Békés Megyei Népújság, 1977. július (32. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-01 / 153. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1977. JÚLIUS 1., PÉNTEK Ara: 80 fillér XXXII. ÉVFOLYAM, 153. SZÁM Befejeződött az országgyűlés nyári ülésszaka Csütörtökön délelőtt tíz órakor a Parlamentben folytatta tanácskozását az országgyűlés nyári ülésszaka. Az ülésen megjelent Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai; ott voltak a Központi Bizottság titkárai, valamint a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az elfogadott napirendnek megfelelően Gergely István államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke tartotta meg beszámolóját a vízgazdálkodás helyzetéről és feladatairól. Gergely István beszámolója Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Elvtársak! Korunk egyik jellegzetessége világszerte, hogy fokozódik a víz iránti igény. Mind élesebbé válik az egészséges és elegendő vízért, ugyanakkor pedig a vizek kártétele elleni szüntelen küzdelem. Az állampolgárok milliói, amikor nem tűrik, hogy otthonukban haszontalanul folyjon el a víz, máris tevőleges részesei a takarékos vízgazdálkodásnak. Társadalmi méretű gazdálkodási folyamat részesei azok az üzemi munkások vagy termelőszövetkezetitagok is, akik hozzáértésükkel, lelkiismeretes munkájukkal észszerűen csökkentik a vízfelhasználást és kímélik tisztaságát. Köszönet és elismerés illeti a társadalmi munkások ezreit is, akik szervezetten, vagy öntevékenyen óvják vizeink minőségét. A több, jobb vízért és a vizek pusztításai ellen folytatott munka nemcsak gazdasági, hanem alapvetően társadalom- és életszínvonal-politikai feladat. Magyarországon a társadalmi, gazdasági fejlődés fontos feltétele, hogy biztonságban legyünk az árvizekkel szemben. Árvízvédelmünk fejlesztése világviszonylatban is kiemelkedő: a kiépített 4400 kilométernyi töltésrendszer az ország területének egynegyedét, rajta a lakosság felének értékeit közvetlenül védi. A mentett területen levő népgazdasági vagyon értéke 500 milliárd forintra becsülhető. A töltések fele már kellő biztonságot ad, másik felének kiépítése folyamatban van. Ez azt is jelenti, hogy az ágazat — az egészen rendkívüli katasztrófa kivételével — önerőből tud védekezni az árvizek ellen — mondotta többek között, majd az ivóvízről szólt. A lakosság ellátása egészséges vízzel — az életszínvonal egyik jellemzője. A vezetékes vízellátásban részesülő lakosok száma a tervidőszakban további egymillióval növekszik. 1980- ben megközelíti az ország lakosságának háromnegyedét. A víztermelő kapacitást napi 1 millió köbméterrel növeljük, ami megfelel a főváros nyári, napi csúcsfogyasztásának. Külön is foglalkozunk a nagy, munkáslakta városok és a közegészségügyileg veszélyeztetett kisebb települések vízellátási problémáinak megnyugtató és gyorsított megoldásával. A csatornázás a lakosság 43 százalékát szolgálja majd. Folytatjuk a szennyvíztisztító kapacitások bővítését is. Ennek során kiemelt feladatot jelent a környezetvédelmi szempontból leginkább érintett városok — Budapest, Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Kaposvár, Nyíregyháza, Szolnok, Szeged —, valamint a leglátogatottabb üdülőközpontok, elsősorban a Balaton vízminőségvédelmi problémáinak mielőbbi megoldása. Vízkészlet-gazdálkodásunk egyik fontos alapfeladata a több hasznú tározók, vízpótló rendszerek fejlesztése és ezzel a hasznosítható vízkészletek gyarapítása. A tervidőszakban — a IV. ötéves időszakhoz képest tízszeres — csaknem 300 millió köbméter tározótér építését irányoztuk elő. A Tisza-völgy vízgazdálkodásának fejlesztéseként befejezzük a kiskörei vízlépcső II. ütemét és előkészítjük a csongrádi vízlépcső megvalósítását. A Körösök csatornázására már üzembe helyezés előtt áll a körösladányi vízlépcső. A tervek szerint 280 kilométer hosszúságú árvízvédelmi töltést erősítünk meg. Emellett az árvízmentesítésnek olyan új, komplex módszereit is alkalmazzuk, mint a veszély esetén igénybevehető tározók, vagy az árapasztó csatornák létesítése. A tervidőszak felelősségteljes feladata a vizek minőségének, a vízi környezetnek a védelme. A környezetvédelmi törvény értelmében célul tűzzük ki, hogy mielőbb megállítsuk élővizeink szennyeződését, majd javítsuk tisztaságát. Ez a cél csak a vállalatok, szövetkezetek, intézmények és az állampolgárok cselekvő összefogásával érhető el. Ezért e helyről is kérünk mindenkit, hogy vizeink tisztaságáért, természeti környezetünk hatásos védelméért álljuk útját az elkerülhető szennyezésnek, óvjuk pótolhatatlan vízvagyonunk tisztaságát. Az V. ötéves terv során vízgazdálkodás-fejlesztésre 44 milliárd forintot fordítunk. Ennek kereken kétharmadát települések vízellátásának, csatornázásának és a szennyvíztisztításnak fejlesztésére, a többit vízkárelhárítási létesítményekre és a mezőgazdasági vízgazdálkodás fejlesztésére irányoztuk elő. A vízgazdálkodás fejlesztését alapjaiban érinti, hogy a helyi, olcsóbb vízkészletek kimerülése miatt csak növekvő ráfordítással tudjuk az újabb vízigényeket kielégíteni. E tendenciát erősíti, hogy a fejlődés a környező országokban szintén erőteljes lesz, következésképpen a hazánkba érkező vízkészletek csökkenésével és a vízminőség romlásával, tavaszszal pedig a károsnagyvizek emelkedésével lehet számolnunk. A vízgazdálkodás fejlődését tehát mindinkább a célok és a területek integrálódása jellemzi. Ezért nagyobb figyelmet kíván az arányos, előrelátó fejlesztés. A hosszú távú fejlesztési időszak kiemelt feladata a Tisza-völgy vízpótlásának fokozása, vízlépcsők, tározók, vízátvezetések létesítésével. Az erre irányuló elképzelések sorából kiemelkedik a Duna—Tisza-csatorna terve és jelentősége. Megépítése idővel a Tiszamenti vízellátás és gazdaságfejlesztés kulcskérdésévé nő. Ez a mű a Duna—Tiszaközi térség fejlődésében is fontos szerepet játszik majd és a kelet—nyugati irányú hajózóút megteremtésével nemzetközi érdekűvé válhat. A Duna jelentősége hazánk vízgazdálkodásában és víziközlekedésében egyre nagyobb lesz. Mint víziút, különösen a Duna—Rajna— Majna-csatorna megnyitását követően kap a mainál jóval nagyobb hangsúlyt. Már erre is tekintettel leszünk a Csehszlovákiával közösen megvalósítandó gabcikovoi nagymarosi vízlépcsőrendszer építésénél, melynek előkészítése folyamatban van. E 15 éves tervidőszakban célszerű megkezdeni a Dráva-hasznosítás létesítményeinek építését is. A közép-dunántúli és északmagyarországi térség további fejlesztése pedig feltételezi a több hasznú vízgazdálkodási rendszerek kiépítését, ezáltal a kiemelt értékes bányavizek tömeges hasznosítását is. A Balatonnal összefüggő vízgazdálkodási feladatokat nemcsak most, még inkább a jövőben kezeljük kiemelten. A Kis-Balaton rendezésével és újraélesztésével javítjuk majd a tó vízháztartását. Ezzel csökken az iszapolódás és kedvezőbben alakul a tó vizének tisztasága is. A Balatont körülölelő regionális vízellátó és csatornarendszer kiépítést javítja az üdülőkörzetben a vízszolgáltatásokat, de egyúttal fontos környezetvédelmi érdek is. Minisztertanácsunk összehangolt intézkedéseket foganatosított a Balaton egész vízgyűjtő területének fejlesztésére, hogy legnagyobb természetes tavunk és közvetlen környezete a civilizáció hatásaként állagában ne romoljon, hanem tovább fejlődjön. Hasonlóan fokozott figyelmet fordítunk a Velencei-tó fiatalítására, a ráckevei Duna-ág és a Fertő-tó fejlesztésére is. A távlati fejlesztés további lényeges eleme a nemzetközi vízügyi, vízgazdálkodási együttműködés. Az öt szomszédos országgal kötött kétoldalú vízügyi egyezményeink a közös vízgazdálkodási kérdésekben megfelelő alapot adnak. Törekszünk a kétoldalú vízügyi egyezmények továbbfejlesztésére, arra, hogy azok az egységes vízgyűjtő területre kiterjedő vízügyi együttműködéssé váljanak. E törekvések megvalósításának hatékony fóruma a KGST. A komplex program kiemelten kezeli a Tisza- és Duna-völgyi együttműködést, a vizek szennyezés elleni védelmét és a tagállamok népgazdaságának megfelelő vízellátását. Ennek jegyében már — a világon egyedülállóan — elkészült az öt Tisza-völgyi szocialista ország közös terve e nemzetközi vízgyűjtő fejlesztésére. A gazdasági együttműködésnek tehát széles perspektívája nyílik a KGST-n belül a vízügyi szolgálat számára is. Ehhez új típusú együttműködési formák is kialakulóban vannak. A nemzetközi vízgazdálkodási együttműködés fontos területét jelentik a kétoldalú műszaki-tudományos együttműködési megállapodások.A magyar—szovjet együttműködés eredményeképpen például földmunkagép-parkunk zöme szovjet termék, az észak-pesti szennyvíztisztító telep szovjet berendezésekkel és szovjet tervek alapján épül. Valamennyi KGST-tagországgal, több nyugati és fejlődő országgal is van hasonló megállapodásunk. A magyar vízügyi szakemberek tevékenyen részt vesznek a nemzetközi szakmai életben, elsősorban az ENSZ különböző szerveinek munkájában. • • • A napirend keretében felszólalt Cselőtei László, Pest megyei, Vadkerti Miklósné Heves megyei, Radnóti László Somogy megyei,Csörgits József Zala megyei, dr. Komócsin Mihály Csongrád megyei, Palóczi Lajosné Szabolcs-Szatmár megyei, Szűcs János Szolnok megyei, Farkas Pál Borsod megyei, Barcs Sándor budapesti, dr. Vámos Marietta Pest megyei, ifj. Pintér István Baranya megyei, Hütter Csaba Nógrád megyei, Hárs József Veszprém megyei, Szigeti Gáborné Békés megyei, Nagy Csaba Bács-Kiskun megyei, képviselő. (Folytatás a 3. oldalon) Öntözik a sárgarépát Újkígyós határábanFotó: Veress Erzsi Az iparszerű termelési rendszerekről Tegnap, június 30-án az iparszerű termelési rendszerek tevékenységéről, hasznáról, jövőjéről tárgyalt a Körösök Vidéke Tsz-eki Területi Szövetségének elnöksége. A munkában részt vett Csatári Béla, a párt megyei bizottságának titkára, valamint az iparszerű rendszerek meghívott képviselői. Dr. Oláh József, a tsz-szövetség megbízott titkára arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy a napirend megvitatása rendkívül hasznos volt, mert reflektorfénybe vette az eredményeket, s egyben rámutatott a technológiai fegyelem betartásának fontosságára. A szövetség elnöksége 5 év gyakorlati tapasztalatát vizsgálta meg. Megállapította: az iparszerű termelési rendszerek a megye északi területein is tért hódítottak, forradalmasították a mezőgazdasági termelést. Kiugró termelési sikerekhez vezettek, ugyanakkor a termésátlagokban, a hozamokban olyan üzemek közötti szóródások tapasztalhatók, melyek újabb tartalékot jelentenek további gazdaságszervező munkánkban. Egyértelműen állapította meg az elnökség, hogy a megye északi területén rendkívül fontos a növénytermesztés alapműveleteinek jó elvégzése, a műtrágyák és a vegyszerek előírás szerinti kiadagolása, mert különben nem képzelhető el a termelésben alkalmazott korszerű fajták hatékony alkalmazása. A vitában részt vevők állást foglaltak az előírt technológiai fegyelem betartása mellett, melyet összekötöttek az üzemben foglalkoztatott vezetők szakmai felkészültségével. A termelési rendszerekről, sajnos, keveset hallanak szakközépiskoláinkban és egyetemeinken. Talán éppen ezért fogadta el az elnökség Balogh Sándor indítványát, mely szerint az elnökség elé került anyagot megküldik a szarvasi főiskolának, valamint a debreceni és a gödöllői Agrártudományi Egyetem Békés megyei diákklubjának. Ismerjék meg a leendő diplomások a Békés megyében szerzett üzemi tapasztalatokat, melyekről a tanácskozáson részt vevő iparszerű rendszerek megbízottai nagy elismeréssel szóltak. A nádudvardi Vörös Csillag Tsz kebelén belül működő KITE (Kukorica és Iparinövény-termesztő Rendszer) az ország 14 megyéjére terjeszti ki működését, s a megyék között Békés az első helyet foglalja el. Szó volt a továbbiakban az anyagi, műszaki felszereltség teljesebbé tételéről és a soron levő munkák közül az aratásról. A búzatermés jónak ígérkezik, most az a legfontosabb, hogy a veszteségek minden elképzelhető módon történő csökkentésével takarítsák be üzemeink a tavalyinál is jobbnak mutatkozó kenyérnek valót. D. K. Ma este bemutató a gyulai Várszínházban Feláldozhatja-e más nemzetek szabadságát egy nép, a saját függetlenségéért? Büntetlenül sohasem. A lehetetlennel is szembeszállna, a sárkányt is megzabolázná a magyar Don Quijote, Niklay István. Szövetséget kötne még a zsarnok Bismarckkal, Napóleonnal is a magyar nép boldogulásáért. Kétségbeesett, reménytelen harcát utolsó leheletéig folytatná, de saját hívei is elfordulnak a megvalósíthatatlan eszméktől. A kalandos történelmi témájú mű, Hernádi Gyula Szép magyar tragédiája először szólal meg színpadon, a gyulai vár történelmi ihletettségű falai között, ma este fél 9 órától. A drámát Szinetár Miklós Kossuth-díjas rendező állította színpadra. A főszereplők sorában vidéki és fővárosi színészek neveivel találkozunk. Fülöp Zsigmond, Szoboszlay Sándor, Bősze György, Hámori Ildikó, Borbás Gabi, Kránitz Lajos, Szombathy Gyula, Bicskei Károly, Tyll Attila, Cserényi Béla és még sok más jól ismert művész kelti életre a dráma szereplőit.