Békés Megyei Népújság, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-08 / 185. szám
1981. augusztus 8., szombat Furcsa filozófia A galamb turbékol, ide-oda röpköd, és csattogtatja a szárnyait. Tudják ezt mind a hatan, akik aláírták a levelet, hiszen sokáig a Fehér Galamb étteremben dolgoztak különböző beosztásokban. Mitagadás, a vendéglátás madara mostanában leginkább szürke, olykor kifejezetten fekete. Igaz, néhány hónapja eltávoztak innen — az üzletet szerződéses vezető irányítja —, mégis van mondanivalójuk a Galamb-sztori című cikk kapcsán. Talán szó nélkül elsiklottak volna az írás megállapításai felett, amely egyáltalán nem vetett jó fényt az ottani kollektívára, de az üzletvezető egy-két megnyilatkozása levélírásra késztette önöket. Eleve több panaszra számítottak, és semmiképpen nem tudnak egyetérteni azzal, hogy ha az előfizetők 40 százaléka elégedett, akkor minden rendben van. Mi lesz a fennmaradó 60 százalékkal? — kérdezik. Furcsa filozófiának tartják az effajta okoskodást. Bevallom, arra számítottam, hogy dühös kirohanásokkal próbálják védeni a régi gebint, és be akarják bizonyítani a szerződéses rendszer életképtelenségét. Nemgy történt. Sőt, sok dologban egyetértünk. A tervteljesítés emlegetése azonban sántít. Ugyanis éppen az előző év forgalmához való igazodás szült némi megnyugvást, elégedettséget. Tehát önmagukhoz mérték az egyes üzletek teljesítményét. Persze, ettől még lehetett jó, vagy rossz a kiszolgálás. Bizonyára önök is tudják: veszteséges egységben is meggazdagodhatott a vezető, vagy a beosztott. Sajnos, ez a gebincs szemlélet a szerződéses üzletvezetőknél is kísért. Ugyanazokkal a módszerekkel akarnak dolgozni, hasonló szabálytalanságokat vétenek. A tapasztalatok ennek ellenére összességében kedvezőek. Emelkedett a bevétel, udvariasabb, jobb a kiszolgálás, bővült a nyitva tartási idő. A legnagyobb baj talán: nincs verseny az egyes éttermek között, ezért nem lettek olcsóbbak az ételek, amit joggal elvárna a lakosság. Valóban, furcsállni való az a 40 százalékos filozófia! Azóta már az üzletvezető is megváltoztatta véleményét. Azt mondotta: saját érdekük, hogy a vendégek mindennel elégedettek legyenek, és szívesen látogassák az üzletet. Úgy vélem, ehhez aligha kell kommentár, ha azt tartósan a gyakorlat is igazolja. Legföljebb annyi: nem csupán a fiatalokkal teli étterem és presszó, a hajnalig tartó fülsiketítő diszkózene szerezhet örömet és kellemes estéket a Fehér Galambban. Tisztelettel: Seres Sándor Mosunk vagy mosatunk a Magyar Nők Országos Tanácsának vizsgálata Népszerű a Patyolat és a többi textiltisztító szolgálat, de mégsem eléggé az. Amint a Magyar Nők Országos Tanácsának családpolitikai munkabizottsága Baranya, Szolnok és Veszprém megyében most befejezett vizsgálata bizonyítja: viszonylag kevés textilt — az utóbbi egy évben lakosonként 2,33 kilót — mosatunk, és ennél is kevesebbet — lakosonként még egy kilót sem — tisztíttatunk. Főleg a városi dolgozó nők veszik igénybe a tisztító szolgálatokat. A vidéken élő nők zöme úgy véli: lusta az az asszony, aki nem maga mossa a család ruháit. Sokan nem is tudják, hol, milyen ruhafélét, mennyiért mosathatnak, tisztíttathatnak. A tájékozatlanság, néhol az előítélet miatt a fővárosi és a megyei vállalatok üzemeinek, szalonjainak teljesítőképességét csak részben hasznosítják. Némelyik egységben az eddigieknél is kevesebb a megrendelés, mert egyes intézmények — vállalatok, kórházak például — saját mosodát létesítettek. A tisztítási díjak növekedése miatt az állandó megrendelők is kevesebb ruhát mosatnak, tisztíttatnak. Jobbára a tömeges, olcsó mosást igénylik, az otthon rendbe hozható szoknyát, nadrágot, és más — kevésbé kényes — ruhaneműt nem viszik a tisztítóba. A Magyar Nők Országos Tanácsának elnöksége utóbbi ülésén megvitatta a munkabizottság tapasztalatait, és szükségesnek vélte, hogy a nőszervezetek, és más szervezetek ismertessék meg a nőkkel a tisztító szolgálatokat, amelyeknek a fejlesztését éppen az ő érdekükben szorgalmazzák. Ugyanakkor megállapították, hogy a Patyolat és a többi szolgáltató vállalat, szövetkezet sokféle módon, számos intézkedés révén gyarapíthatná a megrendelések számát és menynyiségét. Egyik legfontosabb tennivaló — hangsúlyozták — a tisztító vállalatok, szövetkezetek korszerűsítsék a lakosság kiszolgálását, a mosás, tisztítás technológiáját, növeljék a szolgáltatások választékát, javítsák a tisztítás minőségét, s ne adjanak okot kifogásra, panaszra. Mind a családok, mind a vállalatok számára kedvező lenne például, ha csökkentenék elerk-másik szolgáltatás díját, kedvezményes akciókat szerveznének. Patyolatbuszok háztól házig vinnék a mosnivaló, illetve tiszta ruhákat. Egyes textilfélék: ágynemű, asztalterítő, törülköző kölcsönzése révén is számos megrendelőt „nyerhetnének" a tisztító vállalatok. Szolnok és Veszprém megyében — ahol a kölcsönzést kezdeményezték — sok család már nem vesztegeti erejét, idejét a nagyméretű ágyneműk, asztalterítők mosásával, vasalásával. Az üzemi mosatás ellenzői is meggyőződtek : érdemes mosatni. Fontos lenne, hogy a vállalatok az eddiginél hatékonyabb propagandával tájékoztassák a lakosságot e szolgáltatásokról. Mutassák be a mosodákat, adatokkal, példákkal bizonyítsák, kifizetődő a mosatás, tisztíttatás. Utazási irodák VII. Mit nyújt a TOURINFORM? Új szolgáltatással lepte meg július elsejével a hazánkba látogató külföldieket és a honi utazókat az Országos Idegenforgalmi Hivatal, a Magyar Posta és az Idegenforgalmi Propaganda Kiadó Vállalat. Létrehozták a TOURINFORM információs szolgálatot, mely az ország- és világjárók utazásaival kapcsolatos kérdéseire ad választ a 179-800-as telefonszámon, vagy személyesen a budapesti Martinelli téri postapalotában. Kérdéseinkre, hogy mit is szolgáltat a TOURINFORM, Moldován Tamás, az idegenforgalmi kollégium titkára válaszol: — Több, mint 40 000 adatot rögzítettünk mikrofilmen, melyek alapján szinte minden utazással kapcsolatos információt meg tudunk adni. Például naprakészen tájékoztathatjuk az érdeklődőket az ország valamennyi szállodájának, kempingjének, üdülőházának címéről, telefonszámáról, közöljük, hogy az egyes szállodákban menynyibe kerül egy szoba, hol és hogyan lehet fizetővendég-szobát foglalni. A múzeumok, tájházak, kiállítások teljes címlistája rendelkezésünkre áll, sőt, azt is megmondjuk, hogy az adott időpontban milyen kiállítás látható. Vendéglők, éttermek, éjszakai szórakozóhelyek is szerepelnek a nyilvántartásban, olyan részletesen, hogy ételspecialitásokat is ajánlhatunk. Eseménynaptárunk tartalmazza a szabadtéri színházak, ünnepi hetek, mozik programjait, a jegyvásárlás lehetőségeit. A MÁV, a Volán és a MALÉV hazai és külföldi menetrendjéről is tájékoztat a TOURINFORM. A gyógyfürdőknél nemcsak a cím, a telefonszám, és a nyitvatartási idő áll rendelkezésünkre, de arra is választ adunk, hogy melyik víz, milyen betegségek gyógyítására alkalmas. Közöljük, hogy milyen időre számíthatunk az elkövetkezendő 24—48 órában, hogy hol vannak Budapesten működő külföldi követségek, illetve külföldön levő magyar követségek, milyenek az érvényben levő vám-, deviza-, útlevél- és vízumelőírások. A kiutazó magyaroknak megmondjuk például, hogy hol, mennyibe kerül az autópálya használat. — Mi történik akkor, ha egy kérdésre nem tudják azonnal a választ? — Ilyenkor megkérdezzük a telefonáló számát és közöljük, hogy mennyi időn belül szerezzük meg az információt, és hívjuk vissza. Ha ehhez hosszabb időre van szükség, akkor három napon belül írásban küldünk részletes választ. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy naponta mintegy 800 kérdés érkezik, melyből húsz igényel levél választ. A TOURINFORM hétköznap 7—21 óra, szombaton 7 —20 óra, vasárnap 8—13 óra között telefonon hívható. R. N. Úttörőkkel Franciaországban Békéscsabától az Atlanti-óceánig A Magyar Úttörők Szövetsége és a Franciabarát Társaság közös szervezésében tizenkét békéscsabai, illetve város környéki úttörő vehetett részt júliusban franciaországi táborozáson. A diákcsoportot, amely 3 hetet töltött a Párizs közelében levő városkában, Osnyban. Uhrin Erzsébet városi úttörőtitkár, valamint egy francia szakos tanárnő vezette. A magyar tanulókat családoknál szállásolták el a vendéglátók, s a szórakozásról, kirándulásokról, sportversenyekről a helyi szabadidőközpont gondoskodott. Mathieu Asensi, az intézmény igazgatója hallatlan lelkesedéssel és hozzáértéssel szervezte meg a cserelátogatáson tartózkodó vendégek programját. Erről és a francia földön szerzett élményeikről, tapasztalataikról a magyar úttörők naplót vezettek. Igen színesen és ötletesen írták le, hol jártak, kik, hogyan fogadták őket, és mit javasolnak azoknak a diáktársaiknak, akik esetleg néhány év múlva jutalomból hasonló táborozáson vehetnek majd részt Franciaországban. Előítéletek szertefoszlása A Ferihegyi repülőtéren július 5-én is élénk volt a forgalom. A MALÉV menetrendszerű párizsi járata 17 óra után néhány perccel emelkedett a magasba. Nem kis szorongással telve várták a magyar gyerekek azt a pillanatot, amikor megér Francia—magyar találkozó is szerepelt a július 14-i ünnepség programjában keznek a Párizs mellett fekvő Orly repülőtérre. Az országos és helyi szervek képviselői és a vendéglátó francia családok nagyon kedvesen, de gondolataikban soksok kérdőjellel fogadták őket. Ez utóbbiról csak a későbbi beszélgetések alkalmával szereztek tudomást a magyarok. Ugyanis a franciáknak jó néhány téves elképzelésük, s számunkra nem éppen hízelgő előítéletük volt rólunk. Hazánkat sokan csak Budapesttel, a Dunával, a cigányzenével, meg a lovasnemzet-fogalommal asszociálták. A francia vendéglátók még azt is elismerték, bizonyos szorongás töltötte el őket, ha arra gondoltak, hogy ezek a valahonnan Kelet-Európából érkező gyerekek „biztosan nem tudnak majd rendesen enni, tisztességesen viselkedni, no meg, hogyan fogják használni a vízöblítéses vécéket eté . ..” Annál nagyobb volt a meglepetésük, amikor a francia szülők saját otthonukban, továbbá a hivatalos és kötetlen rendezvényeken, a kirándulásokon az eredeti elképzelésükkel szemben homlokegyenest mást tapasztaltak. Nem győzték dicsérni, sőt magasztalni a magyar fiúkat és lányokat, akik kellő fokú tájékozottságukkal, intelligens, fegyelmezett viselkedésükkel, közvetlenségükkel és vidámságukkal ejtették bámulatba vendéglátóikat. Megszámlálhatatlan jele volt annak, hogy bizonyára hosszú időre szívükbe zárták a csabai diákokat. Azt már nehéz lenne leírni, de arckifejezésükből sejteni lehetett ,vajon mi játszódhatott le bennük azon a polgármesteri fogadáson, ahol a távoli idegenből jött magyar fiatalok ajkán felcsendült a Marseillaise, a francia nemzeti himnusz .. . Élménydús programok Egyébként az osny-i tábor lakóinak bőven nyílt lehetősége a szellemes játékra, sportolásra, közös daltanulásra, diszkóra stb. Feljegyzéseikből kitűnik, hogy örökre megmarad emlékezetükben a Párizsba, Versaillesba és az Atlanti-óceán partjára szervezett kirándulás. A francia fővárosba több alkalommal is ellátogattak, hiszen az Eiffel-tornyon, a világhírű Louvre-képtáron, a Notre-Dame-on, a diadalíven és a Champs-Élysées színes forgatagán kívül annyi minden volt még a látnivaló. Csodálatos élményt nyújtott a magyaroknak, de még afrancia barátaiknak is az éjszakai díszkivilágításban ragyogó metropolis, ahol július 14-én, Franciaország nemzeti ünnepén tűzijátékot is rendeztek. Sok lenne felsorolni, milyen programokban vettek részt: a Szajnán tett hajókirándulástól — Párizs művész- és bohémnegyedének, valamint a mutatványosok tarka seregének megtekintésén át — a széllovaglásig bezáróan — mindenben. De térjünk vissza Osnyba, ahol 3 héten keresztül a magyarokon volt a város szeme. Sok helyen plakátok hirdették a magyar és francia diákoknak szervezett műsorokat is. A település apraja-nagyra kíváncsi volt országunk lányaira és fiaira. A francia gyermekek szemében öröm csillogott, ha valamilyen emléktárggyal jutalmazták meg őket. Például a magyaroktól kapott úttörőnyakkendőket is büszkén viselték a búcsúzás napján a repülőtéren, pedig nincs náluk szokásban az ilyesmi. A francia konyháról A naplóban jó pár utalást olvashatunk az ételféleségekkel kapcsolatban is. Az egyik magyar kislány ezt jegyezte be. ..A francia konyhán a magyar szájnak furcsa ízeket is találunk. Például bifsztek, rák, polip és kagyló. Készülj fel ezekre, s ezután nyugodtan leülhetsz egy francia asztalhoz .. ." A reggeliről, amely hasonló a mienkhez, a francia családok gondoskodtak. A szabadidő-központban kapott hétköznapi ebéd általában a következő fogásokból állt: előételként paradicsomot, uborkát, hagymát, főtt kukoricát, főtt tojást, vagy dinynyét (!) adnak. Levest a francia háziasszonyok sem főznek. A fő fogás: valamilyen húsból (rendszerint marhahús) készített bifsztek, s ezt félig véresen fogyasztják. Ám a magyarok közül csak néhánynak ízlett. Gyakran adtak borjúhúst ebédre. Körítésnek vagy rizst, vagy sült krumplit, vízben főtt zöldbabot, illetve zöldborsót szolgáltak fel. Majd 4-5-féle sajt következett. (Egyébként 270 államilag elismert sajtféle van, de körülbelül 400-félét állítanak elő Franciaországban.) Ezután sütemény, majd gyümölcs következett. A gyerekek sokszor kaptak banánt, amelynek kilója 5-6 frankba kerül, és a legolcsóbb gyümölcsfélék közé tartozik. A legdrágább az őszibarack, amely 10—12 frank. A felnőttek ebédhez és vacsorához fehér, vagy vörös bort ittak, azonban nem olyan nagy mennyiségben, mint ez másutt szokás. Kedvelik a gyümölcsleveket, és a gyerekek is ezt kapták. A franciák szeretik az ínyenc falatokat, amelyekből sokfélét fogyasztanak délben és az általában fél 9-kor kezdődő vacsoraidőben is. Mindezekből kitűnik, hogy elég jelentős összeget költenek élelemre. A tolmácson kívül a magyar csoportban senki sem beszélt franciául, ám így sem volt probléma. Szótár segítségével, kézzel-lábbal mutogatva mindannyian megértették egymást. Jó baráti kapcsolatok alakultak ki a magyar úttörők és a francia gyerekek között, ami egyúttal lehetőséget teremtett arra, hogy a francia gyerekek is személyes élményeket, tapasztalatokat gyűjtsenek majd Magyarországról. Bukovinszky István Osnyban, a polgármester által tartott fogadáson úttörőink magyar dalokat énekeltek Rouen egyik nevezetessége a katedrális, amelyet a magyarok is megtekintettek