Békés, 1915 (47. évfolyam, 1-52. szám)
1915-10-10 / 41. szám
2 Bels és 1915. október 10. kinyomozott adatok alapján ossza fel és határozatát még jóváhagyás végett is terjessze fel hozzá. Ennélfogva a törvényhatóságnak ebben a kérdésben is határoznia kell. Tekintve, hogy az összes vármegyei alkalmazottak száma beleértve a segéd és kezelőszemélyzetet, a szolgákat és bijnokokat, mintegy 120-at tesz ki, ebből könnyen kiszámítható, hogy egy egyénre átlag 55 korona esnék. Hogy ezután ez miféle komoly segítségnek tekinthető a jelenlegi 3—400 %-os drágaság mellett, azt mindenki elbírálhatja. A miniszeri rendelet szerint a kérdéses rendkívüli segélyre csak azok tarthatnak igényt, akik arra valóban rászorulnak és ezenfelül akik azt kérelmezik. Ez utóbbi megalázó kikötés mellett csak természetes, hogy a vármegyei tisztviselők, erre a segélyre valóban nagyon is rászorult egyetlen nagycsaládú tisztviselő kivételével, nem reflektálnak és ezáltal lehetővé teszik, hogy a jelzett összeg, a segéd és kezelőszemélyzet a dijnokok között legyen felosztható, akik így mégis valamivel nagyobb összeghez jutnak, mintha a többi tisztviselők is részt kértek volna az engedélyezett államsegélyből. A vármegyei útbiztosoknak és átkaparóknak segélyezése iránt — a közúti alap terhére — az alispán tesz a törvényhatóságnak előterjesztést. A társtörvényhatóságok kevés számú köriratai közül felemlítjük Pest megyéét, egy magyar rendjel alapítása iránt. A köriratot a törvényhatóság bizonyára támogatni fogja. Több törvényhatóság a jelenleg leginkább aktuális közélelmezési kérdések rendezése tárgyában küldte meg köriratát, hasonló szellemű felirattal leendő támogatás végett. Ezekben a köriratokban, amelyek a májusi közgyűlés óta érkeztek a vármegyéhez, foglalt kérelmek nagy része már az időközben kiadott kormányrendeletek folytán tárgytalanná vált, részben pedig olyan kérdésekre vonatkozik, amelyek tekintetében a kormány már határozott állást foglalt, úgyhogy annak megváltoztatása iránti kérelem eredményre nem fog vezetni, részben olyan kívánságok foglaltatnak az említett köriratokban, amelyeket a törvényhatóság előreláthatólag magáévá nem tesz. Így például a gabona maximális árának leszállítása. Szilágy vármegye oly módon kiván hadsegélyzési célokra egy nagy alapot létesíteni, hogy minden állat átírás alkalmával, bizonyos dij szedetnék, amely azután azzal az előnnyel járna, hogy a szedhető dij észrevehető terhet nem képezne, másrészt nem terhelne egyes társadalmi osztályokat, terjedne ki a megadóztatás,hanem széles körre A vármegye alispánja előterjesztést tesz, hogy a mostani világháborúban együtt küzdő szövetséges államok lobogóit megfelelő alkalmakkor kitűzhesse a megyei középületekre és ebből a célból a zászlókat beszerezhesse. Meg kell állapítani a törvényhatóságnak a vármegye jövő évi közúti költségvetését is. A költségelőirányzatról már szintén tájékoztattuk olvasóinkat. A költségvetés, amely most csak egy évre állapíttatik meg, 87000 korona felesleggel zárul, tehát elég tekintélyes összeggel, ami annál örvendetesebb, mert hosszú éveken át csak a legnagyobb nehézséggel lehetett a nagy deficitet elkerülni. A költségvetésben már régebben elhatározott, azonban a közbejött háború miatt eddig végre nem hajtott több rendbeli építkezés is fel van véve abban a reményben, hogy a háború a jövő évben már megszűnik. Persze azokról a nagyobb szabású útépítkezésekről, amelyek közvetlenül a háború előtt — államsegéllyel— kilátásban voltak, egyelőre szó sem lehet. Itt említjük meg, hogy az útadó most is, mint már nagyon régen 10 ° o-ban van megállapítva. Az őszi rendes közgyűlésen kell elhatározni azt is, hogy a jövő évben a vármegyei pénzeket mely pénzintézetekben kívánja a törvényhatóság gyümölcsöztetni. Nagyon is ismeretes, hogy az utolsó három évben mutatkozott pénzszükség miatt minő versenyfutás volt a közgyűlésen a tekintetben, hogy a vármegye pénzeiből, amelyeket addig a három gyulai pénzintézet — nagyon sokszor rá nézve nehéz viszonyok között — fogadott el gyümölcsöztetés végett, minél több vármegyei pénzintézet részesüljön. A közgyűlés elé terjesztendő javaslat szerint összesen nyolc pénzintézet kapna, több kevesebb összeget a vármegyei pénzekből 5 °/C-os kamat mellett. Tekintve, hogy most igen nagy a pénzbőség, ennél fogva alig hiszük, hogy ezúttal is olyan nagyon kívánnák a pénzintézetek a részeltetést mint az előző három évben. Megemlítjük, hogy a vármegye pénzei az eddigi két államkölcsönre történt jegyzések folytán, erősen megcsappantak, úgy hogy levonva a küszöbön álló harmadik hadikölcsönre jegyzendő összeget, az elhelyezésre kerülő pénzkészlet egy millió koronánál alig tesz ki valamivel többet, az az előtti két millió koronával szemben. A pénzintézetek által tett jelenlegi ajánlatok a náluk elhelyezendő pénzek gyümölcsöztetésére nézve fél százalékkal alacsonyabbak mint az utolsó három évben voltak. A vármegyei legtöbb adót fizető bizottsági tagok jövő évi névjegyzékének egybeállítása most van folyamatban. Az összeállításra illetékes vármegyei igazoló választmány e hó 11-én tartja ülését. Minthogy a névjegyzék ellen felebbezéssel lehet élni, ennélfogva a közgyűlésnek csak a még nem jogerős névjegyzék lesz bemutatható. A törvényhatóságnak intézkedni kell a választott megyebizottsági tagok sorában az év folyamán megüresedett egy hely betöltése iránt is. A választás valószínűleg a jövő hó végére vagy december hó elejére fog kitüzetni. Betöltendő lesz az elhalt Medvegy Mihály szarvasi IV. kerületi lakosnak helye. Minthogy a Gyula város, Mezőberény és Kétegyháza községek részére engedélyezett kövezetvámszedési jogok ez évben lejártak, illetőleg lejárnak, ezért a törvényhatóságnak határozni kell, hogy a vámszedés további 10 évre való engedélyezését kérelmezi-e a miniszernél ? Az előterjesztendő javaslat szerint a törvényhatóság kérni fogja a meghosszabítást mind a három helyen, jólehet csak Kétegyháza községben van a vámos útalapnak igen nagy tartozása, ellenben Mezőberényben a tartozás két év múlva törlesztetik, Gyula városában pedig már felesleg is van. A vámengedély meghosszabítása azonban részben a vámtárgyak fenntartására szükséges költségek fedezhetésére kell, részben tervbe van véve mindkét helyen a vámosutak fejlesztése, illetőleg új vámos utaknak kiépítése. A vármegye a nemzeti áldozatkészség szobron elhelyezendő és a vármegye címerével ellátandó érclemez megváltása címén — amint halljuk — 300 koronát fog megszavazni. Fel van véve a tárgysorozatba özvegyi nyugdíj megállapítása iránt beadott három kérvény is; kettő ezek közül törvényes alappal nem bír, tehát csak méltányossági alapon lehet ezt esetleg figyelembe venni. A tárgysorozatban felvett többi ügyek túlnyomó részben már községi ügyek, amelyek között különösebb fontosságú vagy érdekesebb nincsen. A felebbezett ügyek száma 7. A községi ügyek nagy részben a drágasági pótlékok megszavazására, a községek által a második hadikölcsönre és a kárpáti elpusztult községek felsegélyezésére megszavazott összegekre vonatkoznak. Gyula városát érdeklőleg mindössze a munkásbiztosító pénztár és a város között kötött peregyezség szerepel a tárgysorozaton. A póttárgysorozat rendszerint közvetlenül a közgyűlés előtt állhtatik egybe, miért is annak tárgyairól ezúttal még nem írhatunk; a póttárgysorozati ügyek száma valószínűleg 30 -40 között lesz. Tanügy. Szolgálattételre rendelés. A vall. és közokt. miniszter az orosházi áll. polg. iskolához a háború tartamára dr. Bíró Izabella középiskolai tanárt, trencséni felsőbb leányiskolai nevelőnőt szolgálattételre rendelte. Ugyanezen iskolához alkalmazta az 1915—16. tanévre Balázs Béla orosházi ág. ev. el. iskolai és okl. polg. isk. tanítót is. Végül Hajdú Mihály orosházi áll. el. isk. tanító, oki. polg. isk. tanítót a f. tanévre a békéscsabai áll. polg. fiúiskolához rendelte be szolgálattételre a kultuszminiszter. Helyettesi megbízatások. Békésvármegye kir. tanfelügyelője Özv. Jakab Sámuelné tanítónőt, a mezőberény kereki tanyai Vaskó Mihály tanítót a gyulagyürkehelyi áll. el. iskolánál Mogyoróssy Erzsébet óvónőt a gyula ajtósfalvai loth Ella óvónőt pedig a gyulavári áll. el. iskolánál helyettes tanítói minőségben megbízta. Előléptetés a vall. közokt. minister Makayné Nagy Erzsébet békési áll. gazdasági szaktanítónőt előléptette. Ugyancsak előléptette id. Such János békéscsabai áll. el. isk. tanító a II-ik fizetési osztály 1-ső fokozatába. Mészárosné Macskássy Vilma békéscsabai áll. el. isk. tanítónő pedig a II-ik fizetési osztály 3-ik fokozatába. Hírek. Népfölkelési bemutató pótszemlék. A legújabban kiadott honvédelmi ministeri rendelet értelmében az 1873 évtől az 1896 évig bezárólag született összes népfölkelésre kötelezettek közül azok, akik most nem szolgálnak, tekintet nélkül arra, várjon a sorozáskor vagy szemlén alkalmatlanoknak találtattak vagy alkalmatlanságuk folytán elbocsájtattak, továbbá a népfölkelési tényleges szolgálat alól bármi címen felmentettek és végül azok, akik az eddigi szemléken nem jelentek meg, összeírás végett az elöljáróság által megszabott határidő alatt a hatóságnál jelentkezni tartoznak. Az 1892—94 és az 1878—1890 évi születésű