Békésmegyei Hírlap, 1940. július (3. évfolyam, 74-86. szám)

1940-07-03 / 74. szám

1940 JULIUS 3 Békésmegyei Hírlap HÍREK Péterpáli­zokkal Péterpálkor alighogy az Ég kissé kiderüle, Qóréfülbe rendőrajkról Rémrendelet került : — Amint ma a templomokban Elkongatják a delet, Tikkadttorku magyaroknak Tűt­üt adni nem lehet. Hogy jegyre adják a cukrot, Néha húst nem eh­­ünk, Kávé, tea hogy elhagyott, Attól vígan lehelünk ... Ámde most szegény fejünknek Betellett bús végzete: Szárazgégéjü magyarnak Nem vndulhat értett. Keservesen nyaggatja a Cigány is a hegedűt, Suta sirámmal siratja A tilossá vált nedűt. Uram Isten, tekints le ránk, Szánjad meg bús életünk, Illetékesek lássák be: Szesztelen nem élhetünk. Julius hó 8-ig az Aranykereszt gyógyszertár tart Ügyeletes szol­gálatot. Házasság. Baranyik Ilonát junius hó 29 én délután fél 7 órakor a budapesti Mária Terézia róm. kat. templomban vezette oltárhoz Bossá­­nyi Béla m. kir. ezredes. Fényes, fekete kőszenünk ál­landóan érkezik. Rendeljen je­gyeztessen, Corvinnál. Az idei Bécsi Őszi Vásárt szep­tember 1-től 8-ig rendezik meg élénk nemzetközi résztvétel jegyében. A vásár nemzetközi jellegét Magyar­­ország, Bulgária, Olaszország, Görög­ország, Jugoszlávia, Románia és Szlovákia hivatalos részvétele bizto­sítja, de még további jelentkezések is várhatók. Érdekessége lesz a vá­sárnak a „Nemzetek Csarnoka“, amelyben a résztvevő külföldi álla­mok rendezik meg kiállításaikat. Az őszi Vásár nagy gondot fordít arra, hogy az idén az iparművészet rep­rezentitív módon képviselve legyen Bővebb felvilágosítást ad: a Bécsi Vásár budapesti képviselete, V . Vö­rösmarty-tér 1. (HAPAG), Telefon: 382-390. Kosztelitz: Szemlánc elleni olaj. Kizárólag a Corvin Illat­szertárban. KIRÁLY MOZGÓ, O Y U­L A Csütörtökön, pénteken Szeleczky Zita, Csortos, Jávor Törzs, Greguss Rózsahegyi együttes alakításában: Fekete gyémántok Szombaton Csak egy napig! Istenítélet a tengeren Főszerepben: Charles Bickford Preston Foster, Nan Grey és Tom Brown. Előadások kezdete: Vásár- és ünnep­nap : 2, negyed 5, háromn. 7, 9 órakor. Hétközn.: négy. 5, háromn. 7, 9 órakor. Zugvágók és társaik Gyulán illetékes közegészs­gügyi városi hatóságoktól nyert értesülés szerint a közegészségügyi városi hatóság a javadalmi hivatal és az államrendőr­ség hosszabb ideje tartó vállvetett nyomozás eredményeként Gyulán bi­­zonyos mérvű állatzugvágásokról rán­totta le a leplet. E cselekmény elkö­vetője Majoros József és Hajdú Já­nos állásnélküli hentessegédek, alig finanszírozói ma még ismeretlenek, de ezek személyének kinyomozása jó úton halad előre. Legszomorúbb az esetre vontkozóan az a körülmény, hogy a bűnbandának állandó meg­rendelő vevőköre volt, akik nemcsak a jobbmódú lakosság köréből kerül­tek ki, hanem néhány hentest és vendéglőst is találunk közöttük, de bőven akadnak állattenyésztő gaz­dák is, akik a zugvágóknak az álla­tok — jórészt borjuk — levágására helyet adtak; ez utóbbi sajnálatos bűnpártolás vezette sokáig tévútra a hatóságokat is. Nézetünk szerint eme cselt la­ve­lek kapcsán különösen elítélendők azok az egyének, akik a jelen időkben, midőn a legális húsiparosszakma tisztességes megélhetést biztosít, ilyen sorozatos illegális tetteket követnek el, állatokat vágnak le s azok húsát orvosi vizsgálat nélkül törvénytelen uton árusítják, nem is gondolva arra, hogy az ilyen hússal a lakosság kö­rében mily fertőzéseket és mérgezé­seket okozhatnak. Ez eddig szeren­csére nem fordult elő. Felhívjuk ezért a lakosságot s a már elitélt érdekelt gazdákat is, hogy a súlyos büntetésekre tekintettel a törvényte­len járlatnélküli állat­eladásoktól vagy húsvásárlásoktól tartózkodja­nak s ha ilyesmiről tudomást szerez­nek, azt az illetékes hatósággal azon­nal közöljék. A legközelebbi hasonló eset alkal­mával a bűnpártolók nevei is közzé­­tétetnek és a hozandó ítélet szövege is. Gyula m. város polgármestere. Felhívás Az aratási, cséplési és hordási munkálatok zavartalan biztosítása, a terményeknek tűzvésztől való meg­óvása, valamint a cséplési szem­veszteség korlátozása iránt Gyula m. város területére nézve az alábbi intézkedéseket teszem. I. Aratás: A vasútmenti birtoko­sok, bérlők, a termények learatását a pályamenti részen kezdjék meg. A learatott terményeket pedig a sínektől legalább 100 méter távol­ságra helyezzék el. Ahol a termés fűztávlaton kívül nem helyezhető el, ez onnan a legrövidebb idő alatt elhordandó. Aratás után a tarlót a vasút mentén legalább 100 méter szélességben tisztítsák el. Az első keresztsortól 5—10 méter távolság­ban a vasút felől legalább 3 méter szélességben védőszántást végezze­nek. II. Behordás: Tanyán lakó és gazdasági épületektől az asztag és kazal 20, illetőleg 10 méter, vasúti vonaltól pedig 100 méter távolság­ban helyezendő el. Az egyes oszta­gok (kazlak, boglyák) között leg­alább 4 méter széles út hagyandó. A belsőségekre való behordlás feltételei tekintetében a 44 200—1924. B M. sz. rend. 1. §-ában foglaltak, a közösszervre vonatkozólag pedig a hivatkozott rendelet 5, 6, 7, 9, 12 és 14 % aiban foglalt rendelkezések az irányadók. Szerin ez asztagok hosszúsága 20 méter, szélessége 8 méter, magassága pedig legalább 6 méter lehet Minden gazda a termény behor­­dása alatti időben az asztagok mel­lett hordókban 5—10 hl vizet és csáklyát helyezzen el. Kívánatos t­ovábbá gondoskodni aról is, hogy az asztagok mellett nagyobb meny­­nyiségű polkanyitott föld legyen. A szükséges ásók, lapátok és ponyva pedig könnyen hozzáférhető helyen nyerjenek elhelyezést. Szérüskertek­­ben, szélükön a dohányzás tilos. Figyelni kell arra is, hogy idegenek, főként serdületlen gyermekek a kö­zelben ne tartózkodjanak. Igen fontosnak tartom a gazda­­közönség figyelmét felhívni arra, hogy terményüket már a behordás előtt tűzveszély esetére feltétlenül biztosítsák, annak elmulasztása ugyanis tűzvész esetén elsősorban magának a gazdának okoz érzékeny veszteséget, rombadönti egész évi fáradozásának eredményét, ezenkí­vül nemzetgazdasági szempontból sem hagyandó a veszteség figyelmen kívül. Fontos továbbá — különösen ki­sebb gazdákra nézve az, hogy a cséplésre való gabonájukat a lehető­ségek szerint úgy és olyan helyen rakják össze, hogy az ott elhaladó cséplőgép által könnyen megközelít­hető legyen, ezáltal elesnek az évente előforduló oly irányú panaszok, hogy egyes cséplőgépek elhaladnak az út­tól kissé távolabb összerakott ga­bona mellett anélkül, hogy annak cséplését vállalták és elvégezték volna. III. Cséplés: Csak olyan cséplő­géppel szabad csépelni, amelynek tüzelő és szikrafogó szerkezete a tűz­biztonsági követelményeknek minden tekintetben megfelel. A cséplőgépet csak vizsgázott gépész kezelheti. A gőzcséplőgépn­ek akként kell szerkesztve lenni, hogy a kihulló sa­lak vízbe kerüljön, azon esetben, ha a cséplőt benzin, petróleum stb. hajtja a robbanó­anyagok tartására és használatára nézve fenálló szabá­lyokat kell betartani. Erősebb szél idejében a cséplő­gép működése szüneteltetendő (44200 - 1924. B. M. sz. rend, 13. §) IV. A szemveszteség elkerülése céljából figyelmeztetem a cséplőgép­­tulajdonosokat, hogy a netán javításra szoruló cséplőgépeket úgy a maguk, mint a nagy közérdek szempontjá­ból megfelelően készítsék elő és a cséplés megkezdése előtt a városi tűzoltóparancsnokságtól a használha­tósági engedélyt szerezzék meg. Ilyen engedély nélkül a cséplőgép nem dolgozhat, a munkából kivonható. Azt, hogy a géptulajdonos a szóban­­forgó használhatósági engedélyt meg­szerezte-e, — am. kir. csendőrség­­gel, és a városi mezőőrökkel is el­lenőriztetni fogom. A cséplés alatt pedig a cséplőgépeket kezeljék szak­szerűen és gondosan annál is inkább, mert a csépeltető gazdával szemben felelősséggel, a mulasztásukkal oko­zott kárért pedig kártérítéssel tartoz­nak. Ha a gép rossz állapota, ha­nyag, vagy szakszerűtlen kezelés a munka túlzott siettetése, vagy bár­mely más, a cséplő vállalkozó vétkes gondatlanságából eredő ok állapíttat­nék meg, a cséplővállalkozók tartoz­nak az okozott kárt megtéríteni. A cséplésnél használandó targonca­­fecskendő szintén vizsgálat tárgyát képezi, ezért megvizsgálandó, kipró­bálandó, ha javítást igényel, megja­vítandó. A nagyobb (2 százalékot meghaladó) szemveszteség folytán előállott kár a F. M. 83 303-1923. XII. B. sz. rend. szerint szakértő által mindenkor megállapítandó. Kellő nyomatékkal kívánom felhívni az arató és cséplő munkásokat, igye­kezzenek a már küszöbön álló ara­tási és cséplési munkálatokban ké­sedelem nélkül elhelyezkedni mun­kásigazolvány felmutatása mellett a hatóság előtt leszerződni, ezzel a maguk és családjuk téli élelmét biz­tosítani A munkától alapos ok nél­kül tartózkodókkal és rendbontókkal szemben megfelelően fogok eljárni. Végül a munkaadó gazdaközönség és a cséplőgép tulajdonosok figyel­mét kívánom reáirányítani arra, hogy arató- és cséplőmunkásokat csakis gyulai munkásokat alkalmazzanak. Kellő számú és megfelelő munkás rendelkezésre áll, így teljes indoko­latlan volna az­­ végső szükség esetét kivéve , ha az aratási és cséplési munkákat idegen községbeli munkások végeznék Gyula m. város területén, mert ezzel a gyulai mun­kások elől vennék el a kereseti lehe­tőséget. Gyula, 1940 május hó 3. Dr. Varga Gyula sk. polgármester. 3 ■ bádogos-,­­iz-1­11 vezeték-, rádió- II! villanyszerelési UJ műhely Csele­­s Bólyi Stéberl-ház (Városháza mellett) Motortekercselések, autóak­­kumulátorok töltése, javítása szakszerűen, legolcsóbban. Permetező gépek szakszerű javítása

Next