Bervai Figyelő, 1967 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1967-05-01 / 5. szám

BERVAI A FINOMSZERELVÉNYGYÁR PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK lapja II. évfolyam, 5. szám ÄRA: 50 FILLÉR, 1967. május hó így *as alatt :lő Máskor van Újév az arab világban és máskor az európai országokban, máskor köszön­tik az új esztendőt a különbö­ző vallási felekezetek. Csak egy ünnep van, ame­lyet mindenütt, minden szerve­zett dolgozó egy napon tart: május elseje. És ha egyszer — talán nem is oly távoli jövő­ben — ember telepszik meg a messzi bolygókon, akkor ez a nap ott is ünnep lesz. „Világ proletárjai egyesülje­tek!” 1890 tavaszán, az első májusi seregszemle reggelén e jelszó repült világgá. Azóta e jelszó alatt a hetvennyolcadik tavasz köszönt ránk, a hetven­nyolcadik május elsejét ünne­peljük. Ezen a napon a világon ün­nepel minden dolgozó, ha nem is egyazon órában. A moszk­vai még csak akkor kel és siet a frissen fellocsolt, tavaszi illa­toktól áradó utcán, hogy le ne késse a látványos dísszemlét, amikor a sidney-i munkás már a tüntetés után a kora őszi naptól meleg tengerpartra in­dul fürödni családjával. Moszkva két órával megelőzi Budapestet, hárommal Lon­dont és fél nappal New Yor­kot ...! És másképpen is ün­nepel a moszkvai munkás és másképpen a New York-i. Me­gint másképpen a japán fiata­lok. Másképpen, de egysége­sen. Egy zászló alatt, egy cél­lal. Egy eszmébe vetett hittel ün­nepelnek, ki szabadon, ki nagy titokban, ki népi ünnepként, vagy rendőrök árnyékában, májusfák illatozó virágai alatt felvonulva, vagy illegáli­san összejőve, örömmel inte­getve, vagy öklöt rázva az el­nyomók felé. Ökölbe zárt ujjak. Szavak nélkül is megértett mozdulat: a világ valamennyi dolgozójá­nak nemzetközi köszöntése. Egy kéz, felemelt kar, ökölbe szorított ujjak, öt ujj — öt vi­lágrész, összezárva kemények, harcosok ezek az ujjak. Öt vi­lágrész egységét jelképezi az öt ujjból ökölbe zárt kéz. Május elsején öt világrész­ben a vállak fölé emelkednek az öklök, hogy jelképezzék a nemzetközi munkásosztály ös­­­szeforrottságát, harci elszánt­ságát, internacionalista szel­lemét. Seregszemle május első nap­ja. Harc a közös célokért. Ez adja meg minden május else­je legnemesebb értelmét. A közös cél, az internacionaliz­mus május elseje legnemesebb értelme: sorakozó, harci szem­le, a nemzetközi munkásosz­tály internacionalista összefo­gása. Budapesten éppen úgy, mint Moszkvában, Londonban, és Párizsban, egyazon jelszó áll a transzparenseken, egy röpla­pokon. Egyazon jelszó hangzik fel száz nyelven az ajkakról: Békét! Békét Vietnámnak! Bé­két a világnak! Az idei május elseje ennek a küzdelemnek legmesszebb kiáltó, legegységesebb megmoz­dulása a világ népeinek csend­őre, az amerikai imperializ­mus ellen. Ma már három világrészben győzedelmesen lobog a prole­tariátus zászlaja, több mint egymilliárd ember ünnepli sza­badon május elsejét. Legyőzhetetlen erő. Egységes hadseregként viszi diadalra az egész világon egy zászló alatt valamennyi ember közös célját, a békét, a Marx és Engels jö­vendölte proletár szabadságot. Szűcs Vilmos Száznyolcvan üzem versenyében a Finomszerelvénygyár a legjobb hat között Átadták a megyei pártbizottság kongresszusi zászlaját A Finomszerelvénygyár szo­cialista brigádjainak vezetői április 27-én, hagyományos ta­vaszi találkozójuk során, el­múlt évi munkájukat ünnepel­ték a bervai kultúrotthonban, ahová ez alkalommal díszes vörös zászló hozta a Hrt: száznyolcvan üzem kongres­­­szusi versenyében sikerült a legjobb hat közé jutni. A gyári pártbizottság titká­rának, Farkas Ottónak üdvöz­lő szavai után Kócza Imre igaz­gató pergette néhány percre vissza az eseményeket. Beszá­molójában egyebek mellett el­mondotta, hogy megelehetősen rögös út vezetett a tisztes eredményekig s esztendeje aligha bízhattak jövőjükben, a tervteljesítésben, kevesen gondoltak a nyolcmillió fo­rintnál nagyobb értékű több­letvállalás további növelésére és valóra váltására. Köztudo­mású ugyanis, hogy annak idején szembetűnően csökkent a bervai termékek iránti ér­deklődés, bizonytalanná vált az emberek és gépek kapaci­tásának kihasználása, több száz dolgozó foglalkoztatása forgott kockán. A lelemé­nyesség, a rugalmasság azon­ban egy-kettőre áthidalta a kezdeti nehézségeket, új gyártmányok bevezetésével, „letelepítésével” megteremtet­ték a műszakok biztonságát és egy kétségkívül előre mutató fejlődés gazdasági alapjait. A párt IX. kongresszusának tiszteletére időközben kibonta­kozott szocialista munkaver­­seny a mindennapi igyekezet legfőbb mozgatójának bizo­nyult s végső soron a célkitű­zések maradéktalan végrehaj­tását hozta. A gyár dolgozói befejezett termelési tervüket, gyártmánytermelési és értéke­sítési terveiket egyaránt száz százalék felett végezték el s lé­nyegesen javították a költség­szintet. Mindezek után igazán érthe­tő hát, ha bizakodva szemlé­lik az idei­ évet, a kongresszusi versenyt követő, mind jobban télesedő jubileumi munka­verseny felajánlásaiban, az összességében immár 7 millió forintnál is többet érő ígéret­ben újabb sikerek biztosítékát látják. Pusztán a vállalások alapján azonban természetesen könnyelműség lenne még kö­vetkeztetni. A tavalyihoz ké­pest 20 százalékkal megnöve­kedett feladatok megoldása a korábbinál sokkal nagyobb összefogást, erőfeszítéseket kö­vetel s kinek-kinek a részéről becsületes, szorgalmas munká­ra van szükség. A tapasztalat szerint sok még a rejtett tarta­lék s ha mindezt segítségül hívják a bervaiak, vitathatat­lanul értékes eredményekhez jutnak ebben az évben is. S ha így lesz, a tizenötödik szüle­tésnapját ülő vállalat — a leg­szebb ajándékot kapja. Kócza elvtárs szavai után Mudriczki János, a megyei párt-vb tagja, az SZMT vezető titkára köszöntötte a résztve­vőket. Elismeréssel szólt a bervai dolgozók kitűnő telje­sítményéről, amiért az MSZMP Heves megyei Bizottságának köszönetét, elismerését tolmá­csolta, s egyben a gyárigazga­tónak átnyújtotta a kongres­­­szusi versenyzászlót. A következőkben a részve­vők a szocialista versenymoz­galom eddigi helyi tapasztala­tairól és további feladatairól tanácskoztak. A felszólalók ki­fogásolták a végzett munka ér­­tékelését, hosszadalmasnak ta­lálták a brigádnaplók három­négy hónapos visszaérkezését, mások a naplók rendszertelen vezetése ellen tiltakoztak. Felvetették, hogy jelenleg még inkább a gazdaságii jelle­gű vállalások dominálnak, holott az emberformálással, neveléssel is kellene törődni Mert dicséretes ugyan, ha va­laki szorgalmasan dolgozik nap nap után, ám ez csak ak­kor válik igazi értékké, ha párosul az üzemen kívüli pél­daadással is. A brigádtagok kicsit kísérjék hát nagyobb figyelemmel egymás életét, ki­­vel-kivel törődjenek jobban ne feledkezzenek meg erről gazdasági vezetők sem. Az anyagi ösztönzés haté­konyabbá tételére javasolták, hogy ne csak az év végén, ha­nem időközben is értékeljék az igyekezetét, a feladatok teljesí­tését s széles körű vélemény­­kérés után jutalmazzák a leg­jobbakat. Megemlítették, hogy helyes lenne, ha a gazdaságirányítá­sunk új rendszerével kapcsola­tos elképzeléseket, terveket, határozatokat folyamatosan, kis röpgyűléseken vagy vala­miféle rendszeres, rövid idő­tartamú politikai tájékoztató ® keretében ismertetnék a dolgo­zókkal. A tmk üzemből ígéretet tet­tek arra, hogy a beruházási és az anyagosztály közös segít­ségével behozzák a Diesel­­csarnok kialakításánál tör­tént egyhónapos határidő-el­csúszást s egyszersmind köve­tésre ajánlották azt az elkép­zelést, miszerint egy-egy je­lentősebb feladat elvégzésére a különféle üzemek­, brigádok vagy osztályok kössenek egy­mással szocialista szerződést s ennek megfelelően biztosítsák a sikert. Az értekezlet ugyan a szo­kásosnál mérsékeltebb érdek­lődést hozott, kevesen kapcso­lódtak a beszélgetésbe, s így nyilván több észrevétel, panasz nem került nyilvánosságra. Ám az elhangzottak is sokat érnek, s remélhetően javítanak majd a jelenlegi munkán. Jó lenne azonban, ha — már nem is a nagy nyilvánosság előtt, hanem — szűkebb kör­ben, a brigádon, vagy az üze­men, osztályon belül később rendre előjönnének a most még bújkáló vélemények, s a hasznosíthatók közül merítene, belőle erősödne, tovább gazda­godna a bervaiak versenymoz­galma. (Gy. Gy.) Dolgozóink a május., 1-i felvonuláson (Pásztor Tibor felvétele) Jutalmazási ünnepség budapesti gyáregységünknél A szocialista munkaverseny múlt évi értékelésére, a ter­melésben kiváló dolgozók ki­tüntetésére ünnepség keretében került sor a budapesti gyár­egységünknél is. Likker József párttitkár meg­nyitója után Kócza Imre igaz­gató a jelenlévő dolgozók előtt köszöntötte Jámbor László gyáregység vezetőt, magas ki­tüntetése alkalmából. Jámbor elvtársat a Szocialista Hazáért Érdemrenddel tüntették ki. Wack Keresztély, a gyáregy­ség szakszervezeti tanácsának titkára ismertette a munka­verseny eredményeit, majd Kócza Imre igazgató értékelte a gyáregység munkáját. Ez­után került sor 21 fő részére a kiváló dolgozó cím átadására, majd a legeredményesebb bri­gádok között 13 ezer forint ju­talmat osztottak szét. Külön pénzjutalom­ban része­sítették a dekorációs verseny első helyezettjeit, a meo-t, a gyek-et, és a porlasztó-üzem­részt.

Next