Uj Közlöny, 1933 (55. évfolyam, 33-215. szám)

1933-02-09 / 33. szám

2 oldal IU KÖZLÖM. ігтіївг,február 9 Beszélgetés Teyray főtanácsossal, a városi gazda­hivatal főnökével A város nem adhatja bérbe a kövezetvám szedését „Ha olcsó kölcsönhöz jutunk, új városi bérpa­lotát építünk kis lakásokkal*­ Mint ismeretes, a város ezévi február hó elsejével újból meg­kezdte a kövezetvámilleték szedé­sét. Annak idején a képviselőtestü­let a városi vezetőség azon indítvá­nyát, hogy a kövezet vámilleték to­vábbra is szedessék, elvetette. Az ügy fellebbezés folytán a belügy­minisztériumba került, amely az in­dítványt jóváhagyta, mert a váro­si vezetőség Uzhorod gyenge anya­gi helyzetére hivatkozott. Abból az alkalomból, hogy a kö­vezetvám­ újból életbe lépett, la­punk munkatársa fölkereste Ter­­ray városi főtanácsost, a gazdasági hivatal főnökét, aki ez ügyben a következőket mondotta: — Tény, hogy a városnak erre az illetékre nagy szüksége van, mert anyagi helyzete gyenge, sok az adósság, a bevétel pedig a mini­mumra csökkent, termésetesen a rossz gazdasági viszonyok követ­keztében. Fontos, hogy a költség­­vetési egyensúlyt meg bírjuk tar­tani, ezért volt szükség a kövezet­vámilleték újból való bevezetésére. Amidőn munkatársunk aziránt érdeklődött, vájjon arányban lesz-e a kövezetvám haszna azzal a vesz­tességgel, amely a járművek elma­radása miatt a városunkat érni fog­ja, Terray tanácsos a következő választ adta: — A járművek tulajdonosai évek óta hozzá vannak szokva a köve­zetvámhoz s aki a városba be akar jönni, annál egy pár fillér nem is számít, hiszen köztudomású, hogy az illetéktarifát tetemesen leszál­lítottuk, úgyhogy azt mindenki meg fogja tudni fizetni. Az elmúlt évek folyamán a kövezetvámbérlők a városnak 553 ezer koronát fizet­tek évi bér fejében. Számításom szerint pedig a város a mai leszál­lított vámilleték mellett is évi 1 millió 200.000 korona bevételhez fog jutni. Hogy ez ma milyen nagy összeg, azt csak az tudja, aki ala­posan ismeri a város pénzügyeit. Mindazonáltal nem kell félre­érteni a dolgot, a város költségvetési egyensúlya erős és mi mindenne­mű fizetési kötelezettségeinknek eddig mindig eleget tettünk. De a pénzre minden körülmények között szükségünk van, hiszen itt van pél­dául az élelmezési- és a tejakció, amely sok pénzt emészt föl.­­ Az illetékszedő apparátust már ki is építettük. E célból hat embert vettünk föl havi 500 koro­nás fizetéssel, mint szerződéses al­kalmazottakat. Arra a kérdésre, hogy fog-­e még építkezni a város, Terray főtaná­csos így felelt: — Minden bizonnyal. Michalka városi főmérnök erre vonatkozóan több felvilágosítással tudna szol­gálni, mint én. Mindenekelőtt még egy városi bérházat szeretnék épí­teni, kis lakásokkal, a magántiszt­viselők részére. Ha olcsó kölcsön­höz jutunk, olyan feltételek mel­lett, mint a második bérpalota épí­tésénél, akkor új bérpalotát épí­tünk. — Mi lesz a sorompókkal? Azo­kat még a nyáron leszerelték ... — Nem állítjuk föl újból. Afelől a járművek tulajdonosai nyugodtak lehetnek. Ez egy középkori szokás, hiszen a várost nem lehet elzárni. Ehelyett az úttesten, a vám mellett jól látható figyelmeztető táblákat függesztünk ki, amelyeken az lesz olvasható, hogy itt kövezetvámille­­téket szednek. Ezenkívül megírhat­ja még­ azt is, hogy 1928-ban kelt 15. számú kormányrendelet értel­mében a város a kövezetvám sze­dését nem adhatja bérbe . .. Ezeket mondta Terray főtaná­csos. Magunk részéről csak annyit jegyzünk meg, hogy nemcsak a sorompók felállítása a középkori szokásokra vall, hanem a kövezet­vám szedése is, sőt az utóbbi a tör­ténelem szempontjából jóval sú­lyosabban esik latba, mint a so­rompó. Mindazonáltal el kell ismer­nünk, hogy a város anyagi helyzete nem a legrózsásabb, a város maga szegény, birtokai nincsenek, tehát jól jön ez a bevétel is. A város költségvetésének egyen­súlya biztosításáért a lakosok el­szenvedhetnek egy kis darab közép­kort, amellyel a város „kapuiban“ találkozik... —N­— Kárpátalja képviselői és szená­torai az erőszakos ukránosítás ellen A kárpátaljai képviselők és sze­nátorok (Hosznay és a kommunis­ták kivételével) kedden délelőtt fél 12 órakor deputációban jelentek meg a Malypetr miniszterelnöknél. A deputáció tiltakozott az erőszakos ukránosítás ellen­­ követelte a sta­tus quo autót. A miniszterelnök fi­gyelmesen meghallgatta a szónoko­kat és kijelentette, hogy az előtte fekvő memorandumokat alapos tanulmányozás tárgyává fogja ten­ni és igyekezni fog a deputáció jo­gos követeléseit teljesíteni. 350 ungvári kisiparos és kiskereskedő kap a fővárostól gyorssegélyt Hírt adtunk arról, hogy az„ung­­­vári városi tanács elhatározta, mi­szerint az arra rászoruló kisiparo­sokat és kiskereskedőket gyorsse­gélyben részesíti. A segélyre több mint 700 ember jelentkezett és ezek közül 530 kisiparosnak és kis­kereskedőnek van igényjogosultsá­ga a segélyre. A város a segélyezésre szánt összeget körülbelül 50 ezer koro­nát az ipartársulattól veszi köl­csön. A segélyért jelentkezők közül a nőtlenek, 80, a nős és 1—2 gyere­kes családapák 100, a többgyerme­kesek pedig 130—150 koronát kap­nak. Értesülésünk szerint a segé­lyek kifizetése már a napokban megkezdődik. Hogy osztották ki az ingyen kenyeret Amint a Közlöny jelezte, a köz­­élelmezési minisztérium 50 vágón rozsból ezideig 244.500 darab egy kiló és negyven dekás kenyeret osztottak ki és pedig: Az ungvári járásban 10.000, bereznai járásban 39.200, perecsenyi járásban 24.000, szolyvai járásban 60.000, Volovojei járásban 48.000, munkácsi járásban 12.000, técsői járásban 12.000, izsavai járásban 12.000, rahói járásban 24.000, beregszászi járásban 3.280. Minden kerület a kiutalt meny­­nyiséget négyszerre kapja. A ke­nyér kiosztást a Kerületi Hivatal a körjegyzőségek, a Masaryk Liga és a kerületi ifjúsági védő egyesület tagjaiból rekrutálódott bizottság osztja ki. A kenyeret ingyen adják. A Vö­röskereszt ezért a kenyérért vala­melyes községi munka elvégzést kí­vánja. Az első kiosztás lezajlott. A kenyérosztás premierje nagy sikert aratott. Hamis tanúzásra való rábírás kísérlete miatt 3 havi fogház Fedor Hludzik antalóci gazda, 8 évet töltött Amerikában s ezen idő alatt összesen 50.000 koronát kül­dött haza feleségének, aki időköz­ben a férje egyik névrokonával Hludzik Miklóssal folytatott bű­nös viszonyt. Amikor a férj hazajött és tudo­mást szerzett a dologról, felelős­ségre vonta Hludzik Miklóst, aki verekedés közben késsel több szú­rást ejtett rajta. і Az ügynek ezt a részét csak a közeljövőben fogja­ tárgyalni a bí­róság, most Hludzik Miklós hamis tanúzásra való rábírás kísérlete miatt került a vádlottak padjára. Ugyanis Hladzik Miklós arra akar­ta rábírni Danackó antalóci erdő-s őrt, aki egy ízben félremagyarázta- tatlan helyzetben találta a szerel­meseket, hogy a főtárgyaláson ne­­ emlékezzen az erdőben történ­tekre. Danackó esküt tett a vallomására s a bíróság Hladzik Miklóst hamis tanuzásra való rábírás, kisérlete miatt 3 havi fogházzal sújtotta. üdvözlet a brünni Szvatopluk-kaszár­­nya magyar legény­ségéhez! Az a merész, de esztelen táma­dás, melyet a cseh fasiszták egy kis csoportja intézett a brünni Svato­­pluk-kaszárnya ellen, illetve annak birtokbavételéért, mint a cseh lapok írják, tervét arra is építette, hogy a kaszárnya legénysége között sok a német, magyar, ruszin több mint a cseh s ezek — úgy gondolták a cseh fasiszták — nem fognak nem­zetiségüknél fogva ellenállni, illet­ve a kaszárnyát ostromlóknak nagy nehézséget okozni. A cseh fasisz­ták e feltevésükben tévedtek: a ka­szárnya német, magyar, ruszin nemzetiségű legénysége nem állt a lázadókhoz, sőt azokkal szemben kíméletlenül felvette a harcot. Bra­­dács hadügyminiszter a brünni fasiszta puccskísérletről hivatalos jelentést adott ki és abban hangsú­lyozta, hogy a fasiszták oktalanul számoltak a kaszárnya nem cseh nemzetiségű legénységének maga­tartásával, a Svatopluk-kaszárnya nem cseh nemzetiségű legénysége . Emésztési gyengeség, vérsze­génység, lesoványodás, sápadtság, mirig­ybetegségek, bőrkiütések, ke­lések, furunkulusok eseteiben a természetes „Ferenc József“ kese­­rűvíz szabályozza a belek annyira fontos működését. Az orvosi tudo­mány számos vezérférfia meggyő­ződött arról, hogy a valódi Ferenc József víz hatása mindig kitűnően beválik. A Ferenc József keserűvíz gyógyszertárakban, drogériákban és fűszerüzletekben kapható, lojális magatartást tanúsított a fasiszták által tőlük várt illojali­­tással ellentétben. íme, a csehszlovák kormány ez ügyben legilletékesebb tényezője a legnagyobb elismeréssel kénytelen szólani a kisebbségi nemzetekhez tartozó katonákról, azok magatar­tásáról, s kénytelen beismerni, hogy azoknak illojális magatartásá­ra számítottak a puccsisták, de e számítás rossz volt. Nem először történik meg, hogy a csehszlovák hadseregben szolgá­ló magyar katonákat, a legmaga­sabb helyről dicsérik meg. Kiss Fe­renc, Jelen Pál a szolgálat teljesí­tése közben halált szenvedett cseh­szlovák magyar katona szomorú példája a legékesebb, mindenki ál­tal megbecsülendő bizonyítéka an­nak, hogy a magyar, mint csehszlo­vák katona milyen, miként teljesí­ti kötelességét. De nemcsak mint katona ilyen mintakép a magyar Csehszlovákiában, hanem mint pol­gár, mint civil is. Soha nem volt a csehszlovákiai magyarságnak olyan megmozdulása, mely az államha­talomnak komoly nehézséget oko­zott volna, melyet az állampolgári kötelességek megszegésének, meg-

Next