Békés Megyei Népújság, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-25 / 48. szám
BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG fegyelem , fegyelem, természete szerint igen sokféle lehet. Úgymint: szigorú, katonai, önként vállalt, vagy kikényszerített. Van azután vas- és vakfegyelem, munkafegyelem, sőt, önfegyelem is, nem beszélve a szerződéses fegyelemről. Ha az élelmiszeripari vállalatok és a nekik szállító mezőgazdasági üzemek szerződéses kapcsolatait vizsgáljuk, sajnos megállapíthatjuk, hogy a fegyelemről nagyon sokat, s talán sokáig kell még beszélni. Nem azért, mintha ,a megyei mezőgazdasági termékforgalmazási egyeztető bizottságnak elmúlt esztendőben rengeteg dolga akadt volna. A vitás kérdések ugyanis csak nagyon elvétve kerültek és kerülnek a bizottság elé. Holott a felek kölcsönösen elnéző magatartása a szerződéses fegyelem megszilárdulását aligha segíti elő. Félreértés ne essék : nem a késhegyig menő vitákat, a szerződés pontjainak érvényt szerző drákói szigort hiányoljuk gazdasági életünkből. Sokkal inkább arról van szó, hogy tanácstalanul állunk ,a félig-meddig már polgárjogot is nyert fegyelmezetlenség előtt. Meggyőződésünk ugyanis, hogy ha nem sikerül az „én nem fizettetek veled kötbért, de te sem fizettetsz velem kötbért” ördögi köréből kitörnünk, az előbb-utóbb terveink teljesülését veszélyezteti majd. Azt kell tudniillik figyelembe venni, hogy egy szerződésszegés megszámlálhatatlant szül. Vegyük csak azt a nagyon egyszerű példát, hogy a Békéscsabai Konzervgyár napi 750 tonna paradicsom feldolgozásával egy idényben összesen 25— 30 ezer tonna paradicsomból készít konzervárut. A paradicsom sokáig nem tárolható, tehát a gyár ütemezett szállításra köt szerződést a lehetőségek határain belül a termelőkkel, s ennek alapján kötelezi el magát tonnákban és időben a bel- és a külkereskedelemnek. Ebben a komplexumban egyaránt bonyodalmat okoz, ha rendszeresen kevesebb, vagy rendszeresen több paradicsom áramlik be a vártnál. Igaz, a termelőknél ugyanúgy zavart kelt, ha mások fegyelmezetlensége miatt a gyár velük szemben ugyancsak szerződéses „fegyelmezetlenségre” kényszerül. ■Ezekben a vitás kérdésekben a már idézett bizottság minden bizonnyal a hivatása magaslatán tudna állást foglalni. Egyet azonban feltétlenül világosan kell látnunk: bárhogy is dönt a bizottság például a kárba veszett paradicsom ügyében, annak a levét mi már nem ihatjuk meg. Legfeljebb a szerződésszegését. Annak ugyanis — fogalmazzunk bármily körültekintően — mindenképpen, végeredményben életszínvonalunk tervezett és remélt emelkedésének elmaradása az ára. Ebből a megközelítésből a kötbérek, sőt az átlagot is meghaladó kötbérek lehetnek a szerződéses fegyelem szigorításának hathatós eszközei. Igazi fegyelmet azonban ez a fajta külső kényszer aligha gyökereztet. Az ugyanis csak belülről, a közös érdek felismeréséből táplálkozhat, s akkor már úgy nevezik: önfegyelem. Kőváry E. Péter Világ proletárjai, egyesüljetek ! MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS II MEGYEI TflNflCS LfjPJQ 1978. FEBRUÁR 25., SZOMBAT Ára: 80 fillér XXXIII. ÉVFOLYAM, 48. SZÁM Több mint nyolcszázmillió forint gépekre Tovább javul a mezőgazdaság gépellátása A Békés megyei AGROKER Vállalat tájékoztatása szerint 1978-ban a mezőgazdaságban kiegyensúlyozott gépellátás várható. Tavaly a vállalat 814 millió forint értékben forgalmazott gépeket, berendezéseket. Ezek nagy részét a termelési rendszereken keresztül értékesítették. A forgalomba hozott mezőgazdasági gépek túlnyomó többsége szocialista importból származott, de tovább nőtt az eladott hazai gyártású traktorok munkagépek aránya. Traktorokból a kínálat várhatóan meghaladja a keresletet. A 100 lóerőn felüli traktorokból és kisebb teljesítményű MTZ-kből is kielégíthető lesz minden igény. A nagy teljesítményű erőgépek választéka tovább növekszik. Megszűnik a K—700-as traktorok importja. A gazdaságok Rába—Steiger és Rába 180-as erőgépekből 60 darabot vásárolhatnak majd a vállalattól. Változatlanul nagy gondot okoz a lánctalpas traktorok kis száma. A T—100 MGSZ —3-as traktorokból az igényeknek csak 50 százalékát tudják kielégíteni. A korábbi években sok nehézséggel járt, hogy a nagy teljesítményű traktorokhoz nem lehetett elegendő munkagépet kapni. Az idén változik a helyzet, a Rába-gyár megkezdte a munkagépek hazai gyártását, így az ellátásban 1978-ban már nem lesznek nehézségek. A kombájnoknál is tovább tart a korszerűsítés. SZK—5, —6-os szovjet kombájnokból 120, E—512-es NDK-kombájnokból 25, E—516-os és Bizant Gigant lengyel gyártmányú arató cséplőkből hét darab érkezik az aratás kezdetéig. A lengyel kombájnokból az év második felében még további 23 szállítását várják. Az aratás kezdetére érkező kombájnok száma összhangban van az igényekkel és ezek hozzájárulásával még gyorsabban biztonságosabban takaríthatók be a kalászosok. összességében a megye mezőgazdaságának gépellátása a tavalyinál is kedvezőbben alakul. Nagyobb nehézséget csak az NDK bálázó és a szovjet kaztazógépek beszerzése, valamint a nagy teljesítményű csehszlovák rotorok alkatrészellátása okoz. Szálastakarmány-betakarító gépsor raktárról is kapható, a pótkocsik egyes típusait 20 százalékos árengedménnyel forgalmazza az AGROKER Vállalat. Zöldségbetakarító gépekből a vártnál jobb lesz az ellátás. A mezőgazdasági üzemek a napokban juttatják el 1979—80-ra szóló gépbeszerzési igényüket az AGROKER-hez. A korábbinál ezek elkészítésekor nagyobb pontosságra lesz szükség, ugyanis az 1977-ben történt üzemi előrejelzés mindöszsze 20 százaléka volt az öszszes vásárlásoknak. Ez pedig kedvezőtlenül befolyásolta az igényeknek megfelelő egyenletes gépellátást. Az IKR körzeti vetélkedőn második lett az orosházi Dézsa Tsz csapata Az IKR, a bábolnai iparszerű kukoricatermesztési rendszer az 1976-os kedvező tapasztalatok alapján az idén ismét meghirdette a taggazdaságok fiatal szakemberei számára az országos szakmai vetélkedőt, amelynek körzeti döntőit mindenütt február 24-én, tegnap bonyolították le. A négyezres körzet vetélkedőjét, amelyen a Békés és Csongrád megyei IKR-taggazdaságok csapatai vettek részt, az orosházi Dózsa Termelőszövetkezetben bonyolították le. összesen 14 csapat vett részt a versenyen, amely írásbeli feladatok megoldásával kezdődött, s az így szerzett pontszámok alapján jutott tovább a szóbeli versenyre a hat legjobb csapat. A kérdéseket három témakör köré csoportosították : először agronómiai, ezt követően politikai, végül pedig műszaki ismeretekből „vizsgáztak” a négytagú csapatok. A „vizsgáztak” szó talán nem is túlzás, hiszen olyan komoly szakmai kérdések hangzottak el, amelyekre a fiatal szakemberek január óta készülnek. A verseny meghirdetéseután ugyanis az IKR közzétette a vetélkedő témaköreit, megjelölve a felkészüléshez szükséges szakirodalmat is. Amint az Orosházi Állami Gazdaság csapatának tagjai elmondták, a szakkönyvek, cikkek zöme valóban hozzáférhető volt, és azok alapján megfelelően felkészülhettek a vetélkedőre. A helyezésekért a dombegyházi Petőfi, az orosházi Dózsa, a makói Kossuth, a földeáki Egyetértés, a nagyszénási Október 6. és a kardoskúti Rákóczi Termelőszövetkezet csapata versengett, s végül, 4,6 ponttal a makói Kossuth Tsz győzött, így ők nyertek jogot az országos döntőn való részvételre. A vendéglátó orosházi Dózsa Tsz csapata 4,47 századponttal szorult a második helyre. A csapat tagjai: Benke Elek, Varga Sándor, Kada Lajos és Vidor Árpád. Harmadik lett a földeáki Kossuth, és negyedik a kardoskúti Rákóczi Tsz csapata. Az országos verseny győztes csapatának jutalma egyébként egy jugoszláviai kirándulás, a helyezettek pedig magas pénzjutalomban részesülnek. Verseny közben az orosházi Dózsa Tsz csapata, Varga Sándor válaszol egy műszaki kérdésre Fotó: Veress Erzsi A Kartográfiai Vállalatnál különböző típusú és nagyságú földgömböket készítenek. Az iskolák és oktatási intézmények nélkülözhetetlen földrajzi szemléltetőeszközeiből mintegy háromezer darabot készítenek évente (MTI Fotó : E. Várkonyi Péter felvétele) Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. A szakmunkásképzésről szóló 1969. évi VI. törvény módosításával az Elnöki Tanács felhatalmazta a Minisztertanácsot, hogy meghatározza a szakmunkásképző-intézmény létesítésére és fenntartására jogosult szervek körét. Az Elnöki Tanács megtárgyalta a belügyminiszter jelentését az állampolgárságról szóló 1957. évi V. törvény végrehajtásának két évtizedes tapasztalatairól. Megállapította, hogy az állampolgársági ügyek előkészítésében és eldöntésében érvényesülnek az állampolgársági törvény és a vonatkozó nemzetközi megállapodások elvei és a szocialista humánum követelményei. Az Elnöki Tanács a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. Az Elnöki Tanács végül bírákat mentett fel és választott meg, valamint egyéni kegyelmi ügyekben döntött. Három év alatt 1700 tisztségviselőt iskoláztak be Tegnap, február 24-én délelőtt Békéscsabán ülést tartott a Szakszervezeteik Békés megyei Tanácsának elnöksége. Ezen az ülésen az elnökség első napirendi pontként megvitatta aszakszervezeti tisztségviselők oktatásának tapasztalatairól szóló jelentést. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa a SZOT titkárságának 1976. augusztusi határozata alapján készíti elő, illetve szervezi meg az oktatást immár harmadik éve. 1975 óta a békéscsabai oktatási központban a tervezett 1500-zal szentben mintegy 1700-an vettek részt iskolarendszerű oktatásban. A kedvező jelenség mögött azonban azt is látni kell, hogy a vállalatoknál, intézményeknél nem mindig a legtervszerűbb a beiskoláztatás. Javulás elsősorban abban van, hogy az utóbbi években mind több fiatalt küldenek el a tanfolyamokra. Az elnökség megállapította a jelentés alapján azt is, hogy megfelelően alakul az oktatásban részt vevő tisztségviselők összetétele, meghaladja az 50 százalékos arányt a fizikai munkások száma, a beiskolázottak egyharmada nő, a fiatalok aránya pedig eléri a 25 százalékot. Jelenleg a legnagyobb gondot az okozza, hogy a növekvő igényeknek az oktatási központ békéscsabai épülete már alig-alig tud eleget tenni további fejlesztés nélkül. Második napirendi pontként az elnökség meghallgatta azt a tájékoztatót, amely az elmúlt három esztendőben bekövetkezett üzemi balesetekről, illetve a baleseteket megelőző tevékenységről szólt. A tájékoztatóból kiderült, hogy az üzemekben polgárjogot nyert a munkavédelmi szemlélet, vagyis az, hogy a termelési feladatok teljesítésével egy időben gondoskodni kell a dolgozók egészségének védelméről, a balesetek elhárításáról. Az SZMT munkavédelmi osztályához beérkezett jelentések alapján 1975. január 1- től 1977. december 31-ig a megelőző három évhez viszonyítva 479-cel kevesebb három napon túl gyógyuló üzemi baleset történt, s a balesetekből eredő, kiesett munkanapok száma több mint 14 ezerrel csökkent. Részleteiben ezek a számok úgy alakulnak, hogy az iparban, a kereskedelemben, a szállításban, az intézményeknél és az állami mezőgazdaságban együtt 583-mal több baleset történt, és csaknem 9000-rel nőtt az ebből eredő munkanapkiesések száma, ezzel szemben a mezőgazdasági termelőszövetkezetekből 1062-vel kevesebb balesetet jelentettek és a kieső munkanapok száma is csaknem 23 ezerrel csökkent.