Békés Megyei Népújság, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-14 / 241. szám
1982. október 14., csütörtök Lehetne élő történelemkönyv Tudja-e mindenki, hogy Pusztavacs az ország geometriai közepe? Hogy ez a Budapesttől alig hatvan kilométerre levő település olyan kivételes rangú hely ebben az országban, amilyennel egyetlen más község vagy város sem dicsekedhet? Persze, Pusztavacs nem tehet róla, hogy középpont lett, és a régi pusztavacsiak sem, amikor elhatározták, hogy éppen itt telepednek meg, jobb jövő reményében. A kivételes rang sokáig visszhangtalan maradt, mígnem laptársunk, a Képes Újság el nem határozta, hogy nagy, népi-nemzeti találkozót rendez ott 1982. augusztus 7- én. Gondolták, eljön a környékről, vagy kissé távolabbról is pár ezer ember, s el tudom képzelni a meglepetést, amikor kétszázezren érkeztek oda, hogy az ország közepén töltsenek el egy-két kellemes napot. Nem sokkal később, a Képes Újság augusztusi, ünnepi számában a lap főszerkesztője, Gerencséri Jenő újabb ötlettel lépett olvasói elé: legyen nemzeti park az ország közepén! Cikkében — a föbbek között — ezt írja: „Minden megye kaphatna ott egy kijelölt földdarabot, amelyen elhelyezhetné városainak, nevezetesebb falvainak, létesítményeinek, műemlékeinek miniatűr mását. Létesíthetne minden megye egy kis múzeumot, amelyben bemutathatná múltját, jelenét, kultúráját, művészeinek, mesterembereinek alkotásait, iparának, mezőgazdaságának termékeit.” Azt hiszem, érdemes végiggondolni ezeket a nem mindennapi javaslatokat, melyek nyilván a lenyűgöző, kétszázezres találkozó nyomán születtek. Van-e ilyen, általunk épített nemzeti parkunk? Nincs. Védett természeti „park” a Hortobágy, a kiskunsági puszta és a bükki erdők-hegyek egy része. Népünk történelmét, kultúráját, alkotókedvét bemutató nemzeti park azonban nincs Magyarországon. A kérdés: miért ne lehetne? Miért ne teremthetnénk társadalmi összefogással olyan „ország-múzeumot”, amelyet kíváncsian keresne fel a külföldi turista, ahová érdeklődéssel zarándokolnának el országjáró hazánkfiai, és ahová évente kötelességszerűen utazhatnának kis és nagyobb iskolásaink felejthetetlen tanulmányi kirándulások Reményében? A javaslat, az ötlet támogatásra méltó. A dolgok sorrendjét betartva először „elvi” támogatásra, de amikor ez már megvan, gyors és hatásos „gyakorlati” támogatásra, mert akármiből csak úgy lesz valami, ha a szavak után a tettek időszaka is elkövetkezik. Ki ne tartaná kitűnő gondolatnak, hogy szocialista brigádok beírják munkaterveikbe: ezt és ezt tesszük a pusztavacsi nemzeti parkért, ezt és ezt tesszük azért, hogy abban a parkban Békés megye méltó módon mutatkozhasson be az odalátogatók tíz és tízezreinek. Vagy azt, hogy üzemek, termelőszövetkezetek, oktatási és művelődési intézmények lelkesítő összefogással résztennivalókat ajánljanak dolgozóiknak, munkatársaiknak, hogy akiket illet, meglássák ebben azt a ritka LEHETŐSÉGeT, melyet kihasználatlanul hagyni vétek lenne önmagunk ellen. Lelki szemeim előtt már láttam, amint Pusztavacson sétálok a nemzeti park békési múzeumai, kiállításai között, és azon töprengek: mit nézzek meg először? A történelmi kiállítást, mely forrongó múltunkat idézi meg? Vagy szobrászaink szabadtéri tárlatát? A festők, fafaragók kiállítását? Híresnevezetes könyvi kadásunk múltját és jelenét reprezentáló vitrineket? Népművészeti, néprajzi hagyományaink tárgyi emlékeit? Ugye, mennyi minden lehetne ott, Pusztavacson, az ország közepén? Ugye mennyi mindent láthatna ott a turista, akiben könnyen felébredhetne a vágy, eljönni, ide, a Körösök völgyébe is, közelről megnézni mindazt, amiből ott ízelítőt kapott?! Sokat érő, országot megmozgató ötlettel állt elő a Képes Újság cikkírója. Csak azt nem tudom, hogyan tovább? Honnan, merről kell elhangzania az első, jelentősebb visszhangnak, melynek erősítésére ez a néhány sor is vállalkozik. Mutassuk meg magunkat 37 országnak, a világnak! Keltsük fel az érdeklődést a messziről érkezőkben és hazánk polgáraiban is! Sok, emlékezetesen nemes összefogás hozott már nagyszerű eredményt. Jó lenne, Pusztavaccsal, nemzeti parkkal folytatni. Meggyőződésem, hogy ott lenne a helyünk, ebben a parkban! De előbb lépni kellene valahol, valakiknek. Nekünk is. Sass Ervin Édes anyanyelvűnk Az idén tizedik alkalommal rendezik meg a sátoraljaújhelyi Városi Tanács és más intézmények közös szervezésében az Édes anyanyelvűnk országos versenyt. Az ország valamennyi megyéjéből, megyei városából, valamint Budapestről összesen hatvankét gimnáziumi és szakközépiskolai és ötvenöt szakmunkásképző intézetben tanuló diák vesz részt a kétnapos vetélkedőn, Sátoraljaújhelyen. Október22-én kerül sor az írásbeli feladatok megoldására, október 23-án pedig nyilvános szóbeli vetélkedőn vesznek részt a versenyzők. Eredményhirdetésre — a kialakult hagyományokhoz híven — október 24-én Kazinczy Ferenc egykori pátriájában, Széphalom községben kerül sor, ahol a verseny legkiválóbb tizenöt résztvevőjét jutalmazzák a rendező város plakettjével. Ha lenne személyi igazolványa, a rovatokban a következő adatok szerepelnének : Neve: Mezőhegyesi Általános Nevelési Központ. (Hazánkban az első igazán ennek is épített!) Születési ideje: Az ötlet sok évvel ezelőtt. A tervek szerint november első napjaiban lesz az avatóünnepség. Szülei neve: A szegedi DÉLÉP szerelte-építette, a helyi és a környező kisebb szövetkezetek, vállalatok közreműködésével. S ami szintén nagyon fontos és jellemző is: a mezőhegyesiek gondos, segítő keze végig ott volt, érződött a nemegyszer igazi vajúdásos szülésben. Jellemző adatai: 5722 négyzetméter alapterületen általános iskola, művelődési ház, a mozinak is otthont adó nagyteremmel, a nemzetközi szabványnak megfelelő tornaterem, gyermekkönyvtár, csapatotthon, KISZ-bizottság, sportudvar és játszópark. Ma Kassai Béla, a nagyközség tanácsának elnöke, a „szülők egyike” kalauzol végig a majdnem kész nevelési központon. A száz lakótelepi lakás alapterületével azonos méretű épületkomplexum minden helyiségében szorgos kezek teszik végleges helyükre a berendezési tárgyakat, a burkolóelemeket. Sőt, az iskolai részben szeptember 7-e óta már tanítanak is. A hetedikesek és a nyolcadikosok már a mindennel felszerelt, kényelmes tantermekben tanulnak. A központ azzal is dicsekedhet, hogy a tantermek megvilágítása kitűnő, egyedülállóan újszerű technikai megoldású. Reggeltől estig természetes és egyenletes megvilágítást kapnak. Az említett szeptemberi nap emlékezetes lesz. Ekkor tartották Mezőhegyesen azt a tanácsülést, amely a közoktatási-közművelődési integrációról döntött. A művelődési házat, az általános iskolát, az óvodákat, a könyvtárat egyesítették irányítási, költségvetési szempontokból. Kinevezték az igazgatót, négy helyettesét. A helyettesek egy-egy nevelési területet kaptak. Ezzel azt szeretnék megelőzni, hogy a közművelődés és az oktatás egységei elkülönüljenek egymástól. A könyvtár életében is fontos ez a dátum. A gyermekrészleg az új központba költözik, a majorokban levő szakszervezeti fenntartású letéti állományok szakmai felügyelete, cseréje, gondozása ezentúl a nagyközségi könyvtár dolga, feladata lesz. 1 . A központ egyes részei majdnem vagy egészen készen vannak. A TÓVÁLL a helyi kertészettel most készíti az épületrendszer körüli parkot. A főbejárat előtti utca új burkolatot kap, most aszfaltoznak. Ottjártunkkor érkezett meg két pótkocsinyi rönkfa Szegedről, amelyből úgynevezett kerti bútorokat, homokozót, no és az évszázados óriásfák védelmét biztosító kordont készítenek. Az épületegyüttes zárt tévéláncát, belső távbeszélő hálózatát is akkor szerelték. A zeneterem berendezése majdnem kész, a rajzterembe sokszoros hasznosítású, ötletes rajzasztalok kerültek. Még rajtuk a védőcsomagolás. A nyelvi labor készülékrendszerét most várják. A természettudományos szertárak és előadótermek (amelyek inkább tudományos kutató laboratóriumra hasonlítanak) berendezését is akkor szerelték. A tornaterem ezekben a napokban kapja meg a parkettaburkolatot (A megnyitó ünnepségen itt lép majd fel bemutató műsorával a magyar tornászválogatott!) A klubövezet kisebbnagyobb helyiségekre osztását biztosító hangszigetelős paravánjait is ekkor építették be. A két, kellemes környezetet biztosító zárt udvar már csak a dísznövényeket telepítő kertészeket várja. „Ha minden a terveink szerint... kezdi az öszszefoglalót a tanácselnök. A folytatásból az is kiderül, hogy csak a berendezéseket, felszerelési tárgyakat szállító vállalatokon múlik minden. „Nem kell itt senkit agitálni, hogy jöjjön segíteni! Még szinte ki sem gondoltuk, máris jön ötven- száz mezőhegyesi, hogy takarítson, áthordjon valamit, hogy dolgozzon mindannyiunk közös álmáért, ezért a nagyszerű központért.” Mi is szurkolunk a sikerért. Mezőhegyes kiérdemelte! Nemesi László Az iskolai szárny, jobbra a főbejárat Az aula. Az amfiteátrumszerű középső rész padlófűtésű, sokszoros hasznosítású Fotó: Fazekas László NÉPÚJSÁG HANGSZORÓ - könyv mágusa A könyv nem hal meg, volt a címe annak a vasárnap esti beszélgetésnek, amelyet véletlenül hallgattam végig. Ugyanis az adás időpontjában a jó előre kiadott, de még az aznapi sajtóban közölt műsor szerint is az ipari tanulók oktatásának, képzésének a problémáját ígérte a rádió. S a változást még a műsor bekonferálásakor sem említette meg a bemondó. Mindezt nem azért említem, mintha rossz vásárt csináltam volna, csak mert ez a pongyolaság ellenkező előjellel bár, de összefügg a csereműsorral. Ugyanis a legújabb könyvkiállítása alkalmából megszólaltatott Szántó Tibor tipográfus, akit az ország határain túl is a könyv mágusának ismernek, a pontosságot is kihangsúlyozta, amikor a szakma sokféle követelményéről beszélt. Igen, a szakmáról, mert a könyvkészítést, a könyvcsinálást, mint mondotta, lehet művészetnek is tekinteni, de alapjában véve: szakma. És akár ennek, akár annak tekintjük, a tudás és annak gyakorlati alkalmazása a pontosságot nem nélkülözheti. A szép és érdekes műsorban a feltett kérdések nyomán és a kiállított könyvek kapcsán egy munkásélet és a könyvek élete bontakozott ki. Mert a „tipográfia a nyomtatvány nyomdai készítése és minősége nyomdászati szempontból”, mint azt az Értelmező Szótár meghatározza, tehát a könyveké is. Milyen köntösben jelenik meg egy írás kívül és belül, milyen sortávolsággal, betűnagysággal, betűstílussal, milyen papíron és mibe kötve, hogy csak egy párat említsünk a követelményekből, amelynek művésze Szántó Tibor. Végül is annak, hogy milyen az a könyv, amit az olvasó a kezébe vesz, s örömmel tölti el, ha már csak ránéz vagy föllapozza. S ezt mindig szem előtt tartotta. Betűszedőként kezdte a pályát, átélte a század nagy vérzivatarait, negyvennégy éves, amikor 1956-ban elvégzi az egyetem művészettörténeti szakát, s előtte és utána,s most is hetvenévesen mindig az újat keresi, mint annak idején barátja, Kner Imre. De nem csak dolgozik és felhasználja, amit kikutat, de neveli, tanítja a fiatalokat is. Mert a könyv örök, a könyvbe az egész világ belefér. Hiába jósolták meg a Gutenberg-galaxis végét, amíg ember lesz a földön és írnak, a könyv nem hal meg. A nyomtatott betűről nem mond le az ember, mert annak a pusztulása az egész kultúra pusztulása lenne. Vass Márta Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Boccherini: Clementina. 9.44: Brummadzag, a zenebohóc. 10.35: Diákfélóra. 11.05: Népdalok, néptáncok. 11.28: Jogi arcképcsarnok. 11.43: Ragtime. 12.45: Jókai Anna: Jákob lajtorjája. 12.55: Beethoven-művek. 13.36: „Jobb házból való macska elveszett.” 14.13: Kalmár Magda operettszerepeiből. 15.05: Magyar fúvószene. 15.28: Kagylózene a Leninvárosban. 16.00: A Magyar Rádió és Televízió énekkara Schubertműveket énekel. 16.26: OIRT-hangjátékfesztivál. Tengerészfeleség. 17.05: Képekből élnek. 17.30: Zenekari muzsika. 19.15: Közvetítés a Gyulai Várszínházból. Vak Béla király. 21.19: Külföldről érkezett. 22.30: Kóté Tibor népi zenekara játszik. 22.50: Egy igazgató névjegye. 23.10: A Melos vonósnégyes felvételeiből. 0.10: Neményi Tamás táncdalaiból. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Magyari Imre nótáiból. 10.00: Zenedélelőtt — „francia módra”. 12.35: Mezők, falvak éneke. 13.00: Kapcsoljuk a szolnoki stúdiót. Mit tud a föld? 13.30: Éneklő Ifjúság. 14.00: Válogatott perceink. 16.35: Idősebbek hullámhosszán. 17.30: Segíthetünk? 18.35: Hétvégi panoráma. 19.55: Slágerlista. 20.35: A 04. 05. 07 jelenti. 21.05: Kabarécsütörtök. 22.15: Slágermúzeum. 23.20: Operettrészletek. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Zenekari muzsika. 11.05: Magyar zeneszerzők. 11.41: A fekete-Afrika zenéjéből. 11.56: Romantikus operákból. 13.07: A Tangerine Dream együttes felvételeiből. 14.00: Zenekari muzsika. 16.00: Zenei Lexikon. 16.20: Iskolarádió. 16.55: Popzene sztereóban. 18.00: Szintézis. 18.30: Rádióhangversenyekről. 19.05: Operarészletek. 19.35: A Magyar Állami Hangversenyzenekar hangversenye. 21.40: Dzsesszfelvételeinkből. 22.12: Perotinus-művek. 22.35: Napjaink zenéje. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés, hírek. 17.05: Híres szolnoki prímások. Lukács Jóska játszik Petőfi-dalokat zenekarával. 17.15: Kampányképek, őszi feldolgozási csúcs az élelmiszeripari vállalatoknál. Riporter: Tamási László. 17.35: Régi lemezalbumok. Közben : Kecskeméti csokor. 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna. (ism.) 8.05: Iskolatévé. Fizika. (Ált. isk. 6. oszt.) (f.-f.) 8.35: Technika. (Ált. isk. 1. oszt.) 9.00: Történelem. (Ált. isk. 5. oszt.) 9.35: Rajz. (Ált. isk. alsó tagozat.) 10.00: Környezetismeret. (Ált. isk. 3. oszt.) 10.15: Magyar nyelv. (Ált. isk. 4. oszt.) 10.35: Magyar irodalom. (Ált. isk. alsó tagozat.) 11.00: Osztályfőnöki óra. (Ált. isk. 7—8. oszt.) (f.-f.) 11.30: Magyar irodalom. (Ált. isk. alsó tagozat.) (f.-f.) 12.00: Világnézet. (Középisk. IV. oszt.) (f.-f.) 13.55: Rajz. (ism.) 14.10: Történelem, (ism.) 14.45: Osztályfőnöki óra. (ism., f.-f.) 15.10: Világnézet. (ism., f.-f.) 16.15: Hírek, (f.-f.) 16.20: Gyalogosként biztonságosan. 16.30: 9-es stúdió — a Szovjet Televízió külpolitikai műsora. 17.00: Reklám, (f.-f.) 17.05: Tízen Túliak Társasága, (f.-f.) 17.45: Telesport, (f.-f.) 18.10: „Legyen a zene mindenkié.” 18.55: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Családi kör. (f.-f.) 20.50: A hét műtárgya. 20.55: Hírháttér. 21.45: Zene, vers, tánc és néhány párbeszéd. (f.-f.) 22.35: Tv-híradó 2. II. MŰSOR 20.00: A Lengyel Televízió estje. Bevezető. 20.15: A Mazowsze együttes műsorából. 20.30: Múzeum a szabad ég alatt. 20.40: Kornél Makuszynski. Portréfilm. 20.55: A Dzseleda kölykök. 21.10: Saját kérésére. Lengyel tévéfilm. 22.45: Álmaim. Könnyűzenei műsor. BUKAREST 16.25: Sporthírek. 17.00: Fiatalok stúdiója. 20.00: Tv-híradó. 20.25: Gazdasági figyelő. 20.40: Gazdag világ — szegény világ. 21.00: Művészek a stúdióban: Valentin Teodorian énekel. 21.25: Az emberi test. 21.50: Tv-híradó. 22.00: Dalok. BELGRÁD, I. MŰSOR 16.40: Videooldalak. 17.00: Tv-napló. 17.10: A nukleáris forradalom. 17.40: Hírek. 17.45: A kék mint tarka. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Vajdasági humor. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Monitor politikai magazin. 21.00: Reklám. 21.05: Szórakoztató adás. 21.50: Tv-napló. II. MŰSOR 18.45: Csütörtöki zágrábi körkép. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Teleszkópia. 20.30: Ez az én választásom. Játékfilm. 6. SZÍNHÁZ 1982. október 14-én, csütörtökön 15 órakor Békéscsabán: GYALOGCSILLAG Toldi M.-bérlet 19 órakor Békéscsabán: SZÉP VOLT, FIÚK! Madách-bérlet 1982. október 15-én, pénteken 19 órakor Békéscsabán: SZÉP VOLT, FIÚK! Pécsi I.-bérlet MOZI Békési Bástya: fél 3 és fél 7 órakor: Ben Hur I., II. rész. Békéscsabai Építők Kultúrotthona: Éretlenek. Békéscsabai Szabadság: minden előadáson: A karatézó Cobra. Békéscsabai Terv: fél 6 órakor: Vőlegény, fél 8 órakor: Mennyei napok. Gyulai Erkel: Egymásra nézve. Gyulai Petőfi: 3 órakor: Szóljon a rock! 5 és 7 órakor: Hová tűnt Agatha Christie? Orosházi Béke: 5 órakor: Szamurájok és banditák I., II. rész. Orosházi Partizán: fél 4 órakor: Tigriscsapáson, fél 6 és fél 8 órakor. ... És megint dühbe jövünk.