Bártfai Szabó László: Adatok gróf Széchenyi István és kora történetéhez 1808-1860. 2. (Budapest, 1943)

1846

A Tiszaszabályozásról írja, hogy ennek nem anyagi fontossága a fő s Széchenyinek ez első kísérlete őt annyira felhangolta, hogy jobb jövőn­­kön nem kételkedik. A kormány kegyeli s Kovács cikkeket fog írni róla a Jelenkorban. Kéri, hogy a Szamos melletti birtokosokat vegye rá a „Tiszaszabályozási vállalathoz“ csatlakozásra. Jó volna a partium kérdé­sére is, ha már a júniusi debreceni ülésre követeket küldenének. A partium ügyében írja, hogy a cancellaria tervét olvasta, e szerint Krasznához Közép-Szolnok pori és tasnádi kerületei csatoltatnának, Zarándhoz Aradtól circa 20 négyzet mértföld, s Közép-Szolnok Kővár vidé­két kapná, így egészen oláh­ megye lenne belőle s Zilah helyett Szilágy- Cseh volna központja. Wesselényi a levélre április 15-én válaszolt: nem vonja kétségbe amit írt, de nem hiszi. ..Addig míg az új eredményeket látná, szeretne leg­alább a honban és künn újabban történt botrányoknak és kormányi mű­ködésnek oly kulcsát találni, mely az elfogulatlan ész és szív bizalmi kam­ráját felnyitni, nem pedig bezárni legyen alkalmas.“ (Wesselényi-levéltár, Kolozsvár.­ 1846 március 2., Gyöngyösapáti. Gróf Széchenyi P­á­l írja öccsének, hogy ő a 80 ezer forintra vonatkozó tárgyalást feladta, s atyjok végakaratának megfelelően 40.000- ben egyezett meg nővéreivel, így tehát az összeg egy harmadából 8000 forintot kell Istvánnak egyidejűleg kifizetnie. 1846 március 26. h­res. király közli a nádorral, hogy legfelsőbb elismerését adja tud­tul Széchenyinek a Tiszaszabályozási Társulat létrejötte felett, szabályait jóváhagyja, s céljai előmozdítására 200.000 forintot ad két évre elosztva (az első tervezet szerint a 0 millióból 10 évre adott volna a 50.000= 500.000-et, és a sóalapból évente 100.000=1 milliót). De ezt közben leszál­lították. A helytartótanács egészen magáévá teszi Széchenyi terveit. Ku­beck (kamarai elnök) javaslata: helyes, igen fontos, de nem a monarchia érdeke, csak a Tisza mellett élő birtokosoké, tehát az állam részvétele anyagilag csak bizonyos mértékig engedhető meg. Csatolva 1. Sz. eredeti jelentése (keltezés nélkül), 2. a társulat sza­bályzata (fordítás magyarból, tisztázat), 3. az ülések jegyzőkönyve (fordí­tás magyarból, tisztázat). (Bécs, Staa­tsk­outer enz-Akten.) 1846 április 2. Becs. G­r. A­p­p­o­n­y­i G­y­ö­r­g­y írja gr. Barkóczynak: Örömmel látja, hogy a Tisza szabályozása végre megindult, s küldöttség megy a nádorhoz: tolmácsolja az érdekeltek háláját a királynak. Mivel így a pénzügyi kérdés is előtérbe kerül, Széchenyi és Dessewffy Emil megbízásából is kéri, a hitelintézetre vonatkozó eszméit közölje lehetőleg még aznap velük. (Bark­óczy-levél­tár.)

Next