Belügyi Közlöny, 1944

1944-01-02 / 01. szám

(II. t.) 3. pontjában meghatározott veszteséget­­ „közvetve" elszenvedett személyeknek polgári­­ érdekvédelmét és szociális gondozását (szel­lemi felemelés, mezőgazdasági megerősítés, stb.) a hadigondozási igény megállapítása előtt is minden esetben, a veszteséget „közvetlenül" elszenvedett személyek és hozzátartozóik pol­gári érdekeinek védelmét és szociális gondozá­sát pedig csak abban az esetben, ha a veszte­ség következtében előreláthatóan az ellátási jogigény tekintetében is rokkantakká fognak válni. (3) Az előző bekezdésben foglalt rendelke­zés alkalmazása szempontjából „közvetve" el­szenvedett veszteség éri azt, akinek atyja, há­zastársa vagy eltartó fia, testvére, illetőleg uno­kája meghalt, eltűnt, vagy hadifogságba jutott, „közvetlenül" elszenvedett veszteség pedig azt éri, aki a szolgálattal (munkával) okszerű összefüggésben álló sebesülést, sérülést, vagy más egészségromlást szenvedett el. 2. §. (1) A hadigondozási célra rendelt juttatásokból keletkezett vagyont — ideszá­mítva a hadigondozási célra szolgáló alapok és alapítványok vagyonát is — illetőleg ennek jövedelmét, továbbá a közadakozásból, nyil­vános gyűjtésekből, jótékony célú előadásokból, mulatságokból, bélyegakciókból, stb. és ado­mányokból vagy külön jogszabály alapján hadigondozási célra befolyó összegeket, végül az ily célra természetben felajánlott vagy igénybevett ingatlanokat a miniszterelnöknek az „Or" 1. §-ának (2) bekezdésén alapuló fel­ügyelete mellett az Országos Hadigondozó Ha­tóság kezeli, gyümölcsözteti és rendeltetésének megfelelően közvetlenül, vagy az Országos Hadigondozó Szövetség, illetőleg a szociális hadigondozás egyéb szervei útján használja fel. 3. §. A 4.500/1943. M. E. sz. rendelet 8­§-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján az Országos Hadigondozó Hatóságh­a felterjesztendő iratokhoz a hadigondozási iga­zolvány másolatát minden esetben két pél­dányban kell csatolni, ha pedig a hadigondozó bizottság véghatározata pénzellátást állapít meg, úgy az idézett rendelet 7. §-ának (4) bekez­désében említett megfelelő „Értesítés" (4.500/ 1943. M. E. sz. rendelet 1—8. sz. mellékletei) hiteles másolatát is. 4. §. (1) Hadigondozottak ellátási és min­den egyéb gondozási ügyének hatósági érdemi tárgyalására való előkészítése 1944 január 1-től kezdve „Hadigondozási törzslap" elnevezésű újonnan rendszeresített adatgyűjtőíven (kör­nyezett­anulmán­yi íven) történik, amely a gondozást kérő, vagy ilyenre egyébként tekin­tetbe vehető hadigondozottaknak (hadigondo­zott családoknak) a gondozásra való rász­orult­­ság, érdemesség, illetőleg jogosultság elbírá­lásához szükséges valamennyi személyes ada­táról, életkörülményeiről, kereseti viszonyai­ról, vagyoni körülményeiről részletes tájékoz­tatást nyújt, emellett az igénymegállapítás tárgyában hozott határozatokhoz szükséges hatósági igazolásokat és a korábbi támogatás­ról szóló f­ljegyzéseket is tartalmazz­a. Az Orszá­gos Hadigondozó Hatóság az érdekelt hatósá­gokat a nyomtatvány megfel­lő számú pél­dányával idejében el fogja látni s ugyanakkor részletes utasítást ad annak kitöltésére nézve. (2) A „Hadigondozási törzslap" t­étfele. Az egyik életben lévő hadirokkantaknak, hadirok­kantellátást igénylőknek, stb. és családtagjaik­nak, a másik a szolgálat folytán meghalt vagy eltűnt személyek hátramaradottainak (fe­leség, gyermek, felmenő, testvér) gondozásánál hasz­nálandó. (3) Minthogy a hadigondozottak léta­lapot biztosító nagyobb támogatását az Országos Hadigondozó Hatóság az ONCSA közreműk­ö­désével kívánja lebonyolítani, ilyen nagyobb támogatások esetében továbbra is használat­ban marad az Országos Szociális Fe­lügyelőség által rendszeresített „Családi törzslap" is, ennek azonban betétlapként használandó mel­léklete lesz a külön kiállítandó „Hadigondoz­ási törzslap". Hadigondozottak kisebb támogatá­sánál azonban egyedül a „Hadigondozási törzs­lappot kell használni, illetőleg ez szolgál önmagában környezettanulmányi ívként. (4) Hadigondozotti igény tárgyalásához az előző bekezdésben említett „Hadigondozási törzslap"-ot kell használni. A hadigondozó bi­zottság ezt a törzslapot három példányban állítja ki. A határozat meghozatala, illetőleg a javaslat megtétele után e három példány közül egyet áttesz a járási (városi) szociális szakelő­adóhoz. (korábban : „szociális gondozó"), ille­tőleg, ilyennek hiányában a járási (városi) hadigondozó tiszthez, aki azt az esetleges­­ szociális támogatás előkészítéséhez, továbbá a hadigondozottak helyi nyilvántartásához hasz.

Next