Bereg, 1879. (6. évfolyam, 1-52. szám)

1879-01-05 / 1. szám

Egyről-másról. Tehát ismét megindul megyénk egyetlen hetilapja a „Bereg“. Várjon számot vetett-e magával a lap szerkesztője és kiadója, hogy oly vállalatba fognak, melynek keresztülvitele megyénkben Herkules 13-ik munkájának nevezhető? Én úgy hiszem, hogy: igen.elgondolták ugyanis azt, hogy roppant szégyen egy ily nagy kiterjedésű s tekintélyes értelmiséggel bíró megyének, mint a mienk, hogy egyetlen kis megyei közlönye sincs, s e feltételből kiindulva bátran feltehették, hogy mivel e szégyent elhárítani mindnyájunknak hazafiai kötelessége, megyénk értelmesebbjei közül senki sem fogja elmulasztani, hogy e szégyen elhárításában — mivel az Magyarországban is már a kivételes állapotok közé tartozik — legalább a csekély előfizetési díj beküldése által részt vegyen. Nem vagyok optimista, de úgy vélem, hogy e feltevés nagyon helyes, és jogosult; s ebből következtetve bátran merem jósolni, hogy jobb évek tapasztalata megmutatván már, hogy megyénknek úgy társadalmi, mint üzleti szempontból , mily szüksége van ily kis közlönyre, a jó eredmény bizonyára nem fog elmaradni. Adja Isten, hogy e feltételünkben ne csalódjunk s adjon az ég e lapnak hosszan tartó életet*) Legyen ez egyszersmind újévi gratuláczióm! Le ne foglalkozzunk csak saját bajainkkal, tekintsünk másokra is. Nevezetesen: mivel országos közművelődésünknek ez is egyik igen fontos ága s mivel e téren a legújabb időben igen élénk mozgalom tapasztalható, foglalkozzunk kissé a szín-ügygyel. A legközelebb Budapesten tartott színészi kongresszus az országot több színi- kerületre oszta fel, s kimondotta, hogy csak annyi színigazgatónak adatik Magyarországban engedély, ahány szinikerület van, mivel másképen közművelődésünk előmozdításának e fontos tényezői biztos megélhetési alapot nem találhatnak. Nagyon helyes, korszerű és rég óhajtott intézkedéseire már annyit csak mégis megtehettek volna a tisztelt színi kongressus illetékes intéző tagjai, hogy az egyes, színtársulatok által rendesen látogatni szokott városokat fel- kérdeztek volna. Hogy melyik kerülethez akarnak csatlakozni, mivel ekkor nem estek volna azon sok tekintetben furcsa helyzetbe, hogy egyik vagy másik szini kerülethez több közbeeső város kihagyásával olyanokat soroztak be, melyek a színi kerület székhelyéhez nagyon is távol esnek . . Továbbá szükségesnek tartanók még, hogy a megállapított szini kerületekben mindenütt egy vegyes színi bizottság alakíttatnék, mely az egyes kerületekben szerződtetett vagy elfogadott színtársulatok szervezése és egyéb társulati érdekekre is főfelügyeletet gyakorolna, mivel e nélkül ez intézkedés a kellő sikert nem biztosíthatja. * * Ismerik-e önök, szíves olvasóim, a „rókabóka, még az is szép', stb. tartalmú mesét? Alig hiszem, hogy akadna közöttük, ki ne hallotta volna e minden gyermek előtt ismert mesét. ír. • Miszen mese jutott eszembe, midőn a városunkban legközelebb felállított női-házi-ipar iskoláról kezdtem gondolkozni. Mert igaz, hogy mind szép dolog az, és nagy feladat: otthon a házban mindennek jól utána nézni, rendetlentartani, mindenre felügyelni. Se tessék elhinni, hogy „róka-bóka“ meg az is, sőt mondhatnék „rókább-bókább“, ha a nő kivált akinek megélhetési alapja férje keresményének megtakarításán kívül a folytonos munka és szorgalom, nemcsak felügyelni tud (mert ezt igen könnyen megteheti, hanem maga is mint munkás lép fel a családi életben s úgy tünteti fel magát, ihídt a tevékenység embere, mert mindnyájan kisebb nagyobb mértékben a „nemzet napszámosai“ vagyunk, vagyis azoknak kellene lennünk ! Ugyanazért méltán dicsérhetjük azokat, kik a női háziipar-oktatás fontosságát már kezdetben belátva, sorakoztak ennek hasznaiban részt venni. A szép kezdet után — hiszszük — még szebb lesz a folytatás! Vége pedig sohase legyen! Beregszászi. e * * * * Sajt* InMink« Gazdasági rovat. Miként bánjunk idei borainkkal ? E tárgyról a „Borászati lapok“ hosszabb közleményt hoz, melyből azon kisebb termelőink részére, kik rendes gazdasági szaklapot nem járatnak, de ezen szakértő utasításoknak nagy mértékben hasznát vehetik, czélszerűnek látjuk röviden a következőket idézni: Mind a fehér- mind a vörös idei borok gyorsan erjednek ki, de nem tökéletesen. A borpenész rothadt szaggal s ízzel bir; a borok némelyikében egy kis eczetes szag sem ritka. A bornak nagy a söprűje; nem ritkán a 8 °/c-ot is eléri s ha az ily bor nem töltögettetik fel szorgalmatosan, csakhamar megvilágosodik s végre ha kellő kezelésben nem részesül igen silány minőségű ó bor lesz belőle. Az okszerű borász okszerű iskolázással az idei termésből meglehetős bort alakíthat. Ezen iskolázás a következőkből áll: 11 A rothadásnál több rendbeli penészgombák vannak jelen, amelyek a szűrés által (miután az idén a rothadt bogyók és fürtök külön választása egyenlő volt a lehetetlenséggel) a borba is átvitetnek. Innét tehát a borok rothadt eczetesforma íze, innét penész szaga. A penészgombák s a rothadt részei a mustnak természetesen kicsinyek, mondhatni parányiak lévén, sajtón, szűrőn könnyen átmennek s igy a borba csempésztelek át. A mint a must kierjedt, a fejlődött szesz által a bor fajsulya (az asszuborokat természetesen kivéve kisebb lesz a víznél, minek következménye azután, hogy a rothadt szilárd részek s a penészgombák egy nagyobb része kénytelen nagyobb fajsulyánál fogva leszállani a söprű közé. — Innét van a söprű nagy mennyisége. Ezt tudva elengedhetlen kötelessége a borkezelőnek a bor szorgalmas lefejtése. Czélszerűnek mondható az idei borokat 4—5-ször lefejteni az első évben, hogy az a seprűtől sebben levő rothadt sertenyétől és penészgombáktól lehetőleg megszabadíttassék. Nevezetesen: jó lesz, ha az első fejtést december vége felé, a másodikat február vége felé, a harmadikat április végén, a negyediket július végén s végre az ötödiket szeptember vége felé, tehát szüret előtt végeznek. Az első és második fejtést tehetjük nyíltan fertályos sajtárakkal, mert a bor élenynyel érintkezvén, ez által is érik és tisztul, a többi fejtést, ha lehet, fejtőgéppel. Az első két fejtésnél ne törődjünk azzal, vájjon tiszta-e a bor, csak ne erjedjen; ez esetben a fejtést már sikerrel tehetjük meg A többi fejtésnél azonban vigyázni kell, hogy fejtéskor a bor tiszta legyen s hogy továbbá a fejtés tiszta időben s a mennyire lehet éjszaki szél mellett eszközöltessék. A gyakori fejtés tehát az idei borok első iskolája. 2. A második iskolája a rothadtas szőlőből készült uj bornak a kénezés. A kén elégetése által mint tudjuk, egy ismeretes gáz, a kénes-sav (Einschlag) fejlődik mely minden szerves testet megöl és szintelenii, abból erenyt csikarván magához. Ezenkívül a fehérnyes testeket is megtámadja a kénsav s azokat nehezebbekké s oldhatlanokká tévén lecsapja. Mindezeknél fogva a penész gombák, továbbá a rothadt fehérnyés testek ellen igen jó fegyverrel bírunk a kénezésben. A kénezést mindig fejtéskor gyakoroljuk, midőn a bort jól kénezett hordóra fejtjük át. Ami a kén nagyságát illeti, 10 akós hordóra 8—10 centiméter hosszú kénszeletet számíthatunk ez alkalommal kivételesen. Miután a vörös borok alá kénezni nem szoktunk, nehogy annak amúgy is szegény színét még inkább meghalványítsa, ez okból a vörös borokat oly hordókba fejtsük át, melyek ketted kénessavas mész oldatával lettek megnedvesitve. — 3. A harmadik iskolázás általános s oly pinczemunkát képez, melyet egyébkor is meg kell tennünk. Ugyanis áll ez a pincze és hordók tisztán tartásából, a hordók rendes feltöltögetéséből. Már az emberi természetet véve hasonlításul, tudjuk azt, hogy az erősebb több kedvezőtlen külbehatást s nyavalyát elbír, mint a gyengébb. Tökéletesen áll ez a bornál is. Jó, erős, szeszdús boroknál a tisz-ítogatás és töltögetés hanyagabb végzése nem boszulja úgy meg magát, mint a gyengébbeknél. Ezért hangsúlyozandó éppen ez legjobban most s ajánlatos, hogy e tekintetben borkereskedőink pedáns szigorúsági pontossággal járjanak el, mert ennek elhanyagolása a fehér boroknál a megvirágosodást nyalósodást a vöröseknél a virágosodást s eczetesedést vonná maga utá. A pinczét nem fog ártani többször szellőztetni s a levegőt kénelégetéssel tisztitd. Két-három rész lábasban gyújtsunk meg 3—4 darab kénrudacskát, helyezzük el a lábasokat egyenlő távolságban, zárjuk be a pincze minden nyílását s iparkodjunk a pinczéből kimenni s az ajtót betenni. Ha e manipulátiót két hetenként egyszer elővesszük nagy hasznát vehetjük, mert betegségekre hajlandó borainkat semmitől sem kell félteni. Végre felemlítendő, hogy czélszerű a bor felszinére „Neszler-féle borforgácsot“ is szórni, mely a bort minen bajtól megóvja még az esetben is, ha a töltögetés többször elmulasztatott. Irodalom. (Lukács Ödön legtehetségesebb ifjua költőink egyike, ki e lapok előbbi évfolyamaiban is már több emelkedett hangulatú költeményt közlött s kit olvasóink ennélfogva a legelőnyösebben ismerhetnek, ismét egy kötet költeményre hirdet előfizetést „Vegyes költemények czim alatt. A kötet f. év március havában jelenik meg. Előfizetési ár színes papírba fűzve 1 ft. 20 kr. vászon kemény kötéssel 1 ft. 50 kr. diszkötésben 2 ft. o. é. — Midőn e szép tehetségű ifju költőnknek, ki jelenleg nyíregyházai ref. lelkésze ez újabb kötet költeményét olvasóink figyelmébe a legmelegebben ajánlanók, egyúttal tudatjuk olvasóinkkal, hogy egy előfizetésre való felhívás szerkesztőségünknél is le van téve. (Minden magyar embert érdekelni fog, azon örvendetes hír, hogy legközelebb az „Atheneum“ könyvkiadó társulatnál megjelent Petőfi összes költeményeinek minden eddiginél teljesebb, képekkel ellátott olcsó népkiadása. Az egész nagy kötet ára angolvászonba kötve összesesen 2 ft. oly hallatlan olcsó ár, mely lehetővé teszi, hogy a becses kincset magának minden ember megszerezhesse. Mi ugyan még nem láttuk a kiadást, de a lapok általában dicsérettel szólanak róla. Reméljük, hogy ez alkalmat minden igazi honfi megragadja arra nézve, hogy Magyarország e legnépszerűbb költőjének műveit saját részére megszerezze. — (Képzőművészeti szemle! czím alatt közelebb új vállalat indult meg. E hézagpótló közlönyt, melynek létesítését egyes körökben évek óta tervezték, Prém József a képzőművészeti társulat másod titkára szerkeszti, kit az e czélra szövetkezett összes hazai művészek, valamint tekintélyes írók és tudósok fognak támogatni. A hazai művészet minden jelenségét számon fogja venni e közlöny s az itthon s a külföldön élő magyar művészek érdekeit fogja képviselni; egyúttal pedig megfelelni kíván a nagyközönség igényeinek is, azért a szakszerű czikkeken kívül népszerűen irt közleményeket s tározájában a művész életből vett elbeszéléseket is fog tartalmazni. Csupán eredeti s magyar tárgyú illusztrációit a hazai festők s jeles metszők készítik, minden ily kép a művészet színvonalán álland. Az előfizetési felhívást a közreműködő összes írók és művészek névsorával a kiadó hivatal néhány nap múlva küldi szét; a mutatványszám deczember közepén jelent meg. (A gazdasági mérnök r czimű népszerű folyóirat, melyet Gonda Béla műegyetemi magántanár a közérdekű gazdasági és műszaki ismeretek terjesztése czéljából ezelőtt mintegy 2 évvel indított meg, aránylag rövid fennállása óta méltó elismerést és tekintélyt vívott ki magának, s a mezőgazdaság ügyének már is hasznos szolgálatokat tett. — Tájékozásul legyen elég csak néhány nagyobb czikket fölemlítenünk, azok közül, melyeket múlt év második felében közölt ilyenek: a földöntözés történeti kifejlődése és mai állapota Magyarországon (3 közlemény) Gonda Bélától. A gabonaúszög elhárításáról Timáry Bélától. A magyar lokomobilokról (1 ábrával! Katona Endrétől. — Miért jó az amerikai s miért rész a mi dohányunk?* (2 közi. 6 ábrával! Luka Marczeltól. A magyarországi rizstermesztés érdekében (3 közi.) Gonda Bélától. A juh* aklokról (2 rajzmelléklettel) Hencz Antaltól. Miként fokozhatjuk gazdaságunk jövedelmét? Siószeghy Sándortól. A tiszai árvis védelem érdekében (1 rajzmelléklettel! Gonda Bélától. A technikusok társadalmi állása Mezőgazdasági gépek a párizsi kiállításon. (2 közlemény stb. Ezzel kapcsolatban érdemesnek tartjuk fölemlíteni, hogy a gazdasági Mérnök a párisi kiállításon dicsérő oklevéllel lett kitüntetve. A Gazdasági Mérnök megjelenik minden hónap 1-én és 15-én. Előfizetési ára: egész évre 6 írt, félévre 3 írt, uol.