Bolond Istók, 1905. (28. évfolyam, 1-53. szám)

1905-01-01 / 1. szám

1­1ML Döbrököziné nagysága levele nagyságos férje urához. Kedves Uram ! Most az egyszer nem teszek szemrehányást, sem a kedves Mamának nincs egyetlen észrevétele azon tény ellen, hogy a legkedve­sebb családi ünnepek alatt csak egyetlen rövid napot — nem is estét — töltöttél el velünk; jegyezd meg, kérlek, mindkettőnk részéről, hogy: Most az egyszer! Tulajdonképen az az egy nap sem volt a mienk, de a korteseké és választóké. Ah, de mit nem tűrne el az ember magasztos, lélekemelő életczéljáért: A jövendő Méltóságosságért ! Nem, sohasem hálálhatod meg a kedves Mamának irántad tanúsított önfeláldozó szeretetét és — kimondom bátran — elnézését, hisz a nagy sietős zűrzavarban még azt is elfeledted, hogy hálásan — kezet csókolj neki! Nagyon féltem, hogy e máskor nemesi önérzetét mélyen sértő szórakozottság mély nyomokat fog hátrahagyni a kedves Mama túlírnom, túlérzé­­keny lelkületében, de Ő tud disztingválni. Ő ismer logikát. Ő a helyzetbe bele tudja magát találni, szóval, a kedves Mama páratlan a mindentudásban s hazamenet csak annyit sut­togott : — Szegény Döbröközi! Még egy kellemes kézcsóktól is elesett — a politika miatt. Ah ! minő rettentő áldozatokat követel az a csúf Moloch ! A föllépéseddel tökéletesen meg vagyunk elégedve; pom­pásan manővííroztál. Se kint, se bent, — se fölötte, se alatta — se mellette; minden ajtót tárva-nyitva hagytál magad előtt, előttünk, a Méltóság, az Exellenczia felé; sem Chclopy ellen, sem Chclopy mellett nem nyilatkoztál. Ez a politika alapja, sarkköve : Ha akarom fehér, ha akarom fekete. Maradok — színtelen. A kedves Mama mondja Neked: Hajts bál hajszra vagy csáléra, tarts jobbra vagy balra, mindegy az, a Mandátum a Tied! A kortesek kortesét lemadzagoltad magadnak örök időkre ! Ezt nem hódítja el Tőled sem Kossuth Franczi, sem Apponyi, sem Andrássy, sem Makkai Zsiga bácsi, sem maga a fő-főmogul, a fő-főmameluk gr. bécsi Tisza Pesta! A kedves Mama pedig nem hogy megneheztelt volna miatta (mégis nagyon csúnya dolog volt, hogy elfeledtél neki kezet csókolni), de teljes elismerését küldi Neked e mázsás önfeláldozásért, melyre képes voltál a mindnyájunkért. Ki a manó menne a Rombach- vagy Szerecsen-utczába lakni? Hisz nem mernék egyetlen zsúrt megreszkírozni, nem mernék névjegyet használni, nehogy a báróné, grófné hon­anyák (Te, azok is tegezednek ,mindannyian­ velünk, mint Ti?) megtudják a skandalumot, hogy egy Döbröközi családja handlékkal, grajzlerekkel, házmesterekkel kénytelen a grádi­cson érintkezésbe jönni — piha ! A­mint láttad, kedves okos Uram, a 13 kalapskatulya, koffer s. a. t. újra ki van csomagolva (hányadszor?!). Küldhetnél, Muczikám, pár legújabb párisi modell-kalapot, olyan szeren­csétlen szám az a 13, és tudod, Te kis kujon, a Mama kriszt­kindliváltója ne csak­ pezsgőre legyen ám jó ! És az Andrássy­­utat pillanatra se téveszd szem elől! Igaz, most itt is nagy szereplés vár reánk, a kedves Mama most itt van elemében, mert az ő kapac­itácziója nem tűr ellentmondást; nincs az a kitanult kortes, a­ki úgy tudjon dikeziózni, de — de én mégis félek, hogy ebben a zűrzavarban ki­engeded siklani nélkülünk kezedből az arany halat ... Oh vigyázz, Döbröközi ! nagyon résen légy ! Akár elmerül Tisza az általa támasztott borözönben, akár felszínen marad, Te min­den esetben fölötte lebegj a helyzetnek ; semmi elhamarkodott tett , semmi meggondolatlan szó vagy Ígéret ! Se ki ne válj, se ki ne lépj, se ne egyesülj, se ne maradj ! A kedves Mama álmában minden éjjel — aszfaltbetyárok­kal viaskodik — az Andrássy-úton, s azt mondja minden reg­gel nagy izgalomban : — Gyermekem, ez több mint előérzet, ez Isten ujja ! — Írd meg Uracskádnak (igen igen, igy mondja: Uracskádnak), hogy udvaroljon Tiszának jobban, mint valaha» és húzódjék az Andrássy grófok árnyékába; előttök elmond­hatja szive szerint mindennek azt a törvénytiprót, «azok_ még a hazug politikában sem fogják őt elárulni; az Andrássyakban «én­ tökéletesen megbízom. Tudod, Kedves Uram, hogy nem kedvelem a Jezsovitákat Rákóczy óta, de ebben az egyetlen esetben (Tisza is csak egy­szer akart vétkezni,) a czél szentesíti az eszközöket; már pedig a Méltóságos czim egyetlen nagy czélja a kedves Mamának s jövendőbeli Méltóságos asszonykádnak, Birinek U. i. I. Bandit valami gyerekség miatt majd kicsapták az iskolából; meglásd, ebből a gyerekből országos hirü ember lesz; apja fia ! U. i. II. Telistele van még a ház vendéggel ! Az a lelketlen uzsorás Mözsi nem állt kötélnek, kénytelen voltam Herskóh­oz fordulni. U. i. III. Ez a tisztelt izraelita is csak most puhult meg, hogy kényszerülve voltam a démántos# Régikéjét zsúromra beinvitálni. U. i. IV. Nem tudom a Régi, vagy az igazán irigylésre méltó gyémántjai hatása alatt, az Irma rozsdás vaskályhacsőnyaka úgy görbült karikába, mint a valóságos pápaszemes kígyó. B. ▲. Körber lemondott, hogy megszüntesse az obstrukcziót. Tisza ellenben nem akar lemondani, nehogy megszűnjék az obstrukezió. * * * † Rozgonyi Jacab, tekintettel anyagi viszonyaira, a magyar nemességért folyamodott pálmai és karácsonyi előnevekkel. 4­ Rozgonyi Jacab megrongált idegeinek helyreállítása czéljából ügyvédének tanácsára hirtelen egy amerikai tengeri fürdőbe utazott. * * * - Rozgonyi különben mameluk képviselőnek készül föl­lépni, ennélfogva a vádtanács az ellene fenforgó bűnügyi tárgyalást elhalasztotta megválasztásáig. ★ -k ★ Tibiszkus reméli, hogy újévig sikerül az egész ellenzéket egy 48-as kalap alá gyűrni. —cX'To- ★ ★ ★ BOLOND ISTÓK. iimiiuimu.. Ilii Liu JANUÁR 1.

Next