Békés, 1922 (54. évfolyam, 1-104. szám)
1922-11-22 / 93. szám
LZI. évfolyam 93. szám Előfizetési árak: Egész évre . . . 360 K Félévre .... 180 K Hirdetési dij előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZATI HETILAP, Szombat Clynla, 1933. november 19. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyílt terek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes számára 10 korona. Felelős szerkesztő:DOBAT FERENC Megjelenik szerdán és szombaton. Csatlak, Drinápoly. Meghatatlan, elszorult szivvel és könnybelábbadt szemmel olvassuk, hogy a törökök visszakapták Csanakot és vasárnap fogják visszakapni Drinápolyt. Csanak a Dardanellák ázsiai partján fekvő erősség, a legfőbb védelmezője a tengerszoros bejáratának, melynek ágyúi tették lehetetlenné a világháborúban a tengerszoros elfoglalását, a szemben levő partnak a Gallipoli félszigeten összegyűjtött antant-haderő által való megközelítését. Drinápoly már Európában van, Konstantinápolytól mintegy 200 kilométernyire északnyugati irányban. Szent városa a törököknek, mert itt vannak eltemetve a XV. és XVI. század nagy szultánjai, akik mint elsők viselték Mohammed utódainak méltóságát, a kalifátust. Ez a város már az 1912-iki balkán-háborúban szerepelt, midőn az egyesült Balkán-államok hadereje, főkép azonban a bolgároké előtt, kapitulálni volt kénytelen. A békekötésben el is vesztették a törökök a bolgárok javára, de a világháborúban létrejött szövetség megkötésekor a bolgárok visszaadták a törököknek. A savresi békében (ez a törökök trianoni békéje) természetesen ismét elveszítették a törökök Drinápolyt, ezúttal a görögök javára. S most, ime, mindkét nevezetes helyet visszakapja a török. A hatalmas várat is, a megszentelt várost is. Hogyan lehetséges ez? Törökországot legalább is úgy leverték a világháborúban mint bennünket, Törökországnak éppen úgy vannak a török uralommal állítólag elégedetlen idegen nemzetiségei, mint nekünk, Törökországnak is voltak és vannak megfélemlített, gyáván meghunnyászkodó államférfiak mint nekünk. És mégis, Törökország talpra tudott állani és képes volt lerázni magáról a bilincseket, amelyeket reákovácsoltak. Képes volt talpraállani és visszaszerezni mindazt, amire nem egy világhatalom áhítozott már mohó étvággyal és amiről az elbizakodott világ már álmodni sem merte volna, hogy valaha ismét a töröké lesz. Miként történhetett ez ? Honnan vette Törökország azt az erőt, mellyel ezt el tudta érni ? Hiszen Törökország nem 1914. óta, de 1911. óta visel állandóan háborút. Az olaszok által indított tripoliszi hadjárat alatt nem csekély erőfeszítésébe került Törökországnak, hogy meg tudja akadályozni az olaszok merész, hódító terveit. Mialatt a békekötésről tárgyalt, megtámadták őt az egyesült Balkán-államok. Véres csaták után, közvetlenül Konstantinápoly falai előtt állította meg a diadalmasan előnyomuló balkániakat a nagyhatalmak parancsszava. Alig múlt el egy esztendő, Törökországnak is be kellett avatkoznia a világháborúba. Talán egyik nép sem harcolt annyi fronton, mint a török. A saját frontjain, a balkánin, a Gallipoli-félszigetin, a kisázsiain, a kaukázusin, az egyptomin kívül ott volt a török katona Galíciában is, Verdunnél is. És a török harcolt is mindenütt vitézül, nem csehmódra vett részt a világháborúban. Végül őt is a földre sújtotta a túlerő és a kimerülés. A földre sújthatta, de térdre nem kényszerithette. Alig telt bele három év, az eltemetettnek hitt török talpraállott és a legszégyenteljesebb meghátrálásra kényszeritette világhatalmas ellenségeit. Mikép volt ez elérhető ? A törököknek — ezt feleljük erre a kérdésre — nem volt Károlyi Mihályuk, a törököknek nyakára nem ült egy nemzetközi, vörös bandita-társaság, aljas, belső ellenségek nem fogták le karjait, nem szívták életerejét, nem pusztították erkölcseit. Mindaz a métely, ami Magyarország erőit rombolja és pusztítja: vallási megosztottság és ennek következtében vallási közöny, istentagadó szabadkőművesség és nemzetközi szociáldemokrácia, még ismeretlenek a török állami és társadalmi életben. Annyi konkolyhintő nem hemzseg a nagy török birodalomban, mint amennyi a mi megszűkült, kis hazánkban. Annyi belső harc, országos és helyi veszekedés az egész világon együttvéve nem folyik, mint magyar hazánkban. És ha ezen nem tudunk segíteni erős, elszánt akarattal és ha kell, kemény, kíméletlen ököllel, akkor a mi elszakított erős Csónakjainkat és megszentelt Drinápolyainkat soha többé nem fogjuk kebelünkre ölelhetni. Uj lakásügyi miniszteri biztos. A gyulai lakásügyi kerület eddigi miniszteri biztosa, dr. Brandt Vilmos főispán egyéb nagymérvű elfoglaltsága miatt a miniszteri biztosságról lemondott és utódául a népjóléti és munkaügyi miniszter Várady-Szakmáry Arisztid nyug. kir. kúriai bíró, gyulai lakost nevezte ki. Az uj miniszteri biztos a sajtó utján is közli, hogy hivatalos helyisége Gyulán, Árpádutca 20. szám alatt van és hogy folyamatban levő lakásügyekben informálás, közbenjárás végett senkit sem fogad, egyéb tudakozódások és panaszok előterjesztése végett pedig kizárólag csak minden hétfőn délelőtt 9 órától 12 óráig jelenhetnek meg hivatali helyiségében az érdekelt felek. Dr. Lovich Ödön kitüntetése. elnök Magyarország kormányzója a miniszterelőterjesztésére dr. Lovich Ödönnek, Gyula város polgármesterének a közügyek terén szerzett érdemei elismeréséül a magyar királyi kormányfőtanácsosi címet adományozta. Ezzel a címmel, a vonatkozó kormányzói elhatározás szerint, a méltóságos címzés jár. Dr. Lovich Ödön érdemeit, melyekkel erre a kitüntetésre reászolgált, azt hisszük csak mentes egy későbbi, forradalmi hangulatoktól közéleti társadalom fogja felismerni és méltányolni tudni. Addig is szívből gratulálunk. INK_ISM, A nyomorénhitő mozgalom. Brandt Vilmos, Békés vármegye főispánja, aki az országos nyomorenyhitő mozgalom érdekében vármegyénkben oly sikeres tevékenységet fejtett ki, a következőket közli a közönség tájékoztatása céljából: Egyes lapoknak az a hire, mintha az országos ínség kérdését legközelebb törvényhozásilag rendeznék, arra a félreértésre szolgáltathat okot, hogy a Kormányzó úr kezdeményezéséből folyamatban lévő országos inségenyhítő mozgalom további társadalmi támogatására szükség nincs. Illetékes helyről azt az információt kaptuk, hogy a Horthy akció továbbra is változatlanul az eddigi módon folyik és legfeljebb arról lehet szó, hogy a leszűrendő tapasztalatok alapján a nyomorúság elleni küzdelmet a jövőben állandósított szervezetben lehet folytatni. Arra azonban senki sem gondolt, hogy a folyamatban levő és minden részében eredményesen működő mozgalmat most egyszerre félbeszakítsák és az idei télre törvényhozási úton gondoskodjanak az ínségesek támogatásáról. Az önkéntes áldozatkészség megnyilvánulásától ennélfogva ne tartson vissza senkit az a téves elgondolás, hogy az állam úgyis törvénnyel gondoskodik az ínségesekről és így nincs szükség arra, hogy társadalmi úton hozzájáruljanak az ínség enyhítéséhez. Ellenkezően bármennyire elismerésre méltó módon nyilvánult is meg eddig a társadalom jó szive, a mozgalomnak a drágulással egyre növekvő óriási szükségletei a társadalom áldozatkészségének további fenntartását, sőt fokozását teszi múlhatatlanul szükségessé. Templomszentelés Orosházán. Az orosházi róm. kath. hitközség régi óhaja vált valóra azzal, hogy gróf Széchényi Miklós váradi püspök ott díszes templomot építtetett. A szép román stylü templom, amely a környék egyik legszebb temploma, Siegel Albin budapesti műépítész terve szerint készült és tízmillió korona költségét maga a püspök fedezte. A váradi káptalan tagjai az oltárt és a szószéket készíttették egymilliós költséggel. A Jézus sz. Szivét ábrázoló gyönyörű oltárképet a püspök fivére , gróf Széchényi Jenő festette. A templom megáldását nagy ünnepségek keretében vasárnap végzi Brim Lőrinc gyulai püspöki helynök, az ünnepi szentbeszédet dr. Schriffert Béla váradi püspöki irodaigazgató mondja. A magasztos ünnepségen részt fog venni a hitközségi küldöttségek élén a békésmegyei papság legnagyobb része, megjelenését kilátásba helyezte gróf Széchényi Jenő is. Lamuik must száma 4 olds). ■ ......................— ' ■ ' ' ' „Gyulai Verseny-Szövőde“, Gyula, Szent István-utca 9. szám. — Sürgönyeim : Versenyszövőde. íeoc 2-3 Vállalunk bérszövést, készítünk fa vásznakat minden méretben, valamint lepedőt, törülközőt és pohártörülőket, továbbá minden e szakmába vágó szövött árukat.