Beszélő, 2011. január-június (3. folyam, 16. évfolyam, 1-6. szám)
2011. június / 6. szám - JÁTÉKTÉR - Havas Gábor - Zolnay János: Sziszifusz számvetése - Az integrációs oktatáspolitika
32 Magas iskolakörzeti státusát megőrzi az elvándorló pécsi diákok 12 százaléka - a migráns HHH tanulók 5 százaléka és a migráns roma tanulók 4 százaléka. Ők lakóhelyük magas presztízsű iskolája helyett egy másik, de hasonlóan magas presztízsű iskolát választanak. Ez a döntés csak azok esetében jelent valódi választást, akiket lakóhelyük körzeti iskolája is szívesen fogadott volna. A HHH és főként a roma diákok esetében inkább arról van szó, hogy körzeti iskolájuk „eltanácsolta” őket, ám mégis sikerült bejutniuk egy másik, hasonlóan magas presztízsű és jó színvonalú iskolába. A migráns pécsi általános iskolások 9 százaléka - az elvándorló HHH tanulók 54 százaléka és az elvándorló roma diákok harmada - sikertelenül próbál kitörni taszító vagy gettósodó iskolakörzetéből. Ők is„menekülnek"saját iskolakörzetükből, de útjuk egy hasonlóan alacsony státuszú iskolába vezet. Az elvándorlók 4 százaléka - a migráns HHH tanulók 16 százaléka, a migráns roma tanulók ötöde - azért nem saját lakóhelyének magas presztízsű körzeti iskolájába jár, mert az ottani általános iskola - valamilyen eszközzel - kiszorította őket, és csak egy távolabbi, lényegesen rosszabb iskolába tudtak beiratkozni. Az összes pécsi migráns tanuló 5 százaléka - az elvándorlók 16 és az elvándorló roma tanulók 15 százaléka - a város speciális iskolájába kerül. A pécsi általános iskolás diákok iskolai migrációját az jellemzi, hogy az elvándorlók többsége valamennyi iskolatípusból kedvezőbb - vagy legalábbis hasonló - iskolába kerül. A romák iskolai migrációját ellenben cirkuláris, illetve kedvezőtlen irányú mozgás jellemzi, amellyel szemben lényegesen gyengébb az ellenirányú, tehát a magasabb státuszú iskolákba történő sikeres migráció. 10. táblázat Migrációs trendek Pécsen a 2008-2009-es tanévben (%) Az elmúlt években a többiskolás települések, a kisebb, közepes vagy nagyobb városok különféle módokon reagáltak az oktatáspolitika integrációs és deszegregációs erőfeszítéseire. Az általunk megkérdezett települések háromnegyedében módosították az iskolai körzethatárokat, és 72 százalékukban átszervezték az intézményhálózatot. A nagyvárosi önkormányzatoknak többnyire négy tudatosan vagy kevésbé tudatosan képviselt oktatáspolitikai prioritásuk van. 1. Bizonyos mérethatékonyság alatt általában nem szívesen tartanak fenn intézményeket: eldönthetik, hogy bezárják vagy tovább működtetik azokat az iskoláikat, amelyekben a HHH vagy roma tanulók aránya meghalad egy kritikus mértéket. A mérethatékonyság azonban nemcsak az iskolaépületek eltérő rezsiköltsége miatt viszonylagos, hanem mert tágabb költséghatékonysági, illetve oktatáspolitikai megfontolások függvénye, csakúgy, mint az önkormányzati iskolák egyházi fenntartásba adása vagy egyes kiegészítő normatívák révén finanszírozott képzési formák engedélyezése. Adott esetben egy önkormányzat úgy ítélheti meg, hogy„mindenkinek megéri" fenntartani egy kis létszámú, alacsony kihasználtsággal működő szegregált gyűjtőiskolát. Az időközben már bezárt nyíregyházi, illetve a ma is működő kaposvári szegregált gyűjtőiskola a két város legdrágább, legnagyobb fajlagos Összes Migráló HH HHH Roma Alacsony státuszú iskolák körzeteiből sikeresen kitörő 28 157 5 Magas iskolastátusz-megőrző 127 5 4 Taszító vagy gettósodó iskolakörzetből kitörni sikertelenül próbáló9 14 45 33 Magas státuszú iskolakörzetből alacsony státuszú iskolába kiszorított4 8 16 20 Speciális iskolába kerülő5 12 16 15 Forrás: EÖKIK-adatfelvétel, 2010