Határszéli Ujság, 1922. január-június (15. évfolyam, 1-26. szám)
1922-01-15 / 3. szám
2. gidai. Wa’ha (Olga) hercegasszony halála után 1418— 1426 között készülhetett. Bizonyos, hogy Korjatovics családja és kísérete vallási szükségleteinek kielégítésére hozott magával 12 bazilita szerzetest, mert tudta, hogy erre alkalmas papokat itt nem kaphat. Lehetetlen azonban egy nagyobb monostorról beszélni, hol papokat is neveltetett volna, mert a még az 1737.-i kőmonostor is igen kicsiny. Mindössze 1 2 bazilitát hozott, kiknek részére a várból utalt ki egyet mást, s nekik adta Bubuliska és Lauka falvak jövedelmét is. Holta után udvari papjai, hogy megélhessenek, felépítették a fa épületeket, megszerkesztették a herceg nevében feljegyzéseik alapján az oklevelet s felvették abba az eddig élvezett jövedelmet, sőt megtoldottak gyanútlanul és vigyázatlanul a tizeddel is. Különben, Korjatovics 1410 ben még ellátogatott Podoliába Látva azonban hogy atyai öröksége végkép elveszett, visszatért a Kárpátok közé s 1414 ben ismeretlen helyen elhalt. Dr. Kerekes minden bizonnyal nem ismeri a Korjatovics történetét tárgyaló újabb munkákat s ez ejtette tévedésbe. Kontratovics Irén, kolonicai gk. lelkész. A keresztényszocializmus feladatai. Iv. . Azt a kétirányú munkálkodást, melyet a keresztényszocializmus folytat avégből, hogy az emberi érdekeket összeegyeztesse és az általános bodogulást előmozdítsa, sohasem lehet rideg paragrafusokba foglalni, ha azt akarjuk, hogy elveink fejlődésképesek legyenek. Az életbe való kapcsolódás követelménye, hogy a keresztényszocializmus állandóan a mindennapi életbe térjen vissza és kerülje a jótékony hatás határain túlélő konzervativizmust, mert ez eszmét, elvet és szervezetet öl. Rendszerre azonban minden körülmények között szükség van, azért igyekszünk egyfelől a polgári társadalom terén, másfelől a munkástársadalom terén bizonyos irányelveket felállítani, de mindig a szükséglet szerint A polgári társadalom terén, amelyben a munkaadók foglalnak helyet és ahol megtaláljuk a sokat ócsárolt kegyetlen és elzárkózott nagyőke internacionalizmusát is, alapvető elvek segítségével elsősorban nevelőmunkát kell kifejtenünk, mivel a keresztényszocializmus híveinek meggyőződése, hogy a társadalmat elsősorban nem csak tanítani, de nevelni is kell. E munkánk azonban nem mehet minden rendszer nélkül. Szükséges tehát, hogy bizonyos osztályozást végezzünk. A mai kor kívánalmai és szükségletei szerint a keresztény szocializmusnak a polgári társadalom terén körülbelül három főirányban kell működnie. Az első a hitbuzgalmi és karitatív irány, a második a közművelődési s a harmadik a szociális irány A hitbuzgalmi és karitatív irány a keresztény szocializmus azon alapelvét szolgálja, mely szerint a társadalmat nem csak műveltebbé, de elsősorban jobbá kell tenni Nem valami tömjénfüstös és szertartásos hitbuzgalmat értünk. Ezt elvégzi minden egyház az ő hatáskörében, hanem azt az irányt, amelyet a vallás alapján álló társadalommal ellehet érni a közért való munkálkodás terén. Ilyenek például a vallásos ifjúsági egyesületek fenntartása és segélyezése, a vallásos élet népszerűsítése és minden családban való meghonosítása. Az egyházak autonómiájának minél tökéletesebb kiépítése, hogy a társadalom is tevékeny részt vehessen egyházi ügyeinek vezetésében. A különféle missió ügyek (népmissiók és vasúti missiók) stb. Ezek csak nagy körvonalak, melyeknek keretébe az életparancsolta eszmék mind mind beleférnek. Második a közművelődési irány, mely ma véletlenül a legfontosabb. Ennek körében kell elvégezni a keresztény szocializmusnak a legmegfeszítőbb munkát. Ilyenek például a modern nevelési elvek népszerűsítése, a helyes gyermeknevelés, a szociális nevelés-tudomány a falura és városra alkalmazva; a tisztult légkörű irodalom és a keresztény szellemmel megegyező napi és heti sajtótermékek terjesztése; a népakadémiák, a koportárs ügy, a diákgondozás és jelenleg- különösen a keresztény szellemű tanítóképzés. Harmadik a szociális irány, melynek keretében ismertetendő a polgári társadalommal a munkáskérdés Itt rávezetendő a polgári társadalom arra, hogy érdeklődjön a kérdés minden részlete iránt. Ismerje meg és szeresse meg a munkásban az embert, embertársát, akinek éppen olyan joga van az élethez és a boldoguláshoz, mint neki. Mihelyt odajutott a keresztényszocializmus, hogy a két társadalmi réteg egymás iránti meleg érdeklődését felkeltette, megtette az első lépést a keresztényszocializmus elveinek diadalra jutásához Ennek a főiránynak keretébe tartozik továbbá az inasoktatás és nevelés, a munkaidő szabályozása, a földbirtokreform, az alkoholellenes mozgalom, a patronázsok alapítása és kifejlesztése, a szociális női szervezetek, népkonyhák, diákotthonok, hitel- és fogyasztási szövetkezetek alakítása stb. Ismételjük: mindezt a napi szükséglet kívánja igy. Lehet, hogy a holnapi mást hoz, de ahhoz mindig alkalmazkodnia kell majd az elvnek, ha élni és fejlődni akar. — Egy ungmegyei magyar ember szomorú sorsa Amerikában. Medve Kálmán sislóci gazdálkodó évekkel ezelőtt családjával együtt Amerikába vándorolt ki. Szorgalmas munkájával házat szerzett magának. A ház azonban leégett. Pár napra rá pedig Medve Kálmánt elgázolta egy vonat. A biztosító társaság, hol Medvének életbiztosítása volt, most nem akar fizetni a szerencsétlen ember családjának, mert azt mondja, hogy a halál oka öngyilkosság. Széchényi István gróf napjon és más nagyértékű irodalmi munkáit Károlyi Árpád találta meg. A bécsi udvari levéltár igazgatója másfél esztendőn át dolgozott az óriási mennyiségű iratok földolgozásán Széchenyinek több ismeretlen és kiadatlan munkája volt köztük és rendkívüli nagyjelentőségű államiratok is abból az időből, amikor Széchenyi a helytartótanács tagja és miniszter volt. A magyar irodalom egyik leggyönyörűbb alkotásául fogják elismerni azt a remek Parainesist is, amelyet Széchenyi fiához is és amely színtén ezúttal került nyilvánosságra. Ugyancsak sikerül ráakadni Széchenyi napjára is, amelyet 1848. márciusától vezetett s amelyet Döblingben az osztrák rendőrség vett el tőle, épp úgy mint 1859 ben kezdett érdekes feljegyzést is. A házkutatástól az öngyilkosságig terjedő időben is vezetett naplót Széchenyi. Külön jelentősége van annak a nagyszámú levélnek, amelyet a magyar közélet vezető személyei intéztek Széchenyi István grófhoz — Deák Ferenc, Kemény Zsigmond, Eötvös József leveleit a gróf gondosan ejtette, sőt konceptusban válaszait is reájuk Amikor Széchenyi iratait Döblingben lefoglalták és a büdenyiző eljárás véget ért, az osztrák belügyminiszter javaslatot tett Ferencz Józsefnek, hogy semmisítsék meg Széchenyi valamennyi iratát. A császár alá is irta az erre vonatkozó rendeletet. Azonban rögtön skrupulusai támadtak: Vájjon szabad e egy ilyen lángeszű ember legfontosabb műveit elvonni a jövő nemzedékek elől ? Néhány perc múlva adjutánsát a rendelet után szalajtotta, amelyet visszahozatott és nem engedett végrehajtani. Azután ő maga pecsételte le Széchenyi legfontosabb iratait azzal, hogy kellő módon őrizzék meg az udvari levéltárban. Ballada télen — a tavaszról. Hatfátyotok ölelnek... ó, tavasz a te illatod ! Pedig még a föld, a fa, a rózsabokor tetszhalott. Álmaimban véled játszom, kék ruhádnak batisztjével.. Itt a bánat átka minden szép virágot holtra késel, Kóbor szelek dudorásznak nótákat, hogy megremegek ! Körülvesznek s elkísérnek hazáig a kivett ebek. Jaj, ha látnád: mosolyodat kivinnék a temetőbe.. Mégis, mégis a szent tavasz, már mindenki elfelejtett. Teli táncot lejtenek most a hó muzsikája mellett. Kinevetnek, tán megvetnek (jaj ki tudja?) rossz emberek! Belebújnak fájultan a tél fehér párnájába, Csak én vagyok oly egyedül, csak én vagyok olyan árva... A fáradt köd függönyt akaszt közém s közéd: messzi gyermek, Még nem ismernek a kertek és az erdők és a berkek, De azért már várnak téged, már kigyultak mind a lámpák Majd én fonok rügyeimből glóriát, hogy megcsodájak ! S halk suttogva, hogyha eljössz, ne beszélj a hűtlenekkel. Fordíts hátat s kacag rajtuk, hogy a könnyük kicsorduljon... Halott szivem dobogtassad, minden holtamat sirassad... Irtózatos kábult a csönd, alszik a hó és az őrök. [jövök... Most ejtsd foglyul csendben, halkan, súgd fülembe, jövök, jól zárd be a börtönajtót és a kulcsot vedd magadhoz, let langyos tüzü kezeddel lengesd meg az örömzászlót . Aztán ülj zöld trónusodra, s kormányozd e rossz viágot. Urr Ida. Széchenyi István gróf díji titka NM migyiának titka A bécsi császári levéltár új adatai a Bach-koriak rettenetes kémrendszeréről. A bécsi császári levéltár megnyitása óta a titkok egész sorozata tárul elénk és immár teljes históriai rendszerű feldolgozásban áll előttünk gróf Széchenyi István halálának rejtelme és eltűnt műveinek pontos szövege is. HATÁRSZÉLI ÚJSÁG. 1922 január 15 Panaszos levél, igen tisztelt Szerkesztő Úr! Tizenöt esztendeje működöm Ungvár városánál, mint városi kertész. Ezen idő alatt a rerdelkezésemre álló eszközök és anyagi föltételeji teljes kihasználásával mindig a legjobb tudásom szerint igyekeztem eleget tenni kötelességemnek — a Vadaskert, s egyéb városi nyilvánkeltető gondozásának —, melyet kizárólagos hivatásomnak tekintettem. Ennek dacára, mikor egy alkalommal családi pótlékért folyamodtam, kérelmem azzal lett visszautasítva, hogy nem vagyok „szoros értelemben vett közigazgatási alkalmazott“, mivel teljes, illetve meghatározott munkaidőre nem vagyok lekötve a városnál, s így mellékkeresettel is foglalkozhatom. Érthető tehát, hogy mennyire meglepett a fővárosi helyhatóságnak Sztripszky Miron polgármester úr aláírásával ellátott végzése, mely váratlanul tudtomra adta, hogy — tekintettel a gondozásom alatt álló kertek elhanyagolt voltára — a jövőben kertész szakmába vágó privát munkálatokkal sem a magam, sem a más neve alatt nem foglalkozhatom, s teljes munkaidőmet a város rendelkezésére kell bocsátanom. Nyilatkozzak ennélfogva 8 napon belül, hogy alávetem e magamat e határozatnak, vagy sem, mely utóbbi esetben minden jogigényemről lemondottnak fognak tekinteni. Kérdem, mit én a fővárosi helyhatóság az én munkaidőm, egész napi munkateljesítményen alatt? Hiszen a kertész-munka köztudomásúlag időszakokhoz van kötve és állandó órarend szerint nem osztható be. Ami pedig a „más neve alatt folytatott“ kertészeti munkát illeti, erre vonatkozólag csak annyit jegyezek meg, hogy feleségemnek senki sem tilthatja meg azt, hogy a tulajdonát képező s engedélyezett élő- és művirág üzletét továbbfolytassa Hasonlóképen nem vagyok én sem eltiltható attól, hogy szabad időmet a feleségem üzletében töltsem. Én teljes mértékben alávetem magam a fővárosi helyhatóság azon akaratának, hogy a városi kerteket legjobb tudásom szerint, minden rendelkezésemre álló időben és eszközzel gondozzam. Munkám eredményének biztosításához azonban a város részéről, feleségem régi iparengedélyének érthetetlen firtatása helyett inkább a kellő munkaerő és anyagi feltételek biztosítása volna szükséges. Különben örömmel látom, hogy a város már „szoros értelemben vett közigazgatási alkalmazott“ nak tekint, s így valószínűleg ki akarja utalni részemre a kellő illetményeket. Vagy nem? Ungvár, 1922. évi január hó 14.-én. Thury Sándor, városi kertész. Leközöltük a fenti panaszos sorokat, s az élettel és annak szerzett jogaival nem számoló akta-logika helyett méltányosságot kérünk Thury Sándor ügyében a tudtunk és megkérdezésünk nélkül összeteremtett „fővárosi helyhatóságától. Jellemző, hogy amikor később gróf Széchenyi Béla kérdezősködött az iratok felől, a bécsi hatóságok azt felelték, hogy sehol sem találják. A gróf hosszú éveken keresztül hasztalanul követelte vissza édesapa iratait. Most derül ki az is, hogy a Bach-korszak rendőrsége milyen aljas kémszolgálatot szervezett a szerencsétlen Széchenyi gróf ellen, mikor a döblingi tébolydában volt . A rendőrminiszter egy ravasz kémnőt is mozgósított. Ez a nő, Inkey Eduard császári és kiályi kamarás felesége, férjének előkelő rokonai lévén már 1848 előtt éritkezésbe jutott a magyar nemességgel és különösen 1859 közepétől 1861-ig ő volt gróf Rechberg minisztereinek legbizhatóbb kéme, amin ezt sajátkezű leveleinek és levélkéinek egész tömege bizonyítja kémkedésének első indító okait — amint Károlyi Árpád kifejti — nem lehet anyagi szempontokra, vagy pénzszükségre visszavezetni. Már 1899- ben megvételre kínálja fel elhunyt édesanyja följegyzéseit udvari szolgálata idejéből Inkeyné hírei és rágalmazásai alapján igen sok főúri család került rendőri megfigyelés alá. Küönösen sok hazug hitt terjesztett Széchenyi Istvánról. — Gonoszul megvádolta báró Jósika Sámuel volt erdéyi kancellárt is Egyik levelében az olvasható, hogy a fiatal Széchenyi Béla gróf a dinasztia letételére vonatkozó híreket és terveket propagál Mud a következőket írja: „Ha gróf Rechberg a legközelebbi napokban el tudná magát szánni egy Bécs környéki házkutatás tartására, a kormánynak egy felforgató párt összeköttetéseinek minden fonala kezébe kerülhetne. Nevet és helyet élőszóval..“ Ezután következett, a döblingi házkutatás, amely Széchenyi Istvánt az öngyilkosságba kergette.