Békésmegyei Közlöny, 1924. április-június (51. évfolyam, 65-136. szám)
1924-04-16 / 78. szám
£ iuiltete»i dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 65.000 korona Egy hónapra 18000 korona. Példányonként 800 korona. EGYES SZÁMARA SOO KORONA Békéscsaba, 1924 április 16 Szerda 51-ik évfolyam, 78-ik szám BEIESHEGTEI EOZSONI Politikai napilap Főszerkesztő : Dr. Ötyöngyösi János. Felelős szerkesztő : P.Horváth Rqbkó. Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József tér 20 sz. — Hirdetés díjszabás szerint A szanálási javaslatok tárgyalása Még mindig tart a szocialista bírálat A nemzetgyűlés mai ülésén az első szónok Farkas dem.): Messzemenő István (szoc. felhatalmazást kap a kormány a javaslatokkal és fontos lenne olyan szerv létesítése, mely a kormány működését ellenőrizné. Ezután a kormány gazdasági és pénzügyi politikáját bírálja, majd a javaslat egyes rendelkezéseinek bírálatára tér át. A tisztviselő-kérdésről szólva megállapítja, hogy a kérdés máskép nem oldható meg, mint az adminisztráció egyszerűsítésével. A bevezetett munkaidőmeghosszabbítást nem helyesli. A kormány lekötötte zálogba vagyonváltságjövedelmet és ezzel a meghiúsította a földreformot. A földet nem szabad zálogba adni, arra kell felhasználni, hogy szétosszák a kisemberek között és teremtsenek ezeknek exisztenciát. A javaslat egyes rendelkezései visszafejlesztik a népoktatást és a gyermekvédelmet. Erőteljesebb szociális politikát sürget. Angliában szerinte az akadályozta meg a bolsevizmust, hogy különböző irányú kormányok túllicitálták a szociális törvényalkotásokban egymást. Szociális munkásvédelem szükséges a lakáskérdésben vagy biztosítani kell a magasabb munkabért vagy nem szabad felszabadítani a lakásokat. Határozati javaslatot nyújt be, hogy a lakáskérdést vegyék ki a javaslatokból. Ezután Sándor Pál (liberális ellenzéki) szólalt fel. Lapunk zártakor az ülés még tart. A Waldbauer-Kerpely vonósnégyes hangversenye Vasárnap este igazi nagy kulturesemény színhelye volt a Közművelődésháza nagyterme. Az Aurora Kör rendkívüli hálára kötelezte a csabai művészetkedvelő közönséget, hogy a kamarazene legkiválóbb magyar reprezentánsait újból körünkbe hozta és úgy értékben, mint tolmácsolásban abszolút művészi muzsika élvezetéhez juttatott bennünket. Haydn, Beethoven és a modern impresszionista zene immár klasszikus mestere, Debussy szerepeltek műsoron. Az elsőnek különösen Largo tétele volt felejthetetlen élmény, míg a nagy zenei titán művében a tökéletes interpretálással hatalmas arányokban bontakozott ki a beethoveni muzsika monumentalitása. De őszinte, nagy meleg sikert aratott a modern, francia zenei nagyság, Debussy és Waldbauerék képességeinek legszebb bizonyítéka, hogy ezt az új utakon haladó modern zenét ennyire közel tudták vinni a mi jó szándékú, de még a kezdetnél tartó publikumunkhoz. A modern idegember kifinomult érzéke, vibráló hangulatváltozása, majd tragikus életakarása hullámoznak ebben a zenében, amelynek legjellemzőbbjét, a hangszerelés finomságát és a hangulatok ideges változását abszolút átérzéssel, Waldbauerék de egyúttal átlátszó kristályossággal juttatták kifejezésre. Különösen a második tétel pattogó rithmikája és a harmadiknak megejtően lágy és finom zeneisége ragadták magával a közönségnek még azt a rétegét is, amely egyébként idegenkedéssel fogadja a modern kifejezési formákat. Kár, hogy a rossz idő sokakat távol tartott a hangversenytől. De így is Waldbauerék azzal a tudattal távozhattak, hogy nemcsak kulturmissziót teljesítettek, de felejthetetlen és művészi élményt szereztek a vidék sivárságába kénytelenül eltemetkezett szépimádóknak. A vendéglős ipartársulat közgyűlése (A Közlöny eredeti tudósítása.) A Békésmegyei Szállodások és Vendéglősök Ipartársulata most tartotta meg évi rendes közgyűlését az Ipartestület tanácstermében, a tagok rendkívül nagy érdeklődése mellett. A közgyűlésen ismertették az ipartársulat évi működéséről szóló jelentést, majd az elnök hosszasabban fejtegette, hogy az ipartársulat célja a vendéglősipar fejlesztése, a tagok érdekeinek védelme és az egyetértés ápolása. Az elnöki jelentést a közgyűlés egyhangúan tudomásul vette, ugyanúgy a számadásokat is. Csillag Ignác indítványára a közgyűlés az évi tagsági díjakat 10 kiló búza mindenkori piaci árában állapította meg. A közgyűlés ezután az új vezetőség megválasztására tért át. Az új vezetőséget három évre választották személyében meg, a következők Elnök: Madarász György (Békéscsaba). Alelnökök : Gerő Lajos, Fehérvári Márton (Békéscsaba), Taterl Antal (Orosháza). Pénztárnok : Weinberger Salamon. Számvizsgálók : Babinszki Mátyás, Bodnár Károly, Illovics János. Intéző bizottsági tagok : Papp Gábor és Nagy Lajos. Választmány Békés- csabáról: Antovszki Vilmos, Stern József, Csillag Ignác, Ferenc Mihály, Fikker Károly, Szabó István, Jankó Károly, Szaszák Pál, Halász Gábor, Breuer József, Hegedűs Bernát, Giessing Rezső, Babcsák János, Szász Árpád, Pálfi János, Rjeska János, Laurinyecz János, Blau József, Varga József Fábián Pál, Madarász Ferenc, Papp Gábor, Nagy Lajos, Erdős Dávid, Kiss Bálint. Vidéki tagok : Orosháza : Adler Izidor, Jankó Ferenc, Égető János, Holler Ernő. Gyula : Oszovszki János, Grünbaum Ármin, Tóth János. Békés: Schön Márton, Boncsos András, Szántó István, Brecc Károly. Szarvas : Weisner Gáspár, Lampert Gábor, Vitális János, Wigner János. Újkígyós : Csonka István, Grün Sándor. Vésztő : Popovics László, Spitzer Géza, Bélteki Ferenc. Körösladány: Weiszhausz Dezső, Gerő Miksa. Mezőberény: Lédig Ádám, Tardos János. Tótkomlós : Barancsik János, Bogár András. Doboz : Mészáros Gergely. Köröstarcsa : Hajdú János. Gyoma: Kerekes Károly. Weiszberger István. Endrőd: Szabó Imre. Kondoros: Liker Mihály, Nagy János. Csorvás: Okos György, Antovszki Károly. Öcsöd : Kohn Károly. Komádi: Kohn Adolf. Szeghalom : Nagy István, Márkus Elek. Kunágota: Nagy András. Szerdán reggel megjelennek a fővárosi lapok Rassay Károly közbenjárására megegyezés jött létre Budapest, április 15. A fővárosi napilapok kilenc nap óta tartó kényszerű szünetelése minden valószínűség szerint véget ér a szerdai nap folyamán- Megbízható forrásból nyert értesüléseink szerint ugyanis az áldatlan harcban jelentős fordulat következett be az által, hogy Rassay Károly dr. nemzetgyűlési képviselő közvetítő lépésre vállalkozott. Rassay érintkezésbe lépett az összes érdekelt felekkel és közvetítő tárgyalásokat hozott össze. A tárgyalások eddig részben eredményre vezettek. Értesülésünk szerint a álló felek között a végleges harcban megegyezés még nem jött ugyan létre, ennek dacára azonban a nyomdászszakszervezet közbenjárására a lapszedők elhatározták, hogy felveszik a munkát. Ennek keztében a budapesti lapok követszerdán reggel már ismét megjelenhetnek, hacsak valami váratlan esemény közbe nem jön. A lapok megjelenése nem jelenti azt, hogy a béke teljesen helyreállt; a lapszedők csupán az ország közvéleményének tájékoztatása végett határozták el magukat az engedékenységre. Az esti lapok már kedden megjelentek. Budapest, április 15. Az Országos Iparos Párt vezetősége ülést tartott, amelyen megütközésüknek és rosszalásuknak adnak kifejezést a „Szózat" és a „Nép" című napilapok eljárása felett, hogy megszegték a napilapok kiadói között létrejött azt a megállapodást, hogy a munkásokkal szemben mindig egyöntetűen és közösen járjanak el. A nagygyűlés a két napilappal szemben kimondta a bojkottot. A kereskedelmi raktárak vagyonváltsága A tízezer aranykoronánál kisebb értékű raktár mentes a váltságtól A budapesti kereskedelmi érdekeltségek : az OMKE, a Kereskedelmi Csarnok, a Baross-szövetség, a kereskedelmi és iparkamara, a Keresztény Iparosok Országos Szövetsége és a Fővárosi Kereskedők Egyesülete megbízottai ma hosszasan tárgyaltak Varga Imre pénzügyminiszteri államtitkárral a kereskedelmi áruraktárak vagyonváltsága kérdésében. A tárgyalás során arra a megállapodásra jutottak, hogy a kereskedelmi raktárak vagyonváltsága az 1923. évi december 31-iki érték alapján kerül kivetésre olyképen, hogy a 10000 aranykoronán alóli értékű áruraktárak mentesek váltság alól, a 10000 aranykoronás a értékű áruraktárak után fél százalék vagyonváltságot fizetnek és 5 millió aranykoronánál éri el a vagyonváltság a 10 százalékot. A vagyonváltságköteleseknek joguk van arra, hogy még a vagyonváltság kivetése előtt felajánlhassák a kincstárnak, hogy amennyiben annak idején a kivetett vagyonváltságot 1922-ig befizették, a kivetett váltságösszeg százszorosát fizethessék. Azok a váltságkötelesek, akik az összeget az 1922. évre nem fizették be, a reájuk kivetett összes kölcsön 80 százalékát kényszerfizethetik vagyonváltság fejében. 100 takarékkorona mai árfolyama 116 papirkorona. Zürichben a magyar koronát Olcsó harisnya, keztyü, kötöttáru 75-el jegyezték. Tescher Imrénél, Andrássy ut 25 ^