldalúan felhasználható. Korábban importból szerezték be az eredeti márkanevén Thermopán üveget, amelyből Orosházán az idén már százezer négyzetméter készül, s ugyancsak jut belőle exportra is. A síküveggyárral most már teljesnek tekinthető az orosházi üvegipari komplexum, amely az ország üvegtermelésének mintegy negyven százalékát adja, .