Beszélő, 2011. január-június (3. folyam, 16. évfolyam, 1-6. szám)

2011. június / 6. szám - JÁTÉKTÉR - Havas Gábor - Zolnay János: Sziszifusz számvetése - Az integrációs oktatáspolitika

32 Magas iskolakörzeti státusát megőrzi az elvándorló pécsi diákok 12 százaléka - a migráns HHH tanulók 5 százaléka és a migráns roma tanulók 4 százaléka. Ők lakóhelyük magas presztízsű iskolá­ja helyett egy másik, de hasonlóan ma­gas presztízsű iskolát választanak. Ez a döntés csak azok esetében jelent valódi választást, akiket lakóhelyük körzeti isko­lája is szívesen fogadott volna. A HHH és főként a roma diákok esetében in­kább arról van szó, hogy körzeti isko­lájuk „eltanácsolta” őket, ám mégis si­került bejutniuk egy másik, hasonlóan magas presztízsű és jó színvonalú isko­lába. A migráns pécsi általános iskolások 9 szá­zaléka - az elvándorló HHH tanulók 54 százaléka és az elvándorló roma diákok harmada - sikertelenül próbál kitörni taszító vagy gettósodó iskolakörzeté­ből. Ők is„menekülnek"saját iskolakör­zetükből, de útjuk egy hasonlóan ala­csony státuszú iskolába vezet. Az elvándorlók 4 százaléka - a migráns HHH tanulók 16 százaléka, a migráns roma tanulók ötöde - azért nem saját lakóhelyének magas presztízsű körzeti iskolájába jár, mert az ottani általános iskola - valamilyen eszközzel - kiszorí­totta őket, és csak egy távolabbi, lé­nyegesen rosszabb iskolába tudtak be­iratkozni. Az összes pécsi migráns tanuló 5 szá­zaléka - az elvándorlók 16 és az elván­dorló roma tanulók 15 százaléka - a város speciális iskolájába kerül. A pécsi általános iskolás diákok iskolai migrációját az jellemzi, hogy az elvándorlók többsége valamennyi iskolatípusból kedvezőbb - vagy legalábbis hasonló - iskolába ke­rül. A romák iskolai migrációját ellenben cirkuláris, illetve kedvezőtlen irányú mozgás jellemzi, amellyel szemben lényegesen gyengébb az ellenirányú, tehát a magasabb státuszú iskolákba történő sikeres migráció. 10. táblázat Migrációs trendek Pécsen a 2008-2009-es tanévben (%) Az elmúlt években a többiskolás települések, a kisebb, közepes vagy nagyobb városok különféle módokon reagáltak az oktatáspolitika integrációs és deszegregá­­ciós erőfeszítéseire. Az általunk megkérdezett települések háromnegyedében mó­dosították az iskolai körzethatárokat, és 72 százalékukban átszervezték az intéz­ményhálózatot. A nagyvárosi önkormányzatoknak többnyire négy tudatosan vagy kevésbé tudato­san képviselt oktatáspolitikai prioritásuk van. 1. Bizonyos mérethatékonyság alatt általában nem szívesen tartanak fenn intéz­ményeket: eldönthetik, hogy bezárják vagy tovább működtetik azokat az iskoláikat, amelyekben a HHH vagy roma tanulók aránya meghalad egy kritikus mértéket. A mérethatékonyság azonban nemcsak az iskolaépületek eltérő rezsiköltsége miatt viszonylagos, hanem mert tágabb költséghatékonysági, illetve oktatáspolitikai meg­fontolások függvénye, csakúgy, mint az önkormányzati iskolák egyházi fenntartás­ba adása vagy egyes kiegészítő normatívák révén finanszírozott képzési formák engedélyezése. Adott esetben egy önkormányzat úgy ítélheti meg, hogy„minden­­kinek megéri" fenntartani egy kis létszámú, alacsony kihasználtsággal működő szegregált gyűjtőiskolát. Az időközben már bezárt nyíregyházi, illetve a ma is műkö­dő kaposvári szegregált gyűjtőiskola a két város legdrágább, legnagyobb fajlagos Összes Migráló HH HHH Roma Alacsony státuszú iskolák körzeteiből sikeresen kitörő 28 157 5 Magas iskolastátusz-megőrző 127 5 4 Taszító vagy gettósodó iskolakörzetből kitörni sikertelenül próbáló9 14 45 33 Magas státuszú iskolakörzetből alacsony státuszú iskolába kiszorított4 8 16 20 Speciális iskolába kerülő5 12 16 15 Forrás: EÖKIK-adatfelvétel, 2010

Next