Sánta Béla: Az 1848-49-iki szabadságharc rövid története (Nagy-Kőrös, 1878)
ELŐSZÓ. Midőn elhatároztam, hogy ez igénytelen munkával a nagyközönség elé kilépek, nem minden aggodalomtól menten tettem azt. Olyan kort rajzolok, nedvnek szereplői nagy részben még most sem tűntek le az élet színpadáról; oly események ecsetelését kísértem meg, melyekre visszaemlékezni valamint most úgy később sem lehet egyetlen igaz magyarnak sem elragadtatás és keserűség nélkül; oly történeti múlttal s e múlt oly törekvéseinek igazolásával foglalkozom, melyek megváltozott, viszonyaink közt lényeges módosulást szenvedtek ugyan, de nemzetünkre soha el nem enyésző fényt derítenek, alkotásai pedig egész jövendőnknek alapját képezik. De épen megváltozott,viszonyaink nyújtanak bátorságot, hogy nem rég lezajlott viharos életünket szabad democratikus szellemben ismertessem. Mi egy valóban alkotmányos érzületű s szabad szellemű uralkodó alatt alkotmányos jogaink törvényes gyakorlata mellett élvezzük azon áldásokat, melyeket a szellem szabad mozgása biztosít. Mi leplezetlenül föltárhatjuk a, múltat s szabadon kimondhatjuk a fölött ítéletünket, mert koronás fejedelmünk, kinek trónját most hódoló tisztelettel álljuk körül, midőn a múlt hagyományaival szakítva széles birodalmának még Lajthán túli felében is szabad elhatározásból az alkotmányos élet, elveit juttató diadalra, eme nagyszerű tény által, az (alőbbi kormányrendszer fölött kimondotta határozottan kárhoztató ítéletét. De míg a múlt szabad tárgyalására vonatkozó aggodalmaimat, a, jelen eloszlató, nem csekély tartózkodást okozott azon kérdésnek magamban való fölvetése sem, van-e általában szükség e műnek közrebocsátására? Szerénytelen vélnék, ha állítanám, hogy szükséget s hiányt pótol e mű. De amit e tekintetben tapasztaltam, azt hiszem kötelességem elmondani. Történeti irodalmunk utolsó szabadságharcunkra vonatkozólag egyáltalában nem szegény, és mégsem olvassák oly széles körben, mint a tárgy megérdemelné. Ennek okát én nem annyira a közönség hidegségében, mint inkább ide vágó irodalmi termékeinknek részint nagy kiterjedésében, részint drágaságában, részint, irányában keresem. Én azt szeretném, ha utolsó szabadságharcunk történetét hazánk minden palotájában s minden