Békésmegyei Hirlap, 1929. január-március (9. évfolyam, 1-73. szám)
1929-01-01 / 1. szám
Ára 10 fillér. Gyula, 1929. január 1. Kedd, IX. évfolyam 1. szám. BÉKÉSMEGYEI HÍRLAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: POLITIKAI NAPILAP. Előfizetési ára: egy hónapra Gyula, Báró Wenckheim Béla . Főszerkesztő: Dr. CSIGE VARGA ANTAL. 2 pengő, negyedévre 6 pengő, utca 9. sz. Telefon 10. és 134. v Kiadja a „Kultúra“ Könyvnyomda és Egyes számára: hétköznapon Nyomda: Corvin utca 2. szám. Lapkiadó Részvénytársaság, Gyulán. Á/., rijfe, *0 fillér, vasárnap 12 fillér. tíz esztendő hajnalán. Messze keleten, hol a földi hatalmak piramisokat építtettek magunknak a leigázott népekből lett rabszolgákkal, melyek dicsőségüket örök időkre hirdessék, a Nílus partján állt egy asszonyt, egy anyát ábrázoló szobor. E márványból készült szoborról a régi monda azt beszéli, hogy minden hajnal hasadáskor a nap első sugaraitól körülölelve élni kezdett és csodás, tündéri hangokon dicshimnuszokat zengett a feltűnő napistennek, köszöntve őt, az életadót, a megtartót, a soha meg nem szűnő melegnek forrását és kérve őt, hogy gyermekeit, népét el ne hagyja, munkáikban biztatgassa, bánatukban vigasztalja, harcaikban erősítse, bajaikban megsegítse. A hatalmas napisten örömmel fogadta a dicsőítést, meghallgatta a hő imát és hosszú évezredeken melléje állt a márványanya gyermekeinek, népének. Nekünk magyaroknak is van egy édesanyát jelképező eszményi szobrunk, — Hunnia. — E szobor talapzata az ezeréves magyar föld, gyermekei, népe mi vagyunk, megalázott, porbasujtott, megcsonkított magyarok. Az uj esztendő hajnalpirkadásánál a mi szobrunk, a mi anyánk is újra éled a tetszhalálból, ezredéves szent alakját körcsókolgatják az újév uj napok első sugarai. Mi lábaihoz borulva vele együtt zengjük a legszebb magyar imát: Hiszek egy Istenben, Hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában! Oh nagy Isten, magyarok Istene hallgasd meg Hunniának és népének buzgó imáját! Ez uj esztendőben hirdesse napodnak pirkadó hajnala, ragyogó sugara a feltámadás szent bizonyságát és ez év lenyugvó napja takarja be bíborpalástjával a szabad Nagymagyarország bérceit, lankáit, rónáit, folyóit és tengerét! Pozsonyban felállítja a magyar egyetemet. Pázsony, dec. 31. A felvidéki magyarság magyar nyelvű egyetemet készül felállítani Pozsonyban. A prágai kormány két igen súlyos feltételhez kötötte a pozsonyi magyar egyetem felállítását. Az egyik kikötése az, hogy az egyetem költségeit a magyarságnak kell viselni, a másik feltétele pedig az, hogy a pozsonyi tót egyetemnek elhelyezéséről is a magyarságnak kell gondoskodnia. A felvidéki magyarság vállalta ezeket a súlyos feltételeket és az illetékes tényezőkkel már meg is állapodott abban, hogy a pozsonyi tót egyetemet Kassára helyezik át. Lemondott a szerb kormány. Belgrádi, dec. 31. (Avala). A miniszterelnökség közleményt adott ki, amely szerint Korosec miniszterelnök tegnap délben benyújtotta a királynak a kormány lemondását. Minthogy a király még nem gyógyult fel teljesen betegségéből, a lemondás felett csak két-három nap múlva fog dönteni. Belgrád, december 31. (Magánjelentés). Korosec miniszterelnök tegnap délben benyújtotta a kormány lemondását. A délután kiadott hivatalos komüniké azt mondja, hogy a király influenzája miatt csak két nap múlva dönthet a lemondás felett. Általában biztosra veszik, hogy a király a lemondást elfogadja. A Pravda szerint a válságot felhasználják arra, hogy az uralkodó az általános politikai helyzetet megbeszélje a politikai vezérekkel. Erre a megbeszélésre meghívják a zágrábi politikusok köztük dr. Macseket és Pribicsevics Szvetozárt is. Belgrád, dec. 31. A kormány lemondását az itteni lapok szerint Zágrábban meglehetősen közömbösen fogadták. Pribicsevics eleinte egyáltalában nem akart nyilatkozni, későbben azonban kijelentette a Politika munkatársa előtt, hogy ha a válságot csak a szerb pártok viszálykodása idézte elő, úgy az egyáltalán nem érdekli a horvátokat, ha azonban azért tört ki a válság, hogy új politikát inauguráljanak és az állami berendezkedést újjáépítsék, úgy az a legnagyobb mértékben érdekli Horvátországot. Végül hangsúlyozta, hogy a parasztdemokrata koalíció nem adja fel követeléseit. Hass József hatalmas beszéde a magyar sajtóról és a magyar együttérzés újjászületéséről. Budapest, dec. 31. A Hírlapírók Országos Nyugdíjintézete valamennyi újságíróintézménnyel együttesen tisztelgett tegnap délben Vass József népjóléti miniszternél és az évforduló alkalmából a magyar újságírórend újévi üdvözletét tolmácsolta. Vass József népjóléti miniszter Dréhr Imre államtitkár jelenlétében fogadta a küldöttséget. A minisztert Salusinszky Imre felelős szerkesztő köszöntötte, akinek üdvözlő beszédére Vass József hatalmas beszéddel válaszolt: — A sajtó fontosságát, — hogy örökké kedvenc témámról, Szent Ágoston vallomásából és működéséről beszéljek, — Szent Ágoston is említette már! A modern embernek is legalább erre a műveltségi magaslatra kell emelkednie. De ne erről beszéljünk, hanem inkább a társadalomról, vonatkozással a sajtó lelkületére és a sajtó munkásságára. A társadalom öntudata nem virágzott még ki nálunk annyira, mint a műveit nyugaton. Pedig a társadalomnak sokkal nagyobb a fontossága, mint látható volna. Amikor nálunk arról van szó, — bár politizálni nem akarok, hogy a kormányhatalom túlteng, hogy mindenhatósága annyira megy, hogy a függő egyéniségek számát ijesztően szaporítja, úgy ezzel szembe kell állítanom azt, hogy a magyar társadalom nem ébredt még fel saját feladatainak öntudatára és nem végzi el feladatát, a kormánynak kell tehát ezt elvégezni, mert nem nézheti tétlenül, hogy ezek a fontos munkaterületek gondozatlanul maradjanak. A társadalomnak ezt a szunnyadó illatát azonban, amely latens módon megvan, csak az a baj, hogy rejtett, fel kell ébreszteni. Egyetlen eszköz van csak erre: a sajtó, amely a maga ezernyi harsonájával, milliárdnyi ólomkatonáival elmasíroz a magyar öntudatba. A sajtó könnyű dandárai hamarabb eljutnak a nemzeti gondolatba, mint a nehezebb lovasság: a könyv. A revíziós gondolaton kívül talán egyetlen téren sincs meg a nemzetben az együttérzés és egyet akarás. Itt látom én a magyar sajtó rendkívül nagy szerepét. A társadalomnak meg kell értenie, hogy a sajtó munkásait meg kell szabadítani az „atra cura“-tól és olyan helyzetet kell teremteni, hogy a sajtó embere, a tollnak férfia egyedül üljön a saját szellemi nyeregében és ne legyen ott mögötte az „atra cura". Ezért fogtunk össze, hogy az újságírók nyugdíjegyesületét a társadalom segítségével rendbehozzuk. Ez a munkánk még nincs elvégezve. Ha a magyar törvényhozás, a magyar kormány, a magyar állam kitüntető módon fordult is felénk, ha a társadalom különböző rétegei felénk nyújtották is segítő jobbjukat, ez a munka koránt sincs még befejezve. Annyi bizonyos, hogy az érdeklődés az újságírórend iránt felélénkült. Maga az ország kormányzója is kinyújtotta acélos jobbját a magyar újságírók felé. Ezt a felélénkült érdeklődést köszönti és azt kívánja, hogy járja be az egész társadalmat, a magyar együttérzés és magyar egyetakarás rinascimentojának esztendejében. Ne engedje a magyar társadalom, hogy amikor körülöttünk új tavaszok ébredeznek, megláttára a múltak bűneinek, csak nálunk ne legyen új, viharos tavasz. A társadalom álljon oda a maga egységében minden kezdeményezés mögé, amely összefogja ezt az országot és nem engedi kibillenteni a történelem serpenyőjéből ! A jó Isten áldjon meg bennünket úgy, aminthogy erős és egyetlen akarattal magyarok tudunk lenni! A miniszter gyönyörű beszédét nagy lelkesedéssel fogadták az egybegyült újságírók. Pusztít a spanyolnátha Berlinben, Berlin, dec. 31. A spanyolnáthajárvány erősen terjed, a betegek száma naponta több százzal növekszik. A berlini szanatóriumok és kórházak zsúfolási tömve vannak betegekkel. Kabulban a helyzet változatlan. Pesavar, dec 31. (Reuter). Az a két katonai repülőgép, amely angol csapatszállításokat végez, a kabuli menekülők második csoportjával ideérkezett. A repülőgépek egy tanár feleségét és annak a hat török tisztnek a családját hozták magukkal, akik a kabuli hadseregben szolgálnak. A menekülők szerint Kabulban a helyzet változatlan. Erzsébet Királyné Szálló Budapest, IV. Egyetem utca 5. (A Belváros központjában.) 60 éve a fővárosi és vidéki úri középosztály találkozóhelye. — 100 modern kényelmes szoba. — Az Étterem és Kávéházban cigányzene. — Az Erzsébetpince a főváros legszebb sörözője. — Polgári árak. 1995 *2p SZABÓ IMRE, tulajdonos.