Thim József: Délmagyarország önvédelmi harca 1848-1849-ben 1. (Zombor, 1887)
III. Események Jellačić betörésétől seregeinknek Bácskából való kivonultáig - V. Paraszkay Anna és Kossuth Lajos
ylyenek voltak az állapotok, mikor a magyar hadak elvonulta után, Bácska az önkénynek lett kitéve. Ahol a szerbek győztek, ott szomorú sors várt a legyőzöttekre, s viszont az erősebb magyar falvak sem maradtak adósak a gyengébb szerb helységek irányában. Az intelligencia nagy része, különösen a hivatalnokok, mind menekültek, többnyire Szeged felé. Egész falvak hagyattak el, Szabadka felett, Szeged körül, Baján, túl a Dunán állapodtak meg a menekültek. Batthyány mindenek előtt a menekültek összeírását rendelte el, valamint azok ellátását vette gondjai közé. Január 4-én a Zanini zászlóalj pártolt át az osztrák hadakhoz Újvidékről. Újvidék különben másról is nevezetes. Sajátságos marad mindig és jellemző, hogy Kossuthnak mily összeköttetése volt itt. A honvédelmi bizottmány elnöke Paraszkay Anna, divatárus nővel levelezett, aki szorgalmasan tudósított az ott történtekről. 1849. jan. 10-én jelenti, hogy Bajics őrnagy, kit a kormány a békekötés szorgalmazásával bízott meg, egy kis proklamációt be- Karaszkay Anna és Kossuth Lajos. A szerbek támadólag lépnek fel: Kúla, Hegyes, Feketehegy, Szeghegy, Moholy, Zenta, Topolya, Zombor és Bajmok elfoglalása. Bács-Bodrogh megyei védelmi bizottmány. Népfelkelés. Bácska állapota. Irtóharc. Rögtönítélő- és vésztörvényszékek.