Keleti Ujság, 1937. július-szeptember (17. évfolyam, 28-37. szám)
1937-07-07 / 28. szám
Szerkesztőség és kiadóhivatal: Uzhorodt Ungvár,Dubinovic ucca 8. s Telefon 422 ^ SZERDA, 1937 julius 7 Előfizetési díj egy évre 48 ckorona. — Egy szám ára 1 ckorona. ^ XVII. évfolyam 28. szám A zborovi emlékünnepély A csehszlovák hadsereg első nagy haditettének, a döntő jelentőségű zborovi áttörésnek húszéves évfordulóját az esemény jelentőségéhez illő keretek között ünnepelte a hadsereg és a lakosság egész Podkarpatszka Ruszban. A zborovi katonai győzelem egyúttal győzelme volt a Masaryk által hirdetett államépítő teóriának, amely az igazság és jog hangoztatása mellett súlyt vetett arra is, hogy ennek kivívásához a szervezett katonai erő párosuljon. Masaryk felszabadító elnök a nagyhatalmakkal folytatott politikai tárgyalásainak éppen azzal tudott súlyt kölcsönözni és erkölcsi alapot tremteni, hogy az általa hirdetett nemzeti igazsághoz olyan döntő argumentumot szállított, mint a zborovi ütközet, amellyel azt igazolta, hogy a csehszlovák nemzet nemcsak követeli szabadságát, de tud érte sikeresen harcolni és ha kell, meg is halni. A podkarpatszkaruszi ünnepségek a városi mozgóban pénteken este vették kezdetüket, ahol az állami himnuszok eljátszása után Mudroch őrnagy, a harminchatos gyalogezred segédtisztje lépett a dobogóra és nagyhatású beszédben hódolt a zborovi hősök emlékének. A szónok, aki mint légionárius maga is részt vett a zborovi csatában, hűséges képet festett az ütközet lefolyásáról és arról a történelmi jelentőségű haditettről, amelyyé a zborovi július 2-ika lett. A műsor további számait a Smetana vegyeskórusának és a 36-os ezred zenekarának ének-, illetve zeneszámai képezték Kaigl, illetve Fadricons karnagy vezénylete mellett. Másnap, július 2-án a kormányzói iroda előtt folytatódott az ünnepi program. A megyeháza falában elhelyezett zborovi hősök emléktábláját, amely az elesettek porát őrzi, megkoszorúzták, majd két percre néma csenddel áldoztak az elesettek emlékének. Koszorút helyeztek el Hrabár kormányzó, Mezník dr alelnök, Svátek tábornok hadosztályparancsnok, Dudás polgármester, a légionáriusok, a szokolok, a cserkészek és mások. Ezután a Tyrs-parton katonai díszszemle volt, amelyen megjelentek a kormányzóval az élen az összes hivatalfőnökök, polgári, egyházi méltóságok és nagyszámú közönség. Az ünnepségek kiemelkedő pontja a CSK pályán zajlott le, amely méreteiben valóban impozáns hatást gyakorolt a szemlélőkre és megkapó, színes képeivel sokszor spontán tapsra ragadtatta a közönséget. A cselekmény azzal indul, hogy a hazai földön vidám aratás folyik, amikor a háború hírnökei (három fekete lovas) végigszáguldanak a mezőkön és harcba szólítják a férfiakat. Az arató tömeg cseh, morva, szlovák és ruszin nemzeti viseletben dolgozik, majd nemzeti táncokat rejt. A gondtalan hangulatot hamar szomorú esemény váltja fel: búcsúznak a férfiak az asszonynéptől, gyerektől és máris felharsan a hegyek aljáról a kürtszó, ami harcba szólítja a katonákat. Valóságos pergőtűz keletkezik, amelyben a gyalogsági fegyvereken kívül résztvesznek a gépfegyverek, ágyúk és a repülők. A harc győzelmes rohammal végződik és a légionáriusokkal az élén hazatérnek a győztes katonák. Az előbb még darabjaiban heverő országos címereket összeforrasztja az önálló állam, s a címerekből összeállított emelvény tetejében az állami címer hirdeti a felszabadulás tényét. Az emelvényt ellepik a légionáriusok, köröskörül az örvendező nép és katonaság, és felkerül a nemzeti zászló, majd a zene rázendít az állami himnuszokra. A nagyszerű, szimbolikus erejű rendezés Kaigl tanár hozzáértését és művészi kvalitásait dicséri. Este nyolckor bevonták az állami zászlót ünnepélyesen. Több mint 120 éve a legjobb gyomorkeserű Gyárfickók : Bécs-Drezda Az újcionista világszervezet kongresszusa Ungváron Vasárnap, július 4-én, délután 2 órakor kezdődött el az újcionisták kongresszusa Ungváron. Impozáns menetben vonultak fel a kongresszus résztvevői a zsidóiskolától a Fencik téren át a Masaryk térre, ahol koszorút helyeztek el a felszabadító elnök szobránál. A menetben résztvettek a Brit Trumpeldor cserkészek is. Mintegy 300 delegátus érkezett Ungvárra ez alkalommal a világ minden részéről. A prágai résztvevők Reiner, a Prager Presse szerkesztőjének a vezetésével jöttek. Vasárnap este fél 9 órakor a Korona zsúfolásig megtelt nagytermében kezdetét vették a kongresszusi előadások. Az előadáson megjelent Hrabár Konstantin kormányzó, Beszkid Sándor dr kormánytanácsos és Dudás Ernő polgármester, aki meleg szavakkal, oroszul köszöntötte a kongresszus résztvevőt. Rabinovics (Prága) csehül és Schlechtmannel (Varsó) németül méltatták a nap jelentőségét, érdekes és frappáns előadásukat — melyek Palesztina mai helyzetéről szóltak, a kantonizáció tervéről és több aktuális problémáról — a nagyszámú közönség élénk tetszésnyilvánítással fogadta. Hétfőn este Herzl-ünnepélyt rendeztek, melynek ünnepi előadója Reiner prágai szerkesztő és Szepessi Miksa drassai szerkesztő voltak. Előbbi németül, utóbbi magyar nyelven beszélt az általános zsidó politikai helyzetről. A kongresszus harmadnap, kedden este ért véget egy nevickei kirándulással, ahol a résztvevők meglátogatták az ott táborozó zsidó cserkészeket. A munkácsi önkormányzat helyreállítása megdöntötte a magyar ellenzék egyik bástyáját A zsidóságot gyakran éri szemrehányás azon a címen, hogy túlságosan ragaszkodik magyar kultúrájához, holott ugyanez a zsidóság azt szokta hangoztatni, hogy asszimilálódik minden államban és így azt várják tőle, hogy Csehszlovákiában lakhelye szerint a cseh, szlovák vagy ruszin kultúrához kösse magát. A mi álláspontunk ebben a kérdésben mindig az volt, hogy a nemzetiség és a velejáró kultúra művelése nevelés dolga és nagyon is megértjük azokat a zsidókat, akik a Csehszlovák Republikában továbbra is a magyar kultúra mellett tartanak ki. Más kérdés azonban az, hogy a magukat magyaroknak valló zsidók egy része még mindig azt az ellenzéki politikát követi, amely semmiképpen sem indokolt. Nemcsak azért, mert ez az ellenzéki politika budapesti függvény, hanem gyakorlati okokból sem érthető a magyar zsidó számára ez az elhelyezkedés. Hiszen az Egyesült Magyar Pártban ott vannak a körszacok is, akikre sok mindent rá lehet fogni, de azt semmiesetre sem, hogy a zsidók barátai. Mindezeket abból az alkalomból mondjuk el, hogy Munkácson az elmúlt héten megalakult a városi képviselőtestület és ezzel kapcsolatban megbukott az az erőltetett politika, amely a zsidó vallású magyarokat éppen ebben a városban tartotta fogva legnagyobb sikerrel. Az úgynevezett magyar nemzeti párti lista élén zsidó vallású magyar állott, de mégsem erre szavaztak, amikor arról volt szó, hogy ki kerüljön be az alpolgármesteri székbe, hanem Vozáry Aladár lett a jelölt, aki évek óta céltudatosan irányítja a munkácsi zsidó-magyar politikát, mégpedig úgy, hogy abból pártja számára szavazati előny származzék. A másik fegyvertárs, a kerszoc párt nyíltan kijelentette, hogy nem szavaz zsidóra és így hullott Vozáry Aladár ölébe a biztosnak látszó alpolgármesteri jelöltség. A számításba azonban hiba csúszott. Nem fontos, hogyan és miképpen, de tény, hogy az ellenzéki magyar párt jelöltje kisebbségben maradt és Vozáry Aladár helyett zsidót választottak meg polgármesterhelyettesnek, olyan zsidót, aki nem tartozik a magyar ellenzékhez. A Vozáry-hívő zsidók tehát hoppon maradtak vezérükkel együtt és ma Munkácson minden más téma eltörpül ennek a ténynek kijózanító hatása mellett. A Prágai Magyar Hírlap, amelynek