Thim József: Délmagyarország önvédelmi harca 1848-1849-ben 1. (Zombor, 1887)

III. Események Jellačić betörésétől seregeinknek Bácskából való kivonultáig - V. Paraszkay Anna és Kossuth Lajos

y­­lyenek voltak az állapotok, mikor a magyar had­ak elvonulta után, Bácska az önkénynek lett kitéve. A­hol a szerbek győztek, ott szomorú sors várt a legyőzöttekre, s viszont az erő­sebb magyar falvak sem maradtak adósak a gyengébb szerb helységek irányában. Az intelligencia nagy része, különösen a hivatalnokok, mind menekültek, többnyire Sze­ged felé. Egész falvak hagyattak el, Szabadka felett, Szeged körül, Baján, túl a Dunán álla­podtak meg a menekültek. Batthyány minde­nek előtt a menekültek összeírását rendelte el, valamint azok ellátását vette gondjai közé. Január 4-én a Zanini zászlóalj pártolt át az osztrák hadakhoz Újvidékről. Újvidék különben másról is nevezetes. Sajátságos marad mindig és jellemző, hogy Kossuthnak mily össze­köttetése volt itt. A honvédelmi bizottmány elnöke Pa­­raszkay Anna, divatárus nővel levelezett, a­ki szorgal­masan tudósíto­tt az ott történtekről. 1849. jan. 10-én jelenti, hogy Bajics őrnagy, kit a kormány a békekötés szorgalmazásával bízott meg, egy kis proklamációt be- Karaszkay Anna és Kossuth Lajos. A szerbek támadólag lépnek fel: Kúla, He­gyes, Feketehegy, Szeghegy, Moholy, Zenta, Topolya, Zombor és Bajmok elfog­lalása. Bács-Bodrogh megyei védelmi bizottmány. Népfelkelés. Bácska állapota. Irtóharc. Rögtönítélő- és vésztörvényszékek.

Next