Békésmegyei Hírlap, 1940. július (3. évfolyam, 74-86. szám)
1940-07-03 / 74. szám
1940 JULIUS 3 Békésmegyei Hírlap HÍREK Péterpálizokkal Péterpálkor alighogy az Ég kissé kiderüle, Qóréfülbe rendőrajkról Rémrendelet került : — Amint ma a templomokban Elkongatják a delet, Tikkadttorku magyaroknak Tűtüt adni nem lehet. Hogy jegyre adják a cukrot, Néha húst nem ehünk, Kávé, tea hogy elhagyott, Attól vígan lehelünk ... Ámde most szegény fejünknek Betellett bús végzete: Szárazgégéjü magyarnak Nem vndulhat értett. Keservesen nyaggatja a Cigány is a hegedűt, Suta sirámmal siratja A tilossá vált nedűt. Uram Isten, tekints le ránk, Szánjad meg bús életünk, Illetékesek lássák be: Szesztelen nem élhetünk. Julius hó 8-ig az Aranykereszt gyógyszertár tart Ügyeletes szolgálatot. Házasság. Baranyik Ilonát junius hó 29 én délután fél 7 órakor a budapesti Mária Terézia róm. kat. templomban vezette oltárhoz Bossányi Béla m. kir. ezredes. Fényes, fekete kőszenünk állandóan érkezik. Rendeljen jegyeztessen, Corvinnál. Az idei Bécsi Őszi Vásárt szeptember 1-től 8-ig rendezik meg élénk nemzetközi résztvétel jegyében. A vásár nemzetközi jellegét Magyarország, Bulgária, Olaszország, Görögország, Jugoszlávia, Románia és Szlovákia hivatalos részvétele biztosítja, de még további jelentkezések is várhatók. Érdekessége lesz a vásárnak a „Nemzetek Csarnoka“, amelyben a résztvevő külföldi államok rendezik meg kiállításaikat. Az őszi Vásár nagy gondot fordít arra, hogy az idén az iparművészet reprezentitív módon képviselve legyen Bővebb felvilágosítást ad: a Bécsi Vásár budapesti képviselete, V . Vörösmarty-tér 1. (HAPAG), Telefon: 382-390. Kosztelitz: Szemlánc elleni olaj. Kizárólag a Corvin Illatszertárban. KIRÁLY MOZGÓ, O Y UL A Csütörtökön, pénteken Szeleczky Zita, Csortos, Jávor Törzs, Greguss Rózsahegyi együttes alakításában: Fekete gyémántok Szombaton Csak egy napig! Istenítélet a tengeren Főszerepben: Charles Bickford Preston Foster, Nan Grey és Tom Brown. Előadások kezdete: Vásár- és ünnepnap : 2, negyed 5, háromn. 7, 9 órakor. Hétközn.: négy. 5, háromn. 7, 9 órakor. Zugvágók és társaik Gyulán illetékes közegészsgügyi városi hatóságoktól nyert értesülés szerint a közegészségügyi városi hatóság a javadalmi hivatal és az államrendőrség hosszabb ideje tartó vállvetett nyomozás eredményeként Gyulán bizonyos mérvű állatzugvágásokról rántotta le a leplet. E cselekmény elkövetője Majoros József és Hajdú János állásnélküli hentessegédek, alig finanszírozói ma még ismeretlenek, de ezek személyének kinyomozása jó úton halad előre. Legszomorúbb az esetre vontkozóan az a körülmény, hogy a bűnbandának állandó megrendelő vevőköre volt, akik nemcsak a jobbmódú lakosság köréből kerültek ki, hanem néhány hentest és vendéglőst is találunk közöttük, de bőven akadnak állattenyésztő gazdák is, akik a zugvágóknak az állatok — jórészt borjuk — levágására helyet adtak; ez utóbbi sajnálatos bűnpártolás vezette sokáig tévútra a hatóságokat is. Nézetünk szerint eme cselt lavelek kapcsán különösen elítélendők azok az egyének, akik a jelen időkben, midőn a legális húsiparosszakma tisztességes megélhetést biztosít, ilyen sorozatos illegális tetteket követnek el, állatokat vágnak le s azok húsát orvosi vizsgálat nélkül törvénytelen uton árusítják, nem is gondolva arra, hogy az ilyen hússal a lakosság körében mily fertőzéseket és mérgezéseket okozhatnak. Ez eddig szerencsére nem fordult elő. Felhívjuk ezért a lakosságot s a már elitélt érdekelt gazdákat is, hogy a súlyos büntetésekre tekintettel a törvénytelen járlatnélküli állateladásoktól vagy húsvásárlásoktól tartózkodjanak s ha ilyesmiről tudomást szereznek, azt az illetékes hatósággal azonnal közöljék. A legközelebbi hasonló eset alkalmával a bűnpártolók nevei is közzététetnek és a hozandó ítélet szövege is. Gyula m. város polgármestere. Felhívás Az aratási, cséplési és hordási munkálatok zavartalan biztosítása, a terményeknek tűzvésztől való megóvása, valamint a cséplési szemveszteség korlátozása iránt Gyula m. város területére nézve az alábbi intézkedéseket teszem. I. Aratás: A vasútmenti birtokosok, bérlők, a termények learatását a pályamenti részen kezdjék meg. A learatott terményeket pedig a sínektől legalább 100 méter távolságra helyezzék el. Ahol a termés fűztávlaton kívül nem helyezhető el, ez onnan a legrövidebb idő alatt elhordandó. Aratás után a tarlót a vasút mentén legalább 100 méter szélességben tisztítsák el. Az első keresztsortól 5—10 méter távolságban a vasút felől legalább 3 méter szélességben védőszántást végezzenek. II. Behordás: Tanyán lakó és gazdasági épületektől az asztag és kazal 20, illetőleg 10 méter, vasúti vonaltól pedig 100 méter távolságban helyezendő el. Az egyes osztagok (kazlak, boglyák) között legalább 4 méter széles út hagyandó. A belsőségekre való behordlás feltételei tekintetében a 44 200—1924. B M. sz. rend. 1. §-ában foglaltak, a közösszervre vonatkozólag pedig a hivatkozott rendelet 5, 6, 7, 9, 12 és 14 % aiban foglalt rendelkezések az irányadók. Szerin ez asztagok hosszúsága 20 méter, szélessége 8 méter, magassága pedig legalább 6 méter lehet Minden gazda a termény behordása alatti időben az asztagok mellett hordókban 5—10 hl vizet és csáklyát helyezzen el. Kívánatos továbbá gondoskodni aról is, hogy az asztagok mellett nagyobb menynyiségű polkanyitott föld legyen. A szükséges ásók, lapátok és ponyva pedig könnyen hozzáférhető helyen nyerjenek elhelyezést. Szérüskertekben, szélükön a dohányzás tilos. Figyelni kell arra is, hogy idegenek, főként serdületlen gyermekek a közelben ne tartózkodjanak. Igen fontosnak tartom a gazdaközönség figyelmét felhívni arra, hogy terményüket már a behordás előtt tűzveszély esetére feltétlenül biztosítsák, annak elmulasztása ugyanis tűzvész esetén elsősorban magának a gazdának okoz érzékeny veszteséget, rombadönti egész évi fáradozásának eredményét, ezenkívül nemzetgazdasági szempontból sem hagyandó a veszteség figyelmen kívül. Fontos továbbá — különösen kisebb gazdákra nézve az, hogy a cséplésre való gabonájukat a lehetőségek szerint úgy és olyan helyen rakják össze, hogy az ott elhaladó cséplőgép által könnyen megközelíthető legyen, ezáltal elesnek az évente előforduló oly irányú panaszok, hogy egyes cséplőgépek elhaladnak az úttól kissé távolabb összerakott gabona mellett anélkül, hogy annak cséplését vállalták és elvégezték volna. III. Cséplés: Csak olyan cséplőgéppel szabad csépelni, amelynek tüzelő és szikrafogó szerkezete a tűzbiztonsági követelményeknek minden tekintetben megfelel. A cséplőgépet csak vizsgázott gépész kezelheti. A gőzcséplőgépnek akként kell szerkesztve lenni, hogy a kihulló salak vízbe kerüljön, azon esetben, ha a cséplőt benzin, petróleum stb. hajtja a robbanóanyagok tartására és használatára nézve fenálló szabályokat kell betartani. Erősebb szél idejében a cséplőgép működése szüneteltetendő (44200 - 1924. B. M. sz. rend, 13. §) IV. A szemveszteség elkerülése céljából figyelmeztetem a cséplőgéptulajdonosokat, hogy a netán javításra szoruló cséplőgépeket úgy a maguk, mint a nagy közérdek szempontjából megfelelően készítsék elő és a cséplés megkezdése előtt a városi tűzoltóparancsnokságtól a használhatósági engedélyt szerezzék meg. Ilyen engedély nélkül a cséplőgép nem dolgozhat, a munkából kivonható. Azt, hogy a géptulajdonos a szóbanforgó használhatósági engedélyt megszerezte-e, — am. kir. csendőrséggel, és a városi mezőőrökkel is ellenőriztetni fogom. A cséplés alatt pedig a cséplőgépeket kezeljék szakszerűen és gondosan annál is inkább, mert a csépeltető gazdával szemben felelősséggel, a mulasztásukkal okozott kárért pedig kártérítéssel tartoznak. Ha a gép rossz állapota, hanyag, vagy szakszerűtlen kezelés a munka túlzott siettetése, vagy bármely más, a cséplő vállalkozó vétkes gondatlanságából eredő ok állapíttatnék meg, a cséplővállalkozók tartoznak az okozott kárt megtéríteni. A cséplésnél használandó targoncafecskendő szintén vizsgálat tárgyát képezi, ezért megvizsgálandó, kipróbálandó, ha javítást igényel, megjavítandó. A nagyobb (2 százalékot meghaladó) szemveszteség folytán előállott kár a F. M. 83 303-1923. XII. B. sz. rend. szerint szakértő által mindenkor megállapítandó. Kellő nyomatékkal kívánom felhívni az arató és cséplő munkásokat, igyekezzenek a már küszöbön álló aratási és cséplési munkálatokban késedelem nélkül elhelyezkedni munkásigazolvány felmutatása mellett a hatóság előtt leszerződni, ezzel a maguk és családjuk téli élelmét biztosítani A munkától alapos ok nélkül tartózkodókkal és rendbontókkal szemben megfelelően fogok eljárni. Végül a munkaadó gazdaközönség és a cséplőgép tulajdonosok figyelmét kívánom reáirányítani arra, hogy arató- és cséplőmunkásokat csakis gyulai munkásokat alkalmazzanak. Kellő számú és megfelelő munkás rendelkezésre áll, így teljes indokolatlan volna az végső szükség esetét kivéve , ha az aratási és cséplési munkákat idegen községbeli munkások végeznék Gyula m. város területén, mert ezzel a gyulai munkások elől vennék el a kereseti lehetőséget. Gyula, 1940 május hó 3. Dr. Varga Gyula sk. polgármester. 3 ■ bádogos-,iz-111 vezeték-, rádió- II! villanyszerelési UJ műhely Cseles Bólyi Stéberl-ház (Városháza mellett) Motortekercselések, autóakkumulátorok töltése, javítása szakszerűen, legolcsóbban. Permetező gépek szakszerű javítása