Filatéliai Szemle, 1986 (39. évfolyam, 1-12. szám)
1986-08-01 / 8. szám
Építsünk közösen témát! Török hadak Magyarországon (Budavár visszafoglalásának 300. évfordulójára) A török birodalom alapítói, a szeldzsuk törökök a IX-X. században telepedtek át Kisázsiába. Alp Arszlán szultán (Törökország 1788) vezetésével 1071-ben Malazgirtnál győzelmet arattak (Törökország 1546) a bizánci hadsereg felett. Ez a győzelem szilárdítja meg egyrészt kisázsiai uralmukat, nyit utat másrészt a nyugati irányú terjeszkedéshez. A szeldzsuk törökök ekkor lovasrohamokkal (Törökország 2109) és nyilazó haditechnikával (Törökország 2110) harcoló nép, de kultúrájukról tanúskodik az 1072-ből származó első török térkép (Törökország 2126), orvos-, csillagászati és matematikai tudományuk már olyan kiválóságot adott a világnak, mint a 973-1051 között élt Al Biruni (Törökország 2170). A malazgirti csata utáni három évszázadot Kisázsia teljes birtokba vétele töltötte ki. Ebben az időszakban, konkrétan 1277-ben lesz a török nyelv a szeldzsuk állam hivatalos nyelvévé (Törökország 2293). E nyelv gazdaságát és irodalmi hajlékonyságát mutatják az ebben az időben íródott Naszredin Hodzsa (Törökország 2271—3) és Karagöz (Törökország 1910, 1913) történetek és komédiák. Kézművességükről leginkább a korabeli szeldzsuk szőnyegek (Törökország 2578) tanúskodnak. 1354-ben Gallipolinál Európa földjére léptek, s 1363-ban I. Murád szultán (Törökország 1743) elfoglalta Adrianopelt — Edirnét (Törökország 1740—2). Itt született meg a török hadsereg (Törökország 1744-5). Ezt követően tartósan megvetették lábukat földrészünkön. Erre mutat, hogy a hódító utódai a Bizáncra (Törökország 1328) és szűk körzetére zsugorodott kelet-római császárság szomszédságában fekvő városban nagy építkezésekbe fogtak. Felépült az ucserefeli mecset (Törökország 1740), és a Kum Kasri palota (Törökország 1742). Bizáncot egyelőre békén hagyták. Azt használták ki, hogy Stefan Dusán cár (Jugoszlávia 714) halála után részeire szakadt a Balkán utolsó hatalma is. 1371-ben a Marica folyónál (Törökország 1741) vívott csatában Macedónia, 1389-ben a rigómezői csatában (Jugoszlávia 414, 399) pedig Szerbia függetlenségét vették el. A csatában elesett Lázár szerb király (Jugoszlávia 413, 1508) és halálos sebet kapott. Murád szultán (Törökország 1743) is. 1393- ban Ivan Sisman bolgár cártól (Bulgária 2245) elfoglalták kelet Bulgáriát (Bulgária 2244), néhány évre rá nyugat Bulgáriát is. 1400-ban Mircea havasalföldi vajda (Románia 231, 676) tett hűségesküt a szultánnak. A XV. század elején az ozmán birodalom a „tatárjárás” következtében belső válságba került, amit csak II. Mohamednek (Törökország 1237-8, 2121, 2423-4) 1432-ben történt trónralépése után sikerült leküzdeni. II. Mohamed világra szóló tette volt, hogy 1453-ban elfoglalta Bizáncot (Törökország 1227-39), s Isztambul néven a birodalom fővárosává tette. A török birodalom már Bizánc eleste előtt elérte a történelmi Magyarország határait. Hogyan reagáltak a törökök európai terjeszkedésére a magyar uralkodók? I. (Nagy) Lajos (Magyarország 705- 6) nem ismerte fel a török veszedelmet. Balkáni hadjáratai az ott élő népek erejének megtörésével szinte előkészítették a törökök számára a fentebb említett könnyű győzelmeket. Balkáni hadjárata során ütköztek meg először magyar és török csapatok. E győzelme emlékére építette Lajos király a máriacelli templomot (Ausztria 1013-4, 1042, Vatikán 276-9). Luxemburgi Zsigmond (Luxemburg 315-20) esetében a helyzet fordított volt: felismerte a veszélyt, de előbb Galambócnál (Jugoszlávia 1822), majd 1396-ban Nikápolynál (Bulgária 2246) vereséget szenvedett tőlük. Magyarország területére először 1442-ben törtek be Gyulafehérvárnál (Románia 3158), de Hunyadi János erdélyi vajda (Románia 468) győzelmet aratott, ami lehetővé tette ellentámadás megindítását is. Az úgynevezett hosszú hadjáratot 1443—44-ben a pápa biztatására I. Ulászló magyar király (Bulgária 284-5) és Hunyadi János (Bulgária 283) vezették. A döntő csatára Várna mellett került sor, amelyben személyesen részt vett a király is (Bulgária 287, 2406), de holtan maradt a csatamezőn (Bulgária 286). II. Mohamed Bizánc elfoglalása után látta elérkezettnek az időt arra, hogy leszámoljon Magyarországgal. Az ütközetre 1456-ban Nándorfehérvárnál került sor, amelyet Hunyadi János (Magyarország 710, 1276) védett. A Kapisztrán János (Vatikán 2612, Spanyolország 1838) által toborzott és lelkesített keresztes sereg Hunyadi zászlója (Magyarország 3464) alatt fényes győzelmet aratott a török félhold (Törökország 714-32) felett. E győzelem emlékére rendelte el III. Kallixtus pápa a déli harangszót (Magyarország 3567). Bár a győzelem után Hunyadi meghalt (Magyarország 1478, Románia 1727), a török Magyarországnak békét hagyva a Balkánt hódoltatta meg. 1459-ben elesett az utolsó szerb vár, Smederevo (Jugoszlávia 277), s elbukott az albán Szkander bég (Albánia 28-33, 40-5, 53, 1147-54, 1162— 9) évtizedes szabadságharca is. Megkezdődött a balkáni népek mohamedán hitre térítése, ami különösen Boszniában (Horvátország 59) volt sikeres. Magyar—török összecsapásra Mátyás király (Magyarország 637, 2581) uralkodása idején 1463-ban került sor, amikor is visszafoglalta Jajcát (Horvátország 48) a töröktől. 1479-ben a kenyérmezői csatában tűnt ki Kinizsi Pál (Magyarország 711) erejével és virtusságával. A XVI. század azonban változást hozott Magyarországon is: a Jagellók ide ‘ | □□□□ Hl