Békés Megyei Népújság, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-05 / 4. szám
A Fejér megyei Csór község kisiskolásai a falu egykori használati tárgyait, munkaeszközeit Madarász István történelemtanár vezetésével gyűjtötték össze. A kiállítás legérdekesebb darabja egy 1826-ban készített szőlőprés (MTI Fotó : Rózsás Sándor felvétele — KS) ■■■ Változások a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek megkülönböztetett támogatásában 1978. január 1-től a kedvezőtlen adottságú tsz-ek állami támogatásában változtatásokra kerül sor; az intézkedések több mint 300 tsz-t és 60—70 szakszövetkezetet érintenek, ezek a gazdaságok tartoznak ugyanis a 14 aranykoronánál kisebb értékű földdel rendelkező üzemek körébe. A gazdaságilag elmaradt, alacsony eszközértékű üzemek sorába — ezt a kategóriát 1976-tól tartják nyilván — további 73 tsz tartozik; ezekre a közös gazdaságokra a valamivel nagyobb termelési eredmények jellemzőek, de teljesítményük általában még mindig jelentősen elmarad az országos átlagtól, s ezért szintén megkülönböztetett támogatásra szorulnak, ha nem is olyan mértékben, mint a kedvezőtlen adottságú tsz-ek. A kedvezőtlen adottságú közös gazdaságok állami támogatást és árkiegészítést kapnak gazdálkodásuk anyagi egyensúlyának biztosítására, illetve fejlesztési eszközeik kiegészítésére. A gazdaságok középtávú fejlesztési terveket készítettek, ezeket a megyei tanácsok hagyták jóvá, s ennek alapján pályázhatják meg a fejlesztési hozzájárulást, amelyet bizonyos szempontokhoz kötnek. (A tervek különben messzemenően figyelembe veszik a helyi lehetőségeket, s általában extenzívebb fejlesztést irányoznak elő például a juhászatban a szarvasmarhatartásban, vagy egyes szántóföldi növények termesztésénél.) Az állami támogatás formája annyiban változott meg, hogy 1978. január 1-től ezek a tsz-ek nem csupán az egy főre jutó bruttó jövedelem alapján kaphatnak állami támogatást, hanem figyelembe vehetik az egy hektárra jutó nettó állóeszközértéket is. A rendelkezés szerint, ha az egy hektárra jutó nettó állóeszközérték 16 ezer forintnál kevesebb, akkor visszafizetési kötelezettség nélkül, 16—18 ezer forint között legalább 50 százalékos visszafizetési kötelezettséggel, 18 ezer forintnál magasabb állóeszközértéknél pedig teljes visszatérítési kötelezettséggel engedélyezheti a megyei tanács a fejlesztési hozzájárulást. A gazdaságilag elmaradt tsz-ek szintén kaphatnak állami támogatást, de ennek odaítélésénél magasabb állóeszközértéket vesznek alapul. " Miután az elmúlt évi elemzések során kiderült, hogy a kedvezőtlen adottságú tsz-ek közül egész sor hátrányban van az árkiegészítés elbírálásánál — ez egy másik támogatási forma, amelyet az értékesített termékek után számolnak el a gazdaság javára — most a domb- és hegyvidéki tsz-ek támogatására kisebb mértékben emelték az árkiegészítést: 7 aranykoronáig 12 százalékos, 7—10 aranykorona között pedig 8 százalékos árkiegészítést számolhatnak el. Ez az intézkedés némiképpen ellensúlyozza a domb- és hegyvidéki gazdálkodás nehézségéből eredő pénzbevétel-kiesést, illetve az átlagosnál nagyobb termelési költségeket. ■ A Jég Aki nehéz helyzetben S gyorsan feltalálja magát , és mindig tudja, hogy • mit kell tennie, arra mondják: a jég hátán is í megél. Gondolom, azért I nem szívesen él ott. Mint S ahogy más sem. Külö■ nősen, ha a jég nemcsak a korcsolyapályát, hanem az utcákat, járdákat S is borítja, ami gyakran S előfordul téli időben. Valamikor szabály S volt, hogy a házak tulajdonosainak, illetve a házfelügyelőknek — külön kérvény nélkül — le kell homokkal vagy fa- S lakkal szórniuk a járdát, • ha jég képződik rajta. • Bizonyára ma sem más S az előírás, csak az illetékesek éppen nem mindig csinálják és nem is ■ igen ellenőrzi őket senki. Emiatt aztán szinte • élet- vagy legalábbis ! balesetveszélyes a gyaloglás. Főként az idősebbeknek, meg például a ■ terhes asszonyoknak és • mindazoknak, akik képtelenek a jég hátán megélni. ro. Tavaszvárás a vetőmagboltban Bár még jól benne járunk a télben, a gazdák nagy része már készül a kikeletre és megkezdték az előkészületeket a koraiak elvetésére. A kertekben, telkeken állítják a fóliasátrak vázait, sőt több helyen már meg is kezdték a betelepített sátrak fűtését is. Vajon zavartlanul készülhetnek, van mindenből elegendő a jövő évi zöldségszükséglet termesztéséhez? Erről tudakozódtunk a békéscsabai vetőmagboltban. — Valamivel korábban kezdtük a felkészülést, mint az elmúlt évben — sorolja az üzletvezetőnő — és a vetőmagok túlnyomó része már a polcainkon áll. A tavaly még hiánycikknek számító lucernából, mákból is van elegendő mennyiség. A forgalom még érthetően nem nagy, hiszen korán van még, mindenesetre azok, akik fólia alatt termesztenek zöldséget, már megvásárolták a korai vetőmagokat. Karalábéból, karfiolból, petrezselyemből, uborkából, paradicsompaprikából, retekből már tetemes mennyiséget árultunk. Nem tudnám megmondani hány tasak vetőmag van, több tízezerre tehető a számuk, és értékük meghaladja az egymillió 100 ezer forintot. Sajnos, ami az egyre jobban keresett kisgépeket illeti, az idén sem várható lényeges javulás a tavalyi évhez viszonyítva. A nagyon keresett, Szegeden gyártott, úgynevezett RK—01 rotációs kapából a múlt negyedévben mindössze ötöt kaptunk, ami szinte órák alatt elfogyott. Az idén harmincat rendeltünk ebből a rendkívül hasznos kis gépből, nem tudom, megkapjuk-e mindet, a szállító cég tavaly is adós maradt néhánnyal. Jobb a helyzet a permetezőgépekből, ebből van elegendő, a tömlők már itt vannak, az öntözőberendezések csak később érkeznek. Hasonlóan jó a helyzet virágmagvakból és virághagymákból is. Nagy része ennek is megérkezett, februárban várunk még egy szállítmányt, különböző virághagymákból. Némileg akadozik az állati takarmánytápok szállítása, a gyártó cégtől úgy tudjuk, január végétől már erre sem lesz különösebb panasz. Növényvédő szerekből, műtrágyákból megfelelő az ellátás. Új termékekkel jelentkezett a Vetőmag Vállalat, úgynevezett drazsírozott vetőmagokkal kísérletezik, amelynek lényege az, hogy a magokat tápdrazsékban hozza forgalomba, petrezselyemnél, reteknél, sárgarépánál, salátánál, ez lényegesen gazdaságosabb a hagyományosnál, ugyanis nincs szükség egyelésre. A zöldségtermesztésnél tapasztalható termelő kedvet jelenti az is, hogy boltunk az elmúlt évben csaknem kétmillió forinttal teljesítette túl 13 és fél millió forintos tervét. —be— Módosított rendezési terv Gyulán Gyulán öt évvel ezelőtt hagyta jóvá a tanács végrehajtó bizottsága a belváros részletes rendezési tervét. Ennek megfelelően folyamatban van a Szabadság tér, a Béke sugárút nyugati oldala, valamint az autóbusz-pályaudvar környékén a szanált épületek bontása, ahová lakásokat építenek. Az V. ötéves terv kereskedelemfejlesztési feladatainak egyeztetése során szóba került a belváros, valamint a lakóterület közétkeztetésének biztosítása céljából egy 1000 —1200 négyzetméter alapterületű önkiszolgáló étterem építése. Ennek érdekében többszöri egyeztetésre került sor a Békés megyei Vendéglátóipari Vállalat, a Békés megyei Tanács V. B. illetékes osztálya, a Szegedi Tervező Vállalat, valamint a város vezetői között. Kereskedelmi és városrendezési szempontok figyelembevételével — több alternatíva megvizsgálása után — az étterem építésére legalkalmasabb területnek látszik a Béke sugárút és a Tanácsköztársaság út sarkán levő terület. Az elképzelések szerint itt épül meg a kétszintesre tervezett, a városképbe jól beillő önkiszolgáló étterem a kapcsolódó létesítményekkel. KRESZ-játszótér épül Dévaványán A dévaványai Nagyközségi Tanács legutóbbi ülésén elfogadta a tanács 1978. évi költségvetési és fejlesztési tervét. A rendelkezésre álló bevételek behatárolják a fejlesztéseket. Éppen ezért elsősorban az intézmények szinten tartása a cél. A felújításra szánt pénzből pedig a napköziskonyhát építik újjá. Ebben az évben a költségvetés 109 százalékkal nagyobb összeggel gazdálkodik, mint tavaly, amely eléri a 14 millió forintot. Szociális és egészségügyi célokra 136 ezer forinttal fordítanak többet. Emelik a szociális segélyeket és bővítik a házi szociális gondozó hálózatot. A művelődési ház, a könyvtár, az iskola fenntartásához 174 ezer forinttal több áll rendelkezésre, mint 1977-ben. A fejlesztési alap 1,1 millió forintjának nagy részét a vízellátás javítására, belvízrendezésre költik. Ezenkívül KRESZ-játszóteret építenek a kicsinyeknek. Természetesen számítanak a lakosság, az üzemek kollektíváinak társadalmi munkájára is, amelynek értéke a tervek szerint 2,5 millió forint lesz. Bővülő építőipari áruszállítás A lakosság ellátásának javítása érdekében az építőanyag-ipari termelés növekedésénél nagyobb ütemben, 6 ,7 százalékkal bővítik az idén a belkereskedelmi áruszállítást az iparág üzemei. A Finomkerámiaipari Művek az idén összesen 1 950 000 négyzetméter falburkoló csempét szállít a belkereskedelemnek, amely 900 ezer négyzetméter import csempét is beszerez. Égetett téglából egymilliárd 370 millió darabot szállít az ipar, s a mennyiségi igények kielégítésén túl a korábbinál nagyobb arányban ad kisméretű téglát, ami már 27 százaléka az idei belkereskedelmi szállításoknak. Égetett tetőcserépből, azbesztcement tetőfedő lemezből, hullámlemezből a keresletnél nagyobb a kínálat. 1978. január 5., csütörtök o Gondolatok a vidéki ipartelepítésről Az országgyűlési képviselők megyei csoportja legutóbbi ülésén mélyrehatóan elemezte megyénk iparfejlesztését. Meggyőződéssel támogatták és támogatják a megyei pártbizottság és a megyei tanács célszerű, gazdaságos és észszerű iparfejlesztési erőfeszítését. Kevésbé megnyugtató viszont az, hogy a további iparfejlesztést az elmúlt tervidőszakban jelentősen befolyásolta, hogy önálló megyei székhellyel rendelkező vállalat csak három működik megyénkben: a kötöttárugyár, a Kner Nyomda és az állami építőipar. Ezeken kívül kilenc tröszti vállalat és 22 különböző gyáregység, így az állami iparban foglalkoztatottaknak csaknem 80 százalékát tröszti, illetve megyén kívüli székhelyű vállalatok alkalmazzák. Az ilyen függőségi helyzet sokszor nem kívánatos és megoldhattatlan problémákhoz vezetett. Mégis miért volt e telephelyek elfogadására szükség? Ismeretes, hogy megyénkből az ország egyik legjobb adottságú mezőgazdasági területéről a korábbi években, évtizedekben sok ezren vándoroltak el ipari munkában való elhelyezkedés miatt. A mezőgazdaság gyorsuló gépesítése miatt hosszú távon nem tudja ellátni munkával a területén levő lakosságot. Most, ahol ipari munkahelyek létesültek, városokban és nagyközségekben, már-már munkaerőhiánnyal küszködnek. Adatok bizonyítják, hogy a megye ágazatai túlteljesítették az országos és a megyénk célkitűzéseit. Kétségtelenül végig kell gondolni a vidéki városok és nagyközségek iparosítása mellett és ellene szóló érveket. Hiszen még arról is vitatkoznak szakemberek, hogy a hagyományos mezőgazdasági területen miféle szerepe lehet az iparnak? Megyénk ipari termelése kézzelfogható választ ad erre. Csupán két adat. Megyénk összipari termelése (szövetkezeti ipar nélkül) 1977-ben 15 milliárd forint volt, amely csaknem 13 százalékos növekedésnek felel meg az elmúlt évhez képest. Az állami építőipar termelési értéke meghaladja az egymilliárd forintot. A megye lakosságának foglalkoztatásáról ez esetben nem is szólunk. Persze ez csak egyetlen szempont. Mindenütt el kell dönteni, szükséges-e egyáltalán ipart létesíteni vagy sem? Általánosságban senki sem vitatja már a vidéki ipartelepítés fontosságát. Attól azonban messze vagyunk, hogy a vidékre telepített ipar gondjai megszűnjenek. Különösen a telephelyekre érvényes ez. Bár az országgyűlés legutóbbi ülésén elfogadott vállalati törvény a tröszti vállalatoknak, illetve gyáregységeknek nagyobb mérvű önálló gazdálkodási feltételeket biztosít — ám a fejlesztési szó a központban marad! Az is igaz, hogy új ipar telepítése sokkal drágább, mint a meglevők rekonstrukciója, és nincs szükség alacsony hatásfokkal működő üzemekre. Akkor fejlesszük a meglevőket! Megyénkben is a IV. ötéves terv időszakában az ipar területi fejlesztése dinamikus volt. Az iparfejlesztési alap lehetőséget adott az elmaradott területeken, hogy olyan ipar települjön, amely a foglalkoztatási gondokat megoldja. Így Szeghalom térségében a nők munkába állítására létesült a Fővárosi Ruhaipari Vállalat szeghalmi gyáregysége, majd paplanüzeme. Ugyancsak Szeghalmon kialakult a Csepel Autógyár IV. számú gyára, amely bővült a MEZŐGÉP Vállalat körösladányi és dévaványai gyáregységével. Az iparban egyidejűleg megvalósított fejlesztések lehetővé tették, hogy az átvett üzemek elérjék a középüzemi szintet. Hogyan tovább? További fejlesztés megvalósítására lenne szükség a Csepel Autógyár IV. számú gyáránál, mintegy 200 millió forintos beruházási összegben. A Pamuttextilművek békéscsabai és mezőberényi gyáregysége már nem felel meg a biztonsági és technológiai követelményeknek, ezért a rekonstrukcióra szükség van. Az ugyancsak iparilag elmaradottként szereplő mezőkovácsházi járásban az állami ipar fejlődésnek indult, a MOM battonyai gyáregységének üzembe helyezésével és az egyesült villamosgyár mezőkovácsházi településével. Az ÉVIG Mezőkovácsházán az átvett telepen fejlesztést irányzott elő. A jelenlegi tapasztalatok szerint sürgős intézkedésre van szükség a gabona- és zöldségtároló terek növelésénél megyénkben. A feldolgozóiparban többletkapacitástkell biztosítani a Békéscsabai Konzervgyárban és a Békéscsabai Hűtőházban, ami várhatóan 1979—80-ra megvalósul. Szükség lenne a ZÖLDÉRT keretén belül tároló készítésére. Békés, valamint a környező megyék tejtermelésének hasznos feldolgozása már jelenleg is nagy problémát jelent. A tejtermelés közeljövőbeni növekedése intézkedéseket sürget. A jelenlegi feldolgozási rendszerrel hasznosítani a növekvő tejmennyiséget már nem lehet, ezért felvetődik egy évi 600 vagon kapacitású sajtgyár megépítésének szükségessége. A leendő sajtgyár napi 200-300 ezer liter tejet dolgozna fel Békés, Csongrád, Hajdú és Szolnok megyékből. A Békéscsabai Hűtőház termékei iránt nagy a kereslet az osztrák, nyugatnémet és svéd piacokon. Lényegében a hűtőház — a megyei tárolási gondok megoldásán túlmenően — a megyében termelt zöldség- és gyümölcsféléket tőkéspiacon forgalmazza. A hűtőház fejlesztésének indokolásához aligha fér kétség. A Békés megyei Állami Építőipari Vállalat gépesítése és technológiája jóval elmaradt a többi tárcaipari vállalathoz képest. A vállalat előtt álló lakásépítési és egyéb feladatokat a megkívánt ütemben a jelenleg rendelkezésre álló gépparkkal megoldani néha lehet. Indokolttá vált elsődlegesen a vállalat gépesítésének fejlesztése. Az Állami Építőipari Vállalat szervezete és gyakorlati működése lényegében megyén belül van. A több megyére kiterjedő regionális vállalatokkal szemben a területi és a helyi tanácsokkal való kapcsolata harmonikusabb, rendezettebb. Ellentmondás csak ott jelentkezik, hogy az alapító országos hatáskörű szerv, a tevékenység területe pedig a tartósan kialakult gyakorlat szerint csak egy megye területe. A terület igényeinek kielégítése érdekében szükségessé váló kapacitásfejlesztés gyorsabban végrehajtható lenne, ha saját igazgatási egységébe — a központi szervek támogatása mellett — saját maga alakítaná és fejlesztené a területfejlesztéshez szükséges építőipari tervezeteket. több rekonstrukció megvalósítására ígéret van, úgy is mondhatnánk, hogy az említettek többségére. Tehát azelmondottak példázzák: jó iparfejlesztést a mezőgazdasági megyékben is lehet kialakítani, sőt saját jellegének megfelelő ipart is! Természetesen megyénknek nemcsak természeti adottsága van, hanem önálló, nagyszerű közössége is. Ez akkora húzóerő, amit nem szabad figyelmen kívül hagyni azoknak sem, akik kimondják a vidék iparfejlesztésére az igent vagy a nemet... Bocskár János