Békés Megyei Népújság, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-14 / 241. szám

1982. október 14., csütörtök Lehetne élő történelemkönyv Tudja-e mindenki, hogy Pusztavacs az ország geo­metriai közepe? Hogy ez a Budapesttől alig hatvan ki­lométerre levő település olyan kivételes rangú hely ebben az országban, ami­lyennel egyetlen más község vagy város sem dicseked­het? Persze, Pusztavacs nem tehet róla, hogy középpont lett, és a régi pusztavacsiak sem, amikor elhatározták, hogy éppen itt telepednek meg, jobb jövő reményében. A kivételes rang sokáig vissz­­hangtalan maradt, mígnem laptársunk, a Képes Újság el nem határozta, hogy nagy, népi-nemzeti találkozót ren­dez ott 1982. a­ugusztus 7- én. Gondolták, eljön a kör­nyékről, vagy kissé távo­labbról is pár ezer ember, s el tudom képzelni a megle­petést, amikor kétszázezren érkeztek oda, hogy az or­szág közepén töltsenek el egy-két kellemes napot. Nem sokkal később, a Ké­pes Újság augusztusi, ünne­pi számában a lap főszer­kesztője, Gerencséri Jenő újabb ötlettel lépett olvasói elé: legyen nemzeti park az ország közepén! Cikkében — a föbbek között — ezt írja: „Minden megye kaphatna ott egy kijelölt földdarabot, ame­lyen elhelyezhetné városai­nak, nevezetesebb falvainak, létesítményeinek, műemlé­keinek miniatűr mását. Lé­tesíthetne minden megye egy kis múzeumot, amelyben be­mutathatná múltját, jelenét, kultúráját, művészeinek, mesterembereinek alkotásait, iparának, mezőgazdaságának termékeit.” Azt hiszem, érdemes vé­giggondolni ezeket a nem mindennapi javaslatokat, melyek nyilván a lenyűgöző, kétszázezres találkozó nyo­mán születtek. Van-e ilyen, általunk épített nemzeti parkunk? Nincs. Védett ter­mészeti „park” a Hortobágy, a kiskunsági puszta és a bükki erdők-hegyek egy ré­sze. Népünk történelmét, kul­túráját, alkotókedvét bemu­tató nemzeti park azonban nincs Magyarországon. A kérdés: miért ne lehetne? Miért ne teremthetnénk tár­sadalmi összefogással olyan „ország-múzeumot”, amelyet kíváncsian keresne fel a kül­földi turista, ahová érdeklő­déssel zarándokolnának el országjáró­­ hazánkfiai, és ahová évente kötelességsze­­rűen utazhatnának kis és nagyobb iskolásaink felejt­hetetlen tanulmányi kirán­dulások Reményében? A javaslat, az ötlet támo­gatásra méltó. A dolgok sor­rendjét betartva először „el­vi” támogatásra, de amikor ez már megvan, gyors és ha­tásos „gyakorlati” támoga­tásra, mert akármiből csak úgy lesz valami, ha a szavak után a tettek időszaka is el­következik. Ki ne tartaná kitűnő gon­dolatnak, hogy szocialista brigádok beírják munkater­veikbe: ezt és ezt tesszük a pusztavacsi nemzeti parkért, ezt és ezt tesszük azért, hogy abban a parkban Békés me­gye méltó módon mutatkoz­hasson be az odalátogatók tíz és tízezreinek. Vagy azt, hogy üzemek, termelőszövet­kezetek, oktatási és művelő­dési intézmények lelkesítő összefogással résztennivaló­kat ajánljanak dolgozóiknak, munkatársaiknak, hogy aki­ket illet, meglássák ebben azt a ritka LEHETŐSÉGeT, melyet kihasználatlanul hagyni vétek lenne önma­gunk ellen. Lelki szemeim előtt már láttam, amint Pusztavacson sétálok a nemzeti park bé­kési múzeumai, kiállításai között, és azon töprengek: mit nézzek meg először? A történelmi kiállítást, mely forrongó múltunkat idézi meg? Vagy szobrászaink sza­badtéri tárlatát? A festők, fafaragók kiállítását? Híres­nevezetes könyvi kadásunk múltját és jelenét reprezen­táló vitrineket? Népművé­szeti, néprajzi hagyománya­ink tárgyi emlékeit? Ugye, mennyi minden lehetne ott, Pusztavacson, az ország kö­zepén? Ugye mennyi min­dent láthatna ott a turista, akiben könnyen felébredhet­ne a vágy, eljönni,­ ide, a Körösök völgyébe is, közel­ről megnézni mindazt, ami­ből ott ízelítőt kapott?! Sokat érő, országot meg­mozgató ötlettel állt elő a Képes Újság cikkírója. Csak azt nem tudom, hogyan to­vább? Honnan, merről kell elhangzania az első, jelen­tősebb visszhangnak, mely­nek erősítésére ez a néhány sor is vállalkozik. Mutassuk meg magunkat 37 országnak, a világnak! Keltsük fel az érdeklődést a messziről érkezőkben és ha­zánk polgáraiban is! Sok, emlékezetesen nemes össze­fogás hozott már nagyszerű eredményt. Jó lenne, Pusz­­tavaccsal, nemzeti parkkal folytatni. Meggyőződésem, hogy ott lenne a helyünk, ebben a parkban! De előbb lépni kel­lene valahol, valakiknek. Nekünk is. Sass Ervin Édes anyanyelvűnk Az idén tizedik alkalommal rendezik meg a sátoraljaújhelyi Városi Tanács és más intézmé­nyek közös szervezésében az Édes anyanyelvűnk országos versenyt. Az ország valamennyi megyéjéből, megyei városából, valamint Budapestről összesen hatvankét gimnáziumi és szak­középiskolai és ötvenöt szak­munkásképző intézetben tanuló diák vesz részt a kétnapos ve­télkedőn, Sátoraljaújhelyen. Ok­tóber­­22-én kerül sor az írás­beli feladatok megoldására, ok­tóber 23-án pedig nyilvános szó­beli vetélkedőn vesznek részt a versenyzők. Eredményhirdetésre — a kialakult hagyományokhoz híven — október 24-én Kazin­czy Ferenc egykori pátriájában, Széphalom községben kerül sor, ahol a verseny legkiválóbb ti­zenöt résztvevőjét jutalmazzák a rendező város plakettjével. Ha lenne személyi igazol­ványa, a rovatokban a kö­vetkező adatok szerepelné­nek : Neve: Mezőhegyesi Általá­nos Nevelési Központ. (Ha­zánkban az első igazán en­nek is épített!) Születési ideje: Az ötlet sok évvel ezelőtt. A tervek szerint november első nap­­jaiban lesz az avatóünnep­ség. Szülei neve: A szegedi DÉLÉP szerelte-építette, a helyi és a környező kisebb szövetkezetek, vállalatok közreműködésével. S ami szintén nagyon fontos és jel­lemző is: a mezőhegyesiek gondos, segítő keze végig ott volt, érződött a nemegyszer igazi vajúdásos szülésben. Jellemző adatai: 5722 négyzetméter alapterületen általános iskola, művelődé­si ház, a mozinak is otthont adó nagyteremmel, a nem­zetközi szabványnak meg­felelő tornaterem, gyermek­­könyvtár, csapatotthon, KISZ-bizottság, sportudvar és játszópark. M­a Kassai Béla, a nagyközség tanácsának elnöke, a „szülők egyike” kalauzol végig a majdnem kész nevelési köz­ponton. A száz lakótelepi lakás alapterületével azonos méretű épületkomplexum minden helyiségében szorgos kezek teszik végleges he­lyükre a berendezési tárgya­kat, a burkolóelemeket. Sőt, az iskolai részben szeptem­ber 7-e óta már tanítanak is. A hetedikesek és a nyolcadi­­kosok már a mindennel fel­szerelt, kényelmes tanter­mekben tanulnak. A köz­pont azzal is dicsekedhet, hogy a tantermek megvilá­gítása kitűnő, egyedülállóan újszerű technikai megoldá­sú. Reggeltől estig természe­tes és egyenletes megvilágí­tást kapnak. Az említett szeptemberi nap emlékezetes lesz. Ekkor tartották Mezőhegyesen azt a tanácsülést, amely a köz­oktatási-közművelődési in­tegrációról döntött. A mű­velődési házat, az általános iskolát, az óvodákat, a könyvtárat egyesítették irá­nyítási, költségvetési szem­pontokból. Kinevezték az igazgatót, négy helyettesét. A helyettesek egy-egy neve­lési területet kaptak. Ezzel azt szeretnék megelőzni, hogy a közművelődés és az oktatás egységei elkülönül­jenek egymástól. A könyvtár életében is fontos ez a dátum. A gyer­mekrészleg az új központba költözik, a majorokban levő szakszervezeti fenntartású letéti állományok szakmai felügyelete, cseréje, gondo­zása ezentúl a nagyközségi könyvtár dolga, feladata lesz. 1 . A központ egyes részei majdnem vagy egészen ké­szen vannak. A TÓVÁLL a helyi kertészettel most ké­szíti az épületrendszer kö­rüli parkot. A főbejárat előtti utca új burkolatot kap, most aszfaltoznak. Ottjár­­tunkkor érkezett meg két pótkocsinyi rönkfa Szegedről, amelyből úgynevezett kerti bútorokat, homokozót, no és az évszázados óriásfák vé­delmét biztosító kordont ké­szítenek. Az épületegyüttes zárt té­véláncát, belső távbeszélő hálózatát is akkor szerelték. A zeneterem berendezése majdnem kész, a rajzterem­be sokszoros hasznosítású, öt­letes rajzasztalok kerültek. Még rajtuk a védőcsomago­lás. A nyelvi labor készülék­rendszerét most várják. A természettudományos szer­tárak és előadótermek (ame­lyek inkább tudományos ku­tató laboratóriumra hasonlí­tanak) berendezését is akkor szerelték. A tornaterem ezekben a napokban kapja meg a parkettaburkolatot (A megnyitó ünnepségen itt lép majd fel bemutató műso­rával a magyar tornászválo­gatott!) A klubövezet kisebb­­nagyobb helyiségekre osztá­sát biztosító hangszigetelős paravánjait is ekkor építet­ték be. A két, kellemes kör­nyezetet biztosító zárt udvar már csak a dísznövényeket telepítő kertészeket várja.­ ­ „Ha minden a terveink szerint... kezdi az ösz­­szefoglalót a tanácselnök. A folytatásból az is kiderül, hogy csak a berendezéseket, felszerelési tárgyakat szállí­tó vállalatokon múlik min­den. „Nem kell itt senkit agitálni, hogy jöjjön segíte­­ni! Még szinte ki sem gon­doltuk, máris jön ötven- száz mezőhegyesi, hogy taka­rítson, áthordjon valamit, hogy dolgozzon mindannyi­unk közös álmáért, ezért a nagyszerű központért.” Mi is szurkolunk a sike­rért. Mezőhegyes kiérde­­melte! Nemesi László Az iskolai szárny, jobbra a főbejárat Az aula. Az amfiteátrumszerű középső rész padlófűtésű, sokszoros hasznosítású Fotó: Fazekas László NÉPÚJSÁG HANGSZORÓ - könyv mágusa A könyv nem hal meg, volt a címe annak a vasár­nap esti beszélgetésnek, ame­lyet véletlenül hallgattam végig. Ugyanis az adás idő­pontjában a jó előre kiadott, de még az aznapi sajtóban közölt műsor szerint is az ipari tanulók oktatásának, képzésének a problémáját ígérte a rádió. S a változást még a műsor bekonferálása­­kor sem említette meg a be­mondó. Mindezt nem azért említem, mintha rossz vásárt csináltam volna, csak mert ez a pongyolaság ellenkező előjellel bár, de összefügg a csereműsorral. Ugyanis a legújabb könyvkiállítása al­kalmából megszólaltatott Szántó Tibor tipográfus, akit az ország határain túl is a könyv mágusának ismernek, a pontosságot is kihangsú­lyozta, amikor a szakma sok­féle követelményéről beszélt. Igen, a szakmáról, mert a könyvkészítést, a könyvcsi­­nálást, mint mondotta, lehet művészetnek is tekinteni, de alapjában véve: szakma. És akár ennek, akár annak te­kintjük, a tudás és annak gyakorlati alkalmazása a pontosságot nem nélkülözhe­ti. A szép és érdekes műsor­ban a feltett kérdések nyo­mán és a kiállított könyvek kapcsán egy munkásélet és a könyvek élete bontakozott ki. Mert a „tipográfia a nyomtatvány nyomdai készí­tése és minősége nyomdásza­­ti szempontból”, mint azt az Értelmező Szótár meghatá­rozza, tehát a könyveké is. Milyen köntösben jelenik meg egy írás kívül és belül, milyen sortávolsággal, betű­nagysággal, betűstílussal, mi­lyen papíron és mibe kötve, hogy csak egy párat említ­sünk a követelményekből, amelynek művésze Szántó Tibor. Végül is annak, hogy milyen az a könyv, amit az olvasó a kezébe vesz, s örömmel tölti el, ha már csak ránéz vagy föllapozza. S ezt mindig szem előtt tar­totta. Betűszedőként kezdte a pályát, átélte a század nagy vérzivatarait, negyvennégy éves, amikor 1956-ban el­végzi az egyetem művészet­­történeti szakát, s előtte és utána,s m­ost is hetvenévesen mindig az újat keresi, mint annak idején barátja, Kner Imre. De nem csak dolgozik és felhasználja, amit kiku­tat, de neveli, tanítja a­ fia­talokat is. Mert a könyv örök, a könyvbe az egész vi­lág belefér. Hiába jósolták meg a Gutenberg-galaxis vé­gét, amíg ember lesz a föl­dön és írnak, a könyv nem hal meg. A nyomtatott be­tűről nem mond le az em­ber, mert annak a pusztulá­sa az egész kultúra pusztulá­sa lenne. Vass Márta Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Boccherini: Clementina. 9.44: Brummadzag, a zenebohóc. 10.35: Diákfélóra. 11.05: Népdalok, néptáncok. 11.28: Jogi arcképcsarnok. 11.43: Ragtime. 12.45: Jókai Anna: Jákob lajtor­jája. 12.55: Beethoven-művek. 13.36: „Jobb házból való macs­ka elveszett.” 14.13: Kalmár Magda operett­szerepeiből. 15.05: Magyar fúvószene. 15.28: Kagylózene a Leninvá­­rosban. 16.00: A Magyar Rádió és Tele­vízió énekkara Schubert­­műveket énekel. 1­6.26: OIRT-hangjátékfesztivál. Tengerészfeleség. 17.05: Képekből élnek. 17.30: Zenekari muzsika. 19.15: Közvetítés a Gyulai Vár­színházból. Vak Béla ki­­­­rály. 21.19: Külföldről érkezett. 22.30: Kóté Tibor népi zenekara játszik. 22.50: Egy igazgató névjegye. 23.10: A Melos vonósnégyes fel­vételeiből. 0.10: Neményi Tamás táncdalai­ból. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Magyari Imre nótáiból. 10.00: Zenedélelőtt — „francia módra”. 12.35: Mezők, falvak éneke. 13.00: Kapcsoljuk a szolnoki stú­diót. Mit tud a föld? 13.30: Éneklő Ifjúság. 14.00: Válogatott perceink. 16.35: Idősebbek hullámhosszán. 17.30: Segíthetünk? 18.35: Hétvégi panoráma. 19.55: Slágerlista. 20.35: A 04. 05. 07 jelenti. 21.05: Kabarécsütörtök. 22.15: Slágermúzeum. 23.20: Operettrészletek. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Zenekari muzsika. 11.05: Magyar­­ zeneszerzők. 11.41: A fekete-Afrika zenéjéből. 11.56: Romantikus operákból. 13.07: A Tangerine Dream együt­tes felvételeiből. 14.00: Zenekari muzsika. 16.00: Zenei Lexikon. 16.20: Iskolarádió. 16.55: Popzene sztereóban. 18.00­: Szintézis. 18.30: Rádióhangversenyekről. 19.05: Operarészletek. 19.35: A Magyar Állami Hang­versenyzenekar hangverse­nye. 21.40: Dzsesszfelvételeinkből. 22.12: Perotinus-művek. 22.35: Napjaink zenéje. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés, hírek. 17.05: Híres szolnoki prímások. Lukács Jóska játszik Pe­­tőfi-dalokat zenekarával. 17.15: Kampányképek, őszi fel­­dolgozási csúcs az élel­miszeripari vállalatoknál. Riporter: Tamási László. 17.35: Régi lemezalbumok. Köz­ben : Kecskeméti csokor. 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna. (ism.) 8.05: Iskolatévé. Fizika. (Ált. isk. 6. oszt.) (f.-f.) 8.35: Technika. (Ált. isk. 1. oszt.) 9.00: Történelem. (Ált. isk. 5. oszt.) 9.35: Rajz. (Ált. isk. alsó tago­zat.) 10.00: Környezetismeret. (Ált. isk. 3. oszt.) 10.15: Magyar nyelv. (Ált. isk. 4. oszt.) 10.35: Magyar irodalom. (Ált. isk. alsó tagozat.) 11.00: Osztályfőnöki óra. (Ált. isk. 7—8. oszt.) (f.-f.) 11.30: Magyar irodalom. (Ált. isk. alsó tagozat.) (f.-f.) 12.00: Világnézet. (Középisk. IV. oszt.) (f.-f.) 13.55: Rajz. (ism.) 14.10: Történelem, (ism.) 14.45: Osztályfőnöki óra. (ism., f.-f.) 15.10: Világnézet. (ism., f.-f.) 16.15: Hírek, (f.-f.) 16.20: Gyalogosként biztonságo­san. 16.30: 9-es stúdió — a Szovjet Televízió külpolitikai mű­sora. 17.00: Reklám, (f.-f.) 17.05: Tízen Túliak­ Társasága, (f.-f.) 17.45: Telesport, (f.-f.) 18.10: „Legyen a zene minden­kié.” 18.55: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévét­orna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Családi kör. (f.-f.) 20.50: A hét műtárgya. 20.55: Hírháttér. 21.45: Zene, vers, tánc és né­hány párbeszéd. (f.-f.) 22.35: Tv-híradó 2. II. MŰSOR 20.00: A Lengyel Televízió est­je. Bevezető. 20.15: A Mazowsze együttes mű­sorából. 20.30: Múzeum a szabad ég alatt. 20.40: Kornél Makuszynski. Portréfilm. 20.55: A Dzseleda kölykök. 21.10: Saját kérésére. Lengyel tévéfilm. 22.45: Álmaim. Könnyűzenei mű­sor. BUKAREST 16.25: Sporthírek. 17.00: Fiatalok stúdiója. 20.00: Tv-híradó. 20.25: Gazdasági figyelő. 20.40: Gazdag világ — szegény világ. 21.00: Művészek a stúdióban: Valentin Teodorian énekel. 21.25: Az emberi test. 21.50: Tv-híradó. 22.00: Dalok. BELGRÁD, I. MŰSOR 16.40: Videooldalak. 17.00: Tv-napló. 17.10: A nukleáris forradalom. 17.40: Hírek. 17.45: A kék mint tarka. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Vajdasági humor. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Monitor­­ politikai ma­gazin. 21.00: Reklám. 21.05: Szórakoztató adás. 21.50: Tv-napló. II. MŰSOR 18.45: Csütörtöki zágrábi körkép. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Teleszkópia. 20.30: Ez az én választásom. Já­tékfilm. 6. SZÍNHÁZ 1982. október 14-én, csütörtökön 15 órakor Békéscsabán: GYALOGCSILLAG Toldi M.-bérlet 19 órakor Békéscsabán: SZÉP VOLT, FIÚK! Madách-bérlet 1982. október 15-én, pénteken 19 órakor Békéscsabán: SZÉP VOLT, FIÚK! Pécsi I.-bérlet MOZI Békési Bástya: fél 3 és fél 7 órakor: Ben Hur I., II. rész. Békéscsabai Építők Kultúrottho­­na: Éretlenek. Békéscsabai Sza­badság: minden előadáson: A karatézó Cobra. Békéscsabai Terv: fél 6 órakor: Vőlegény, fél 8 órakor: Mennyei napok. Gyulai Erkel: Egymásra nézve. Gyulai Petőfi: 3 órakor: Szól­jon a rock! 5 és 7 órakor: Ho­vá tűnt Agatha Christie? Orosházi Béke: 5 órakor: Sza­murájok és banditák I., II. rész. Orosházi Partizán: fél 4 órakor: Tigriscsapáson, fél 6 és fél 8 órakor. ... És megint dühbe jövünk.

Next