Beszélő, 1993. július-december (4. évfolyam, 26-52. szám)

1993-10-16 / 41. szám - BELFÖLD - Örökösödési béke

LJ 1^— W Lm L■ LJ Örökösödési béke A múlt hét végén Kecskeméten ke­rült sor az első megyei szakszervezeti székház átadás-átvételére. A volt SZOT-vagyon megosztásáról rendel­kező 1992. novemberi, konföderációk közötti megállapodás és a februári törvény alapján a konföderációk úgy döntöttek, hogy ebben a hónapban átadják végleges tulajdonosaiknak a megyei szakszervezeti székházakat. „Politikai gesztusnak tartom - mond­ta a kecskeméti épületet átvevő Péter­­vári András, a Liga gazdasági alelnö­­ke -, hogy az MSZOSZ elsőként ép­pen a Ligának adott át egyet a megyei székházak közül." Mindenesetre a sok vihart megélt Vagyont Ideiglene­sen Kezelő Szervezetnek még sok dolga lesz a következő hónapokban is, hiszen a szakzsargonban resztli­­nek nevezett egyéb ingatlanok átadá­sa még hátravan. A százalékos vagyoni megállapo­dást a VIKSZ-ben sem volt egyszerű székházakra váltani. A megosztásban bár latba estek a konföderációk adott területen működő szakszervezeteinek érdekei, azonban ezeket össze kellett hangolni az ingatlanok értékeivel. Az Autonómok, az Értelmiségi Szakszer­vezeti Tömörülés és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma a győri, a szekszárdi és a nyíregyházi, a Mun­kástanácsok a veszprémi és a debre­ceni, a Liga pedig a zalaegerszegi és a kecskeméti székházakhoz jutott a nagyobb értékű ingatlanok közül. A maradék ingatlanokat - értékük 208 millió forint-, telkeket, üdülőket előreláthatólag novemberben vehetik birtokba az érintettek, de a szakszer­vezeteknek még ösvényt kell lelniük a vegyes - állami, szakszervezeti - tulajdonlás dzsungelében is. A kecskeméti szakszervezeti szék­ház másfél évtizeddel ezelőtt épült monoton és modern épületét - hason­lóan a többi székházéhoz - már a kft.-k és más gazdasági szervezetek bérlik. Eszmei jelentősége kissé megkopott, bár első emeletén még az átvétel nap­ján is ott díszelgett egy „Magas elisme­rés a csapatzászlón (1982)" című réz­karc, amelyen a szóban forgó magas elismerést éppen a Brinkus Lajos Mun­­kásőregység érdemelte ki. A Liga Szakszervezetek megyei szervezetei eddig is beköltözhettek egy irodányi helyiségbe; a közeljövőben abban re­mélhető változás, hogy megszűnnek a bérleti díjak és a számlák miatti viták, és a székház bevételei segítséget jelen­tenek a független szakszervezetek mű­ködéséhez. A kecskeméti székház - melynek értéke 114 millió forint - ez évi bevételeiről még nincsenek adatok, mindenesetre tavaly 2,5 milliós nyere­séget termelt annak ellenére, hogy több helyisége máig kiadatlan, és az épület többek között egy 35 ezer köte­tes könyvtárat is eltart. Az alkalmazottak nem fogadták ki­törő örömmel az új tulajdonos érkezé­sét, többségükben MSZOSZ-tagok, bár­­ a kedves könyvtáros hölggyel közösen kiderítjük, hogy ő a SZEF-hez tartozik. A délutáni sajtótájékoztatón Pétervári András sietett kijelenteni, mindnyáju­kat átveszi a Liga, és részükre minden olyan juttatást biztosít december 31-ig - a 13. havi fizetést is beleértve -, ame­lyeket az előző tulajdonos adott. Hogy ezután mi lesz, arról ma még ugyan­úgy semmmit sem lehet mondani, mint a házban helyt kapott MSZOSZ ágazati szakszervezetek bérleti jogvi­szonyáról. Az utóbbiról ugyanis a VIKSZ-ben a konföderációk magas szinten döntenek. Vagy minden szak­­szervezet ingyen használhatja majd az alapvető működéshez szükséges iro­dát, vagy piaci árakat kell fizetniük a helyiségekért, vagy pedig kedvezmé­nyes négyzetméterárat számítanak fel egymásnak a konföderációk. A problé­mát az okozza, hogy a piaci viszonyok tönkretehetik a szervezeteket, viszont az ingyenes használat bonyolultabban kompenzálható egy másik székházbeli használati joggal, ráadásul ami ingyen van, arról kiderülhet: összességében túl sokba kerül majd a szakszerveze­teknek. Gazdaságilag is nehéz fenntar­tani a székházban működő egységeket - a Liga vagyonkezelő kft.-t hozott lét­re a működtetésre -, és sokaknak nem könnyű megélni azt sem, hogy ötéves szakszervezeti harc után a Munkásta­nácsok vagy a Liga annak idején „kí­vülről jött" legénysége vagyonkezelő­vé, tulajdonossá és munkáltatóvá vál­tozott. K. L. Belföld _________________________________11 1993. október 16. feltüntetett tulajdonban egy 5 emeletes, 12 lakásos épületre bukkant. És nem ez volt az egyetlen elírás a tulajdoni lapo­kon - tették hozzá. „Úgyis perre kerül sor, a vagyont igazságosan szétosztani nem lehet - magyarázza egy VIKSZ-képviselő -, mert aki úgy érzi, hogy kevesebbet ka­pott, az nyilván a bírósághoz fog for­dulni." A vita jelenlegi állása alapján egyik konföderációtól sem lehet elvár­ni, hogy ne terelje az ügyet jogi útra. Márpedig itt csak politikai döntésben reménykedhetnek a szakszervezeti ta­gok, abban, hogy végre középszinten is megszületnek a megállapodások. Amit még tudni lehet: a bányászat­ban sincs megegyezés, a közalkalma­zotti szférában pedig a választási ered­mények elhúzódó értékelései miatt eze­ket a határidőket nem lehetett betarta­ni. Az ágazati vagyon kérdése azonban a politikai élet más színtereire is kihat­hat. Sokan úgy érzik, nemcsak a birto­kon belüliség akadályozza a gyors eredményeket, hanem a választások közelsége is. Az MSZP-jelöltek között feltűnően sok ágazati szakszervezeti tisztségviselőt találhatunk. A választási kampányban nem fog rosszul jönni a szakszervezeti támogatás. Ha tekintet­be vesszük, hogy becslések szerint a pártoknak egy jelölt parlamentbe jutta­tásához közel 300 millió forintra lesz szükségük a kampány során, felmerül a gyanú, vajon a szakszervezeti jelöltek pusztán szervezetük presztízsét hasz­nálják-e majd fel 1994-ben. KOZÁK LÁSZLÓ Népszabadságot újságárustól? Olcsóbb, ha házhoz rendeli. Lapunk minden előfizetőjének 40% megtakarítást nyújtunk. Ez annyi, mintha évente majdnem öt hónapig vagy minden pénteken és szombaton ajándékba adnánk Önnek a Népszabadságot és a színes TÉVÉ-magazint.Az Ön kényelme ennyit megér nekünk. És friss hírekkel kezdheti a napot. NÉPSZABADSÁG Magyarország napilapja.

Next