Bereg, 1900. (27. évfolyam, 1-52. szám)
1900-08-26 / 34. szám
34. szám. — XXVI. évfolyam. B E R E G Beregszász, 1900. augusztus 26. Tr&f- Vissza is vonulok csendes zárkámba s elmélkedem még felőle, a letűnt jó időkről, tovább, tovább, — még vagy hat napig ! Egyébként maradok a tek. Szerkesztő urnak mindig kész hive: Lánczy Géza. ,■%. .x x -v \v\\w.'.v>\v:.\úV'.v\v\Vv.x -x .■ \..v\v.\. ■v. x. x a v.\. x x x -V -V \ X V X, -V Színház. Pénteken, aug. 17-én Desvallieres és Antony Mars „Névtelen levelek“ czímű bohózata került színre, színpadunkon először, Csiky Lászlóval, Győre Alajossal, Ujjné S. Lujzával, Rátonyi Szefikével, Mészáros Alajossal és Réthy B. Istvánnal a főbb szerepekben. Az előadás jól sikerült. Szombaton, aug. 18-án a Honty Imre jutalomjátékául hirdetett „Troubadour“ Ledofszky Mariska hirtelen közbe jött rekedtsége miatt elmaradván, helyette a „Swlamith“ került színre ez idényben másodszor. Az előadást Ő felsége születésének 70-dik évfordulója alkalmából ez estén egy szép, hazafias tableauval nyitották meg, s a társulat összes tagjai elénekelték a Himnust, melyet a közönség állva hallgatott végig s zarosan megéljenzett. Ami az előadást illeti, ezzel már egy ízben részletesebben foglalkoztam. Most is szépen sikerült az, a kardalok összevágok és jók voltak, s az egyes szereplők is jól játszottak. Vasárnap aug. 19 én Kövessy A „Goldstein Számi“ czímű dalos életképe volt a színen. Csongory Mariska (Virág Toncsi) és Ferenczy Károly (Goldstein Számi) kitűnők voltak s a többi szereplők is jól játszottak. Hétfőn, aug. 20-án Győre Alajos jutalomjátékául „A kis szökevény“ került színre telt ház előtt, színpadunkon először. A szépen sikerült előadás általánosan tetszett. Csongory Mariska, Ledofszky Mariska, Ferenczy Károly, Mészáros Alajos, Győre Alajos, Rátonyi Stefiké és Csáky Ferencz vezették főként a darab sikerét. A második felvonás alatt egy kis kellemetlen zene is vegyült a szép áriákba : a tűzoltók tűzjelző kürt-szava. Volt nagy ijedtség, a közönség neki tódult a kijáratnak, az előadás félbe szakadt , szerencsére azonban nyomban jött a megnyugtató hír is, hogy a tűz messze van, mire aztán a közönség nagy része ismét visszatért helyeire, s az előadást folytatták. Kedden, aug. 21-én kevés számú közönség előtt Verdi „Traubadour“-j a volt a színen, Müller Ottó karnagy jutalomjátékául. Az igazán magas színvonalon álló előadás nagyobb közönséget is megérdemelt volna. A kar ugyanily nagyszabású operához gyengének bizonyult, annál inkább elismerést és dicséretet érdemelnek azonban a főbb szereplők. Ledofszky Mariska, Ragányi Iza, Hunfy Imre és Csáky Ferencz magas zenei műveltségről tanúskodó és kifogástalan praecisitással előadott duettjei, triói és quartettjei a vidéki színpadok mértékét jóval felülmúlták. Szerdán, aug 22-én Csongory Mariska jutalomjátékául a „Lili“ került színre. A szép tartozik az előkelő db-hez ünnep-és vasárnapokon látogatásokat tenni. A vizitek ideje Párisban köznapokon 3—6 között van. Oly házaknál, ahol jour-fixek szoktak lenni, rendszerint ez a vizitek napja is. Miért is legjobb, ha ezen nap után kérdezősködünk. A vizit visszaadására 4 heti időtartalom van szokásban. Mégis jobb azt mentől előbb visszaadni, mert feltehető, hogy a család számít a viszontlátogatásunkra és távolmaradásunkkal esetleg inkomoditást okozhatunk. Az egymással bizalmas törzscsaládok barátsága nemcsak a külső formalitásokban nyilvánul, hanem leggyakrabban oly szoros kötelékké válik, hogy örömeikben, bánataikban megosztoznak s a szükségben egymást kisegítik. Általában, ha áll az, hogy valamely országot csak a családok ereje tehet nagygyá, akkor a francia család morális ereje mellett élénken tanúskodik az a kiváltságos nimbusz, mely Páris és a francia nemzetet a világ, folytonos figyelme mellett körülövezi.Újabb időben a világ figyelme ismét Páris felé fordul. Itt van az 1900 iki párisi világkiállítás, melyről Picard, a kiállítás vezéralakja ezt mondta : ez a kiállítás egész bölcseletét, egész szintézisét akarja képviselni annak a nagy békés forradalomnak, amely a bezáródó mozgalmas századnak fő jellemvonása. Az első nemzeti kiállítást Franciaország 1793 ban rendezte. Ebben csupán 110 kiállító vett részt, kik térdíjat nem fizettek. Az 1819 iki évben már állami rendelet intézkedett róla, hogy Párisban minden 4-ik évben számú közönség zajos tapssal fogadta a vendég művésznőt, két szép csokrot is nyújtottak fel számára a nézőtérről. Csongory Mariska ezúttal is dicséretesen megfelelt eddig kivívott művészi hírnevének, úgyszólván minden ének szántát megujrázták, s felvonások után is többször hívták a lámpák elé. Ferenczy Károly, Réthy, Kellér, Mészáros és a többi szereplők is jók voltak. Csütörtökön aug. 2- án Ferenczy Károly jutalomjátékául és egyszersmind búcsúelőadásul a „Bolond“ került színre, színpadunkon először, telt ház előtt, Ferenczy Károlylyal, Ledofszky Mariskával, Ragányi Izával és Hunfy Imrével a főszerepekben. Hogy az előadás" szépen sikerült, hogy az egyes szereplők játéka kifogástalan, s főként a főbb szereplőké művészi volt, azt már mondanom sem kell, s azt hiszem, hogy nem fogok összeütközésbe jönni színházlátogató közönségünk egyetlen tagjának véleményével sem akkor, amikor a színigazgató úr „Viszontlátásra“ búcsú szavára azzal felelek, hogy „örömmel várjuk őket, legyen szerencsénk minél hamarabb“ ! A „Beregvárm. Magyar Közművelődési Egyesület“-tő. 9. szám. Meghívás. A „Beregvármegyei Magyar Közművelődési Egyesület“ központi igazgató választmánya folyó évi szept. hó 5-én, d. u. 3 órakor Beregszászban, a vármegyei székház kis termében ülést tart, melyre a választmány 1. tagjait van szerencsénk meghívni. Az ülés tárgyai: 1. Jelentés kisdedóvodáink I. évi állami segélyezéséről. 2. Jelentés az évzáró vizgálati jutalmazásokról. 3. Jelentés a karácsonyfa-ünnepélyekről. 4. Pénztáros jelentése az egyesület vagyoni helyzetéről. 5. Javaslat a tanítói jutalmazások ügyében. 6. Az egyesület 1900—1901. tanévi költségelőirányzatának megállapitása. 7. Az egyesületi számadás megvizsgálása iránt intézkedés. 8. A közgyűlés helyének és idejének megállapítása. 9. A városi és járási bizottságok megalakítása. 10. Értekezés a jegyzői és számvevői tisztség betöltéséről. 11. Kérelem a „Nemzeti Szemle“ megrendelése iránt. 12. A „Felső Magyarorsz. Közm. Egyesület“ támogatása iránt megkeresés. Kelt Beregszászban, 1900. aug hia. Rhédei János, Warga Sándor, egyes, titkár, egyes, elnök. V . .X V.\.V ,\\\v..v,.v\v.v\\ A X.-.X..V- XVV. V..V..\\VVV.,\ \,.V.V\V\\ Vegyes hírek. — A király a nemzethez. Ő Felsége, a kiály, 70-dik születésnapja alkatkiállitás legyen. Ezt egy ideig meg is tartották, igy kiállítások vltak : 1819-, 1823 , 1827-, 1831 -és 1834-ben. A kiállítások szép sikerei azonban egyéb nemzeteket is kiállításokra csábítottak. 1820-tól 1847-ig Belgiumban öt kiállítást rendeztek. Az első nemzetközi kiállítást a gyakorlatias angolok rendezték 1851 ben. Ezt magánvállalkozók létesítették és pedig nagy szerencsével, mert 5 hónapig tartott, 3Va millió látogatója volt, bevétele 12Va millió frankra rúgott és a vállalkozóknak 5 millió frankon felül jövedelmezett. E fényes példán felbuzdulva, egyéb nemzetek is rendeztek időnkint világkiállításokat. E kiállításoknak idejét és helyét a következő sorrend tűnteli fel: 1853 Newyork, 1856 Paris, 1862 London, 1867 Páris, 1873 Bécs, 1876 Philadelphia, 1878 Páris, 1880 Sidney, 1881 Melbourne, 1883 Amsterdam, 1889 Paris, 1893 Chicago és az idei 1900 iki világkiállítás ismét Párisban látható. A mi nemzeti kiállításaink 1885-ben és 1896 ban voltak Budapesten, az utóbbit ezredévi fennállásunk czimén rendeztük. Az előbbem sorozatban mindenesetre feltűnő, hogy Paris szerepel a leggyakrabban. A franciák bizonyára jól tudják, hogy ha világkiállításaik nem záródnak is mindig a kivár anyagi haszonnal, de az a figyelem, amelylyel a világ szeme a kiállítások előtt és alatt Páris felé irányul, Franciaország kereskedelmére és iparára a kiállításaik után is kiszámíthatatlanul kedvező eredménynyel jár. mából az ország minden részéből hozzá intézett szerencse- és üdvkivonatokra egy Széll Kálmán miniszterelnökhöz intézett meleg hangú levélben mond köszönetet, melyet a következő szavakkal fejez be : „Mélyen meghatottan utasítom Önt, hogy legmelegebb és legbensőbb hősnőnetemet, mely még a legtávolabbi kunyhóba is eljusson, országszerte hirdesse. Tudják meg Magyarország népei, hogy életemet javuknak szenteltem, hogy boldognak érzem magamat, jólétüket előmozdítani; hogy a hűség, hazafiság és kölcsönös bizalomban látom azon erős támaszokat, a melyeken a haza jövöje nyugszik. J1 mindenható Isten áldja meg és oltalmazza azon kapcsot, mely Enyémet népeimmel öszszeköt.“ E szép szavakban is fényesen nyilatkozik meg agg királyunknak nemes szive, fenkölt gondolkozása s népei iránt érzett meleg szeretete, melyért ismételten csak a legőszintébb alattvalói hódolattal fejezhetjük ki hálánkat, hosszú, boldog életet kívánva Ő Felségének. — Lónyay Elemér gróf nejével együtt legközelebb Wight szigetén az angol királynő vendége volt, ki a legnagyobb szívességel fogadta őket. Ez alkalommal mutatta be férjét is a grófné az angol királynőnek. Szeptember hó elején a grófi pár —hir szerint — Magyarországba utazik Lónyay gróf rokonainak meglátogatására. — Meghívó. Felkérem a 1. képviselőtestületi tag urat, hogy a folyó évi augusztus hó 27-én délelőtt 9 órakor a városháza közgyűlési termében tartandó képviselőtestületi közgyűlésen megjelenni szíveskedjék. Tárgyak: 1. A fogyasztási adópótlékok szedhetése tárgyában leérkezett ministeri leirat ismeretetése s a fogyasztási adópótlékok bérbeadása iránti intézkedések megtétele s az árverési feltételek megállapítása. 2. A piaczi helypénz bérbeadására az árverési feltételek megállapítása. 3. A vasúti vámdíj tárgyában leérkezett ministeri leirat ismertetése. 4. A legtöbb adót fizetők névjegyzékének összeállítására a küldöttség megválasztása. 5. Polgármester előterjesztése az ez évi szőlőtermés értékesítése tárgyában. Beregszász, 1900. évi augusztus hó 24-én Dr. Buzáth Kamill, polgármester. — Szent István király ünnepe Szolyván. László József szolyvai gör. kath. czimzetes esperes, aranymisés áldozár, f. hó 2- án Szolyva városában az ottani gör. kath. templomban szintén rendezett Szent István napi ünnepélyt, melyre az ottani hiv. testületek s az egész intelligentia is hivatalos volt. Az isteni tisztelet a mise-rész kivételével, fele részben magyarul folyt le s az a’ka’mi szent beszéd is nemcsak ruthén, hanem magyar nyelven is hangzott. Örömmel veszünk tudomást hazafias érzelmű ruthén testvéreinknek e hazafias felbuzdulásáról s ebben csak annak jelét látjuk, hogy gör. kath. papságunk a ruthén nép között a hazafias érzelmek ápolására s megszilárdítására a legtöbbet tehetnének s a jó vezetők áldásos működésének sikere többé-kevésbbé, de minden helyen észrevehető ott, a hol a jó akarat nem hiányzik. — Kinevezés. A m. kir. igazságügyminiszter Udvardy János helyb. kir törv.széki segédtelekkönyvvezetőt a zólyomi kir. törvényszékhez telekkönyvvezetővé, Frikker Mihály helyb. kir. törv. széki írnokot pedig ugyanezen kir. törv. székhez irodatisztté nevezte ki. Gratulálunk ! — Kis községekből nagy községek. Vármegyénk három nagyobb lakossággal bíró községének, t. i. M. Tarpa, Bilke és N.Lucskána kis községi szervezetből nagy községekké való átalakulásuk iránti határozatát a belügyminisztérium jóváhagyta és e községek minősítésének a helységnévtárban leendő kiigazítását elrendelte. — Kinevezés: Pap György pénzügyminiszteri pénzügyi számellenőr, városunk fia, ugyancsak a pénzügyminisztériumban végleges minőségű számvizsgálóvá neveztetett ki. Fogadja szerencse kivánatunkat. Kettős öröm ifj. Szeles Gábor s.a.ujhelyi m. Kir adóhivatali ellenőrt, városunk fiát, ki Gyulaházán mult héten tartotta esküvőjét Bakó Mariska kisasszonynyal, Bakó Gábor gyulaházai ev. ref. lelkész kedves leányával, ugyancsak a napokban azon öröm is érte, hogy a m. kir.