Békés Megyei Népújság, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-11 / 264. szám

1980. november IX., kedd Új helyére költözött Miskolcon a Herman Ottó Múzeum. Az új épületben már lehetőség nyílik a kutatómunkára, és he­lyet kapott a mintegy kétszáz darabos műtárgygyűjtemény is. A képen, munkában a restaurátor (MTI-fotó — Kerényi László felvétele — KS) Új könyvek Kálmán Zsófia: Levélcímünk: Chicago 60 615... Az utazás mindig élmény, még akkor is, ha csak pár napra kerülünk idegen kör­nyezetbe, éppen bepillantás­­nyira. Hogyne lenne mara­dandó benyomás, amikor hosszan tartózkodik valaki külföldön és élheti az otta­­niak életét. Turista mérettel mérve egy év nagy idő, s valóban az alatt nem csak bejárni lehet egy óriás or­szágot, de a munkán keresz­tül intézményeket, s a bará­tok által családok életét is megismerni. Persze csak egy speciális körben, mint a szerző is, amikor kutató or­vos férje egy esztendeig a Chicagói Egyetemen dolgo­zott, s hároméves kislányu­kat is magukkal vitték. A környezet, amelyben mozogtak, így már adva volt, különösen, hogy Kálmán Zsófia is orvos — gyermek­­gyógyász — és alkalma volt a maga szakterületén is ta­pasztalatokat gyűjteni. Ezért az egyetemi élet, az értelmi­ségi barátok életmódja, s az amerikai nagyvárosok leírá­sa mellett az egészségügy behatóbb ismertetése teszi igazán érdekessé a könyvet. Az nálunk is köztudott, hogy a tőkés országokban megbetegedni, pláne kórház­ba kerülni, kész tönkreme­­nés. „ ... kórházi kezelés ese­tén nem egyszerűen az or­vosi és a nővéri munka dí­ját kell megfizetni, hanem a szobahasználattól­ kezdve az étkezésig, gyógyszerekig, el­használt eszközökig mindent külön-külön felszámítanak.” És évről évre drágábban, mert az árak nőnek. Igyek­szik ugyan mindenki vala­milyen biztosítást kötni, de általános biztosítás nincs, és a valamire valóhoz nagyon sok pénz kell. A kórházi el­látás egyébként kifogásta­lan és az orvos-beteg kap­csolat teljesen más mint ná­lunk, mivel a beteg nem közvetlenül maga fizeti az orvosát, de mégis az ő ne­vében egyenlítik ki a szám­lát. Ebből adódik az is, hogy a hálapénz teljesen ismeret­len. A szerzőt érthetően a gyermekkórházak érdekelték legjobban, s mikor az első­be lépett, azt hitte, elté­vedt. Csupa sz­ín és mesefi­gura, diavetítő-vásznak, ágyakban, asztalokon játék. A folyosói kiszögelésekben játszósarkok, de még játszó­terem is volt, ahová a na­gyon súlyosakon kívül min­denki lemehetett. Legkedvel­tebb része a „műtő”, ahol „ ... maszkban, gumikesz­tyűkkel, használt fecsken­dőkkel és infúziós szerelé­sekkel dolgozva lelkesen­­operálnak’. .injekciót’ ad­nak, gyógyszert’ tömnek a türelmes babákba, és alka­lomadtán sínbe teszik a­­tö­rött’ babalábakat”. S mind­ez azért, hogy a betegség, a kórházi lét és a szülőktől, az otthontól való elszakadás lelki törést ne okozzon a gyermekben. Ugyanezért más náluk a látogatási rend is. Az amerikai óvodát, is be­mutatja a maga jó személyi és tárgyi felszereltségével, ám megjegyezve, hogy mind­ezért öt napra 40 dollárt fi­zetett, de közben ötöt még emeltek, mert így is a tönk szélére került az óvoda. Ahol 18 gyerekre 4 nevelő jutott, s abból egy férfi volt. Felvételkor a gyerek a szü­lővel együtt szokja meg az új környezetet, míg teljesen jól nem érzi magát. Nevelé­si elvük: semmit, nem rá­erőszakolni a kicsikre. Vi­szont. „Az óvodában két szabály megtartása kötelező: ne üsd a másikat, és ne rombold össze senki alkotá­sát.” (Gondolat Könyvkiadó) Vass Márta A medgyesbodzási iskola hétköznapjai Egyszerű dolgokkal is lehet Nagyjából a megye köze­pén fekszik ez a község. Kö­zös tanácsa van Pusztaottla­­kával és Gáborteleppel, né­hány évvel ezelőtt avatták a Petőfi Emlékkönyvtárat, kö­rülbelül ennyit illik tudni Medgyesbodzásról. Munka­erőt adó falu; itt az egyetlen „üzem” az igen jó eredmé­nyeket felmutató termelőszö­vetkezet. A művelődés, a tu­dás központja itt is az isko­la. A bodzásiban 164, az ott­­lakaiban 58 gyerek tanul. Ez a harmadik évad, hogy a „hármas község”-nek úgyne­vezett oktatási-kulturális igazgatója van Viczián János személyében. A közös irá­nyítás előnyeiről és hátrá­nyairól kezdtük a beszélge­tést, aztán szinte minden mondatnál kilyukadtunk a gyerekeknél, az értük végig­dolgozott hétköznapok egy­­egy kedves, a személyiséget gyarapító építőkövek törté­netmorzsáinál. „Amikor tavaly itt voltak a minisztériumból ellenőriz­ni, azt mondja az egyikük: — Na, igazgató elvtárs, ma­guk igen jól állhatnak, ha csak az ön irodája ilyen, a tantermek, a többi helyiség meg jól felszerelt, tágas, ké­nyelmes.” Belépünk a köz­ponti iskolába, a rövidke fo­lyosó jobb oldalán a tanári, abból nyílik a csöppnyi igaz­gatói iroda. Hullámos a pad­ló, éppen csak meg lehet for­dulni benne. „Amint bővít­jük az iskolát, szeretnénk ki­alakítani egy olyat, ahol nyugodtan dolgozhatunk.” A régi épület tantermeiben mo­dern iskolabútorok. Váltóci­­pős rendszer van. Mindenütt patikatisztaság. Az egyik tan­teremben a napközisek tart­ják a foglalkozást. Ezt a kör­nyezetet bármelyik nagyvá­rosi általános iskola is meg­irigyelhetné. ►'.’í „Az" iskolaépületek állaga nagyon rossz volt. Tavaly kezdtük meg a felújítást, most már mondhatom, min­den terem, szoba alkalmas a feladat ellátására. A tanács nagyon sokat segített. Per­sze, a társadalmi munka is. A bejárat előtt láthatta azt az aszfaltozott pályát. Kézi­labda-, két kosárlabda- és két teniszpálya is van rajta. Azt mondták, hogy majd egy­milliónyit ér. A szülőkkel csináltuk, egy-két tízezerből jött ki.” Természetesen a közös irá­nyítás miatt a művelődési ház is az iskolához tartozik. Vagy fordítva ... „Nézze, a pénzügyi szabályzók, rende­letek figyelembevételével úgy tudom átcsoportosítani a ren­delkezésre álló költségkere­tet, hogy az a legtöbbet hoz­za vissza. Nem tudnám meg­mondani, hogy hány ezret költünk az iskolára, mennyit a könyvtárra, mennyi megy az ottlakóira, hány forint mondjuk a gábortelepi kézi­munka-szakkörre. Legfeljebb a tételeket, de az nem mond sokat. Ezért is jó ez a közös irányítás. Korábban nagyon sok volt az átfedés, most az is megszűnt. A gyerekekért van minden.” A két részből álló Ottlaka — Bagófalu és Tökfalu —, Bodzás és Gábortelep meg­lehetősen szétszórt település­együttest alkot. A közleke­dés elsősorban az iskolai óra­kezdéshez igazodik, így a sza­bad­idős programokat nehéz lenne megszervezni. „Nem is tudom, mit kezdenénk az Egyetértés Termelőszövetke­zet nélkül. Amikor csak kér­jük, mindig biztosít autó­buszt. Na, ez is egy olyan „bevétel”, ami nem jelentke­zik a költségekben.­­ Így tud­tuk elvinni alkalmanként az egész iskolát a gyulai fürdő­be úszásoktatásra. Így lehet­séges az is, hogy ebben a tanévben negyven gyereknek a békéscsabai színházba van bérlete. Hogy minden tsz­­brigád egy-egy napos kirán­dulásra viszi az osztályokat, az óvodai csoportokat az or­szág különböző részeibe. Hogy nyáron hatvankét gye­rek csapattáborozhatott Ki­rályréten, hogy Budapest és Szentendre művészeti neve­zetességei közül is többet ere­detiben, életben láthatott. Soroljam? Szóval, nagyon sokat köszönhetünk a tsz­­nek is.” A Bodzás lakóinak összetéte­le az életkori megoszlás sze­rint hiányos. Így jóformán hiányzanak a 14—18 év kö­zötti fiatalok is. A környező városok szakmunkásképző és szakközépiskoláiban, gimná­ziumaiban tanulnak, és ott kollégisták. A nyári szünidő egy részét ha falujukban töl­tik. De büszkék is erre, hi­szen az iskola beiskolázási aránya majdhogynem száz­­százalékos. Így aztán Bodzá­­son a fiatal fogalmába az is­kolások tartoznak. A példá­san együtt dolgozó közokta­tás és közművelődés vala­hogy azt a célt szolgálja, hogy a falunak a városhoz viszonyított hátrányosabb helyzetét minél jobban fel­oldja, megszüntesse. „A múlt pénteken este itt ,kukkerozott, majd mind­egyik felsős gyerek. Csilla­gászati előadás után vizs­­gálgatták az eget. Különben igen sok ismeretterjesztő elő­adást tartunk csak a felső­söknek. November első nap­ján a XIX. század költőinek műveiből volt irodalmi dél­után, aztán még kettő lesz az idén, hasonlók. A Megyei Művelődési Központtól kap­juk, ingyen. De minden le­hetőséget ki kell használ­nunk. A tévé műsorait a tananyaghoz. A buszindulás és a tanítás vége közötti fel­ügyeleti órák idejét. S mind­ezt csak úgy tudom megvaló­síttatni, ha együtt dolgozunk az összes helyi szervvel. De hát egyszerű ez, egy az ér­dekünk ...” Itt a Medgyesbodzáson nem csi­nálnak semmi rendkívülit. Csak éppen annyit, hogy a gyerekekhez, a gyerekek ér­dekében igazítják mindazt, ami rendelkezésükre áll. És még annál is többet. A kü­lönbséget a hivatástudat, a jó ügy szolgálatának tudata adhatja.­ Nemesi László Pillanatkép az alsó tagozatosok napközis foglalkozásáról Fotó: Gál Edit KÉP­ERNYŐ Turistaházak helyett Egy régebbi adat szerint a televízió egyik legnézettebb műsora A Hét. Bár a tévé el­len, és mellett tollat fogó, és leveleiket a budapesti Sza­badság téri palota és az új­ságok szerkesztőségeibe el­küldő nézők szerint az utób­bi időben már „nem olyan, mint volt”. Mégis van egy olyan érzésem, hogy A Hét a nevéből eredően is össze­foglaló, magazinműsor volta ellenére friss, időszerű, ér­dekes, sőt, közérdekű dol­gokat vesz nagyítólencséje alá. S tette ezt a szerkesztő­ség szombaton este is Szeg­vári Katalin magabiztos és szimpatikus műsorvezetésé­vel. Az egyes riportok közül mégis egy, a már sokadszor­­ra a képernyőre kerülő, a turistaház-ellátottsággal fog­lalkozó volt az, amely utó­lagos eszmefuttatásokat kí­vánna. A korábbi „hetek” tájegy­ségi körképei után megma­radt a keserű szájíz: mintha a turistáskodás anyagi-tech­nikai feltételeiről úgy-ahogy hivatalosan gondoskodók sem éreznék fontosnak ezt az egészet. Mert még gazdá­ja, országos gondnoka sincs a turistaházaknak —— öt esz­tendeje. Akkor szüntették meg — vélt vagy jogos okok miatt — a kezelő vál­lalatot. S furcsa mód a bel­kereskedelem ebben sem (!) lát üzletet... Már ennyi is felháborító, mondhatnánk. Bonyolultabb ügy ez annál, aminek a riporterek, a Hét kollektívája kibogozni, a vé­gére jutni szeretett volna. Mert egyik oldalon ez áll: legyen és jó legyen a tömeg­sport, támogassuk minden tőlünk telhető módon. A másik oldalon: az emberek zömének tömegsportügyben legfeljebb a turisztika jutna. Ez utóbbi nagyszerű dolog, egészséges, lelket és testet építő, gyarapító. Csak hát ez a két oldal nem jön ösz­­sze. S biztos vagyok abban, hogy elsősorban nem a so­kat emlegetett anyagiakon múlik. Lehet, hogy nem teljesen egyértelmű ez így. De az is igaz, hogy hangzatos nyilat­kozatokból nem lesz sem tömegsportmozgalom, sem turisztika, sem újabb turis­taház. Pedig építeni sem kellene. Tudjuk, tucatjával mennek tönkre, mert nincs gazda, aki gondozná, aki ki­nyitná, aki kezelné. Aztán eszembe jutott az is, hogy például a társadalmi tö­megszervezetek, üzemek, a KISZ figyelme miért nem fordul a turisztika ügye fe­lé? Mindenesetre én egy-egy turistaház, menedékház, pi­henőhely felújítására, építé­sére szívesen áldoznék. Mert a tömegsport ügye komoly dolog. S ezt a Hét már ész­revette ... N. L. MŰI MŰSOROK KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Az élet technológiája. 8.57: A koldusdiák. 9.44: Rímek és ritmusok. 10.05: MR 10—14. 10.35: Zenekari muzsika. 11.40: Jósika Miklós: Emlékirat. 12.35: Törvénykönyv. 12.50: Kapcsoljuk a Magyar Nemzeti Galériát. Hang­verseny délidőben. 14.00: Lakatos Sándor népi zene­kara játszik. 14.30: Mai dalok. 14.40: Jordan Javkov bolgár író születésének 100. évfordu­lójára. 15.10: Haydn: D-dúr vonósné­gyes. 15.28: Nyitnikék. 16.05: Örökzöld dallamok. 17.07: Mit vár tőlünk? 17.32: Honthy Hanna énekel. 17.45: A Szabó család. 19.15: Opera-művészlemezek. 20.09: A mufti, a püspök és a lelkész. 20.39: Népzenei Hangos Újság. 21.19: Magyar jakobinusok. I. rész. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: A hamburgi Monteverdi kórus Monteverdi-madrigá­­lokat énekel. 22.50: Meditáció. 23.00: Zenekari muzsika. 0.10: Szörényi Levente táncda­laiból énekel Kovács Kati és a szerző. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Negyedóra háromnegyed ütemben. 8.20: tíz perc külpolitika. 8.33: Társalgó. 10.33: Zenedélelőtt. 12.33: Melódiakoktél. 13.30: A gyermekeknek írta Bartók Béla. 14.00: Kettőtől hatig . . . 18.00: Tip-top parádé. 18.33: A hanglemezbolt könnyű­zenei újdonságai. 19.00: Népdalkörök országszerte. 19.20: A világ vallásai. 19.30: Csak fiataloknak! 20.36: A leányőrző. 21.18: Sanzonszemle. 22.16: Nótacsokor. 23.15: A dzsessz a 70-es években. III.­­MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Barokk kamarazene. 10.19: Janácek, Jenufa. 11.05: Külpolitikai könyvespolc. 11.20: Az operaközvetítés folyta­tása. 12.41: A drezdai nemzetközi dixielandfesztivál felvéte­leiből. 13.07: Rózsaméz. 13.34: Újdonságainkból. 14.06: Wilhelm Furtwängler ve­zényli a Berlini filharmo­nikus zenekart és a Phil­­harmónia zenekart. 15.34: Olasz operaáriák. 16.15: Labirintus. 16.30: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. 17.30: Gyógyítható-e az angol­kór? 18.00: A Magyar Rádió és Tele­vízió énekkara Brahms­­műveket énekel. 18.29: Beethoven: c-moll szoná­ta. 19.05: Iskolarádió. 19.35: Kapcsoljuk a Zeneakadé­mia nagytermét. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Fő­iskola zenekarának Bach­­hangversenye. Közben: kb. 20.20: ,, . . . A földet birtokomba vettem.” Kb. 20.25: Külföldi tudósoké a szó. Kb. 20.40: A hangversenyközvetítés folytatása. Kb. 21.30: Operakettősök. 22.00: A háborúnak vége. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: Két dal, egy előadó. A Mad együttes énekel. 17.10: Fejezetek a Jászság múlt­jából. Riporter: Pálréti Ágoston. 17.20: A szolnoki Bartók kama­rakórus énekel. Közremű­ködik a Camerata Hunga­­rica együttes. 17.30: Van mit aprítani .. . Ri­porter: Dalocsa István. 17.45: operettalbum. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Beatpercek. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 9.00: Tévétorna. (ism.) 9.05: Iskolatévé. Földrajz. (Ált. isk. 6. oszt.) (f.-f.) 9.30: Környezetismeret. (Ált. isk. 1. oszt.) 10.05: Földrajz. (Ált. isk. 5. oszt.) (f.-f.­) 10.35: Magyar nyelv. (Ált. isk. 2. oszt.) 10.50: Stop! 10.55: Óvodások filmműsora. 1. Prim. 6. rész: Kék füst. (ism.) 2. Meteor a ringben. (ism.) 11.15: Röpsuli. (ism.) 11.30: Tízen Túliak Társasága. (ism., f.-f.) 14.00: Iskolatévé. Földrajz, (ism.) 14.25: Környezetismeret, (ism.) 14.45: Földrajz, (Ált. isk. 5. oszt.) (ism., f.-f.) 15.10: Magyar nyelv, (ism.) 15.20: Stop! (ism.) 15.25: Napköziseknek, szakkörök­nek. 16.05: Egészségünkért! 16.10: Hírek, (f.-f.) 16.15: Az orgona története. Len­gyel rövidfilm. (sz.) 16.30: Együtt lenni, vagy? — Do­kumentumfilm. 17.00: „Néked a gonosz szem ne ártson.” (ism., f.-f.) 17.35: Mindenki iskolája. Mate­matika. (f.-f.) 18.10: Fizika. (f.-f.) 18.05—18.10: Közben: Reklám. (f.-f.) 18.40: Állunk szolgálatára. Látni, vagy meglátni. (f.-f.) 19.00: Reklám. (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. (f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Ártatlan kék szemek. 20.50: Szép magyar tánc. 20.55: Párbeszéd a filmszalaggal. (f.-f.) 21.05: Fischer Annie zongorázik. Beethoven: C-dúr zongora­­verseny. (f.-f.) 21.45: Magyarok a világ végén. 22.30: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.00: Dmitrij Sosztakovics. 20.45: Autó-motorsport. 21.05: Tv-híradó 2. 21.25: Kertünk — udvarunk. (ism., f.-f.) 21.45: Reklám. (f.-f.) 21.50: Nyári hőségben. Magyarul beszélő angol tévéfilm. BUKAREST 8.00: Iskolatelevízió. 9.15: Felfüggesztettek. 3. rész. (ism.) 15.50: A szocialista országokból. NDK, Magyarország. 16.15: Ifjúsági klub. 17.50: Esti mese. 18.00: Tv-híradó. 18.40: Tv-ankét. 19.20: Folklórműsor. 19.40: Tv-színház. 21.05: Tv-híradó. BELGRÁD, I. MŰSOR 17.10: Magyar nyelvű tv-napló. 17.30: Tv-naptár. 17.45: Akarni kell, menni kell — gyermekműsor. 18.15: A könyv élete. 18.45: zöld kabaré. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 20.00: Aktualitások. Belpolitika. 20.55: Buttley. Amerikai film. II. MŰSOR 17.30: Kis koncert. 18.45: Az emberi test. 19.15: Rövidfilm. 20.00: Jacques Chancel: Est a számmal. 21.00: Huszonnégy óra. 21.20: Ú­t dokumentumműsor. 22.10: Költői színház. MOZI Békési Bástya: 4 és 6 órakor: Tűzharc, 8 órakor: Mozidiszkó. Békéscsabai Szabadság: de. 10 órakor: A túsz, 4 órakor: Szi­­bériába I., II. rész, 8 órakor: Szerelmem, Moszkva. Békéscsa­bai Terv: fél 6 órakor: A Szent­év, fél 8 órakor: Szelíd motoro­sok. Gyulai Erkel: A Scotland Yard vendége. Gyulai Petőfi: 3 és 5 órakor: Norma Rae, 7 óra­kor: Mozidiszkó. Orosházi Par­tizán: Mondd, hogy mindent megteszel értem! Szarvasi Tán­csics: 6 és 8 órakor: Circus maximus, 22 órakor: Szívzörej.

Next