Görög katholikus szemle, 1914. július-december (15. évfolyam, 27-52. szám)
1914-07-05 / 27. szám
l Ungvár, 1914. julius 5. 27. szám. Tizenötödik évfolyam. EGYHÁZI, TANÜGYI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. — MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Szerkesztőségi iroda: Ungvár, (vár). Kiadóhivatal :„Jnno Könyvnyomda Részvény-Társaság" Ungvár(vár) A lap elfogadása előfizetésre kötelez. — Hirdetési és előfizetési díjak a kiadóhivatal címére küldendők. — Főszerkesztő: Kaminszky Géza. Felelős szerkesztő: Duliskovich Elek. Könyvnyomda- és lapkiadótulajdonos: Az „Unió Könyvnyomda Részvény-Társaság" nevében : KAMINSZKY GÉZA. Előfizetési árak: Egész évre ................................................................................... 8 kor. Fél évre......................................................................................... 4 kor. Negyed évre................................................................................... 2 kor. Amerikába 10 korona. Egyes szám ára 10 fillér. A szerajevói tragédia. Megdöbenéssel vettük a hírt, hogy trónörökösünket Ferencz Ferdinánd főherceget és nejét Serajevóban meggyilkolták. Az első pillanatban hinni sem akartuk e rémhírt, ennyi gonoszságot, ilyen aljasságot nem tudtunk feltételezni még a legelvetemültebb gonosztevőről sem. Fájdalom, a hir valónak bizonyult s június 28-án a délutáni órákban a sürgönydrót elvitte az értesítést a monarchia minden városába, hogy a trónörököspár gyilkos merényletnek esett áldozatul. Nagyobb csapás nem érhetett minket, a Gondviselés jobban nem sújthatott le reánk! Várakozással néztünk a trón várományosa, az ország jövendő királya elé. És nézhettünk is. Fenkölt gondolkozású, nemesen érző, népének sorsát szívén viselni akaró uralkodót nyertünk volna benne. Szép, munkás élet állt mögötte, de ő érezve azt a nagy felelősséget, hogy milliók és milliók sorsa lesz kezébe letéve, folyton készült, tanult, hogy méltó utóda lehessen majd nagy elődjének. Kiváló egyéni tulajdonságokkal, tehetséggel volt megáldva s a Habsburgok hagyományos vallásossága benne öntudatosan ápolva, igazi mély gyökeret vert szivében. Családi élete is példányképe volt a katholikus ideális házaséletnek, mintha érezte volna, hogy róla fognak alattvalói példát venni s hogy neki kötelessége jó példával járni elő. Minden előjel arra mutatott, hogy ideálisabb uralkodója lett volna hazánknak, mint a németek nagy népszerűségnek örvendő Vilmos császárja. Még borzasztóbb a tragédia, hogy az elvetemült gyilkosok angyali jóságú nejének Zsófia hercegnőnek életét is kioltották. Ennek az igazi tisztalelkű fejedelemasszonynak pedig de sokat köszönhettünk volna. Ő volt vezérlő csillaga megboldogult trónörökösünknek, aki női bájainak pompájában, anyai méltóságának, jogainak és kötelességeinek teljesítésében átalakító hatást gyakorolt férjére. Angyali jóságának áldást hozó hatása érezhető volt mindenütt. Élet fakadt nyomában, melyet a keresztény szeretet szelleme hatott át. Ily körülmények között mit vesztettünk mi e tragédia alkalmából, azt talán kimondani sem tudjuk! Egyszerre szertefoszlott, összedült minden reményünk. Megsemmisítette azt a nyomorult orgyilkosok galád merénylete. Gyászunk nagy, veszteségünk kimondhatatlan! De gyászol velünk minden kultúrnép. Kell, hogy gyászoljon. Ilyen alkalommal nem lehet közönyös senki sem, kell, hogy átérezze a tragédia nagyságát és az emberi eltévelyedés borzasztóságát. Gyászol az ország apraja-nagyja, siratja azt a férfiút, akinél alkalmasabb embert nem egyhamar lehet találni a trónra, ki legméltóbb utódja lett volna nagy elődjének, agg királyunknak. Egyházmegyénk is kiveszi részét a gyászból. Megyés püspökünk a következő körlevelet adta ki papjainak: Mélységes megdöbbenéssel és könnyező szemekkel vettük azon gyászos hírt, hogy a trónörökös, Ferencz Ferdinánd Ő Fensége és neje, Hohenberg Zsófia hercegnő folyó hó 28-án gyilkos merénylet következtében váratlanul elhunytak. A megrendítő csapás, mely a trónörökös pár tragikus halálával a császári és apostoli Királyi Felségét és az egész uralkodó házat érte, a legmélyebb gyászba borította hazánkat. Hiszen boldog emlékű Ferencz Ferdinánd Ő Fenségében láttuk azt a férfiút, akinek fejére kerül Szent István koronája. Vele fűztük össze, szinte tőle tettük függővé édes hazánk jövendő sorsát. És mert mély vallásossága, erős egyénisége és uralkodói rátermettségében továbbra is biztosítva láttuk hazánk fejlődését, a csapás, mely halálával mindnyájunkat ért, kétszeres súllyal nehezedik ránk. Az egész birodalom fájdalma öszpontosul a Fenséges halottak ravatalánál, népek millióinak szive vérzik együtt Felséges Királyunk sok csapástól megpróbált vérző szivével, aki ma ismételten végig szenvedi azt a lelki megrázkódtatást, amely szivettépő részvétre indítja az egész művelt világot. Szeretett apostoli királyunk Őfelsége, az uralkodó Ház, édes hazánk és az egész birodalom népeinek mély gyászában való legbensőbb részvételünk kifejezéséül a következőket rendelem el: I. A központban, egyházmegyém székhelyén: 1. A székesegyház és a cehornyai egyház összes harangjai naponkint háromszor meghúzandók a temetés napjáig bezárólag. 2. Gyászlobogók tűzendők ki a templomokra, iskolákra és a középületekre. 3. A temetés napján, mely a hírlapokból tudható meg, ünnepélyes gyászmise tartandó a Fenséges halottak lelki üdvéért, melyre a hatóságok meghivandók. II. A városokban levő lelkészetekre nézve az előbbi három pontban közölt intézkedések az irányadók. III. A falusi lelkészetekben az alábbiak tartandók szem előtt: 1. Jelen körrendeletem vételétől folyó évi július hó 6-áig bezárólag az anya- és fiókhitközségek templomainak összes harangjai naponkint háromszor meghúzandók. 2. Gyászlobogók tűzendők ki a templom-, iskola- és lelkészlakra. 3. Felhívom Nagyon tisztelendőségteket, hogy a legközelebbi vasárnapon, vagyis 1. évi július hó 5-én a szószékről adják tudtukra a híveknek a hazánkat ért megrendítő csapást, buzdítsák őket Isten, a Felséges Trón és a Haza iránti szeretetre és hívják fel őket, hogy minél nagyobb számban jelenjenek meg a tartandó engesztelő szentmiseáldozaton és buzgó imával esedezzenek a jó Istenhez hazánk nagy halottainak lelki üdvéért. 4. Az összes falusi lelkészetekben folyó évi julius hó 6-án panachidával összekötött gyászmisék végzendők a Fenséges halottak lelki nyugalmáért. * A nemzeti gyásztól mélyen áthatott szívünk legbuzgóbb imájával kérjük a Mindenhatót, a királyok Istenét, hallgassa meg mindnyájunk esdeklő szavát: adjon boldog nyugalmat az elhunytaknak, az igazak örömére méltassa és tegye őket a menyország örököseivé; áldott lelkű uralkodónk, apostoli királyunk Ő Felségének nagy lelki erejét, balsorsokban megedzett szivét őrizze meg, hogy Isten akaratában megnyugodva, békével viselje a szenvedett nagy veszteséget, adjon számára vigasztalást, mély fájdalmára enyhülést, hogy e véres tragédia látományán meg nem rendülve, még igen sokáig bölcsen kormányozhassa országunkat. Mélyen megrendülve és eliszonyodva az emberi elvetemedettség legalsóbb fokán álló gonoszságtól, mely a nemzetek legnemesebb és legtiszteletreméltóbb alakjaira is képes volt felemelni gyilkos kezét, kérjük egyúttal imáinkban a jó Istent, hogy nagy irgalmasságánál fogva az igazságtól eltévelyedettek számára adja meg a megtérés kegyelmét, adja vissza sziveikbe a hitet, vallásosságot, minden államnak s igy szeretett hazánknak támaszát és talpkövét. Püspöki áldásom adása mellett vagyok Ungvárott, 1914. évi junius hó 29-én Krisztusban szives atyjok: Antal püspök.