Békés, 1896 (15. évfolyam, 1-53. szám)

1896-09-13 / 37. szám

Szabadságról. Kéry Gyula főispáni titkár sza­badságideje megszakításával és dr. Liszy Viktor kir. ügyész szabadságideje leteltével folyó hó 10-én haza érkeztek Gyulára s utóbbi az ügyészi hivatal vezetését — melyben távolléte alatt dr. Némethy József alügyész helyettesítette — újólag átvette. Beszámoló: Barabás Béla dr. országgyűlési képviselő a múlt vasárnap tartott beszámoló beszé­det M.-Berényben,hol a vasútnál küldöttséggel fogad­ták Ilyés Endre ref. lelkészszel élén a mezőberényiek, Vámos Péter és Hajdú Istvánnal a k.-tarcsaiak ré­széről. Beszédét a községháza előtti téren tartotta, mely tisztán országos politikai szinezetű volt, min­den lokális vonatkozás nélkül. Beszédét Barűn élje­nezték s a beszámoló után a több ezernyi főből álló közönség Kollár köszönő szavai után eloszlott. A képviselő tiszteletére a közművelődési olvasókörben uzsonnát rendeztek. Ma Gyomán számol be. Műút Körös-Ladány és K.-Tarcsa között. Körös- Ladány község kérvényt adott be a törvényhatósági bizottsághoz, hogy a K.-Tarcsáig vezető útszakaszt építse ki és így a mezőberény-k.-tarcsai műúttal kapcsolja össze. A kérelemben elpanaszolja a község, hogy a legrosszabb közlekedési viszonyok között élő Sárréten legkevesebb műútja van a törvény­­hatóságnak, s hogy a sárréti vasút, mely oly nagy költségébe került a községeknek, igen drága és használata tetemes időveszteséggel jár. Felhozza még a kérvény indokul azt is, hogy a kért út hasz­nálata mellett a mezőberényi állomáson felszállva egyenes összeköttetésbe jutnak a központtal, mit így egy nap alatt megjárhatnak, terményeiket pedig Mezőberényben vasútra adva jobban értékesíthetik és olcsóbban szállíthatják bárhova. E kérvény újabb bizonyíték a sárréti vasút hibás irányítása mellett, mert hisz nemcsak a körös­ladányiak, de Vésztő és Szeghalom vidéke mind Mezőberényben adja vasútra terményeit nem csak azért, mert ide a kocsin való szállítás tetemesen olcsóbb, de mert az országos és külföldi forgalomban a­ Mezőberény­ben feladott búzát, mint tiszavidék­it jóval maga­sabb áron veszik meg, mint a biharit, melyhez a Sárrétet is számítják. Közforgalmi és gazdasági szempontból tehát indokolt a körösladányiak kérelme és azt hiszük a vármegye teljesíteni is fogja kíván­ságukat. Justh Zsigmond emléke. Justh Zsigmondnak, az olyan korán elhunyt jeles írónak tornyai házát már­­ványemlékkel akarják tavas­szal ellátni jóbarátai és tisztelői, a­kiknek sorában különösen a főrangú világ van nagy számmal képviselve. Az egész csönd­ben megindított­ gyűjtés már oly nagy összeget eredményezett, hogy valószínűleg elkészíttetik Justh Zsigmondnak mellszobrát is a tornyai park szá­mára. Arról is van szó, hogy az aradi Kölcsey­­egyesület a tél folyamán Justh-estét rendez, me­lyen Czóbel Minka is közreműködnek. A gyulai zenekarok: Városunk két jeles zene­kara, úgy látszik, idegenben is meglehető­s hírnév­nek örvend. Mint halljuk Tóth József kitűnő nép­zenekara, mely a „Komló“ vendéglőben játszik es­­ténkint, Braun és Schuh­ezég meghívására e hó 18-án Aradra megy, hol az újonnan megnyílt „Mil­lenium“ vendéglőben fog több estén keresztül ját­szani s a hó 24-én jön vissza Gyulára. A jól ve­zetett és igyekvő gyulai zenekar bizonyára megér­demelt pártolásban részesül s Aradon is megállja a helyet. — A Bade Pista kitűnő zenekara pedig, mely Tusnád fürdőbe volt a nyári szezonra szerződ­tetve, pénteken jött vissza Gyulára teljes bandával A különösen is jól vezetett bandának nagy hasznára vált a fürdőben való folytonos játék s nagyfokú ha­ladása észlelhető. Különben a jóhírü zenekar a fürdőigazgatóságtól is írásbeli bizonyítványt kapott sikeres működését és jó viseletét illetőleg. A Badé zenekar jelenleg a „Központibban játszik. Halálozás. Súlyos csapás érte derék polgár­társunkat Schriffert József építészt. 9 éves kis leány­káját Ilonkát ragadta el a halál, nagy szomorúságot okozva övéinek. Temetése e hó 7­dikén délután 4 órakor ment végbe. Nyugodjék békével. Kinevezés- Tóth Ilonka végzett tanítónőt a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendes tanító­nővé nevezte ki a kisjenei állami felsőbb népis­kolához. Halálozás: A városnak egy közbecsülésben ál­lott derék polgára, a régi jó iparos gárdának szá­mottevő tagja, Berndt János asztalos mester folyó hó 8-án hosszas, súlyos betegség után, 64 éves ko­rában meghalt. Temetése szerdán délután volt csa­ládja s polgártársai fájó részvéte mellett. A becsü­letes, derék ember porai nyugodjanak békében! A járványok krónikájából. A vármegye alis­pánjához érkezett hivatalos jelentések szerint e hét folyamán a következő járványos betegségek merül­tek fel: roncsoló toroklob Csabán, Szeghalmon, Szent-­ Andráson, K-Ladányban, Dobozon és Kétegyházán; hökhurut Szarvason, hagymás M.-Berényben, Csa­bán és Szent-Andráson, vérhas Szarvason és Szent- Andráson; vörheny F.-Gyarmaton, K.-Ladányban, Orosházán, Dobozon és Vésztőn. Állategészségügy. Sertésvészben, — mely azon­ban egyre szedi még áldozatait, — e hét folyamán újabb helyről való megbetegülési eset nem jelente­tett be a vármegyénél. — Sertésorbánczot jeleznek Szent-Andrásról Mrena Ignácz és Bodnár Józsefnél, Csorvásról Fischer Pál gazdaságából. — Lépfenéz Csabáról Kliment­z Györgynél és M.-Berényből Hegedűs Mihálynál. Időjárás: A szeptember hónap egyelőre úgy látszik megbecsüli magát. Szép verőfényes nyári napokkal hiteget bennünket, melyeknek bár állan­dóságában nem is bizhatunk, annyi hasznuk­­ van, hogy a kukoricza-törést, dinnye­hordást, gyümölcs­leszedést megkönnyíti s mi kell ennél több. Foly­nak nagyban a mezei letakaritó munkák s mahol­nap gyümölcs szedetten kopáran állanak a fák és a letört tengeri tarlón búsan fütyöl az őszi szél. A szüret ez idén a mi vidékünk szokása ellenére, meglehetősen későn fog esni, amennyiben a szellő ez idén elég nehezen érett meg. A hó végén azon­ban valószínűleg kiadja a városi tanács az enge­délyt és lehet szüretelni ott, hol a filekszerű, pero­nospora s más istenverte bogár ellenségei a szol­lő­nek le nem szüreteltek előbb. Szerencsére mi még nem jutottunk egész odáig. Lopás. Schwarcz Jakab kétegyházi lakostól — ennek hálószobájából — Keresi Mitru ottani lakos egy tajtékpipát és egy szivarszipkát ellopott, a szipkát Tulkán György kétegyházi lakosnak eladta 10 krért. A tolvajlás feljelentetett a kir. járás­­bíróságnak. Veszett eb. Kónai János szarvasi lakos tanyai kutyája megveszett és múlt hó 31-dikén Ruzsinszki András 20 éves bérest megmarta; a nevezett egyén gyógykezelés végett Budapestre a Pasteur-féle inté­zetbe felküldetett. Lopás. Csabán folyó hó 2-áról 3 ára virradó éjjelen bent a város közepén lakó Petrovszki N. csabai lakostól ismeretlen tettesek 9 párnát, derék­aljat emeltek; a házi­gazda csak reggel vette észre a lopást, midőn látta, hogy az ablak nyitva van és az ágyneműekből sok hiányzik. A nyomozást a csendőrség nyomban megkezdette. Veszett macska. Még junius hóban történt, hogy Szarvason egy betegnek látszó macska három gyermeket megmart az utczán. A macskát akkor az ottani állatorvos felbonczolta, de veszettséget rajta nem észlelt. E hó elején azonban az egyik megmart gyermek név szerint Benkovics Mihályon víziszony tünetei mutatkoztak s egy nap múlva, éjjel meg is halt. A másik két gyermeket ez eset folytán, gyógykezelés végett felszállították a Pasteur­ intézetbe. Színészet a vidéken. Az aradi színtársulat a héten fejezte be hirdetett előadásai sorozatát Csa­bán. Tegnap szombaton volt az utolsó előadás Csiky Gergely „Örök törvénye“. A pártolás a lefolyt szezon alatt meglehetős gyér volt s csak vasárnap az Ördögűző huszártiszt" kac­agtató előadásán töltötte meg annyira amennyire a publikum a nézőteret. A lefolyt színi szezon eredményéből levonva a kon­­zekvencziákat, Leszkaynak aligha lesz többet kedve kipróbálni a csabaiak művészet iránti lelkesedését. Szarvason Rakodczay Pál jól szervezett társulata működik nagy pártolás mellett. A társulatnak ki­váló erői közül a héten­­ Bera Paulának volt juta­lomjátéka a Lowodi árvával. Műkedvelő előadás volt Mezőberényben au­gusztus 29-én, mely igen jól sikerült, úgy anyagi, mint szellemi tekintetben. A „Huszár“ népszínmű­vet adták s különösen Kemény Ilona, Liska Mariska, Wolf József és Bleyer László arattak sűrű tapso­kat. Az előadás tiszta jövedelme egy magyar nyelv­ben előmenetelt tanúsító idegen anyanyelvű polgári iskolai tanuló jutalmazására fog fordittatni. Lopás: Werkner Márton orosházi bőrkereskedő a múlt vasárnap este mulatozott Danczkay Teréz korcsmájában. Onnan aztán ittas állapotban távo­zott és a bőrvásártéren egy padon elaludt. Míg azonban ő javában hortyogott, egy ismeretlen tet­tes megkönnyite­tt nehéz aranyórájától lánczostól együtt s tározóját is kivette zsebéből, melyben 15 frt pénz és több értékes váltó volt. Az álmaiból keserű valóra ébredt bőrkereskedő a kapitányság­nál panaszolta el baját, a rendőrség nyomozása azonban eredményre nem vezetett. Betörés: Nagy ,merészségre valló betörést pro­dukált vasárnap éjjel ismeretlen tettes Schmidt Gyula búzapiaczon levő vaskereskedésében. A tettes fel­­görbítette a vékony vasajtó alsó részét, és ott má­szott be a bolthelyiségbe, innen az irodába. A be­törő azonban alaposan felsült, mert a kereskedés­ben a pénzre nem akadt rá s csak két drb. régi buszkrajezárost talált, melyet azonban nagylelkűen otthagyott. A­ vasárukhoz nem nyúlt hozzá, csak egy forgópisztolyt vett magához s azzal, miután pénzért hasztalan kutatta fel az egész boltot, hos­­szú orral a felfeszített ajtón keresztül kimászott. A rendőrség még eddig nem jött nyomára. Rabló a vasúton. Romantikus ízű rablótörté­net történt Csorváson. A Csabáról múlt csütörtö­kön este induló személyvonat egyik II. osztályú szakaszába egy szép szál barna legény szállott fel Csorváson, lobogós ingusban, árvalányhajas pörge kalappal. A csinos legény iránt, a szakaszban utazó hölgyek már-már érdeklődni kezdtek, midőn a le­gény a kalauz távozását bevárva, egyszerre csak revolvert rántott elő a pitykés mellény alól, s egyik utas Ács László szilágymegyei ref. pap hom­lokának szegezvén, tőle durván pénzt követelt. A hölgyek érdeklődése egyszeribe ijedtséggé változott és rémült sikoltozást vittek véghez a szakasz túlsó felében. A rabló a zajtól megijedvén, mielőtt valaki a vészféket megcsavarhatta volna, leugrott a gyor­san robogó vonatról. A vasúton nagy pánikot oko­zott a különös esemény, mely úgy látszik azt akarja elhitetni, hogy az alföldi betyár romantika még a mai telefonos, távírós és gőzvasutas m­odell korban is tartaná magát. Valószínűbb azonban, hogy egy­szerű bravuroskodás műve az egész s a merész rabló köntöse alatt bizonyára egy tréfás fiatal úr rejtőz­­ködhetik, legalább az orosházi csendőrség egész határon eszközölt szigorú, de eredménytelen nyo­mozása, azt látszik igazolni. Átlőtte a tenyerét. Wenckheim Frigyes gróf ókígyósi uradalmában egyik csősz fegyverével vélet­lenül átlőtte a tenyerét. A csőszt beszállították a csabai kórházba. Karácsonyi Károly helybeli divatáru üz­letének lapunk mai számában közölt hirdetésére felhívjuk az olvasók figyelmét- Gyulai élet. Hát én tisztelem és becsülöm az őszt, kü­lönösen ha új az íibercziherem és nem lyukas az esernyőm, de szeretni épenséggel nem szeretem. Nem szeretem pedig azért, mert ilyenkor törté­nik a legtöbb búcsúzás, a búcsúzás pedig min­denkor és minden időben kellemetlen, kivéve, ha az ember az anyósától vagy a hitelezőjétől válik meg. Ez pedig ritka eset, mert az anyósok is a hitelezők is nagyon ragaszkodó természetűek. No de miután a szeptember hónap bekö­szöntött, a szeptember hó pedig belefordít ben­nünket az őszbe, hogy aktuálisak legyünk, ma­radjunk az ősznél. Ős­szel száll a fecske, gólya messze, ős­­szel búcsúzik el tőlünk a viruló természet, ős­­szel mennek a tanuló ifjak, ős­szel mennek a besorozott katonák, ősszel búcsúzik el tőlünk az utolsó garas a téli szükséglet beszerzésére, ős­­szel hallgat el a dalos madár, ősszel búcsúzik levél a fájától — mondjak még többféle válást, me­lyek együtt véve kellemetlenné teszik, legalább nekem, az őszi időszakot. Vagy talán csak azért kellemetlen rám nézve az ősz, mert keserű vis­­­szaemlékezéseket támaszt bennem. Hiszen ősszel történik a gyermekkor első fájdalma az elválás a szülői háztól, mikor a szerencsétlen kis diákot annyira okosnak tartják, hogy már odahaza oko­sabbá nem lehet és elviszik idegen városba, ide­gen emberek közé okosodni. A kis diák pedig mire nagy diák lesz, an­­­nyira megokosodik, hogy szinte m­egfásul bele a feje és semmit se lát az életből, úgy amint kel­lene, hanem mindent a professzor bácsik taní­tásán keresztül. A professzor bácsik pedig nagyon okos emberek és kitűnőért tudják az algebrát (hogy az ördög bújjék az algebrájukba) de arra az egyre még­se tanítják meg a diákot, hogy az életben hogy legyen belőle boldog ember. Pedig minden embernek ez lenne a vég­­czélja, s hogy az emberiség milyen tökéletlen az onnan látszik, hogy ezt a végczélt egy se tudja elérni. A boldog ember ritkább a fehér hollónál, fehér holló pedig nincs is. Vagy hogy még többet mondjak az ősz gonoszságairól, nem e ősszel, „egy szomorú őszi nap­on“ történnek a szerelmi drámák, a novellák szerint, meg az életben is. Az ősz köde, a bá­gyadt őszi alkonyatok, a fakuló falombok, — melyekben egyébiránt lehet poézist is felfedezni — kihajtják az emberből a melancholiát és a­ leg­­ugrófülesebb embernek is lehorgasztják az orrát. Nem beszélek többet az őszről, lesz még alkalmunk úgyis élvezni, szeptember végétől deczemberig, minek búsulni előre, különösen, ha eszünkbe jut, hogy vannak az ősznek is fény­oldalai. Hát a szüret, — ott a­hol filekszera nincs — hát a kezdődő tánczmulatságok — ott ahol fiatal ember van elég — nem e kellemes oldalai a levélhullató ősznek? Különben egyelőre csak tolmácsul óhajtván szolgálni a gyulai höl­gyek égő óhajtásának, itt apropó, mondok va­lamit. Uraim, uraim, gyulai kaszinói asztaltársaság, szállók az urakhoz! Kár volt önöknek felhagyni azzal a régi jó szokással, mely tavaly télen több tíz liter borokkal ajándékozta meg önöket. Most itt a kedvező alkalom. Az elmenendő tánczosok még itt vannak, a katonák ma visszajönnek, a blazirtabb tánczosok még nem kapták meg a téli szokásos idült csúzos bántalmakat, szóval egy esetl­eg rendezendő kaszinó estélyre a lehető legjobb auspiciuások vannak. Az uborkaszezon elmúlt, tenni kell valamit ha önök a gyulai leányok becsülését továbbra is fenn akaják tartani. Különben, hogy ne az én lelkemen szárad­­a mulatság, és annak a mamának, a­ki ezt ne­kem diktálta, jelzem, hogy már neszét is vettem egy készülőfélben levő estélynek a hó végével. •Sok szerencsét kívánunk hozzá, jó lesz a fellépni készülő kis leányoknak kedvet csinálni az októberi fehér kereszt bálra. Mert az is lesz. Azt­ mondják 1 -re, két játékos Kovács uramat, ki 24 napi gyógyulási időt igénylő súlyos testi sértést szenvedett.­ Ezért ment ő aztán bírót busitani. A bíró előtt azonban a vallomásokból kiderült, hogy ferblit tehát a btkv. 89. §-ába ütköző, tiltott játékot is játszottak I ezen az alapon valamennyit 5 frt, Feldmann főpinczért pedig, ki a kártyát és a helyiséget szolgáltatta, 20 frt pénzbüntetésre ítélték. Azonkívül Őszét súlyos testi sértés bűntettéért a 301. §. szerint 8 napi fogházzal, becsületsértésért 3 nappal, Drenyovczkyt pedig a ki őszének segített elpáholni Kovácsot csak 5 frt pénzbüntetésre ítélték, mert ő csak a békítő szerepét igyekezett betölteni s ilyen minő­ségben csak „véletlenül“ ütötte kupán Kovácsot. Az ítélet ellen mindannyian felebbeztek. Az ellenfelek, Arató Miska és Dobra Károly gyulavári legények ’ nem a legjobb viszonyban voltak egymással.­­Riválisak voltak, egy lányt sze­rettek, egyformán szerették őket a faluban, egy­formán is tudtak verekedni, Dobra csak egy haj­szálnyival tudott jobban. Ez volt a szerencsétlen­sége Arató Miskának, mert egy mulatságon össze­találtak kapaszkodni s Dobra Kari le is gyűrte Aratót a földre, aztán még meg is szúrta őt három­szor a bicskájával. Ezért állt Dobra Kari, mint szándékos emberölés bűntettének kísérletével vád­lott a héten a törvény előtt, mely őt 1 évi börtönre ítélte. Arató Miska pedig ki a szúrásokból felgyó­gyult, egy esztendeig maga lesz a legény a vám­i csárdában. Jegyzéke a gyulai kir. törvényszék mint pol­gári felebbezési biróság előtt megtartandó szóbeli tárgyalásoknak. szeptember 15. Lővinger Mór felperesnek, gróf Hoyos Wenck­­heim Fülöp alperes elleni 444 frt 40 kr. tőke és járuléka iránti sommás pere. Özv. Lipták L. Jánosné felperesnek, Such Pál alperes elleni 71 frt tőke és járuléka iránti som­más pere. Hungerleider Jakab felperesnek, Hoffmann József alperes elleni semmiségi pere. szeptember 18. Drucker Simon felperesnek, Polonyi Mihály alperes elleni 280 frt tőke és járuléka iránti som­­más pere. Guba Mihályné felperesnek, a m. kir. állam­­kincstár alperes elleni 92 frt tőke és járuléka iránti sommás pere. Idősb Gyebrovszki Pál felperesnek, Alb György­­ alperes elleni 300 frt tőke és járuléka iránti som­más pere. Törvényszéki csarnok. A ferbli partié a törvényszék előtt. Az orfeu­mokban ilyen forma jeleneteket szoktak ugyan produkálni, de az életben úgy látszik érdekesebben szokott végbemenni a partié, mint a zengerájok deszkáin. Bizonyítja a következő eset, melynek epilogja csütörtökön folyt le a törvényszék tárgyaló­termében. 1894 augusztus 27-ikén Ősze István, Drenyodszki György és Kovács Bálint csabai polgá­rok a Messinger kávéházban gyakorolták azt a nemes mesterséget, melyről Mokány Bérczi bátyánk azt mondja: „hogy szóljik az a csendes“. Kovács Bálint volt aj partnerek között a legnagyobb pech­­ben , míg Őszének és Drenyovszkynak „járt a kártya“, szegény Kovács gazda 10 pengő forintokat rakott már be „vizi“-be és „desszer“-be. Kovács gazda e miatt ingerült állapotba került és össze­szidta a két játszótársat, kik Kovács eme tényére kijelentették, „hogy nem játszik elegánsul“. Kovács uram azonban nem hagyta az elegancziáját és markolázni kezdte az esze nyakát. Ősze erre a mozzanatra természetesen mit tehetett egyebet — képen vágta Kovács gazdát s csakhamar olyan csinos dulakodás került ki a dologból, hogy a csöndes mulatság lármássá fajult és sörös poharak, nádszékek és más mozgatható tárgyak kezdtek repülni, hol czélt tévesztve, hol nem, a kártyázó szobában. Ilyen módon szerencsésen le is fülelte a neözgrazi­das­ág*. A csabai földmivfiS iskola ügyeit intéző bizott­ság f. hó 10-én Csabán dr. Fábry Sándor alispán elnöklete alatt ülést tartott, melyen jelen voltak: Beliczey István, Szalay József, dr. Zsilinszky Endre, Haviár Lajos biz. tagok, Áchim Gusztáv mérnök, Kállay Ödön az iskola igazgatója és Lukács Endre vm. tb. főjegyző. Az ülés elején az intézet újonnan kinevezett igazgatója mutatkozott be a bizottságnak, majd tárgyalás alá került az intézet berendezése, benépesítése és fentartására vonatkozólag előter­jesztett igazgatói tervezet, mit csekély változtatás­sal elfogadván, a bizottság intézkedett a tanulók elhelyezéséről és ellátásáról, a tanerők és cselédek elhelyezéséről, az iskolához tartozó terület planíro­­zása, beosztása és befásításáról, az állatszükséglet, szakoktatási és gazdasági szerek beszerzéséről, a még szükséges melléképületek felépítéséről és a vetésforgó megállapításáról. Amint ezekből is lát­ható még igen sok szükséges ahhoz, hogy az inté­zet a szükséghez és a tervezethez mérten felszerel­tessék, úgy annyira, hogy komolyan felmerült a bizottságban azon kérdés, várjon a kitűzött időben november 1-én megnyitható lesz-e az intézet. A megnyitás megtartása avagy elhalasztása kérdésében azonban későbbre hagyta határozatát a bizottság, a­midőn a berendezési munkálatok előhaladásáról és a jelentkező tanulók számáról is tudomással fog bírni. A magyar kir. budapesti I. honvéd kerületi parancsnokság hirdetménye szerint a Gyulán el­helyezett magyar kir. honvédcsapatok számára 1897. évi január 1-től deczember 31 ig szükséges kenyérnek és zabnak szállítása iránt Gyulán, a magyar kir. 2-ik honvéd gyalogezred kezelőtiszti irodájában folyó hó 30-án délelőtt 10 órakor írás­beli zárt ajánlatok alapján adatik ki. „Szükséglet naponként körülbelül 525 adag 840 grammos ke­nyér és 165 adag 4200 grammos zab. Bánatpénzül leteendő a kenyérre 500 frt, a zabra 750 frt. A kiállítási igazgatóság tárgysorsjátékot ren­dez, melynek jövedelméből 80% a hazai ipar se­gélyezésére fordíttatik. A játékterv szerint 19,848 kiváló műizlést mutató ipari, illetőleg háziipari tárgy sorsoltatik­ ki 100,000 korona összértékben. A főnyeremény 20,000 koronával van előirányozva. Van még 10,000, 6000, 2000, 1000, 400, 200, 100, 10 stb. koronás nyeremény, melyek közül az első tizenhárom nyereménytárgy értékét a nyerő 20% levonás mellett készpénzben is átveheti. A húzás a­­ kir. lottóigazgatóság közbenjárásával 1. év október hó 1-én fog megtartatni s egy sorsjegynek az ára 40 fillér (20 kr.) Ezen sorsjáték — tekintve annak nemes czélját, —valamint a húzás által nyúj­tandó előnyöket, amennyiben a befolyó összegnek 80%-a a játszó­­közönségnek visszaadatik, a támo­gatásra kétségen kívül igen érdemes. — A szóban forgó sorsjegyek akár az igazgatóságtól közvetlen, avagy a főelárusító helyen, Budapesten IV. kerü­let, Károly­ körút 24. szám alatt vehetők meg. A sorsjegyek a készpénz előzetes beküldése mellett bérmentve küldetnek meg. A békés megyei gazdasági egylet is megkez­dette őszi munkásságát­­ az egyleti legsürgősebb tenni­valók közzé sorozta a tájfajta lótenyésztés meghonosítása kérdését. Ugyanis Békés megye lóte­nyészete, mint azt az ezredévi népies tenyészető lókiállítás is igazolta, elég fejlett fokon áll, hiány­zik azonban ló nevelésünk egységes karaktere , ez okból két egyforma fajta lovat találni szinte lehe­tetlenség. Ezért az egylet egyelőre Csabán, Oros­házán, Mező­berényben, Szarvason a tájfajta te­nyésztésére 200—200 tagból álló tenyésztő-társasá­got szervez s az államtól nevezett helyekre tájfajta ménlovakat szerez be; ez okból az e hő 11-dikén Mezőhegyesen megejtendő lóosztályozásra Geiszt Gyula, Beliczey Géza, Láng Károly, Sváb Lajos

Next