Békés, 1915 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1915-10-10 / 41. szám

2 Bels és 1915. október 10. kinyomozott adatok alapján ossza fel és határozatát még jóváhagyás végett is terjessze fel hozzá. Ennélfogva a törvényhatóságnak ebben a kérdésben is határoznia kell. Tekintve, hogy az összes vármegyei alkalmazottak száma beleértve a segéd és kezelőszemélyzetet, a szol­gákat és bijnokokat, mintegy 120-at tesz ki, ebből könnyen kiszámítható, hogy egy egyénre átlag 55 korona esnék. Hogy ezután ez miféle komoly segítségnek tekinthető a jelenlegi 3—400 %-os drágaság mellett, azt mindenki elbírálhatja. A miniszeri rendelet szerint a kérdéses rendkívüli segélyre csak azok tart­hatnak igényt, akik arra valóban rá­szorulnak és ezenfelül akik azt kérelmezik. Ez utóbbi megalázó kikötés mellett csak természetes, hogy a vármegyei tisztviselők, erre a segélyre valóban nagyon is rá­szorult egyetlen nagycsalá­­dú tisztviselő kivételével, nem reflektálnak és ezáltal lehetővé teszik, hogy a jelzett összeg, a segéd és kezelőszemélyzet a dijnokok között le­gyen felosztható, akik így mégis valamivel na­gyobb összeghez jutnak, mintha a többi tiszt­viselők is részt kértek volna az engedélyezett államsegélyből. A vármegyei útbiztosoknak és átkapa­­róknak segélyezése iránt — a közúti alap terhére — az alispán tesz a törvényható­ságnak előterjesztést. A társtörvényhatóságok kevés számú köriratai közül fel­említjük Pest megyéét, egy magyar rendjel alapítása iránt. A köriratot a törvényhatóság bizonyára támogatni fogja. Több törvényhatóság a jelenleg leginkább aktuális közélelmezési kérdések rendezése tárgyában küldte meg köriratát, hasonló szellemű felirattal leendő támogatás végett. Ezekben a köriratokban, amelyek a májusi közgyűlés óta érkeztek a vármegyéhez, foglalt kérelmek nagy része már az időközben kiadott kormány­rendeletek folytán tárgytalanná vált, részben pedig olyan kérdésekre vonatkozik, amelyek tekintetében a kormány már határozott állást foglalt, úgy­hogy annak megváltoztatása iránti kérelem eredményre nem fog vezetni, részben olyan kívánságok foglaltatnak az említett köriratokban, amelyeket a törvény­­hatóság előreláthatólag magáévá nem tesz. Így például a gabona maximális árának leszállítása. Szilágy vármegye oly módon kiván hadsegélyzési célokra egy nagy alapot létesíteni, hogy minden állat átírás alkalmával, bizonyos dij szedetnék, amely azután azzal az előnnyel járna, hogy a szedhető dij észrevehető terhet nem képezne, másrészt nem terhelne egyes társadalmi osztályokat, terjedne ki a megadóztatás,hanem széles körre A vármegye alispánja előterjesztést tesz, hogy a mostani világháborúban együtt küzdő szövetséges államok lobogóit megfelelő alkal­makkor kitűzhesse a megyei középületekre és ebből a célból a zászlókat beszerezhesse. Meg kell állapítani a törvényhatóságnak a vármegye jövő évi közúti költségvetését is. A költségelőirányzatról már szintén tájé­koztattuk olvasóinkat. A költségvetés, amely most csak egy évre állapíttatik meg, 87000 korona felesleggel zárul, tehát elég tekintélyes összeggel, ami annál örvendetesebb, mert hosszú éveken át csak a legnagyobb nehéz­séggel lehetett a nagy deficitet elkerülni. A költségvetésben már régebben elhatározott, azonban a közbejött háború miatt eddig végre nem hajtott több rendbeli építkezés is fel van véve abban a reményben, hogy a háború a jövő évben már megszűnik. Persze azokról a nagyobb szabású útépítkezésekről, amelyek közvetlenül a háború előtt — államsegéllyel— kilátásban voltak, egyelőre szó sem lehet. Itt említjük meg, hogy az útadó most is, mint már nagyon régen 10 °­ o-ban van megállapítva. Az őszi rendes közgyűlésen kell elhatározni azt is, hogy a jövő évben a vármegyei pénzeket mely pénzintézetekben kívánja a törvényhatóság gyümölcsöztetni. Nagyon is ismeretes, hogy az utolsó három évben mutatkozott pénz­szükség miatt minő versenyfutás volt a közgyűlésen a tekintetben, hogy a vármegye pénzeiből, amelyeket addig a három gyulai pénzintézet — nagyon sokszor rá nézve nehéz viszonyok között — fogadott el gyümölcsöz­­tetés végett, minél több vármegyei pénz­intézet részesüljön. A közgyűlés elé terjesztendő javaslat szerint összesen nyolc pénzintézet kapna, több kevesebb összeget a vármegyei pénzekből 5 °/C-os kamat mellett. Tekintve, hogy most igen nagy a pénzbőség, ennél fogva alig hiszük, hogy ezúttal is olyan nagyon kívánnák a pénzintézetek a részeltetést mint az előző három évben. Megemlítjük, hogy a vármegye pénzei az eddigi két államkölcsönre történt jegyzések folytán, erősen megcsappantak, úgy hogy levonva a küszöbön álló harmadik hadikölcsönre jegyzendő összeget, az elhelye­zésre kerülő pénzkészlet egy millió koronánál alig tesz ki valamivel többet, az az előtti két millió koronával szemben. A pénzintézetek által tett jelenlegi ajánlatok a náluk el­helyezendő pénzek gyümölcsöztetésére nézve fél százalékkal alacsonyabbak mint az utolsó három évben voltak. A vármegyei legtöbb adót fizető bi­zottsági tagok jövő évi névjegyzékének egybeállítása most van folyamatban.­­ Az összeállításra illetékes vármegyei igazoló választmány e hó 11-én tartja ülését. Minthogy a névjegyzék ellen felebbe­­zéssel lehet élni, ennélfogva a közgyűlésnek csak a még nem jogerős névjegyzék lesz bemutatható. A törvényhatóságnak intézkedni kell a választott megyebizottsági tagok sorában az év folyamán megüresedett egy hely betöltése iránt is. A választás való­színűleg a jövő hó végére vagy december hó elejére fog kitüzetni. Betöltendő lesz az elhalt Medvegy Mihály szarvasi IV. kerületi lakosnak helye. Minthogy a Gyula város, Mezőberény és Kétegyháza községek részére engedélyezett kövezetvámszedési jogok ez évben lejártak, illetőleg lejárnak, ezért a törvényhatóságnak határozni kell, hogy a vámszedés további 10 évre való engedélyezését kérelmezi-e a miniszernél ? Az előterjesztendő javaslat szerint a törvényhatóság kérni fogja a meg­­hosszabítást mind a három helyen, jólehet csak Kétegyháza községben van a vámos útalapnak igen nagy tartozása, ellenben Mezőberényben a tartozás két év múlva törlesztetik, Gyula városában pedig már felesleg is van. A vámengedély meghos­­­szabítása azonban részben a vámtárgyak fenntartására szükséges költségek fedezhetésére kell, részben tervbe van véve mindkét helyen a vámosutak fejlesztése, illetőleg új vámos utaknak kiépítése. A vármegye a nemzeti áldozatkészség szobron elhelyezendő és a vármegye címeré­vel ellátandó érclemez megváltása címén — amint halljuk — 300 koronát fog megszavazni. Fel van véve a tárgysorozatba özvegyi nyugdíj megállapítása iránt beadott három kérvény is; kettő ezek közül törvényes alappal nem bír, tehát csak méltányossági alapon lehet ezt esetleg figyelembe venni. A tárgysorozatban felvett többi ügyek túlnyomó részben már községi ügyek, amelyek között különösebb fontosságú vagy érdekesebb nincsen. A felebbezett ügyek száma 7. A községi ügyek nagy részben a drágasági pótlékok megszavazására, a községek által a második hadikölcsönre és a kárpáti elpusztult községek felsegélyezésére meg­szavazott összegekre vonatkoznak. Gyula városát érdeklőleg mindössze a munkásbiztosító pénztár és a város között kötött peregyezség szerepel a tárgysorozaton. A póttárgysorozat rendszerint közvet­lenül a közgyűlés előtt ál­­­lhtatik egybe, miért is annak tárgyairól ezúttal még nem írhatunk; a póttárgysorozati ügyek száma valószínűleg 30 -40 között lesz. Tanügy. Szolgálattételre rendelés. A vall. és köz­­okt. miniszter az orosházi áll. polg. iskolához a háború tartamára dr. Bíró Izabella középiskolai tanárt, trencséni felsőbb leányiskolai nevelőnőt szolgálattételre rendelte.­­ Ugyanezen iskolához alkalmazta az 1915—16. tanévre Balázs Béla orosházi ág. ev. el. iskolai és okl. polg. isk. ta­nítót is. Végül Hajdú Mihály orosházi áll. el. isk. tanító, oki. polg. isk. tanítót a f. tanévre a békéscsabai áll. polg. fiúiskolához rendelte be szolgálattételre a kultuszminiszter. Helyettesi­ megbízatások. Békésvármegye kir. tanfelügyelője Özv. Jakab Sámuelné tanítónőt, a mezőberény kereki tanyai Vaskó Mihály tanítót a gyula­gyürkehelyi áll. el. iskolánál Mogyoróssy Erzsébet óvónőt a gyula ajtósfalvai loth Ella óvónőt pedig a gyulavári áll. el. iskolánál helyettes tanítói minőségben megbízta. Előléptetés a vall. közokt. minister Makayn­é Nagy Erzsébet békési áll. gazdasági szaktanítónőt előléptette. Ugyancsak előléptette id. Such János békéscsabai áll. el. isk. tanító a II-ik fizetési osztály 1-ső fokozatába. Mészárosné Macskássy Vilma békéscsabai áll. el. isk. tanítónő pedig a II-ik fizetési osztály 3-ik fokozatába. H­írek. Népfölkelési bemutató pótszemlék. A leg­újabban kiadott honvédelmi ministeri rendelet értelmében az 1873 évtől az 1896 évig bezárólag született összes népfölkelésre kötelezettek közül azok, akik most nem szolgálnak, tekintet nélkül arra, várjon a sorozáskor vagy szemlén alkalmat­lanoknak találtattak vagy alkalmatlanságuk folytán elbocsájtattak, továbbá a népfölkelési tényleges szolgálat alól bármi címen felmentettek és végül azok, akik az eddigi szemléken nem jelentek meg, összeírás végett az elöljáróság által megszabott határidő alatt a hatóságnál jelentkezni tartoznak. Az 1892—94 és az 1878—1890 évi születésű

Next