Békésmegyei Közlöny, 1924. április-június (51. évfolyam, 65-136. szám)
1924-04-29 / 87. szám
Elöfisatcai díjak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 55.000 korona. Egy hónapra 18000 korona. Példányonként 800 korona. EGYES SZÁM ARA 800 KORONA Békéscsaba, 1921 április 29 Kedd 51-ik évfolyam, 87-ik szám Politikai napilap Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János. Felelős szerkesztő: P.Horváth Rezső. » Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József tér 20. sz. — Hirdetés díjszabás szerint. Békéscsaba város közgyűlése Nagy vihar után fogadták csak el a kölcsön felvételét a városház kibővítésére . A közgyűlés tiltakozik a leánygimnázium megszüntetésének terve ellen (A Közlöny eredeti tudósítása.) A város április havi közgyűlését hétfőn délelőtt és délután tartották meg a bizottsági tagok szokatlanul nagy érdeklődése mellett. A közgyűlésen már kezdetben izgatott hangulat volt tapasztalható, amit egyeseknek a városi villanyteleppel szemben beígért támadása okozott, de a hangulat a kérdés letárgyalása után sem ült el, sőt még fokozódott akkor, amikor rátértek a városháza kibővítése végett fölvenni szándékolt negyvenezer svájci frankos kölcsön kérdésének már komoly vihar tárgyalására. Itt támadt úgy, hogy az egymással szembenálló két pártot csak a polgármester higgadt viselkedése, majd pedig szenvedélyes hangba átcsapó magyarázata tudta elhallgattatni. A kölcsön megszavazása teljesen a polgármester magatartása miatt sikerült; az ő rapszodikus szavai nyomán támadt hangulat fegyverezte le a nagyszámú ellentétet és vitte sikerre a javaslat sorsát. A közgyűlést pontban 9 órakor nyitotta meg Berthóty István dr. polgármester. Rövid üdvözlő beszéde után Francziszky Lajos dr. aljegyző a polgármesteri jelentést olvasta fel a város áprilisi helyzetéről és állapotairól. A jelentéshez elsőnek Novák György szólt hozzá, aki megkérdezte a polgármestert, történt-e intézkedés az elposványosodott közkutak rendbehozására és kitisztítására. Különösen figyelmébe ajánlja a szikszavai kutat, amelynek a vize már szinte ihatatlan. Támadások a villanytelep ellen Pollák Arnold a földreform egyes intézkedéseiről szólt, majd az Urszinyi-féle árvaházi hagyatéki ingatlan eladását említette meg, kifogásolva, hogy a város pénzzé tette az ingatlant. Az ügyben mostanában tartandó póttárgyalásra azzal figyelmeztette a polgármestert, hogy meg kell kísérelni az az ingatlan visszaigénylését, mivel csak úgy lesz lehetséges az árvák javát szolgálni. Ezután villanytelep körüli mizériákra muatatott rá, sürgetve az elavult gépek kicserélését. Majd támadni kezdte a városi gazdálkodást, amelynél — szerinte — könnyelműséget tapasztalt. Egy alkalommal ugyanis látta, hogy a város cselédei szántottak lábát az ekevas és az egyik ló megsértette. A lovat ekkor a város vezetősége potom egy millió koronáért eladta, anélkül, hogy előbb meggyőződött volna arról, fölépül-e az állat s ha igen, használható lesz-e. Kérte az ügy megvizsgálását. . Vértes Andor dr. ugyancsak a villanytelepet támadta. Tiltakozott az ellen, hogy a villanytelep terrorisztikus módszerekkel szedi be nemcsak az áramszolgáltatás díját, de még az előlegpénzeket is. Eseteket sorolt föl, amikor a villanytelep emberei kényszerhelyzetekben levő családokon terror mellett hajtották be a díjakat úgy, hogy egy ilyen ügyből kifolyóan zsarolás miatt feljelentés történt a villanytelep emberei ellen. (Közbekiáltások : Abszurdum így vezetni a villanytelepet !) Bajcsy Gusztáv, Holländer Lipót és Román Pál ugyancsak eseteket sorolnak föl, amelyek a villanytelep embereinek föllépése ellen szóltak. Lipták L. Pál a kenderáztatók ügyét, tette szóvá. A polgármester válasza Berthóty István dr. polgármester, válaszolva a fölszólalásokra, kutak dolgában azzal felelt, hogy a a mostani erős talajviz előretörések rontják a kutak vizét. Pollák felszólalására nézve kijelentette, hogy az Urszinyi-birtok eladása épen a végrendelkező akarata miatt történt meg, mert a végrendeletben kifejezetten az állt, hogy az ingatlant pénzzé kell tenni és a pénzalapot kell az árvaház fenntartására fordítani.A sérült ló ügyében a legteljesebb gondossággal jártak el és azért adták el, mert nem lehetett tudni, nem pusztul-e el a sok vért vesztett állat. A villanytelep körüli bajokra vonatkozóan kijelentette a polgármester, hogy az előlegek beszedése a villamosmű zavartalan fentartása miatt szükséges, mert sokan világítanak ugyan, de fizetni nem szeretnek. Már pedig ma legkevesebb 150 millió koronányi szenet kell egy-egy tételben beszerezni s azt előre kell kifizetni. A világítási bajok a gépek túlterhelésére vezethető vissza. Csak új gépek beszerzése segíthet a helyzeten, de erről szó sem lehet, hiszen milliárdokba A szükséges nagyobb kerülnének. Javításra azonban most már rövidesen sor kerül, mégpedig úgy, hogy egykét hétig csak a két kisebb gép fog áramot szolgáltatni. A közgyűlés ezután áttért a tárgysorozat letárgyalására. Bejelentették, hogy az állandó választmányba a megüresedett tagsági helyre Galli Károly dr. ügyvédet jelölték ki. A közgyűlés dr. Galli Károlyt egyhangúan megválasztotta. A községi testnevelési bizottság három tagját Uhrin Károly, Péterfy Lajos és Marék Endre személyében választották meg. A szervezési szabályrendelet módosítására vonatkozó javaslatot egyhangúan elfogadták. A 40 ezer frankos kölcsön figyő Medovarszky Mátyás dr. főjegyző ezután a városháza kibővítése érdekében szükséges 40000 svájci frankos kölcsönügyet ismertette. Kraszkó Mihály a városháza kibővítése ellen szólal fel. Tiltakozott az ellen, hogy 870 milliót teljesen értéktelen befektetésre fordítsanak. Okosabb beruházásokra kell a pénz, mint például a villanytelep új gépei, ha nem olyan üzletbe, amely semmi hasznot Zürichben a magyar koronát 723/s-al jegyezték. 100 takarékkorona mai árfolyama 120 papirkorona. Tallózás Csaba múltjából — Csaba — kövei Utána és közben ittak felváltva lányok és ifjak egy csücskü korsóból. Jól nevelt személy előbb megtörülte a korsó csücskét kezefejével ivás előtt és ivás után s ugy adta tovább. Az ismeretség kötések s ebből folyólag a házasságok leginkább ilyen fonókákban születtek meg, — de nem egyszer verekedések is *a versenytársak között. A komoly célú udvarló pajtásaival jött, — a másik is, és ha nem a szobában — ami tisztesség ellen való volt — hát a ház előtt bizony néha-néha összeverekedtek. A győztes rendszerint nagy önérzettel tért vissza pajtásaival kiválasztottjához. férfias erő mindig imponált a gyöngébb nemnek és mintegy erősebb szerelem jeléül vétetett. Eltűntek a sipkás házak, letűntek a fosztókák, a kenderföldek sem teremnek már lent és kendert, hanem inkább zöldséget és krumplit, elkényesedtek a leányok és legények, nem jó már nekik a durva háziszövés, hanem finom külföldi bolti portéka kell. Még ezelőtt 30—40 évvel nagy divatban volt korcsmai tánc összejövetel is kezd már teljesen kimenni a divatból s ha van is, oda már csak cselédek, vagy alacsonyabb sorsú lányok és legények járnak. A háború óta nagy módba jutott kisgazda leány is már a Fiume előtti korzóra vagy a Széchenyiligeti rondóra megy sétálni és barátkozni. A jobb módú gazdák leányai pedig moziba, színházba és beaestélyekre járnak. Evang. leányegyesület, katholikus leányegyesület rendez a Kisgazda ifjak művelődési egyletében vagy a gimnázium tornacsarnokában bheaestélyt. A gazdaleányok egymással versenyeznek pompás sandwich-eket, tortákat, süteményeket szállítani, egymáson túl tenni a sütés mesterségében — és a szebbnél szebb és drágább ruhákban. Az öregek morognak, a mamókák Istenfélelemmel szentimentaliskodnak, hogy mi lett a világból ? — s kényszeredetten követik a fiatalokat, még ha a morgó gazdától lopni is kell az arra valót. Óh ! te lónak, sertésnek ledegradált kukorica, hogy elvesztetted nagy becsületedet ! Még málénak, görhének sem kellesz már. Pedig az öreg apukák milyen szívesen emlékeznek még vissza arra az édes görhére, máléra, amit az iskolába vittek zsebükben délelőtti uzsonára vagy akár ebédre is. Mert bizony a legtöbb gyerek inkább nem ment haza mintsem hogy a csizmáját ebédre, még egyszer kellessen újra letisztogatni a minden pallónélküli út feneketlen sarától. Volt is nagy takarítás reggelenként, egész halom sár az iskola ajtó előtt, mert a custos kikergette az iskolából, aki sáros csizmával mert bejönni. Hogy elragadják az emlékek az embert ! Az egyik emlék egy másik gondolatot szül — s a mult távol ködében oly jól esik elandalogni. A mult mindig derűsebb, derekabb, mint a jelen, mert a múltnak volt tövisei idők multával élüket vesztették. A jelen tárcasorozatnak közel sem volt célja itt-ott olyan messzire visszamenni a múltba. Óh nem ! Csak az indított írásra, hogy akadtak olyan lelkes érdeklődők, akik felemlítették, hogy jó volna megörökítni némely házakat, amelyek most elbontatnak, eltűnnek. Helyes gondolat, helyén való érdeklődés. Itt ütik le szemeink előtt a Zsilinszky-uccai 3. sz. háziak fedett tornácát. Csak a tornácát, amely kiállott a járda közepére, hogy ugy kellett mindig elkerülgetni. Régimódi ház volt. Még a telekkönyv felvétele 1854 előtt 118 volt a folyószáma, a telekkönyvezéskor 150 uj (amint az osztrákok németül beírták: No. 150 neu számot nyert és Áchim K. András nevére s utóbb Salamon András és Pál tulajdonául jegyeztetett be özv. Áchim Andrásné haszonélvezetével terhelten. Félre az útból régi pletykafészek, kimentél a divatból, nincs rád szükség. Igen, igy mentek el mind, mind sorjába. Az építési vonalba uj falat húzni sem elég már, ragasszunk még egy szobát hozzá s lett ime egy L-re épült ház, az uccára két szobával. Érvényesül az a régi közmondás : a jó mód a házat is meggörbíti. Helyes, a többi gazdáké is már majdnem mind olyan ezen a gazdag uccán. Haladni kell a korral a móddal és a többiekkel. Igen , a többiekkel. Fábry Károly. (Folytatása következik.)