Belügyi Közlöny, 1920
1920-08-01 / 31. szám
31. sz. bűntett vagy szabadságvesztéssel büntetendő szándékos vétség miatt bírói eljárás nincs folyamatban. Az ülnöki kijelölést visszautasítani nem lehet, de az ülnöki tiszt alól való fontos okból felmentést lehet kérni az uzsorabíróság elnökétől. Akire nézve utólag következik be oly körülmény, amely miatt ülnökké a jelent. negyedik bekezdése érelmében kijelölhető nem volna, azt az uzsorabiróság elnöke az ülnökök jegyzékéből törli; e határozat ellen nyolc nap alatt panasznak van helye a kir. Ítélőtábla elnökéhez. Ha az ülnökök száma halál, elköltözés vagy más körülmény folytán csökken és a megüresedett helyek betöltése szükséges, úgyszintén ha az ülnökök számának felemelése válik szükségessé, az uzsorabíróság elnöke újabb ülnökök kijelölése végett a kir. ítélőtábla elnökéhez tesz előterjesztést. 6. §. Az ülnökök meghívásánál figyelni kell arra, hogy az alkalmazandó ülnök hivatásánál vagy foglalkozásánál fogva a tárgyalandó ügyek elbírálásához szakértelemmel rendelkezzék, ehhez képest annak az üzemnek, amelynek körében a cselekményt elkövették, minősége és terjedelme irányadó arra nézve, hogy az ülnök az őstermelés vagy az ipar vagy a kereskedelem megfelelő ágában működő nagy- vagy kisüzem vezetői köréből vétessék-e. Az ugyanazon napra kitűzött ügyekben kivételesen más-más ülnök is alkalmazható. Az ülnökök az elnök meghívására megjelenni és az ülnöki tisztet gyakorolni kötelesek. . .Az ülnökök ebben a minőségükben közhivatalnokok. Az ülnököt azzal az alkalommal, midőn első ízben teljesít birói működést, az elnök a tárgyalás megkezdése előtt megesketi arra, hogy birói tisztét a törvény értelmében részrehajlás nélkül lelkiismeretesen és igazságosan teljesíti és a hivatása gyakorlása közben tudomására jutó titkot megőrzi, különösen pedig a tanácskozás és a szavazás lefolyását titokban tartja. Későbbi meghívás esetében az elnök az ülnököt a tárgyalás megkezdése előtt már letett esküjére figyelmezteti. 7. §. Azt az ülnököt, aki az eljárás rendjét zavarja vagy pedig kötelességét egyébként nem teljesíti, úgyszintén azt az ülnököt, aki a tárgyaláson szabályszerű meghívás ellenére egyáltalában nem vagy késedelmesen jelenik meg, vagy a tárgyalásról engedelem nélkül eltávozott és ezzel a tárgyalás elhalasztására ad okot, az elnök ötszáz koronáig terjedhető és behajthatatlanság esetében az 1879 : XL. t.-c. 22. §-ának megfelelően elzárásra átváltoztatható pénzbüntetéssel sújthatja és az okozott költségben elmarasztalhatja. Az ülnököt pénzbüntetéssel büntetni nem szabad s a pénzbüntetést "megállapító végzést hatályon kívül kell helyezni, ha az ülnök elmaradását vagy távozását alapos okkal kimenti. 8. §: Az ülnökök állása tiszteletbeli; díjazásban nem részesülnek, ülnöki tisztségük ellátásával felmerült készkiadásaikat azonban kérelmükre a bűnügyi átalányból meg kell téríteni. BELÜGYI KÖZLÖNY, 1071