Belügyi Közlöny, 1991 (2. évfolyam, 18-25. szám)
1991-10-07 / 18. szám
18. szám BELÜGYI KÖZLÖNY sül akkor is, ha erre szerződést nem kötöttek. Ilyen esetben a szerződéseket célszerű utólag megkötni. Ha azonban a tevékenység végzését nem saját hatáskörben vállalták fel és az megfelel a maradványérdekeltségi kritériumoknak, úgy a bevételt is maradványérdekeltségi bevételként kell elszámolni. A vállalkozási tevékenységi körbe csak az ár- és díjbevétel főkönyvi számlákhoz kapcsolódó bevételek kerülhetnek. A vállalkozás bevételeit a 913—914 főkönyvi számlák alszámain kell elszámolni, a kiadásokat pedig a 77-es számlacsoport megfelelő számláján. A gyűjtött költségeket a BM Számlarend előírásai szerint a 87 számlacsoport megfelelő számláira kell átvezetni. A vállalkozási tevékenységre az 1. számú melléklet szerinti szerződést kell kötni. Nem vállalható olyan munka, amely az alaptevékenység ellátását veszélyezteti. Veszteséges munkát csak abban az esetben szabad vállalni, ha ahhoz a szervnek szakmai érdeke fűződik. A vállalkozási tevékenység keretében vállalt munkát be kell sorolni a megfelelő ITJ, SZTJ, stb. szám alá és ez alapján meg kell állapítani az ÁFÁ-ját. A vállalkozási tevékenység adóalapjának kiszámítására, valamint az adó mértékére és az adókedvezményekre a vállalkozási nyereségadóról szóló többször módosított 1988. évi IX. tv. (továbbiakban: VA tv.) előírásai az irányadóak. A VA mértéke 1991. január 1-jétől egységesen 40%. A VAtv. 3. §-a alapján a költségvetési szervek nem alanyai a vállalkozási nyereségadónak, ezért adóelőleg fizetési kötelezettségük nincs. Az adót az éves bevallással egyidejűleg kell megfizetni, az adóévet követő év április 20-ig. Az adókedvezményeket adóvisszatartás formájában, a számított adó mértékéig lehet igénybe venni. Az adókedvezmény a következő évre nem vihető át. A szakképzést nyújtó oktatási intézmények — az Államigazgatási Főiskola és a Rendőrtiszti Főiskola — vállalkozási tevékenységük után nem kötelesek VA-t fizetni. A TOP Tűzoltó Kiképző Központ és az ORFK Kutyavezető Kiképző Központ az oktatási törvény értelmében nem minősül szakképzést nyújtó oktatási intézménynek, tehát rájuk a költségvetési szervekre vonatkozó előírások érvényesek. A vállalkozási tevékenység bevételi előírásaként (bevételeként) csak az elvégzett tevékenységről, szolgáltatásról, termékértékesítésről szóló igazolás (szállítólevél, jegyzőkönyv, átvételi elismervény) alapján kiállított számlával bizonylatolt ár- és díjbevétel számolható el. Az előlegként folyósított összeg nem bevételi előírás, azt a megrendelő nevén vezetett számla javára kell elszámolni. Ha a pénzügyi teljesítés, illetve a számlázás eltér a szerződésben foglaltaktól, a bevételt az eredmény elszámolás során a szerződés szerint kell figyelembe venni. Ennek különösen az évek közötti áthúzódásnál van jelentősége. Pl. bérleti szerződés esetén havi fizetésben állapodnak meg és ténylegesen a következő év elején egy összegben fizetik meg, illetve számlázzák a bérleti díjat, a bevételt az előző év eredmény elszámolásánál kell figyelembe venni. Ha a szerződő felek a fizetés és a számlázás időpontját közös megegyezéssel módosítják, a szerződést is ennek megfelelően módosítani kell. A számlázás feltétele — amennyiben a vonatkozó szerződés másképpen nem rendelkezik — a munka egy-egy fázisának vagy a teljes munkának a befejezése és a megbízó részéről annak elfogadása, amelyet igazoltatni kell. A számlát legkésőbb a teljesítés napját követő 3. munkanapon kell kiállítani és a vevőnek (megrendelőnek) megküldeni. A vállalkozási tevékenység bevételi előírásait és az elszámolt önköltséget a tevékenységek jellegének megfelelően külön szakfeladaton kell kimutatni úgy, hogy az eredmény (nyereség vagy veszteség) megállapítható legyen. Olyan esetben, ha ugyanaz a tevékenység előfordul az alaptevékenység és a vállalkozási tevékenység között is, akkor a maradványérdekeltségi tevékenységet a megfelelő, a BM számlarend által meghatározott számlán, az eredményérdekeltségi tevékenységet pedig a költség oldalon a 77. számlacsoport megfelelő számláján, bevétel oldalon pedig a 913—914 alszámláin kell elszámolni. A vállalkozás költségeinek megállapítása, elszámolása Költségként kell elszámolni a vállalkozási munkával kapcsolatos valamennyi közvetlen és közvetett általános költségeket. Közvetlen költségként kell elszámolni a termelő- vagy szolgáltató tevékenységgel kapcsolatban felmerült mindazon költségeket, amelyről a felmerüléskor megállapítható, hogy mely munkával kapcsolatos. Itt kell elszámolni: — Az anyagköltségeket, az anyag- és fogyóeszközbeszerzést, illetve felhasználását (a raktárból történő felhasználást is) beszerzési illetve nyilvántartott áron. A bérköltségeket, azon állományba tartozók bérét, akik kizárólag a vállalkozás részére dolgoznak, a határozott idejű béremeléseket, a többletmunkadíjat a jutalmakat, a megbízási díjakat (beleértve a felsőoktatási intézményeknél a hallgatóknak fizetett díjakat is); továbbá a szerzői jogvédelem alá tartozó tiszteletdíjakat, üzletszerzői jutalékot stb. — Az egyéb költségeket, a belföldi és külföldi kiküldetéseket, a külföldiek fogadásának költségeit (pl. szálloda stb.) stb. — A szolgáltatások költségeit: a vállalkozási munkákhoz igénybevett belső és külső szolgáltatásokat (pl. fuvarozási költségeket, terembérletet stb.) . Az állami befizetéseket, munkabérek után а ТВ járulékot (43%). A nem kizárólag vállalkozási feladatokat ellátó dolgozók bér, ТВ stb. költségét a vállalkozási tevékenységre fordított munkaórák alapján kell elszámolni. A teljesített munkaórákról nyilvántartást kell vezetni, melyből megállapíthatónak kell lenni, hogy a dolgozó mennyi időt töltött el az alap-, illetve a vállalkozási tevékenység végzésével. A nyilvántartás alapja a dolgozók bér, é és egyéb személyi költségeit a munkaórák arányában kell megosztani. A vállalkozásra eső költséghányadot a 77 számlacsoport megfelelő számlájára, a maradványérdekeltségi feladatra jutó részt pedig a megfelelő maradványérdekeltségi számlára kell könyvelni. Közvetett (általános) költségek, amelyekről felmerüléskor nem állapítható meg a költségviselő (pl. üzemelte t35