Kárpáti Hiradó, 1944. január (21. évfolyam, 1-24. szám)

1944-01-01 / 1. szám

Szombat, 1944. f/l.________KÁRPÁfl HIRaDÓ_________XX». évf. 1, «am POLITIKAI NAPILAP Mtficícafk: hilf* H­Qnaeptt kötete **p kivitelem aikdea ~tf‘ Klkdll | KÁRPÁTI híradó sajtóvállalat kpt. Főszerként A: DR. SIMON MENYHÉRT FelelA* nefkentö: SAITOS GYULA Felel«, kiadó no — „“fpíÍLBsHr '" “■ ?,,,:r.:\."U“r,tsríbnfa« ■"■*** TELEFON) Jölponti nerkoztOsit: (ungvir 2-22. | Központ» kUddhlvitelt Unvvl, i_*s te, »2» H5SSL 2Í=Sí: I J“r,,ul! iäsr *!zSí UlSN­xetén­ trak: E*y hónapra 4-30, negyedévre 12-40, fejévre 24-M, eftaz én* 4* pang* Egyen szám ír* hétköznap 1*, vasárnap Sz­mior Hirdatónak közléai dija az Országos Magyar Sajtókamara által megállapított tarifa Mine, Postatakarékpénztár! csekkszámla: 71.83* szám Ha majd megjön a béke UNGVÁR VÁROSA FELKÉSZÜLT A JOBB JÖVŐRE Szilveszteri beszélgetés Megay László polgármesterrel A béke aranykorának lezárultát jelentő 1914. év után a harmincadik új esztendő küszöbén állunk. A törté­nelemtanulásunk nagy csodálkozás­sal fogadott harmincéves háborúját megismételte az ifjúkori történelem. Mert joggal mondhatjuk és túlzás nélkül állapíthatja meg a negyven— ötven között járó nemzedék, hogy ő is végigélt egy harmincéves hábo­rút. 1944 ritka háborús, jubileumi szil­veszterén, amikor még a jövő ködé­ben kutató szem sehogysem találja a béke csillagát, valami belső érzés és ösztönszerű hit mégis egyre többet beszél a békéről .. . Mialatt a hadve­zetőségek újabb és újabb terveket szőnek a háború eldöntésére, ami­kor a hírverés újabb és újabb akció­kat harangoz be, amikor könyörte­len megtorlások, óriási inváziók ígé­retével és várásával vannak tele az újságok, mégis egyre sűrűbben hal­lunk komoly kormányférfiak, gazda­sági szakemberek ajkáról intéseket és felhívásokat a békére való átállí­tás dolgában. Készülnek a tervek ma­gasabb és alacsonyabb helyeken a békés időkre, amikor a háború appa­rátusa fölöslegessé válik, amikor a háborús korlátozások és hiányossá­gok megszűnnek, amikor az ember ismét el­lkezdheti a rombolás har­mincesztendei tombolása után az alkotómunkát. A szilveszteri hangulat és újév­váró reménységek órájában beszél­gettünk dr. Megay Lászlóval, Ung­­vár város polgármesterével. Hivata­los óra után, amikor az esztendő utolsó munkanapjának dolgát elvé­gezve, a tisztviselők már eltávoztak a városházáról, a város fejét még hivatali szobájában, íróasztalánál ülve találtuk. — Egy kis lelkiismeretvizsgálat, lelki mérlegzárás az, ami most ben­nem történik és­­amihez nagyon jó ez a kis magánosság — mondja Me­gay polgármester. — És egy kis erő­gyűjtés, felkészülés is egyben az új­esztendő új munkájára. Szinte észrevétlenül és akaratlanul indult meg ezután a beszélgetés. — Kötelességszerűen, de nem szí­vesen gondolok vissza az elmúlt év­re mondotta Megay polgármester —, amely tele volt nehézségekkel, korlátozásokkal, terhekkel. Szíveseb­ben tekintek a jövő elé és azt hi­szem ezt teszi minden alkotó ember, minden hazájáért aggódó magyar Kétségtelen, hogy az 1944-ik eszten­dő a döntések, a nagy erőfeszítések éve lesz. Államfők, kormányférfiak nyilatkozatai egyaránt utalnak erre. A döntésig azonban még nehéz idő­ket fogunk átélni és ezért arra kérem Ungvár közönségét, hogy az elkövet­kező nehéz időkben, különösen ennek a városnak a népe, amely állandó érintkezésben él a ma­gyar testvérnépekkel, álljon hi­vatása magaslatán, érezze át a nagy idők és események parancsoló szavát, amely nem lehet más, mint nemzetünket, a magyar haza erkölcsi, anyagi, szellemi érté­keit átmenteni a boldog béke idejére, az építő, alkotó, szervező korszakba. Ez a korszak ugyanis nem­ a pihe­nést, hanem Magyarország újjáépíté­sének nehéz kötelezettségét hozza számunkra, annak a Magyarország­nak a felépítését, amelyben a ma­gyarság mellett minden más, velünk békében együttélő népnek boldog, megelégedett fejlődést és életet biz­tosít. — Ne higyje senki azt, hogy a há­ború befejeztével mindjárt arany­korszak virrad reánk. Fel kell ké­szülnünk a nagy világesemények zajlásaira, az átmeneti időkre is. Ungvár e tekintetben kivételes vá­ros, mert kulcsváros, amelyben egész­ Kárpátalja, az egész Északkeletma­­gyarország kulturális, társadalmi, po­litikai és gazdasági irányítása fluidál. Ennek a városnak tehát az itt találkozó népek között a békét, az összhangot, harmóniát kell biztosítania és a maga kul­turális szupremáciájával olyan hatást kifejteni, amely a velünk együttélő népek életét a szent­­istváni gondolat jegyében viszi előre. — Ungvárnak e hivatásával, való­ságos hídfőállásával egyáltalán nincs arányban teherviselő képessége. (Nincs mezőgazdasági ingatlana, er­deje, bányája, nincsenek üzemei. Né­hány bérháza legfeljebb azok kar­bantartásához elegendő jövedelmet biztosít.­­ A cseh érából átörökölt 26 mil­liós adósságának terhe is béklyózza Ungvárt, amitől elsősorban igyekez­nünk kell megszabadulni. A felsza­badulás óta 8.949.504 pengőt törlesz­tettünk, illetve fizettünk ki régi adósságokra. Ezzel is igyekeztem a város helyzetét könnyíteni arra az időre, amikor bekövetkezik az építő­­munka korszaka. Ha a városnak nem volna még mindig ilyen súlyos adósság­terhe, akkor sem tudná kivétele­sen fontos hivatását anyagi megalapozottság hiányában ma­radéktalanul betölteni. Ez a meggondolás késztet arra, hogy minden törekvésemmel a várost földhöz, ingatlanhoz, erdő, szőlő, mezőgazdasági birtokhoz juttassam, jövedelmeit emeljem minden lehető eszközzel. Azokhoz a nagy problé­mákhoz, amelyek előttünk állnak: városrendezés, építkezés, utcák, te­rek nyitása és rendezése, az új közúti híd megépítése, modern szálló, gőz­fürdő, uszoda, stadion építése, az­után templomok, iskolák, kultúrház, vásárcsarnok és szobrok emelése egyrészt anyagi erősödést követel meg a várostól, másrészt csak a há­ború utáni időben valósítható meg. — Mindezekre azonban­ már tel­jes erővel készülünk. Mindent előkészítek, letárgya­lok, hogy amikor a megvalósí­tás ideje és lehetősége elérkezik,, ne találjon az idő készületlenül. — Új program az újévre, de távo­labbi évekre nem okoz gondot Ung­­várott. Évtizedekre előreszólóara megvilágítottam és kitűztem­ a terve­ket és problémákat városom, számá­ra polgármesteri székfoglaló beszé­demben. Mindaddig pedig, amíg a progra­mok csak tervek maradnak­, a mos­tani háborús időkben minden törek­vésem a város mindennapi­ életének gondjait eloszlatni és megoldani a mai napi feladatokat. A közellátás biztosítása legelső­rangú feladatom volt eddig és, marad továbbra is. Azt hiszem e téren Ungvár városa megelégedett helyzetben is van. A másik mai legfontosabb gondom és munkám a hadigondozás feladatai­nak megoldása lehetőleg maradékta­lanul. Hogy a hadbavonultak hozzá­tartozói ne érezzenek szükséget és hátrányt semminő tekintetben. Ebben a kérdésben a Bajtársi Szolgálat út­ján különösen odaadó gondossággal folyik a munka.­­ Meg vngyon gyügv.Vo­c­sotta a búcsúzásnál Megay polgár­­mester —, hogy Ungvár közönsége az elkövetkző év­­ történelmi sors­döntő napjában hivatása magasla­tán állva,­örténelmi szerepének és küldetésénél teljes átérzésével és tudatával állja meg helyét s e város minden lakója dolgozik, munkálko­dik a jzebb, jobb és boldogabb Ma­gyarországért. Kosztur István cipőüzlete Ungvár, Szent István­ u. 7. sz. ♦ Boldog újévet kíván m. t. vevőinek és megrendelőinek 45 Megjelent a textilrendelet Korlátozzák a ruhanem­űek kiszolgáltatását Budapestről jelentik (MTI). A hi­vatalos lap pénteki száma közli a közellátásügyi miniszter rendeletét a textiláruk kiszolgáltatásának kor­látozásáról. A rendelet szerint 1944 január elsejétől a fogyasztók, a vá­sárlási könyvecskébe való beírás mellett a rendeletben felsorolt tex­tilnemű­ekből legfeljebb a következő mennyiséget vásárolhatják meg: Felöltőt vagy kabátot személyen­­ként egy darabot; szövetfelsőruhából egy rend ruhát; felsőruhát pamutból, műselyemből, vagy műszálas anyag­ból férfiaknál egy rend ruha, nők­nél két rend ruha; felsőruházat len­ből, vagy kenderből egy rend; védő-, munkaruha két rend; alsóruha sze­­mélyenkint három rend; női haris­nyából 9 pár; férfi és gyermekharis­nya 6—6 pár. Kész ruházati cikkek helyett a szükséges anyagokat és hozzávalót is beszerezheti a fogyasztó, azonban megrendelésre sem készíttethet töb­bet egy személy részére az iparos a rendeletben előírt mennyiségeknél. ÚJ ESTEN.. „Új esztvígságszerzé­sy kez. ■ dödött a vers, melyet ha’ban a falusi gyerénekeltek a A Hg régi vitágbakugyan von H az új észt melyet víg k­T^ várt ■ mindenki íg Szilveszter m ^tett ■ asztalánál, feljebb csak a te ^ pe- ■ csenyénekt kis malacot saji^ csu. ■ pán. ■ De hát rőt fordult a vh as ajév I dolgában fel lehet mondani J ffl0st I már az elség vegyes érd­ek I várja a beöntét. A módját mega­jják I ugyan materített asztalokillett hü- I­ségesen v: érkezését s a ^ ^ra. I mutató egírszálnyival átasj­a ^zen- I kettőn, ö: csendülnek a 'parajíi fel- I niarsan a boldog új évet!, zte,rossza tincs a sókívánságnak, kéz.r ,rongatá­­soknak, s denkinek úgy kideg az ar­ca, minthazakadt volna az c. újév táskája s 51 csupa fény, öröm hot­­ólgság­írt volna az egész világra. Sajnos,­­ sokáig tart ez a kellemes álapot. i V­indjár kora reggel mélalúsan szólal íreg a cse­l egymásután terülnek elő, akk mindáron boldog újévet sikerítik ki ámnL Éceny szívük el nem kerülheti az a sok amit a szívükben felhalmoz­tak. Jorra jó levélhordó, a borbélyregény, a lordár, it egész évben a fán egyszere­küdtünk valahová. De nem marad el az újághordisszony sem, aki nagyobb ha­­lás kedve kis gyermeké is magával hoza, hal talán erre az alakomra kérte köbön a somszédasszonyt­. A suszter­ina és alményseprö teniszet is, hogy mgjelenil De beállít a házi hatal­­m­aság isidnek egész évbs szigorú áb­­ráztat mt csodálatos nyásságrepj­e). I jönutána még egy sereg az, aktöl csak mot tudj meg, hogy egytalálan léte- I ziki világi. Néhol a hivat képesítő is I mejelenilaki egész évbemt-hi az em. I bér­­nernagy örömére. , I ahol is meglepetés is szül Az elő- I zékny né szabó most full­eh egy ta- I kard­szálával, melyről lig i jámbor I férjek seelme sem volt. z asszonyka I moslyog hisz ma örömpia van, új I esztndő in, amit különös a szaló miá- I sík ezért szorongatottisra ü­tvöztő fl kárta is özonyít. . . Tán épen most vettearki lofától, fl aki ,’omlés helyett ma mit áll. ’ B­atárui még egyebet icsó káendá- H m­int, mlyből sok mit meg lehet tudn­i Peze nindenki szereth­ei, hogy mi H| lesz át? fee a jövő olyaikzatos mint I a Six, vigy a piramis, ez nem­ teheti tudr hogy milyen szén fahxin i teyendSu«, .uv/1» tyen­ Sfinx i néz rtú.Ránk néz, s beszé és szint hal■ i lom, |oá mondja: I — járjtok türelemmel, iá majd ez az I év is élmtik, megtudtok rodent. M 1 Gy. I Az ungvári MÉF évzáró í£se Az orszgos főtitk előadja A Mű­gyi Élet K­ja unván szervez­te január 6-átartja a Ma­gyar Éit­­őrének hiségéber vá­­lasztmáyi nagygyűlé, amelyn a vezetősg beszámolód az elmúlt egy eszendő eseményől és a járt­­szerved munkájáról Az iésnek fokoz jelentőséget ad az e ker­ülmény,­­ Kósa Lajos ország» főét­kár issztvesz azon és Időserű m­agyar lések címmel előadás tart.* .­ Mar dí-u...? országi főtitkára.s az időszen problémákat tárgyaló adása i­ár a széles őrben máris v érdeklődís mutatkozik. FELCSENMOZG | ___M­OK______| 1/1, 2, szombaton, vasári 4, fél 6, fé­l órai ■ Budapeten készült remérfi német vi­l játé ■ Cackpridé ! Főszereplői: Dora Koorit,Kreysi ilB Joharmes Hesstms Moser, H Richard Rivsky. M A Kárpáti Híradó egész éven át éreztetek dob­zon. ■ Ezen az egy napon Te dolgozz a Kárpáti Híradóért. Szerezz számára egy új­­fizetőt. |

Next