Békésmegyei Közlöny, 1920. január-december (47. évfolyam, 2-104. szám)
1920-07-01 / 53. szám
47 ' yw/vflff^;^ Békéscsaba, 1920 július 1 Csütörtök V fcTíf — — — •edévTB — — — bócspr — — — 120— koron, Megjelenik hetenként £ l kétszer: Csütörtökön io— korens és vasárnap reggel XLVII. évfolyam. 53. szám SSszkeAlfa ég és kiadóhivatal: II kerqift, Ferenc József-tér .(Búzapkc) 20. ss Megye) telefon : 7. szeid. POLITIKAI LAP A hirdetési dijak helyben, mindenkor készpénzzel fizetendők. — A „Nyilt-tér" rovatban egy sor közlési dija : 20"— K Kéziratok nem adatnak vissza. A területi integritásról maradi Érintetlen maradt, mert olyan 4lottunk vasárnap szép szavakat és szavaokat s közülök a legjobban megindított mnünket s átviharzott rajtunk Kőrössy Imrének, a Területvédő Liga uiyszáju kiküldöttjének valóban budapesti szivből ő és ép azért szivbe is markoló beszéde. De nemcsak azért volt ránk erős hatásai ez a beszéd, mert olyan húrokat pan<lett meg bennünk, amelyek a bölcsőtől erdve s mióta megpillantották ezt a magar napvilágot, ott voltak elrejtve, érintettül, de az érintésre mindenkor fogékonyan a lelkünk mélyén. Valljuk be, ez a szónoki sikereknek könnyebbike lett volna. Kolozsvár, Kassa, Pozsony, Komárom — az egyszerű, száraz földrajzi nevek, de a ha a magyar fűlét megremegtetik, nyoükban fájdalom nyilai s a sajgó éges nyomban kilobban a haragos dac s a büszke szántság. Van-e magyar szem, amelyik lbenés nélkül tudna nézni a csonka Mayarország torz térképére ? Nem csupán ennek a lappangó szikráska kicsiszolása a tiszteletreméltó papber és lánglelkü apostol érdeme. Kőrössy hazáját aggódva szerető honfiú józanságai és tépelődésével mutatott rá arra a módlra, amely egyedül adhatja t meg ennek az érzéstömkelegnek úgy a belső, mint a iifelé ható erőt: a szervezettségre, az összeírásra, arra, ha itt minden magyar mind a magyarért összefog, ha a sok egyéni és tényező egy irányba haladó, egy eszmein áhítozó ellenállhatatlan eredővé fut sze. A másik gondolat, melyet kidomboltbeszédében, hogy a trianoni békében a nak olyan arculcsapása, az megsértése történt, amelynek igazságnak megtört a józan ész legelemibb követelményei ,pján nem maradhat el. Államokat nem let csupán a durva erőszakra felépíteni, leg ma, a XX. században. Nem mi mondjuk, de maga Wilson, aki éppen ezzel csalhatatlan eszméjével csapta be a vitát, hogy elmúlt az az idő, amikor az bereket úgy lehetett hajtani, mint a barikat a vásárra. Már pedig a leggyalázabb embervásár folyik ott, ahol millió-és milliókat dobálnak ide-oda megkérzésük nélkül. Ezzel a gondolattal magyara nagyon helyesen Kőrössy Horthy korányzónak ama kijelentését, melyet a Ligatelgő küldöttségének mondott: „Hogy magyar terület épsége helyreálljon, azért ebből a karosszékből se kellene felanom"." Valóban, ahhoz, hogy ez a Csonka igyarország újra a régi, ezeréves magyar za legyen, nem kell egyéb mint az, hogy életről való jogunkról se sose mondjunk, szóban nem kell egyéb, mint annak folyamos hangoztatása: „Nem, nem, soha !" Mert egyet ne felejtsünk: Magyarország tülete súlyos, szinte életveszélyes csorbát nvedett , de a szellemi Magyarország, magyarság kulturális területe érintetlen terület, ahová se a cseh zsupánokcsalmi, se az oláh cenzorok féktelen vénke és örkénye, se a szerb katonák fe$jfc$>tt vandalizmusa nem hatolhat el. Addig,amíg a székely anya magyar szóra tanítja a gyermekét, amíg csak Kolozsvárott magyar betűt olvasnak, amíg a kassai dombon magyarul száll a fohász a magyarok Istenéhez, addig ha Trianon a feje tetejére áll is, csak a csíki hegyek, meg a Tátra ennek a felületnek a határa. Sőt. Azóta még tágult is, még szélesbedett. A prágai parlamentben Körmendy képviselő magyar nyelven vágta oda a megmárosodott cseheknek: „Arról, hogy a mi sorsunkról magunk határozzunk, hogy ezen a területen a magyarság akarata érvényesüljön, arról nem mondunk le soha". Így veri vissza a Tátra a mi Nem, nem sokánkat, ugy hogy Prágáig elhallatszik. Tehát elsősorban ennek az ezeréves integritásnak a fenntartásán és továbbépítésén dolgozzunk, a másik, a területi épség akkor valóban úgy hull az ölünkbe vissza. Békésmegyei Köztörts táviratai saját tudósítónktól.) Kialakuló tart a kormányválság. Uj ember előtérben. A kormányválság ügyében úgy a kihallgatások, mint a politikai tárgyalások tovább folynak. Újabban gróf Zichy Aladárnak a személye nyomult előtérbe, akinek kormányalakítását mind a két nagy párt, úgy a kisgazdák mint a kerestény egyesülés pártja szívesen látná. Gróf Zichy Aladárt tegnap külön kihallgatáson fogadta a kormányzó, folynak a kihallgatások. A kormányzó folytatta a pártok képviselőinek kihallgatását. A tegnapi napon Andrássy Gyula gróf, Rubinek Gyula, gr. Bethlen István, Szmrecsányi György és Turi Béla jelentek meg a kormányzónál. A kihallgatásokat ma folytatják, megegyezünk a franciákkal. Tudvalevő, hogy a békeszerződés kikötései alapján pénzügyi műveleteket kell lebonyolítanunk a franciákkal. Ezeknek az ügyeknek az elintézésére megbízottaink régebb idő óta kint tartózkodnak Párisban, ahol megbeszéléseket folytattak a francia pénzügyi körökkel. Mint értesülünk, ezek a megbeszélések hosszas vajúdás után eredményre vezettek, úgyhogy sikerült elvi megállapodásra jutni. ítélet a szabadkai zendülők ügyében. Szegedről jelentik: Ismeretes, hogy április hóban nagyarányú zendülés tört ki Szabadkán, melynek mozgatói kommunista vezetők voltak. A felkelők ügyesen előkészített tervvel hatalmukba kerítették majdnem az egész várost. Nagyobb szerb katonai erőnek kellett beavatkozni, amely csak nagy nehezen tudta helyreállítani a rendet. A zendülésből kifolyólag 1500 egyént tartóztattak le Szabadkán. A szerb kormány ezt az esetet arra használta fel, hogy diplomáciai jegyzékkel lépjen fel a magyar kormánynál és a Muraközből kiindulólag területek megszállásával fenyegetődzött. Erősen támadta a Területvédő Ligát és annak feloszlatását követelte, minthogy a zendülés értelmi szerzőjét, Odor Andrást, a Liga kiküldöttjének tartotta. A haditörvényszék, mely hónapok óta foglalkozott a rendkívüli monste-politikai pörrel, Milich Ivor elnöklete alatt ma hirdette ki ítéletét. Szimbrich József, Qalich György, Márfy Mihály, Odor András, Virág Mihály, Wurst József, Fejes Vilmos és Tóth Márton vádlottakat bűnösnek mondotta ki az állam hadereje ellen való zendülésben és kötél általi halálra ítélte őket. Az ítélet jogerős. Új képviselők. A június hó 27.-én megejtett nemzetgyűlési képviselőválasztások végleg lezajlottak. Megválasztották : Kunhegyesen Paczek Géza, Biharnagybajomban Szabó József, Szeghalmon Temesvári Imre kisgazdákat, Hajdúszoboszlóban Báner Bélát a keresztény egyesülés, míg Orosházán Csizmadia Sándort munkáspárti programmal halálraitélt terroristák. A kalocsai törvényszék Surgoth György bíró elnöklete alatt ma hirdette ki az ítéletet a proletárdiktatúra idején vérengző kalocsai terroristák ügyében. Brasser Antal, Kövér Frigyes, Orosz Sándor vádlottakat kötél általi halálra, Budai Jánost 15 évi, Reisz Jenőt 12 évi fegyházra ítélték.